Üdv mesterek! Szeretném megkérdezni hogy ennek http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_513354.html#513354 a panelműszernek a kapcsolási rajza nincs e meg valakinek? Köszönöm!
Üdv: István

Üdv!
Van valakinek tapasztalata a PM-438-as panelműszerrel kapcsolatban?
Mennyire pontos? Megbízható?
Előre is köszi!

Hello! Pont annyira pontos, megbízható, mint az olcsó kézi műszerek, amiben 7106 van.

Köszönöm a válaszod!
Akkor ez viszonylag jó, vagy nagyon rossz?
Nincs olcsó kézi műszerem!

A "viszonylag", az nagyon viszonylagos. Megnézed a 7106 adatlapját és minden kérdésedre választ kapsz. Egyszerű lelkületű átlagos jószág, de pont azt teszi, amit egy 3+1/2 digites műszer ígér. De ha annyi 1Ft-osod lenne, amennyi 7106-ot gyártottak, nem panaszkodnál..

Köszi még egyszer!
Akkor szerintem beruházok pár db-ra!

Ha valakit érdekel. kiveséztem a dsn-vc288 nevű volt-amper mérőt.
Az árammérő része elég szellemes, de csak a mikrokontroller analóg felbontásának kb. a felét használja ki.
Mint a rajzon látható, az áramjel erősítőnek ad egy enyhe pozitív offszetet, így ha az ic negatív ofszettel bír
akkor ez kompenzálódik, tehát csakis pozitív offszettel kell számolni. Ezt meg meg tudja tanulni, ha bekapcsoláskor
az I_ADJ_Z pontokon rövidzár van. Az én példányomban mindkét poti kb. középállásban volt, és így meglehetősen pontosan mér. A sönt 6,8 mohm.
900 pannon rúpiáért szerintem a készülék szolgáltatása több mint korrekt.

Sziasztok . Segítségre lenne szükségem !Van kettő darab PM436-os panelműszerem ( már ha jól tudom a típusát) . Az egyik 250V dc a másik pedig 400A dc . A probléma egyszerűnek tűnik de én valahogyan nem tudom megoldani - mert kellene nekem átalakítva a méréshatárokat egy darab 999 mV és egy darab 200 mV-os panel műszer . Ti mit ajánlanátok erre - főleg kellene útmutatás az ampermérő voltmérővé átalakítására . Előre is köszönöm a hozzászólásokat , tanácsokat mivel mint látható is azért nem vagyok top-on az elektronikában .

Az, hogy áram, vagy feszültség mérő, az mindegy. A panelműszerben a mérőmű az ugyanaz, van egy alap érzékenysége. Legtöbbször 200 mV . A méréshatárt előtét feszültségosztóval tudod kiterjeszteni. Az árammérés pedig a sönt ellenálláson történő feszültségmérés. A méréshatár kiterjesztése a sönt ellenállás értékének, és a feszültség mérés előtét osztójának megfelelő megválasztásával lehetséges.
Úgyhogy a műszeredben keresd meg az előosztót, és a sönt ellenállást, ha azt kiszeded, csak az alapműszered lesz. Nagy áramok méréséhez nagyméretű, kis ellenállású sönt tartozik, ezt nem is szokták a táblaműszerbe fizikailag beletenni, úgyhogy a 400 A -s műszered csak az alapműszert tartalmazza.

Igen , ezeket az infókat már olvastam . Az ampermérőhöz egy 400A-es 60 mV os sönt van ... de nekem most mV mérő kellene ( jelenleg nincs pénzem újakat megfelelő méréshatárral rendelni ) és persze nem általános leírásba hanem konkrétabban . Persze próbálkoztam vele de kudarcot vallottam . Hivatalosan azt írták a neten ( PM-436 ) 2V : RA=10Mohm , RB=1 Mohm . Próbáltam de nem azt adta amit vártam tőle . A kék színű trimmer potival mit lehet állítani ? Range ?

Tessék itt egy táblázat a méréshatárokhoz: Bővebben: Link

Kösz , holnap kipróbálom .

Nem is kell újat venned, csak keresd meg a bemeneti feszültség osztót, és szedd ki. A soros ellenállás helyére rövidzárt kell tenni, és lesz egy 200 mV -os műszered. A trimmerrel a pontos nullázást tudod elvégezni.

Hello! A trimmer nem nulla állító, mert a 7106/07 autozero működésű. Hanem a 100mV-os referencia értéke állítható vele be. Vagy is a mérés végértéke.

Igen elsőre egyszerűnek tűnik de mégsem az - a Gabó által belinkelt "Alkotó" megoldást eleve elvetném mivel egy voltmérőtől elvárom , hogy magas legyen a belső ellenállása mert máskülönben megváltoztassa a mért elektronika működését mérés közben azaz nem valós érték lesz . Van egy harmadik műszerem is ami jó azaz nem változtatok rajta - az is 200 mV-os . Ennek ( "RA") 9.1 Mohm a belső ellenállása és ez már jó és hasonlóra akarom átalakítani a másik kettőt is . De az élet nem egyszerű mert az eddig használt műszerem MX-25 302 ellenállás mérője nagyon átvert és ezért volt nagy káosz a fejemben mikor méregettem - sajnos most reggel jöttem rá . Behoztam egy másikat az teljesen más értékeket mutat .

Ez jobb kép -

Köszönöm az infót .

Ezen a képen jól látszik a bemeneti feszültség osztó - RA-RB . A megoldásra váró két másik panelműszer szemre egyforma viszont mérve a 250V-osra beállított műszeren is a bemeneti két ellenállás sorba van kötve viszont a 400A-esen már nem .

Hello! Én ne ismerem ezeket a panelmérőket, de talán ne is lényeges, tekintve hogy a 7107-re alapul a mérésük.
- Az IC alapméréshatára +-200mV. A megjelenítési forma 3,1/2 digit. Tehát maximum 199.9mV értéket képes mutatni.
- A mutatott számérték mindig Ube/Uref*1000 vagy is pld. 100mV bementi feszültség esetén 1000. A tizedespontot oda teszed ki ahova akarod, mert azzal az IC nem foglalkozik. Így mindig egy adott méréshatárhoz a bementi feszültséget le kell osztani a 200mV alá.
- Az első digit egy "féldigit". Vagy is csak 1-et és 0-át lenne képes megjeleníteni. Pontosabban mivel az első digiten nullkioltás van, vagy 1-et jelez, vagy semmit.
- Tehát 400A-t nem képes megjeleníteni úgy hogy az első digiten kiírja a 4-es értéket. Ha ilyen mérőszámot szeretnénk megjeleníteni, akkor az első digitet "el lehet felejteni", így a megjelenítés csak három digites lesz. Vagy is ekkor a a 200mV-ból csak a 40.0mV használható. Következésképpen 400A-ig úgy tudunk mérni, hogy olyan sönt ellenállást alkalmazunk, amin a 400A áramra 40mV feszültség esik. Vagy is a sönt ellenállás értéke Rs=Ube/Ibe=0,1milliohm lesz. A műszer alapméréshatára pedig marad a 200mV, ami 0..40.0mV tartományban mér,de a tizedespontot nem tesszük ki. így a megjelenő szám 400 lesz. Tehát árammérés esetén a +-200mV alapméréshatár használata a szokásos, mert így 0,1milliohm használata esetén is a sönt teljesítménye 400A mellett 16W, ami már nem csekély.
- A műszer referencia feszültsége a 35-36-os lábon mérhető. Ez vagy 100mV vagy 1V szokásos értékű. Ha 1V a referencia, akkor természetesen +-2V az alapméréshatár. De ez felfedezhető ránézésre is, mivel ekkor az A/Z kapacitás, ami a 29-es lábra csatlakozik, szükségszerűen nem 470nF, hanem csak 47nF.
- A műszer bemenetére jutó feszültséget az IC 30-31-es lábán mérhetjük. Ez a feszültség lesz a bementi osztótag "alsó ellenállásán" mérhető feszültség. De megjegyzendő, hogy az osztó és az IC bemenete között, integráló szűrő fokozatot szoktak beépíteni. Ennek szokásos ellenállása 1Mohm is lehet. Ha kézi műszerrel mérünk az IC bemenetén, aminek belső ellenállása általában 10Mohm, akkor már is 10% pontatlanságot okoz. Mivel az IC bementi ellenállása GigaOhm tartományban van, annak nem okoz fejtörést a bementi szűrő fokozat. (A nyomtatott panel "tisztátalansága" viszont gondot jelenthet.)
- Feszültség mérés esetén a mért feszültség értékét egy feszültségosztó alkalmazásával illesztjük az IC menetei tartományába. Nyilván, ha ez az alap 200mV, akkor az osztó felső tagja 0Ohm (rövidzár), alsó tagja pedig akkora, aminek terhelése nem zavarja (terheli jelentősen) a mérendő feszültséget. De valamekkora értelmezhető érték, mert ha oda nem teszünk semmit, akkor a szivárgó áramok hatására a bement elindul valamerre és "megy", míg túlcsordulás nem lesz.
- Ha pld. 200V értékig szeretnénk mérni, akkor 200V/200mV vagy is 1:1000 osztás arányú osztó kell. Ha a bementi ellenállást szeretnénk 10Mohm-on tartani, akkor az alsó tag értéke 10kohm,a felső tag értéke pedig 9.99MOhm lenne. De mivel az ellenállásoknak is van pontatlansága és csak egy méréshatárban mérünk, nem célszerű ilyen pontosságú osztót alkalmazni, csak valami közeli 1:1000 értékűt. Mert mint látható a referencia feszültség változtatásával is beállíthatjuk a pontos megjelenítési értéket annak ellenére, ha az osztó mégsem oszt ilyen pontosan.
- Egy analóg műszer mutatott értékét beállíthatjuk, a skála átrajzolásával. Nyilván digitális megjelenítésnél ezt nem használhatjuk, mert szép is lenne, ha pld. a mutatott értéket meg kellene szorozni mindig 2,5-el. Tehát itt a mért értéket csak dekadikusan tudjuk illeszteni a mérendő mérési tartományhoz. Pld. ha 250V végértéket szeretnénk, akkor csak három digites mérést kapunk, mer a felső digiten a 2-es nem jelenhet meg. Így a bemeneti osztót 250V/25mV-ra kell számítani. Természetesen az így elkészített műszer nem 250V-ig mér, hanem 2000V-ig. De mivel a 250V esetleg már "túl sok" egy ellenállásnak, előfordulhat, hogy a felső tagot két ellenállás soros értékével állítjuk be. Így a bementi feszültség megoszlik a két ellenálláson és azok nem ütnek át. Más oka nem igazán van soros felső tag alkalmazásának.
-

- A 8210-es képen látható, hogy az Rb ellenállás értéke 0ohm, míg az Ra 900ohm. Tehát vélhetően az az árammérő. Mivel az Rb csak az osztó felső tagja lehet, ellenkező esetben nem tudna mérni az IC, csak 0V-ot. Ha a felső tag 0ohm akkor az IC alapméréshatárában mér, vagy is +-200mV-ot. Bemenő ellenállása a panelmérőnek ekkor 900ohm. De mivel a 40mV feszültséget egy 0,1milliohm ellenálláson méri, szinte teljesen mindegy a bementi ellenállás értéke a sönt értéke mellett. Egy 0,9ohm-os sönt ellenállásnál okozna 1 ezrelék hibát. Tehát mindegy mit mérünk, ha a sönt egy Ohm alatt van, már jók vagyunk.
- A 8207-es képen én 990kohm/1kohm-os osztót látok. Tehát ez vélhetően feszültségmérő, és méréstartománya +-200V, mert megközelítően 1:1000 az osztástartomány. A "PASSED" feliratú műszernél nem látom élesen a két ellenállás értékét itt a sarokban. De most már tudni fogon mire szolgál és miért.

Ha bármit mérünk, figyelembe kell venni a műszerünk belső (bemeneti) ellenállását. De nagy értékű ellenállások mérésénél drasztikus hibát okozhat a kezünk ellenállása, ha megfogjuk. Ugyan így a mért pontok között lehet az IC belső félvezető részének, vagy diszkrét elemeinek ellenállása is, így hibás mérési eredményre juthatunk.

A 7106/07-nek saját topikja is van, azt és az adatlapját is célszerű tanulmányozni. De a megoldást a gondodra Te fogod megtalálni, ha értelmezed ezeket az információkat.

Szia . Nagyon szépen köszönöm a részletes leírást főleg úgy , hogy tudom már ez több helyen le lett írva csak meg kellett volna keresnem . Viszont mindenképp szükségem van szakemberek vagy hozzáértők tanácsaira mert én azért elég gyengus vagyok elektronika terén lakatos ember lévén - persze ez nem akadályoz meg , hogy valamit ne építsek meg ha kigondoltam . De , hogy érhetőbb legyek így mellékelek egy kézi rajzot ahol látható és talán mit akarok . Az alap egy bemenő változó 100-200V közötti dc feszültség amit az "1"-es műszerrel akarok mérni . A "2"-es műszerrel a komparátor referencia feszültségét és a "3"-as panel műszerrel pedig a komparátor hiszterézis feszültségét ... és persze jó messziről láthatóan .

Azt a panelműszer már leellenőriztem és 200 mV-os a méréshatár (8210-es kép). A bemeneti osztó ellenálláson "901" jelzés látható - műszerrel rámértem és 10 Mohm a bemeneti ellenállása de gondolom valósan csak 9 mert sokat csalnak a műszereim - ez most egy UNI-T M390G típusú .

Ezt így csak akkor teheted meg, ha minden műszer tápfeszültsége (és a +-5V tápfeszültsége)
galvanikusan el van választva egymástól. Valamint ha tényleg +-5V a tápfeszültség, akkor a két 1kohm-os osztónak nem sok értelme van, mert az osztáspont a táp GND-jén van. De a 100-200V két bemeneti pontja sem túlzottan érthető, van-e köze az IC-k tápfeszültségéhez vagy sem.

Akkor az nem 901, hanem 106 ami tényleg 10Mohm..

Azt sejtettem , hogy minden panelműszernek és a referencia feszültségnek is galvanikusan külön táp kell - nem nagy összeg és meg is tudom oldani szerencsére . Viszont rosszul rajzoltam mert nekem még természetes a feszültség + és - és biztosan szerencsésebb lett volna a -5 V helyett GND-t írni . A 100-200 V egy külső egység (plazmavágó pisztolyra menő feszültség) amit figyelni kell és üresjárati feszültsége akár 350V is lehet de az üzemi feszültsége ami lényeg az pedig 120-140 V amit folyamatosan figyelni érdemes ill. beavatkozni . Sajnos komoly szakirodalma nincs a témának aki pedig épített ilyent az nem teszi ki a netre a megoldásait . A "gyári" egységek pedig túlzottan drágák ( 50E-től felfelé ) amit meg nem tudok megfizetni ... meg tetszene is egy jól működő és jól látható ívfeszültség alapján figyelő és reagáló elektronikai megoldás . Egyetlen rajzot találtam a neten ami alkalmas lenne nekem .

Este kicsavaroztam a panelt és megtaláltam a különbséget az ampermérő és a voltmérő között - az osztó ellenállásnál a kis "v" betűnél látható , hogy a voltmérőnél át van forrasztva (8215) az ampermérőnél (8218) pedig nincs átforrasztás . Egyenlőre még nem fogtam hozzá az ellenállások cseréjéhez mert ráér és biztosra akarok menni . Valószínűleg hasonlóra készítem a már kész gyári 200 mV-os panel műszerhez aminél 1 Mohm megyen a 31-es lábra az osztótól és az osztó pedig 10 Mohm ill. 0 ohm . Mindenesetre köszönöm a segítségeteket és a türelmeteket .

Én így oldottam meg a 7106-tal készült panelműszereim feszültségosztóját:

- szabványos értékű ellenállásokból épül fel a bemeneti osztó,
- egy rövidzárral kiválasztható a kívánt mérési tartomány,
- méréshatártól függetlenül ugyanakkora a bemenő ellenállás, ami
- ezekkel az értékekkel 1M+ Ohm, de ha még ez is kevés, akkor minden ellenállást 10-zel szorozva, továbbra is szabányos értékekből 11M+ Ohm lesz
- az ellenállások válogatásával (az osztó alsó tagja három különböző nagyságrendű értékből áll, van lehetőség hangolásra) a 7106 saját pontosságához illeszthető az osztó (a táblázatban a max. 1 digit hiba a kerekítés eredménye).

Számos ilyen panelműszert építettem 1%-os 1206 ellenállásokkal az osztóban, a gyakorlatban a kijelzett érték mindig belül volt az 1 digit hibán.

Jogos a két pont - valóban "106" van az smd ellenálláson .

Már csak holnap fogok az ellenállások cserélésével foglalkozni , persze majd figyelembe veszem azt is amit javasoltál .

-Ki tudja, mi az, mi szívem fájdalmát csillapítsa?
-A tihanyi visszhang. Kiállok a hegyoldalba, elkiáltom magam:
Mi az, mi szívem fájdalmát csillapítsa?
Jön a visszhang:
...csillapítsa. ...csillapíccsa. ...csillapic a.

Persze ettől még falnak megy a nyelvtantanárom.