Elektromágneses terekből meg egy kis korrep lehet nem ártana.... Fél méter egymás közvetlen közelében futó vezetéknek nem annyi az induktivitása (közel 0) mint két szál egymástól mondjuk 10cm-re lévőnek.

A hold állását kihagyjuk. Tízezred gramm felbontású mérlegeknél a hold garvitációja is beleszól asszerint, hogy éppen hol áll, kompenzálni kell. Ha a forrcsúcs púpjának sugara is számít, akkor már a hold vonzásának változása is.

Zománchuzalokat árulnak...
Bővebben: Link

Jó jó, hangfalat is árul mindenki, de igazából senkinek nincs egy darab sem. A szakzsargon néha igen faramuci elnevezéseket használ. Fém faház, ledizzó, stb.

Nem voltam rest, beütöttem a gugliba, hogy trafóhuzal és nem adott rá egyetlen találatot sem.

Meg kellene tanulnod olvasni. Azt írtam: "elméletileg" és azt, hogy "gyakorlatban ennek kb. fele". És ha olvasni már megtanultál, akkor kezdj el foglalkozni az elektrotechnika alapjaival. Mondjuk elsőként végy egy induktivitásmérőt, majd mérj meg vele különböző hosszúságú vezetékeket. A táblázatot szívesen megnézzük. Külön emeld ki azt az oszlopot amelyikben (közel 0) induktivitást mérsz.

A közel nulla mennyit jelent?

Milyen intoleráns személyválogató lett ez a google, nekem egy csomó találatot adott.

Egy rakás tekercselőhuzalos hirdetést. Azt hiszem a mesterséges intelligencia tényleg jobb a természetes butaságnál. Ő érti, miről van szó.

Még a lizardwizardos hókuszpókuszt is kidobta a trafóhuzal szóra, hogy abban az van.

http://forum.hifipiac.hu/altalanos-beszelgetesek/lizardwizard/20/?wap2

Kösz de én annó sikeresen levizsgáztam belőle (EMT) a BME-n. Elektrotechnikából is csak 100%-os eredménnyel.

De nem ezért tudom, hogy két szál egymás mellett futó drót induktivitása a nullához tart a távolság csökkenésével. Ez általános iskolás fizika ismeretek alapján is elvárható lenne. 7. elemibe volt ilyen, ha jól emlékszem. ***************************************..

A közel nulla kb annyit jelent, hogy egy, vagy több nagyságrenddel kisebb, mint r távolságban...

Akkor rossz a google-m. Nekem ezt adta ki az első oldalon.

A "Hifi Piac" szakirodalomnak számít?

Továbbra is azt javasolnám, hogy méricskélj egy kicsit felesleges szócséplés és öntömjénezés helyett...

Én meg akkor hadd javasoljak neked egy kis elektronika alapjai tanulást, hamár kéretlenül javasolgatsz itt nekem. Ohm törvény, kirchof törvény, induktivitás fogalma, elektrosztatikus és mágneses tér fogalma, lenz törvény, gerjesztési törvény, ilyesmik, szóval elemi iskola 7.-es fizikakönyv beszerzése, lapozgatása.

A drót induktivitása bizony pont annyi gyakorlatban is, mint elméletben. Ha nem akkor a mérést végző szakértelmével vannak a gondok, nem a természeti törvényekkel és a matematikával...

Már (szinte) minden ki van találva. Csak úgy kell alakítani a terveket, hogy a felhasználónak jó legyen. Nem igazán tudok olyan igényt, ami ne lenne kielégíthető a jelenleg fellelhető hangszórókkal. Igazából nincs szükség az egy pontból sugárzásra, az egyutas hangszóró teljes sávban működésére. Aki tud hangváltót tervezni annak semmi gondot nem okoz, ha több hangszóróval kell lefedni a hallható tartományt.

Illetve "csodák" nem igazán léteznek, a feltételek adottak, a levegő és a hangszórók is sokkal jobban tudják a fizikát, mint mi. Ha a körülmények nem változnak, nehéz bármi újat kitalálni.

Igazából nem tudok azonosulni a gondolattal, tizedszázalékos harmonikus torzításoknál jár a legtöbb jó hangszóró, az egyenletes frekvencia-hangnyomás viselkedések már adottak, én is gyártok olyan hangszórókat, amiknek gyakorlatilag szabályos szűrőkaraktert követve csökken a hangnyomása a sávszélek felé.

Az energiazabáló hangszóró kifejezés nem egészen helytálló, és ez a berögzült "1%-os hatásfok" sem igazán pontos megfogalmazás. Mindenesetre, gond nélkül lehet 90dB@1W érzékenységet elérni otthoni hangsugárzóban gondolkodva, ami azt jelenti, hogy 4W bemenpőteljesítményre megvan a 96dB szobahangerő. Hova kell itt nagy erősítőteljesítmény?

A legtöbb megoldatlan, kezeletlen problémát egyébként nem a hangszórók/hangsugárzók okozzák, inkább a teremakusztika, a környezet hatásai. És nyilván erre sem lehet mit kitalálni.

Hogy mi van? Milyen öntömjénezés?

Ne haragudjál már te javasolgatsz nekem kéretlenül elektrotechnika tanulást.

Csak jeleztem, hogy az nekem már megvolt. Ez nem öntömjénezés. Ez egy sima válaszreakció volt, tudod, ezt úgy hívják!

Szóval én nem vagyok erre rászorulva. Még pontosabban fogalmazok, hogy értsd: Nem én vagyok erre rászorulva...

Ha arra gondolok, hogy nem is hangot hall az ember, hanem a fülben a csiga különböző helyein rezonáló folyadék ingerli a csillószőröket, akkor el is tudnék kalandozni valami alternatív irányba. Mivel nem végtelen számú diszkrét frekit tud az fül megkülönböztetni, hanem legfeljebb a csillószőrök számával megegyezőt, akkor....
Vagy a három alapszínből kikeverhető teljes látható spektrumhoz hasonlóan......
A mondatok befejezése majd a leszármazottainkra bízom.

De hogy a földhöz ragadjak kicsit, tényleg van pazarlás. Sokan azért nem hallgatunk "A" osztályt, mert sokat fogyaszt, meg melegszik. Pedig akár ezt a hőt simán fel lehetne használni víz melegítésre. Mert ugye fürödni meg mosogatni kell. Az meg hogy fűtőszál melegíti a vizet, vagy egy marék tranzisztor, az energetikailag édes mindegy. Persze itt a központi fűtéses panelban én cseszhetem.

Szóba jöhetne még, hogy Peltier elemen keresztül fűtene a végfok, a termelt villamos energiát pedig vissza lehetne vezetni a tápegységbe. Ez mondjuk számíthat egy űrállomáson, ahol az energiamérleg nem billenhet át negatívba, mert akkor akár a legénység élete is lehet a tét. Viszont itt a földön nagyon kis nyereséget hozna, cserébe jó drága lenne a hűtőrendszer.

Egy jobb hatásfokú valami, csak akkor valósulhat meg, ha a fejlesztés, a kivitelezés költsége kisebb lesz, mint amennyivel csökken a rezsi. Persze ami ma még nem éri meg, az holnap már igen. A mai benzinárak már indokolttá tették a jobb hatásfokú motorokat, pedig annak idején ez senkit nem érdekelt.

Úgy érzem ez "off" volt, de talán még nem dobja ki az admin.

Idézet:
„Pedig akár ezt a hőt simán fel lehetne használni víz melegítésre.”

Anyukám hallgass már zenét, fürödni akarok, nincs melegvíz.

Ajánlanám a tervezöknek tanulmányozni azt szinte láthatatlan csicsergö madarat, amelyik manapság reggel négykor felveri a környéket.
Se méret, se energia igény, de olyan hangos, mint egy hütöszekrény méretü hangokádo..

A feketerigó szokott ilyet művelni, nyitott ablaknál történő alváskor elég durva ébresztőóra.

Ahogy jön a pirkadat, itt olyan üvöltözésbe kezdenek a kis énekesmadarak, hogy a fal adja a másikat...
Bezzeg, amikor még aktív volt a szomszédom, reggel beindította az utcán a Dutrát, 20-30 percig melegítette a traktor kövületet és elment a földekre lerobbanni.
Ma jobb a helyzet, maradtak a madarak, aranyosak. Van egy nagyon pici, rettenetes magas hangon mond valamit és olyan 10W-al (?), miközben a kicsike feleakkora, mint egy veréb.

Még valami:
Bizonyára szakzsargon, de 1968 óta van közöm és máig használok CuZ huzalt, bizony így hívják a "köreinkben": zománchuzal. Nagyjából néhányszor 10q-ra saccolom az eddigieket, de még nincs vége...
Műkedvelők meg hívhatják babapiskótának is, attól a karaván még halad.

Egy részlet, nem fér egy képre a készlet, ez mind az. Van cerimel is, azt meg úgy hívjuk...

Bővebben: Link

Bizonyám
A kis LuciFerkó...

Varázsszóvá vált, mikor nincs értelmes válasza valakinek, de: " Az a felhasználó, aki nem rendelkezik adminisztrátori jogokkal egy adott fórumon, csak egyet tehet a trollok ellen: nem „eteti” őket, azaz következetesen figyelmen kívül hagyja az adott személy hozzászólásait. Innen származik az angol Do not feed the trolls, azaz „ne etesd a trollokat” kifejezés (rövidítése DNFTT)."
Másrészről ebbe a topikba, hogy illik a huzalraktárad képe? Bár igaz, egyszer talán lesz hatásuk a hangra.

Ami kérdésem van például:
Nem tudom, mennyire vagyok (szerintem semennyire) vájt fülű, de az a mondás járja, az öreg huzal (30-tól éves pl.) valamiért jobban jeleskedik kimenő trafó huzaljaként. A miért-re nem nagyon találtam magyarázatot, nem is az érdekel, hanem van-e valakinek személyes tapasztalata ilyesmiről.
Jut eszembe, valahol volt egy purparlé arról, hogy a tekercselés közbeni feszítőerő miatt némi idő után változik a huzal és a trafó tulajdonsága.
Odáig érteném, hogy a feszítés (bizonyos mértékű) nyújtás keményíti a rézhuzalt, ami a terhelő áram hatása miatt helyre áll az induló állapotra. Aztán, hogyan van...?

Igen, van. De nem csak a huzalnál számít, hanem a trafó vasánál is, az "öregítés". Sőt, "bejáratni" sem árt a trafót sem, mint ahogy mindent.
Huzalnál egyébként "siettetheted" a folyamatot, azzal, hogy áramot hajtasz át rajta huzamos ideig. Vasnál pedig enyhe hőkezeléssel.

A trafókat egyenfeszültséggel, árammal fűtöm ki, csak a primert adjusztálom, 0-60V tápról...
A vasaimat csak elrontani lehetne, szemcseirányítást, laminálást elvégezte a gyár.

A vasban attól még maradt feszültség szerintem. Én enyhe hőkezeléssel ki szoktam ereszteni a vasat.

Tiszteletem.

Huzalra nem igen, de vasra van egy kísérletem. Előzményeket mellőzve lemezelt vasmagon (nyitott "E" mag, ez egy félkész kimenő volt) lévő tekercset füles erősítő bemenetére kötve ki akartam deríteni merre van a lakásban nagyobb búgás a vezetékek miatt (gitározgatáskor néha előjött a kerregés). Aztán valamiért egy mágnessel játszadozva hallgatóztam. Lassan közelítve, majd távolítva a mágnest a vastól morgó surrogó hangot hallottam a tekercsre kötött füles erősítő kimenetén. Arra a következtetésre jutottam (amennyiben nem tévedek), hogy nagy valószínűséggel a vasmag doménjeinek átrendeződése okozza a zajt. Ezek ugyanis ugrásszerűen következnek be, nem lineárisan. Kész kimenő esetében áramgenerátoros meghajtással (lassú áramváltozással) ugyanez a jelenség észlelhető. Különböző vasakat meghallgatva eltérő nagyságú lesz a zaj. Érdemes kipróbálni.

Én sem vagyok audiofil (vagy ki tudja) ezért nem tudom hogy kihallom-e ezt a hangot, de nem tudok kimenőket úgy cserélgetni mint egy kondenzátort. Mindenesetre lehet benne valami.

Az irányított szemcseszerkezetű hidegen hengerelt (hidhiperszil, toroid) jóval nagyobb zajt produkál mint a meleghengerelt vasak.

Ámde az a vas, amiről írtam, az nem csak irányított szemcséjű, hanem laminált.
A kiszabás után olyan speciális hőkezelésben részesítik, amitől a mágneses elrendezés homogénné válik. Alapból kiemelkedő a gerjeszthetősége, ezzel az utó-hőkezeléssel válik nagy teljesítményekre, vagy inverterek építésére, legfőképp audio célokra.
A vas szállítása, szerelése fokozott figyelmet, óvatosságot igényel - ütés, hajlítás kerülése.
ITT lehet olvasni róla.

Ha jól látom ez egy 12 colos köteg. így már akár megfizethető. Azért meghallgatnám ezt is.

Igazából a hiperszil, toroid magokat is hőkezelik a gyártás utolsó szakaszában, valamiért mégsem olyan minőséget képviselnek, mint az audio célra gyártott laminált vas...
A hiperszilt viszont a befejező vágás, csiszolás után már semmit, csak előtte.