Ha a rajz szerinti két sínt összekötöd és bármi terheli a hálózatod (vagy nincs már az óránál összekötve), a FI relét fel sem tudod kapcsolni (azonnal leold). A hálózat utolsó föld-nulla összekötése/szétválasztása leginkább a szolgáltató hatáskörébe tartozik, háztartási méreteknél a mérőszekrényben kivitelezve.

Én úgy tudom hogy a FI relé után a nullát és a földet nem szabad közösíteni, csak előtte.

Vagy nem jó a rajz (remélhetőleg) vagy nem jól van szerelve a hálózat. A Fi-relét a PEN szétválasztás után kell tenni, ennek viszont nincs nyoma a rajzon. Akkor lehet jó a rajz, ha az a PEN nem PEN, hanem nulla.

Az extra földelés, ha a kábel nem viszi át, kimondottan kell.

Jelenleg ebbe az èpületbe a kábelen a nulla ès a füld közösítve jön egy szálon plussz a három fazis.
S a cèlom a közösítès megszűntetèse. Akkor ezt hogy lenne a legjobb megoldani? S ha jol èrtelmezem válaszod akkor a nulla+föld(PEN) nem mehet a fi relè bemeneti oldalán a nulla csatlakozóba hanem ezt már elötte szèt kell választanom.

Biztos vagy ebben? A szétválasztást a plombált területen szokták/kell megejteni.

A nulla és a föld nem csak összekötve, de egyúttal szét is van választva az óránál. Ott már véglegesen. Függetlenül a korábbi összekötéstől, Te a légkábelen már csak nullát viszel a másik épületbe.

De akkor az rendben van ha èn a kábelen csak nullát kapok ès èpületben a jelenlegi villanyszekrènyben a konnektorok nulla pontja ès a föld pontja ugyan azon a sinen van? (Jelenleg nincs bennt fi relè) Ebben az esetben ha itt lerakok egy földszondát ès a földnek rakok egy külön sint, akkor az ugy rendben is van?

Nálam a szétválasztást az óra után a csatlakozó dobozban hajtották végre a szolgáltató szakemberei, tehát van a mért oldalon hozzáférhető PEN sin, amiről elágazik a védővezető (PE) és a nulla(N).

Ennél összetettebb a helyzet. Ma leginkább PEN-t kapsz a szolgáltatótól, amit a mérőnél szétválasztanak N-re és PE-re, lakossági fogyasztóknál nincs a továbbiakban PEN. A PE vezető egyúttal össze van kötve a földelőszondával és az EPH hálózattal. Ennek a gyakorlati megvalósítása bontható(!) kapcsolatot jelent a PEN vezető és a saját PE hálózatod között. A szekrényből kijövő N és PE hiába van galvanikus kapcsolatban, a funkciójuk nagyon különböző. A szekrényen kívül az egyik kizárólag üzemi, a másik kizárólag hibaáramot vezethet. Fogyasztói szempontból van 3 vagy 5 vezetéked, az N és PE kapcsolatával nem kell foglalkoznod, a kettő további összekötésére felhasználóként nincs jogosultságod.
A konkrét esetedben is 5 vezetőnek kellene a melléképülethez menni. Az inkább csak szükségmegoldás, ha a helyi PE független. Az N-nel már nem kötheted össze.

Köszönöm!

Pont a napokban két helyen szereltem villanyt.
Már nem hagytak békén. Informatikus mérnökként.
Egyik helyen jön a lakáselosztóhoz a zöld-sárga, rámegy a közösítőre, a nulláról visszamegy az órába. Ha kikötném, az óra nem kap feszültséget csak áramot.
Igazából csak a törött dobozt kellett cserélni.
Másik hely.:
Az órától jön 4 szál 4-es alu. 3 fázis + védő. Innen vitték el a szivattyúhoz (hidrofor) a 3 fázist és a védővezetéket. Na meg a lakáshoz 1 fázist meg a nullát. Védővezeték? Minek!
Villanysütős gáztűzhelyet vettek. -Nézzem már meg, hol veszett el a föld, mert ott a konnektorban a 3 szál, de nincs föld. 4 dobozzal odébb a doboz aljában elrejtve a különféle színű 1,5-ös drótok alá a 2,5-ös piros vezeték vége. Elég változatos a kép. Egyik dobozban az 1,5-ös piros kékkel van összekötve, másikban feketével.
Néhány méterrel odébb egy tavalyi "átszerelés" után a doboz aljában találtam egy 1,5-ös zöld-sárga véget. -Semmi gond, csak át kell húzni, meg még néhány szálat cserélni. Abban sincs "föld". Így jutottam el a korábban már említett szivattyútelepig. Onnan háromeres gumikábel indul, igaz, csak két szál van bekötve, arról is pereg már a gumi. Elmegy egy dobozig, ahol két db fekete 1,5-ös szálhoz kapcsolódik.
Tűzoltásként a gumikábelt kicseréltem, hiszen élet és tűzveszélyes.
-Hívjanak regisztrált villanyszerelőt, aki az órától, plombált terület alól jövő vezetékeket is cserélni tudja és vezetékeztessék át az egész házat!
Időnként ellenőrizni fogom őket, nehogy rajtam csattanjon az ostor.

1mm2 -es vezetékre, ami egy métert hidal csak az elosztóból egy dugaljra arra mekkora kismegszakítót érdemes rakni?

Mert a táblázat szerint 6A-es megszakító kellene 1mm réz vezetékre, de viszont akkor daráló ( 1,5kW), szivattyú, hegesztő stb mind leveri.

Tehát a vezeték hossza mennyire befolyásolja a terhelhetőségét?

Nem egyszerűbb az 1 m vezetéket cserélni?

Le van vakolva...

Más: darálón is vezetéket akarok cserélni, 1,5kW-os, 1mm-es hosszabbítókábel elvileg elbírja ezt a terhelést.

De mit mond a gyakorlat?

Hali!
Szerintem ennek így a helyes/szabályos..

Bővebben: Link

Milyen 1-es vezeték lehet az, ami le van vakolva?
Nem írtad, milyen a motor? Egy vagy 3 fázisú?
Ha van egy követelmény a megszakítóra, akkor a vezetéket kell hozzáigazítani. Dugaljban hivatalosan nem lehetne 2,5 mm2-esnél vékonyabb.
Más dolog a fűnyíró, láncfűrész hosszabbítója, de ott sem érdemes "gazdaságos" hosszabbítóval kísérletezni, mert "elfogy az erő".

Akkor kiverem onnan, itt gány minden, próbálom rendbetenni a dolgokat.

Csodás! A számító programod 0,5 mm2-es vezetékkeresztmetszetet ad meg.
230V 1f 1500W motor, 5 m vezeték.
Én, mint őskőkorszaki villanyszerelő, minimum 1,5-ös hosszabbítót ajánlok, a falba meg 2,5-ös vezetéket.

Apropó, fűnyíró... A FI relé működését mennyire befolyásolja az ha mondjuk egy 100 méteres hosszabbítóval füvet nyírok és a legvégén megfogom a fázist... ?
Leoldási időket vagy áramokat a vezetékhossz befolyásolja?

A 30 mA -es FI relé leoldásához kb. 7,6 kohm, vagy annál kisebb ellenállás kell. Ez hozza létre a 230 V -ból a min 30 mA áramot. Szerinted milyen hosszú vezeték kell ahhoz, aminek az ellenállása lényegesen befolyásolja ezt a 7 kohm ellenállást? (kiszámolhatod a réz fajlagos ellenállásából, a vezeték keresztmetszetéből, és hosszából)

Ha az elejétől követed ezt a szálat, akkor láthatod, hogy a rajzon lévő N+PE valójában már csak N. A rajz ebben a formában megtévesztő, nem érvényes a konkrét szituációra.

Ha megfigyeled, a programjuk feszültségesésre méretez, melegedésre nem.

Akkor miért ajánlod, ha a szabványokat nem ismeri?

A kérdése ez volt.

a táblázat szerint 6A-es megszakító kellene 1mm réz vezetékre, de viszont akkor daráló ( 1,5kW), szivattyú, hegesztő stb mind leveri. Tehát a vezeték hossza mennyire befolyásolja a terhelhetőségét?

Magyarán megtalálta a kategorizált táblázatot melegedésre, amiből idézte is amit az előír.
A feszültségesésre meg én küldtem linket. Egyébként ha van időd, számold ki neki pontosan. Segédlet.

Ne bíztassunk senkit arra, hogy szabálytalanul szereljen!

Nem is akarok szabálytalanul szerelni!
Sőt a főelosztómat akarom mostmár úgy rendbetenni hogy tuti jó legyen.
Feliratoztam és jól láthatóan fotóztam mi hova megy.

A kérdés: ha te jönnél ki hozzám mit csinálnál másképp?

De szerintem a földszonda hova van kötve c. dolog az ami nagy kérdés, de ezt tényleg csak regszerelő tudja megcsinálni.
Szóval a legfontosabb teendőm: hívni regszerelőt?

Nem feltétlenül. Attól függ mikor és mely területen készült a mérőhelyed, Régebben csak fázis (fázisok) és PEN jött a mérő alól a főelosztóba a létesítéskor érvényben lévő előírások szerint.

Az órától bejövő Nullát a földsínre kell kötni. Akkor az még nem Nulla, hanem védővezetővel közösített nulla >PEN. Vagy pedig az órától kellene jönnie egy zöldsárga vezetéknek. Akkor az menne a földsínre, de akkor már nem szabad összekötni a nullával.
A fölső keresztben álló lemez független a tartó fémszerkezettől?
A többi jó, bár szebb lenne, ha egységes lenne az elrendezés. Balra FI, jobbra megszakítók.

Azért én arra a sodrott vezetékre préseltem volna egy érvég hüvelyt.