Fórum témák
» Több friss téma |
Meg kellene/lehetne mérni, és kiderül, hogy mi a különbség.
Elkeseritettél most,gondolom javitani a hangzásán nem éri meg.
Jó jó, de nem is ezt kérdeztem.
Az érdekelne, hogy miért van különbség. Nyilván a Panasonic mágnese erősebb, ez hatással van az érzékenységre. Nyilván a tekercseléssel is lehet trükközni, de nem úgy, hogy a kínaiban olcsó gagyi rézvezeték van, a Panasonicban meg 99,9% tisztaságú réz, mert ez leginkább az ellenállásban, és az érzékenységében jelentkezik. De a Panasonic mitől szól szebben a mély és a magas tartományban? A hozzászólás módosítva: Aug 7, 2017
Pedig nem akartalak. A hangszóró ér 3-3500,-Ft-ot, Egy lengőrendszer csere legalább ennyibe kerülne. Lehet, hogy bevonatolással is lehet javítani rajta, de ehhez meg kellene mérni. Viszont még akkor is 80Hz körül rezonálna. Én használnám így a helyedben. Esetleg egy másodrendű szűrőt megpróbálnék hozzá, körülbelül 680uH × (12µF + 2,2R). Nem HiFi, de más célokra még jó.
Köszönöm a segitségedet,azt hiszem megy a nejem kocsijának kalaptartójába.Ott úgyis lik van kb ekkora.
Mondom, meg kell mérni, és kiderül. Az elektromos és akusztikai tulajdonságaiból lehet megmondani, hogy melyik alkatrész és miben különbözik. Konkrétumok nélkül nem megy a reverse engineering sem.
Az nem is rossz ötlet! Pont freeair paraméterei vannak.
Rendes hangszórót én még nem építettem, de a hangszórók modellje és felépítése alapján ezeket a lehetőségeket látom:
Ha az akusztikai környezet (fejhallgató "búrája", beépítés módja) is ugyanolyan, akkor a mélyhang hiányát a túl merev membránfelfüggesztés okozza. Egy jó szélessávú/mély hangszóró membránja relatíve lágy peremmel kapcsolódik a kosárhoz. Ehhez egyrészt a görbületnek kell megfelelőnek lennie, másrészt helyileg el is kell vékonyítani az anyagot. Kisebb mértékben a gyengébb mágnes is csökkenti a mélyhang átvitelt. A magashang átvitelt ronthatja a pólusvasra húzott réz rövidzár gyűrű hiánya, a nem tökéletes felmágnesezés (nincs telítésbe vezérelve a mágneskör, ettől nagyobb a parazita soros induktivitása), a nagyobb tekercs és membrántömeg és a nem eléggé merev membrán. A membrán merevségét nem csak az anyag összetétele, hanem a megmunkálás módja is befolyásolja. Meg természetesen a bordázottsága, de gondolom szóltál volna ha ez eltér. Tekercs tömegét csökkentheti az ha alumíniumból tekerik réz helyett. De ezek csak az egyszerű, alapelvekből következő "trükkök". A hozzászólás módosítva: Aug 7, 2017
Hát ja. De mégis mit kell mérni?
Mert első lendületből a hangszórót ha nem roncsolom szét, akkor legfeljebb elektromosan ellenállást és induktivitást tudok mérni, akár több különböző frekvencián is. És ezek jórészt sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a hallható lesugárzott hang minősége. Az akusztikai jellemzőket minek mérni, hiszen hallom a különbséget. Az ilyen mérések pedig általában tök más környezetben történnek, mint a tényleges felhasználási körülmény, így ez nemigen mérvadó. Ez pont olyan, mint amikor a Pistike elmegy egy többmilliós cuccot venni a lottóötösből, beül a tökéletesen kivitelezett, akusztikailag korrektül méretezett bemutató szobába, megveszi a cuccot, hazaviszi, berakja az összevissza bútorozott, teljesen átlagos panellakásba, aztán meg meglepődik, hogy milyen rusnyán szól a többmilkás audiórendszere.
Hát ez igen, ez egy korrekt kis szösszenet volt, köszönöm!
A membrán bordái és egyébként a két hangszóró tökéletesen egyformák, ezért is írtam korábban, hogy még az is lehet, hogy egy gyártósoron készültek. Rézgyűrű egyiken sem volt, és mindkettő rézzel volt tekerve. Viszont a membrán feszessége is érdekes sarkallatos pont, mert valószínűleg itt lehet a valódi trükk, hiszen két olyan dolognak kell teljesülnie, ami egymásnak ellentmond egy szélessávú hangszóró esetén. Vélhetően itt kell eltalálni a megfelelő egyensúlyt ahhoz, hogy tényleg jól szóljon szélessávban a hangszóró. De ez a felvilágosítás tényleg érthető és világos volt, mostmár látom az alagút végén a fényt. Elég frankón és tömören leírtad, mégegyszer köszi szépen! Üdv. Csaba A hozzászólás módosítva: Aug 7, 2017
A mélyátvitelt főleg nem a felfüggesztés engedékenysége határozza meg, hanem a T-S paraméterek aránya. A membránszél rádiusza nincs egyenes összefüggésben az engedékenységgel. A gyengébb mágnes mindig hangsúlyosabb, erősebb mélytartományt jelent.
Jó érzékenység magastartományban egyformán kivitelezhető alacsonyabb és magasabb légrésindukcióval is, nincs összefüggés. A membrán merevsége (kérdés hogy ki mit ért alatta, tervezésnél ilyen paraméter például nem létezik) szintén nem biztos, hogy javítja a magastartomány átvitelét, inkább a terjedési sebesség, és a membrán alkotója felé lehet összefüggéseket keresni. Mindenesetre különböző anyagok viselkedése jól tervezhető, vagy elemezhető utólag, végeselem módszerrel. A lengőcséve tömege szintén nem mond semmit, kis és nagy együttmozgó tömeggel is lehet jó magastartományt elérni, az együttmozgó tömeg inkább a mélytartományt befolyásolja erősen, a T-S arányon keresztül. Tehát nem jutottatok sehová. Ezek ránézésre úgysem mondhatók meg.
Ugyanazt kell megmérni, mint bármelyik másik hangszórónál. Nézz meg egy korrekt adatlapot (elektromos, mechanikai és driver paraméterek, statikus és dinamikus viselkedés, harmonikus torzítások és ezek arányai). Öszehasonlításnál a mérési körülmények lényegtelenek, ha mindkét összevetett hangszóró mérése közben megegyeznek, és nem zavarják az értékelést, reprodukálhatóságot.
Természetesen nem kell roncsolni semmit, a fentiekből megállapítható a különbség és annak oka-forrása. Hallás alapján ezek (pontosan, nagy biztonsággal) majdnem kideríthetlenek. A hozzászólás módosítva: Aug 7, 2017
"A mélyátvitelt főleg nem a felfüggesztés engedékenysége határozza meg, hanem a T-S paraméterek aránya."
Ennél a mondatnál valami nem stimmel! Mert első és sokadik olvasatra is egyértelműen az jön le belőle, hogy előbb vannak a Thielle-Small paraméterek, mint a hangszóró tervezése és gyártása. Mert gondolom, hogy a "T-S paraméterek"-kel a Thielle-Small paraméterekre gondolsz. Csakhogy ez nem így van. Ezek a paraméterek egy kész, működő hangszóró paraméterei, tehát először a hangszórót el kell készíteni, és utána lehet meghatározni az említett paramétereket. De úgy érzem, nem igazán egyről beszélünk. Akkor inkább úgy közelítem meg az eredeti kérdést, hogy szeretnék készíteni egy hangszórót, mondjuk egy már létező és működő darab átalakításával. Azt szeretném elérni, hogy a működő hangszóró alsó frekvenciája ne az 55Hz-nél kezdődjön, hanem mondjuk 20Hz-nél. (az egyenes szakaszról beszélek) A kérdés az, hogy mit kell cserélni, min kell változtatni, hogy egy ilyen változtatás működjön. A Thielle-Small paramétereket most hagyjuk, hiszen a hangszóró még nem is létezik! A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2017
Jó sok pontatlanság egyetlen hozzászólásban...
-A gyengébb mágnes valóban több mélyhangot eredményez...az adott hangszóró teljes átviteléhez képest.Bár én inkább úgy mondanám,hogy a gyenge mágnes miatt az erőtényező kisebb,ezért a tekercs nem képes gyorsabb mozgásra,ami ugye a magas hangok csökkenését eredményezi. -A magas hangokhoz is szükséges a nagy légrésindukció!Az Orion magasainak köztudottan hatalmas a légrése.Néhány éve javitottunk egy ilyet,a hiba az volt hogy a doboz eldőlt,és elmozdult a magas felső pólusvasa.Levettük a régit,és esztergátattunk rá egy kisebb belső átmérőjűt.Aztán mégis visszakapta az eredetit,mert annyival érzékenyebb lett,és magasabbra ment hogy elütött a párjától. -A merevség igenis javitja a magashang átvitelt!Hallgass meg egy 15"-os Tannoyt,aminek a membránja hátulról 6db ék alakú papircsikkal van merevitve! -A lengőcséve tömege szintén beleszól a magas átvitelbe.Ha egy hangszórót középsugárzónak szánok,akkor aluminiummal tekercselem meg,ha mélysugárzónak,akkor pedig rézzel.A többi alkatrésze ugyanaz,és hatalmas különbség van a két hangszóró hangja között! Azt hiszem ki kellene bújni a könyvek és képletek közül,és kézbe venni egy hangszórót. A tapasztalat azt mutatja...és nem csak az enyém,hogy a hangszórókat kevés mérni...meg is kell hallgatni...
Természetesen már gyártás előtt ismerjük a T-S paramétereket.
Rosszul tudod. A légrésindukció a jósági tényezőkön keresztül befolyásolja a mélytartományt.
Az Orion HD25 légrése 1,15mm széles, légrésindukciója 0,94-1,15T között váltakozik. Mégis szól 20kHz-en. Kis tömeggel és nagy tömeggel is lehet magashangot csinálni. Én is szoktam. Hogy egy hangszóró rezonáns rendszere, milyen frekvencián, hogyan működik, az meg ettől sokkal bonyolultabb. Amit írsz, azok tényleg csak tapasztalatok, személyes élmények, csak elmesélhetők. Számomra inkább az jelent érdekességet, már régóta, hogy milyen módon köthető össze a szubjektív érzékelés, a mért paraméterekkel. A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2017
Nem kívánok vitatkozni a 10 éves hangszórójavítási múltaddal, de azért ennek olvass utána!
A Thielle-Small paraméterek azok nem elméleti, hanem mérési paraméterek, ergó a kész, működő hangszóró tulajdonságait írják le! Nyilván egy olyan gyártó, aki milliós darabszámban gyárt hangszórókat, rendelkezik már azzal az információs adatbázissal, hogy milyen anyag, milyen méretben, milyen gyártással, milyen Thielle-Small paramétereket eredményez, de ez kizárólag elméleti és megközelítő adat, mert egy új anyagnál, egy új technológiánál nincsenek még ilyen adatok, tehát ha az új fejlesztésű hangszóró elkészül, akkor lehet ezeket a a paramétereket vizsgálni. Olyan ez mint egy törésteszt a gépkocsiknál. Hiába tudja egy gyártó, hogy mit és hogyan kell, mégis elvégzi a töréstesztet minden modellnél, mert kizárólag abból látja, hogy valóban úgy működik-e, ahogy a számítógépen megtervezte. De visszatérve a hangszórókhoz. Te hiába tudod azt, hogy egy hangszóró milyen tulajdonságú kell, hogy legyen, ha az első darabot gyártod, egy tök új, innovatív technológiával, akkor nyugodtan az asztal alá söpörheted a Thielle-Small paramétereket, mert a végeredmény szinte biztosan nem azt fogja produkálni, amit papíron kiszámolgattál. Tehát mérned kell, és ekkor kapod meg a valós paramétereket. Ezért mégegyszer mondom, a Thielle-Small paraméterek mért paraméterek, vagyis egy működő hangszóró paraméterei! És nem a hangszóró fog úgy viselkedni, ahogy Te elképzelted a Thielle-Small számolgatás közben.
Erről eszembe jut az Est FM egyik kamureklámja:
"-Nekem higgyél,ne a szemednek!" Elegem van az okoskodásaidból,nem pazarolok rád több energiát...
Pedig érdekes amiket ír, az sem mindegy milyen mélyre kerül a lengőszerkezet gondolok itt a tekercsre tudjuk minél lejjebb annál jobban fog szólni mélyebb tartományban,igen ám de ennek az érzékenység issza meg a levét.. Valamit valamiért, ez a hangtechnika, tiszta kompromisszum
Érdekes,az igaz.A mesék is érdekesek,de kevés az igazság tartalmuk.
A lengőtekercs közepének a mágneses tér közepénél kell lennie. Magyarul felfelé,és lefelé is ugyanannyit kell mozdulnia,különben torzitani fog. A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2017
Ez nem igaz. A T-S modell, egy elméleti rendszer, az elektrodinamikus hangszórók rezonanciaközeli viselkedését írja le, így modellezhető előre, hogyan szól majd egy adott hangszóró, adott dobozban, adott körülmények között. A modellezésnek nem feltétele, hogy létező hangszóró legyen, és a gyártók felkészültebb része, így én is, előre tudom tervezni a T-S arányt, néhány %-os pontossággal.
Így is van. Mérések és mesék. Mindenki választhat. Én úgy gondolom, hogy a 21. században az a minimum, hogy felkészültek legyünk, kövessük az új elméleti-elemzési lehetőségeket. Én így szeretem végezni a munkám, ennek látom értelmét. Természetesen erről mindenkinek lehet egyéni elképzelése.
A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2017
Háááát, igazából a cséve pozíciója bizonyos határokon belül nem érinti jelentősen a mélyátvitelt, inkább a középtartományt, és a nagyjelű paramétereket. Meg az is igaz, hogy a homogén mágneses mező sosem teljesen szimmetrikus, és erre is figyelni kell a lengőcséve pozicíójának megválasztásánál.
Ámen.
A törésteszt is egy elméleti rendszer, ami kitűnően modellezhető számítógépen, és papíron, mégis többmilliós autókat törnek ronccsá tucatszám, mert az ebből a tesztből mérhető valós, fizikailag végrehajtott mérési eredmény a tényleges és mérvadó, nem az, amit egy számítógépen lemodelleztek. De ha minden "elméleti" rendszer pont úgy működne a gyakorlatban, mint papíron, akkor az elég zsírszuperság lenne! Csak ez sajnos nem így van. Olyan ez, mint az elméleti fizika. Két nagyobb név ezen a területen Stephen Hawking és Michio Kaku, akiknek ráadásul televíziós műsoruk is van, így az olvasni nem szeretők is kiélvezhetik az elméleti fizika elképesztő tudományát. Csak az elméleti fizika, mint a neve is mutatja, csupán elméleti. Kizárólag csupa talány és feltételezés, amit maguk az elméleti fizikusok is azért a tudtunkra adnak, nehogy véletlenül sokkot kapjunk az irdatlan mennyiségű kitalált rémségtől. Ha nézel ilyen műsorokat, észre fogod venni, hogy szép tudomány, jó tudomány, és tök érdekesnek tűnik, de alapvetően semmi más, mint puszta kitaláció. A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2017
Az elmélet mindig megegyezik a gyakorlattal, ha mégsem, akkor a kettő közül valamelyik hibás.
Akkor itt az idő örülni, mert a T-S modell legalább 0,1dB-es pontossággal működik helyes kiindulási paraméterek esetén. A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2017
"Az elmélet mindig megegyezik a gyakorlattal, ha mégsem, akkor a kettő közül valamelyik hibás."
Micsoda felfedezés! Csakhogy általában valamelyik hibás. Még a hangszórók tervezése esetén is! Te hiába mondasz mást, a gyakorlat mégis ezt igazolja. Persze ha arra gondoltál, hogy elméletben tudom, hogy ha kalapáccsal ráütök az ujjamra akkor az baromira fáj, akkor rendben. Csakhogy még ez az elmélet is gyakorlati úton volt tanulható. De az élet, sőt a műszaki tudományok azért ettől "picit" bonyolultabbak.
Ahogy gondolod. Műszaki szempontból nézve, tizeddecibeles eltérésekkel visszakapjuk méréskor a modellezett értékeket. Számomra ez azt jelenti, hogy működik a rendszer.
Akkor ehhez csak gratulálni tudok!
Ezekszerint Ti már jobban csináljátok, és többet tudtok, mint egy tapasztalt gyártó, aki sokszor éveket tölt egy jó hangszóró kifejlesztésével. Persze lehet, hogy ők nem számolgatnak, csak kísérletezgetnek, hogy majdcsak lesz valahogy?
Nem azért, de a nagy gyártókat se érdekli manapság, hogy milyen lesz a végtermék. Jó sok legyen belőle az a lényeg. Székesfehérváron dolgozom egy nagy nevű hangszóró gyárban. Igaz ott csak autókba gyártunk hangszórókat, de ha látná itt sok ember, hogy hogyan készülnek... Sok éves fejlesztést itt felejtsd el, majd menet közben kitaláljuk, hogy milyen szerszámok meg ragasztók kellenek majd. Azt ha esetleg nem jó a végtermék akkor nagy kérdőjellel a fejük felett állnak a tesztmérnökök meg a gyártó mérnök, hogy akkor most mi a baj...
"Székesfehérváron dolgozom egy nagy nevű hangszóró gyárban." Bocs az értetlenkedésért, de ott régen sem volt, és ma sincs "nagy nevű". Azt meg elképzelni sem tudom hogy az a gyár hova tud eladni bármit is, amikor kínában olyan áron csinálnak hangszórókat, hogy annyiból a szükséges anyagokat sem lehet megvenni. És ami az érdekes, hogy meglepően jókat is csinálnak ott, csak sajnos azokat nem lehet külön megvenni, csak adott készülék részeként.
Olcsó termék részeként volt olyan 13 centissel szerelt szub dobozom, hogy a hangjával a 25 centis hangszórókat is megszégyenítette... Léteznek ma is jó hangszórók, egy használt autó áráért... |
Bejelentkezés
Hirdetés |