A hőenergia a magasabb hőmérsékletűtől az alacsonyabb hőmérsékletű felé szeret menni, ahogyan a víz is magától mindig a fentről lefelé folyik. Persze fel lehet szivattyúzni egy magas helyre (L: kaméleon2 beírása a tied felett)
Az elgondolásod akkor működne, ha X kg 0 fokos levegő Y kg 20 fokos levegővé alakulna, és nem csupán átadná az energiáját. (Hogy ne zavarjon a 0, beszéljünk Celsius helyett inkább Kelvin fokokban és könnyebben követhető számokkal)
Van 3 kg tömegű 273 K° ( = 0 C° ) hőmérsékletű levegőd és ebből lesz 2.73 kg tömegű 300 K° ( = 27 C° ) hőmérsékletű levegőd. Elvileg működhet a dolog, ha 270 g-nyi levegő energiává alakul... Bár gyanítom, ha ez megtörténne, akkor jóval több energia szabadulna fel. (E= m*c²)

Én ezt értem, nem nekem kell elmagyaráznod
Itt energiabefektetés nélküli - nekem legalábbis ez jött le - energiaszint-növelésről esett szó. Ez nem megy.

Én ezt nem vitatom, sok 0 fokosból tudsz kevés 20 fokosat csinálni - energiabefektetéssel (pl. kompresszorral). És nem transzformálással.

Energiabefektetéssel sok 0 fokosból sok 20 fokost is lehet csinálni, nem csak keveset.
Nem erre gondolok.

Pontosan ezt írom:
"0 fokos sok levegő hőmennyisége lenne 20 fokos kevés levegőével azonos,"

Ha nem erre gondolsz, akkor mire? Mert energiabefektetés nélkül nem megy.

Ezt sodorta elém a böngésző.
Itt is termelnek egy kis energiát, ami most másodlagos, de az elnevezés nagyon király. Igazi magyarságot érzek benne.

Mit vársz tőlük, hiszen még magyarul se tudnak?
Fotovoltaikus erőművet írnak, ami még németül is hülyén hangzik.

Hasonlat a villanytrafó. Feszültség és áram transzformációja megy külső energiabefektetés nélkül, a bevitt teljesítmény azonos a kimenővel, csak a feszültség és áram megváltozik (pontosabban hatásfok arányosan kevesebb a kimenőteljesítmény).
Sok 0 fokos levegőből kevés 20 fokos levegőt csinálni, ahol a bemeneti és kimeneti hőmennyiség azonos (hatásfokkal kevesebb).
Ilyen ketyere nincs, csak azt mondtam elején, hogy ha ezt megoldanák, az nagy dolog lenne.
Ha a hő átalakítható lenne valami nem tudom mivé, ami visszaalakítható hővé beállítható paraméterekkel, erre gondolok. A villanytrafó feszültséget áramot átalakítja mágnesességgé, és visszaalakítja feszültség és árammá, itt beállítható menetszám aránnyal az átalakítás mértéke.

Felsőzsolca, Onga mellett jó ideje van egy szélkerék, de sokszor állni láttam. A projektgazdákról nem beszélnék, mert az már off.

Te a térfogatot akarod megváltoztatni, amihez viszont munka, azaz energiabefektetés kell.
Maguktól nem fognak a gázmolekulák összébb ugrani és ezáltal felhevülni...
A térfogat az önmagában nem energetikai tényező, a megváltozása viszont energetikailag is változást okoz.
A sok 0 fokos levegő energiáját átadni kevesebb levegőnek, hogy az 20 fokos legyen, ez működik, hőszivattyúnak hívják és a CoP-je egy fölötti is lehet. Tehát az energia belapátolása nem kerül annyi energiába, mint amennyit megmozgatsz. De ezt már feltalálták

Viszont hűteni mágneses térrel lehet, ezt is feltalálták (a 0 Kelvin közelébe így hűtik le a héliumot). Ha neked sikerülne a fűtést megoldani mágneses térrel, akkor tied a Nobel-díj
Upd: az örvényáramú és a hiszterézisveszteséget nem használhatod, mert azok ismert jelenségek

Megoldás nincs, csak villamosság megoldásaiból kiindulva elmélkedtem, ahol sok minden megoldható egyszerűen. Ha van bizonyos hőmennyiség, és az 0 fokos, nem jó. De ha ugyanaz a hőmennyiség 20 fokos, már jó, igaz kevesebb levegőben lenne. Mint ahogy kevés 20 fokos levegő 0 fokra hűlése sok pld.: -1 fokos levegőben energiabefektetés vagy visszaadás nélkül megy, ez visszafelé is menne elvileg. De gyakorlatilag nincs erre kitalálva semmi, vagy nem is lehet.

Nem a levegő mennyisége változik, csak a térfogata. Úgy megvalósítható, de energiabefektetéssel (sűrítés).
Az energialeadás magától végbemegy, de a felvétel mindig energiabefektetéssel jár, abból vesz át hőt. A Carnot-körfolyamat még sosem játszódott le visszafele energiabefektetés nélkül. A visszafele magától lejátszódás az olyan lenne, mintha a golyó magától (energiabefektetés nélkül) felgurulna a lejtőn, mert úgy döntött, onnan szebb a kilátás

A golyó le vagy felgurulva helyzeti energiája változik, felrakásakor energiabevitel volt, amitől legurult, ezt az energiáját leadva már nem gurul vissza fel. Itt elhasznált energiát.
De a meleg levegő hideggel keverése nem használ energiát. Ezt visszafelé nem lehet, kivenni a meleg levegőt. Erre ha kitalálna valaki csodagépet, erre gondolok. Most lehetetlen, de sok minden volt már lehetetlen akkori ésszel, amit később megcsináltak.

Ha lehetne visszafelé, kinyerni meleg levegőt, nyilván akkor sem kellene pót energia, az energiamegmaradás törvénye szerint.

Hővisszanyerős (ellenáramú ) szellőztető ott csak a ventilátor használ energiát , és akár a mínusz 10 fokos levegőből is csinál 25 fokost ...

Te valami olyanra gondolsz, mint a "Maxwell-démon"... Eredetileg: van két különböző gázból álló keverék, ami magától nem válogatódna szét, de a Maxwell-démon szét tudja válogatni. Ugyanez: csak a "démon" a gázmolekulák energiája alapján válogatna. Egyik oldalon egyre hidegebb, a másikon egyre melegebb lesz, miközben nem kell energiát befektetni.
Egyébként érdemes lenne még utánanézned az "entrópia" jelentésének, az sokat segítene abban, hogy miért nem lehet ilyen (általad felvázolt) eszközt csinálni.

Túl bonyolítjátok szerintem....

-Jean hány fok van odakinn?
-5 C fok Uram!
-Akkor jó, engedje be azt az 5-öt mert benn csak 17 van pont 22 lesz!

Mindenkitől bocsesz!

Nem értem a hozzászólásod lényegét.

Na igen. Mint a kapcsolt kapacitásos feszültségnövelés.
Ez csak elmélkedés. De amit ma lehetetlennek tartunk holnapután valakik esetleg megoldhatják.

Az összekevert két féle hőfokú molekulák egyformára "átlagolódnak", azonosak lesznek, nem válogathatók szét, ehhez nem kell energiabevitel. Energiamegmaradás törvénye, elvileg visszafelé sem kell energiabevitel. Csak még nincs megoldás a visszafelére. De ez nem molekulák szétválogatása lenne, entrópia jelentősége nincs. Nem mondom, hogy megoldható jelenleg, de mennyi minden volt régen amikor a megoldhatatlant később megcsinálták.

Az elektromosság rendezett energia, ezért lehet jó hatásfokkal átalakítani, míg a hő rendezetlen, ezért nem lehet. A monokromatikus fény viszonylag rendezett, ezért viszonylag jobban alakítható. A fehér fény már rendezetlenebb. Egy iszonyú forró és egy hideg hőtartályból álló rendszer sokkal rendezettebb, mint ha ezeket egymással összekevered. A rendezettséget a hőerőgépek fel tudják használni. De minél kisebb a rendezettség, annál kisebb energia nyerhető ki. Az erőmű hűtővize már olyan kevéssel melegebb a környezetnél, hogy gyakorlatilag nem felhasználható energia kinyerésére.

" A fehér fény már rendezetlenebb." Na ezt elmagyaráznád?

A fehérfény több szín együttese a különböző hullámhossz miatt nem egységesen viselkedik. Más szögben hajlanak el az alkotó színek a különböző hullámhossz miatt. De a "fehér fény" alapjában véve "rendezett". Jól "alakítható"

Maga a rendezettség is jelent "egyfajta energiát". A Maxwell-démon (keress rá és olvasd el, hogy mi az, ha nem ismernéd) azért tudja szétválogatni, mert van "információja" és ez az információ alakul át energiává (a tömeg-energia ekvivalenciához hasonlóan információ-energia ekvivalenciát is feltételeznek, bár ez utóbbit még nem sikerült kísérleti úton igazolni).
Éppen ezért "visszafelé" (vagyis a szétválogatáshoz) kell energiát bevinni! (Ebből persze az is következik, hogy amikor összekeveredik a két eltérő hőmérsékletű gáz, az energiát ad le, pontosan az energiamegmaradás miatt...)

Minél távolabb megyünk a 0 K foktól, annál kevésbé lesz egyenletes a molekulák energiaeloszlása. Egyfajta torzult Gauss-görbe lesz az eredmény, a csúcs az átlagnál lesz, de lesznek ennél "melegebb" molekulák is, persze felső határral. Ha biztosítani tudnád ezen "melegebb" molekulák rendezett mozgását valamely irányban és elválasztani őket az átlagtól, akkor menne a dolog, de nem kapsz annyi energiát eredményül, mint amit az átlag képvisel. A veszteségek simán felülütik az erőfeszítésedet.

Ilyen "leválogatódás" elektroncsövekben végbemegy, ha csak a katódot fűtjük, de nem kapcsolunk anódfeszültéget. A termikus elektronok azon része, amelyek elég energiát kaptak hozzá, azok maguktól elrepülnek az anódig, negatív feszültségre töltve azt, addig a szintig, míg a taszítóerő nagyobb nem lesz, mint az elektronok maximális energiája. Ha ellenállást kapcsolsz a katód-anód közé, pici feszültségesés is lesz ott.
De itt speciális körülményekről van szó, elektronokról, vákuumról és nem gázokról.

A különböző hullámhossz különböző energiaszintet jelent. Ez nyilvánvalóan rendezetlenség a monokróm, azonos energiaszintű fotonokhoz képest.

De még a monokróm fény sem rendezett, amíg nem egy irányba halad és nem polarizált. Hogy koherensnek kell-e lennie a teljes rendezettséghez, azt most így hirtelen meg nem mondom.

Nem az elektroncső és a vákum a különbség, hanem az hogy 3-szor melegebb a katód mint az anód (Kelvinben), míg a hűtővíz csak kb. 10-20 %-kal melegebb mint a környezet. Mindig meg lehet csapolni a hőfokkülönbséget (ha van), csak az a kérdés hogybármikorra is kifizetődik-e. Ha nem akkor felejtős.

Persze ha nincs hőfokkülönbség, akkor nincs miről beszélni. Ha egy zárt rendszerben beállt az entrópiamaximum, akkor az megdöglött. A részei örökké zizegnek és ezen kívül semmi nem történik.

Nem értek hozzá, előbbiből következtetve egyszer elfogy a használható energia, mind döglött lesz. Ez egypólusú állapot lenne? Vagy másik zárt rendszerrel kapcsolatba lépve, használható lesz újra a döglött. Vagy hülyeséget gondolok.

"A különböző hullámhossz különböző energiaszintet jelent." Sosem mondtam az ellenkezőjét. A hullámhosszból adódik a különböző energia. E = h x f

" Hogy koherensnek kell-e lennie a teljes rendezettséghez, azt most így hirtelen meg nem mondom."

Ha azt a gondolatmeneted követem ami szerint írsz, akkor koherensnek kell lennie.

Szerinted az elektron azért repül el az anódhoz, mert az hidegebb? Lehetne egyforma meleg mindkettő, ha az anód esetében a kilépési munka nagyobb, mint a katód esetében, már létrejön a szeparáció. Azaz a katód emittálna elektronokat, az anód nem.