Sziasztok!
Előszedtem a majd' két éve összeállított rádiómat:Bővebben: Link
Következőket tapasztaltam:
Másik lakás révén ami tégla és nyugat-kelet tájolású kb.5m hosszú aluminium karnisra kötve, elosztó földelésével használva a Kossuth rádió is bejött az MR4 mellett.
Majdnem teljesen kitekert forgókondival és a tekercs 2 kivezetése mint antennacsatoló 4 kivezetése mint dióda csatoló. Halkabb ugyan az MR4-nél de bejött, a másik lakásban nem.

Érdekes lenne megpróbálni, mit produkál akkor, ha az elosztó földelését használod antennának, földelésnek pedig valami helyi földelést (vízvezeték, radiátor , földelőnyárs)

Akkor az elosztó földelési ellenállása + a vízvezeték (vagy helyi földelés) ohmos ellenállása terhelésként viselkedne.

A generátorok már csak ilyenek Mindegyiknek van kapocsfeszültsége, meg belső impedanciája.
Ez esetben konkrétan arra gondoltam, hogy téglaházról lévén szó, feltehetően légvezetéken kapja a villamos energiát. A nullavezető több helyen le van földelve, ilyenformán a nullavezeték- külső földelés - föld - belső földelés áramkörben a rádióhullám mágneses komponense esetleg hasznosítható jelet generál.

Ja igen, hát a generátor impedanciájának ohmos kompnense valóban rontja a rezgőkör jóságát, de hát valamit valamiért. Szerencsés esetben a vezeték az adó irányában van, és mondjuk, 5o méterre van az oszlopon a földelés, így jó nagy "keretantenna" jön létre, ami esetleg erősebb jelet szolgáltat, mint a karnis.

Biztos fog RF jelet generálni az egyik végén földelt vezeték is, csak az nem mindegy, milyen messze van fizikailag a földelés a rezgőkörre csatlakozástól. Ez így egy egyik végén földelt antenna (tápvonal).

Sziasztok! Ismét zaklatnálak titeket.
Hogyan tudok jobb antennát csinálni. Ha az antennám hosszú és függőleges, vagy ha hosszú és vízszintes?
Ha vízszintes akkor az adótorony irányába álljon (tehát a torony felé húzzam ki a vezetéket), vagy erre merőlegesen? A hétvégén egy kicsit játszadozni akarok (forgókondit akarok csinálni) sörös doboz, műanyaglap, menetes szár, anyacsavarok és alátétek.
Tudom kezdek meghülyülni...

Nyugodtan húzd vízszintesen és a lapjával az adó irányába. Így állítsd fel. Mintha a "H" betű irányába lenne az adó.

Egész jó rajz, az ellensúly nem szokott szerepelni, pedig a hőtágulás sokakat megviccel... A viharvédelmi rövidzár viszont hiányzik róla, pedig villámhárítóként is viselkedhet.

Véleményem szerint a magas függőleges antenna az ideális, mert ennek tutira nincs irányhatása, a hullám elektromos komponenséét hasznosítja.
(A hullámhosszoz képest nagyon rövid antennákról beszélünk)
A L antenna esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. ez az antenna a szórt kapacitásán és a földön keresztül egy hurkot képez, amiben a mágneses komponens is feszültséget indukál. Attól függően, hogy a vízszintes rész az adó irányába, vagy azzal ellentétes irányba van kihúzva, ez vagy hozzáadódik az elektromos tér keltette feszültséghez, vagy levonódik abból. (Valaki okos, hátha tudja, hogy melyik esetben mi a helyzet de hát egy kísérlet és mérés minden elmélkedésnél többet ér.) Egyébként ezt a jelenséget a rókavadász vevőknél alkalmazták (zák?), ahol is egy botantenna -ferritantenna kombóval valamiféle kardiodid szerű iránykarakterisztikát hoznak létre.

Sziasztok!
Megcsináltam az antennát. Lehúztam a padlásról egy koaxon.
Lehet hogy annyira nagy az antennám kapacitása hogy elhangolja a rezgőkörömet?
Szinte semmiféle ismerős rádiót nem találtam. Még a Kossuthot sem. Csak mindenféle idegen nyelvűt. Főleg angolt.
Lehet hogy elhangoltam valahova a hosszúhullámú tartományra?
Esetleg egy soros antennacsatoló kondival vissza tudok menni az eredeti frekiátfogásra?
Vagy úgy baxtam el valamit ahogyan kell.

Detektoros rádióhoz nem kell koax kábeles levezetés!
A lényeg hogy szigetelten legyen levezetve, nehogy elszökjön bárhova is az a kis energia ami létrejön benne!
(valamikor 50-100 éve még koax se volt , az építők örültek ha szereztek valahonnan valamilyen hosszú drótot )
Mihez kötötted a felső induló pontban a külső harisnyát és a meleg eret?
Ha sehova se , csak a meleg érhez kötötted az antennádat akkor ,
esetleg kösd mellé a koax árnyékolását is a meleg érhez.
A rádiónál lent nem kell földre kötni a harisnyát.
Ekkor a levezetésed is plussz megnöveli az antennád hosszát.

Akkor örülés van, általában pont fordítva szokott lenni
Egyébként pedig ahogyan Kera_Will mester is mondja
Antenna földelés/villám védelem van?

"Esetleg egy soros antennacsatoló kondival vissza tudok menni az eredeti frekiátfogásra?"
Akár forgót is beiktathatsz olyanformán, hogy a forgórész csatlakozzon az antennához.
A másik ötletem, hogy egy AM zsebrádió ferritantennáját tedd a tekercs mellé, tekergesd a készüléked forgóját; a amennyiben a rezgőköröd rezonanciafrekvenciája megegyezik a rádió által vett frekvenciával, az jól érzékelhető. Így nagyjából megtudod, hogy hol tartasz.

Mindenképpen elhangol az antenna, ezt soros csatolókondival csökkenteni lehet (a jel rovására), de megszüntetni nem. Inkább trafós (vagy variométeres) csatolást használj, tehát az antennakör tekercse a primer, a szekunder megy a forgóra és onnan a detektorra és a szekunder(!!) kört hangolod. Így jól le tudod választani az antennát a rezgőkörről, persze itt sem teljesen, de lényegesen jobb eredményt kaphatsz, mint az egyszerűbbnek tűnő soros kondis csatolással.

Szia! Az árnyékoló harisnyát letesteltem. De ha hazaérek kipróbálom hogy a meleg pontra kötöm. Tudom hogy akkoriban nem nagyon létezett a koax, csak arra gondoltam hogy ne szórjon rá túl sok minden a ház villamos hálózatából. No meg ezt találtam a padláson. De Köszi az infót majd kísérletezek.

Ááá Villámvédelem még nincsen. De legalább nem a szabad ég alatt csináltam.
Kihúztam egy hosszú vezetéket (lakkozott trafóhuzal) a padláson két gerenda közé.
Azért választottam, ezt a huzalt mert ez valami orosz cuccról lett letekerve és alu. forrasztani nem tudom, de antennának jó. Nekem akkor a trafó vasmagja kellett (orosz színes tv tápja. Jó 250-300 wattos hypersil vasmag.) Ezt a huzalt meg nem volt szívem kidobni. Hát most értelmet nyert hogy eltettem.
Tudom kéne egy szikraköz.

Aha. Megpróbálom ezt a trafós csatolást. A soros forgót tegnap próbáltam, de igencsak a jel rovására megy. Hát ez van. Ahogyan egy kollégám mondta " A fizikát nem lehet beg**szni"
Vagy bele kell számolni a rezgőkörbe az antenna kapacitását. Vagyis csökkenteni a tekercs menetszámát.

Vagy is így gondoltad a trafós csatolást ugye?

Pontosan.
Arra ügyelj, hogy jól válaszd meg az antennatekercs menetszámát (induktivitását), hogy ne legyen rezonanciapontja a venni kívánt sávban. Általában a sáv alá méretezték (nagy induktivitás). Így letranszformálás jön létre, de ezzel az antennakapacitás is "letranszformálódik", kevésbé tevődik át a a hangolt körbe.
A két tekercs közti távolság variálásával a kívánt sávszélesség bővíthető-szűkíthető, bár a lazább csatolás szintén jelcsökkenést okoz, de a közeli zavaró adó kiküszöbölhető. Ezt a jelcsökkenést jó magasantennával kompenzálták, aminek nagy a jelfeszültsége.

Aha. Vagyis építek két induktívan csatolt rezgőkört. Viszont csak a másodiknak változtatom a rezonanciáját a forgóval. A lényeg az hogy jóval nagyobb menetszámú legyen az antenna köri tekercsem mint a hangolt köröm tekercse.

Jól látod.
Az antennatekercs mindenképpen rezgőkör lesz, csak a kapacitás az antenna szórt kapacitása lesz. Ezt nem lehet elkerülni, de figyelembe lehet venni.

A "jóval nagyobb" kicsit túlzás, meg nem is számszerű, de lényegében igen. De az is egy megoldás, ha az antennatekercs nagyobb átmérőjű, így is növelhető az induktivitása. Ami a másik lényeges a csatolás szorossága. Ez nem lehet a kritikusnál több, mert akkor kétpúpú átviteli görbét kapsz, ami nem kívánatos. Sőt, a kritikusnál lazább csatolást használnak legtöbbször, hogy az áttevődő hatások is csökkenjenek, ilyen az antennakapacitás és a zaj.

Első, klasszikus kapcsolású detektorosom merő egy kudarc volt, mert 7 km-re a helyi adótól, azon kívül mást nem tudtam fogni.
A szelektivitás javítása érdekében építettem egy két hangolt körös készüléket. Az első rezgőkör egy régi autórádió variométere volt, ami az antenna szórt kapacitásával alkotott rezgőkört. A detektorkör pár menetes csatolótekercse (3-5 menet) sorosan volt ebbe a rezgőkörbe beiktatva. Ezzel már teljesen jó vételt lehetett elérni az egész sávban, csak hát a kétkezes hangolás elég keserves volt. Az viszont feltűnt, hogy az antennakörnek kiemelkedően "hegyes" volt a rezonanciagörbéje.
Ez adta az ötletet, hogy mi lenne, ha csak az antennakört használnám. Ebből alakult ki a jelenlegi készülékem, ami úgy néz ki, hogy az antenna szórt kapacitásával egy forgó van sorbakötve, két sorba kötött tekercsből áll az induktivitás, ezek egyikének ki illetve beiktatásával egész kh tartomány egész elfogadható szelektivitás mellett fogható. Az én rádióm nem az angolt, hanem a románt preferálja (QTH: Miskolc)

Hála a sok kapcsolóüzemű miegymásnak, padlásantennámmal már csak így szól a detektorosom. Ha a főbiztosítékot lekapcsolom, valamivel halkabb, de DX- nek annyi

Felüláteresztő szűrőt tegyél az antenna és a készülék közé.

Hát a fene tudja, hogy segítene-e, mert a zúgás maximuma 6-700 kHz környékén van. Most azzal kísérletezem, hogy az autóban 540 kHz-es királyi rádiót hallgatom, hátha sikerül behatárolni a forrást; de úgy néz ki, hogy a kisfeszültségű légvezetékek közelében mindenütt többé-kevésbé előjön. A lányomék most üzemeltek be egy napelemet, aminek DC/AC invertere közvetlenül a hálózatra dolgozik, kíváncsi vagyok, az milyen rádiózajt produkál.

"Sic transit gloria mundi"... Valamikor híres volt a hazai zavarfelderítés és -megszüntetés. Anno a Rádiótechnikában is írtak róla cikkeket, nagy erőfeszítéseket tettek a zavarelhárítás érdekében. A légvezetékek remek zavarszóró antennák. Csak valamikor a szikrázó, testzárlatos motorok, diathermiás gépek stb. okoztak zavart... Ma már ez a kutyát sem érdekli és a zaj a működés részévé vált, a szűrőfokozatokat meg kispórolják

Az autórádióval nemigazán fogod megtalálni a forrást, mert az szuperheterodin, sokkal jobb szelektivitással, mint a detektorosod, és nagy antenna sem kell hozzá, mert érzékenyebb. Ami még esetleg segít valamennyit, hogy a detektoros rezgőkörét megpróbálod nagyobb jóságúra csinálni, így a zavarforrásokat jobban elnyomja, ha kívül esnek a hallgatni kívánt hullámhosszon.

Valami nagyon goromba dolog lehet, valahol az utcánkban van a "tettes". A házunk előtt, a vezeték alatt, az autórádión is elnyomja a Kossuth-ot.
Viszont! A lányoméknál 2000W-ot termelt a napelem és a vezeték alatt semmi rádiózavar nem volt. Tudnak ezek a gyártók, ha akarnak

Ez ma már minden lehet, az "energiatakarékos" izzotol kezdve szinte valamennyi ujabb berendezés kapcsolotápja, egészen a profi alkalmazásokig ( gyárak, ipartelepek) stb. A középhullám már nem igen védett zavar szempontokbol.

Köszönöm a jótanácsokat! A zúgás sok hónap után spontán megszűnt. Még DX is összejött: 1413 kHz-en sikerült fogni a. Grigoriopolban üzemelő 500kW-os adó orosz nyelvű adását. 600 km, közben a Kárpátok.... Hangosabb volt, mint a Kossuth. Persze a Miskolcra hangolt hullámcsapda be volt kapcsolva (1116 kHz).