A töltő az lent a csatlakozónál kezdődik? Mi van, ha bennehagyom a töltőt, és úgy vezetem ki a csatlakozóra az akkut?

Ha elvágod a csatlakozó és a régi töltőáramkör közti vezetősávokat, akkor nem lesz gond. Vagy az új töltőt akarod belerakni, és benne hagyni?

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy akku töltőt, találtam is egy kapcsolást, amit szeretnék átalakítani úgy, hogy 24db 18650-es cellát tudjak vele tölteni. 6db lenne sorba kötve és cellánként 4db párhuzamosan. Ehhez választottam is egy balancert: Bővebben: Link (6S BMS)
Az alkatrészek a következőként alakulnának a terveim szerint: T1: TIP35C , T2: TIP35C , D1:MUR1560G , R1: 2,7k , R2: 274ohm , R3: 274ohm , R4: 274ohm , R5: 2,7k , R6: 39k , R7: 8,2k
R8: 2,2k , R9: 0,33ohm 10W 2db párhuzamosan
A véleményeteket szeretném kikérni, hogy működőképes lehet-e az elgondolásom vagy min kellene változtatnom, hogy működjön.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Hali!
Jó rajzot linkeltél? A rajzon nincs T1, T2
Ezen a két tranyót akármekkorára választod, az lm317 1-1,5A-t bír max...
A bal oldali tranyónak 1 db ledet kell bírnia, a középső tranyó az áramgenerátoros módba szól bele,
azon is minimális áram folyik...

Szia. Jó kapcsolást linkeltem, csak véletlenül megszokásból írtam T1, T2-t. Tehát az Q1 es Q2. Teljesen igazad van, ott tényleg nem is folyik nagy áram. Így, ha minden igaz maradhatnak az eredeti tranzisztorok. Az LM317 helyett LM338T-t tennék és az R9 ellenállás helyett pedig inkább 12ohm 5W 2 db párhuzamosan. Szerinted így már megfelelően működne?

4 cellához párhuzamosan már fog kelleni 4-8A ( én egyet szoktam 2 A-val tölteni ami még 1C sincs).

Nem találtam Hestore-on olyan stabot, ami nagyobb áramot tudna biztosítani, bár elvileg lehet őket párhuzamosan is használni megfelelő ellenállásokkal. Én durván 1A-es töltéssel számoltam.

A legfőbb probléma ehhez a megfelelő tápot megtalálbi. Ne is fűtsön túl sokat (LM317 és társai lineáris stabok), de meg is legyen a kellő áram. Ekkora pakkot tényleg nagyobb árammal kellene tölteni, én 3-4A-rel tölteném, 6S az mondjuk 25V hasra, 25Vx4A az 100W. Nem kevés. Ha ezzel a táppal esetleg 4S-t, vagy 3S-t is akarsz tölteni (miért ne akarnál), akkor viszont fűteni fog nagyon! Én vennék egy ImaxB-t, laptop töltőt olcsón lehet szerezni. Univerzális és gyári megoldás, balanszerrel. Neked venned kell egy kb. 30V-os tápot, 3-4A-t tudót, nagy hűtőbordát (legjobb esetben is 15-20W disszipáció), és félvezetőket.
Nekem van egy pici töltőm, 24V 1A tápról egy step down konverter, átalakítottam, hogy 1S-től 5S-ig nyomógombokkal állítható a kimenő feszültség, és 1, 2, vagy 3A áramkorlát. Természetesen a 24W kimenő korlátoz, de 2S-nél 3A-rel tölteni szuper, 3S-nél 2A-rel elegendő.

Hali!
ha r9=6ohm és ugye q2 kb 0.6V nál aktivizálja a túláramvédelmet akkor ez az én számításom szerint 0.1A max töltőáramot ad...
De ezt a módit felejtsd el, vagy használj li-ionra kitalált karakterisztikájú töltő IC-t, vagy rosszabbik esetben CC CV kapcsi tápot (de ez nyilván nem tudja a túlmerített akksik esetén a kis áramú töltéssel indítást), persze kell az említett balanszer is
A max töltőáaram nagyságát meg nézd meg az akku adatlapban, és kalkuláld mennyi időd van a töltésre...

Köszönöm a válaszokat. Én cella soronként számoltam 1A töltéssel. A töltő 24,6V-ot adna le, amit ha az U/I-vel számolok akkor 24,6/6= 4,1A összesen, de lehet, hogy én gondolom rosszul. Nem eszerint alakulna? Töltésre van idő, nem gyorstölteni szeretném. Milyen kapcsolást javasolnátok ehelyett?

Az alapötlet már sántit egy kicsit. A litium akkukat jobb nagy árammal tölteni, mint szivárgással .
Szoval ha neked 24 darab 18650-s cellád van (kb 3Ah darabonként.) négyesével vannak párhuzamosan, ami 12Ah. Tehát, ha te ezeket a cellákat 1 A-l fogod tölteni, akkor minimum 12 oráig töltöd, és valoszinü, hogy percek alatt kisütöd.
Ma már az ilyen akkukat legalább 1 C-vel kell tölteni, söt a nagy teljesitményüeket 2-3C-vel, ami te esetedben 12 ill 24-36A lenne a négyes blokkokra. Ezért sok modern töltö impulzusokkal tölti az ilyen akkukat, mert igy lehet elérni az optimális hatásfokot. 6 ilyen blokk sorbakötve kb 24 V azaz 12 A-l számolva már kb 300W-nál vagy.

U/I az az ellenállás képlete, nem ide tartozik.

Ez teljes értelmetlenség. Soros kapcsolásban csak egyetlen áram létezik, az amit a végén betáplálsz. 1 A az 1 A és kész.

Ezt nem tudom honnan vetted. A legkevesebb belső veszteséget az akkumlátorban a lüktetésmentes árammal lehet elérni. Ami már kicsit is hullámzik az már rosszabb. Impulzusokkal egyenese katasztrófa.

Ugy látszik lemaradtál valamiröl.

Pl . Ez a chip is ezt teszi, meg az LTC sorozat is PWM-t nyom a cellákba.

Már megint én volnék a tudatlan. Elnézést Bár teljesítményelektronika hajtásszabályozás modulon végeztem és kapcsolóüzemű tápegység tervezéséből írtam a diplomámat de biztosan én maradtam le valamiről és csupán kevés halvány gőzöm van a szinkron buck konverterek működésével áram és feszültség viszonyaival kapcsolatban. Elnézésért esedezem.

Én csak véletlen találtam ilyen megoldásra ( egyik töltöt méracsgéltem) , majd utánna olvasgattam és valoban a nagy teljesitményekhez ajánlják a PWM-s, vagy más néven az impulzus töltést.

Ha érdekel Itt van némi elmélet is.

Massawa írta:



Ahonnan majdnem minden mást is: szabad asszociáció. Ne keress nála logikát! Ha elmagyarázod neki, akkor pedig okoskodónak nevez. Jobb is hogy meg sem próbáltad, esélytelen.

Tudom. Belátom feleslegesen magyarázok neki bármit.

Kedves Massawa kolléga szarkasztikus próbáltam lenni de eszerint nem jött át.

Megszolalt a pajtásod is, aki két hete még azt sem tudta hogyan töltik az e-autokat... de azért pldalakat irt rola.

Csak folytassátok nyugodtan....

Bocsi elírtam, kapkodtam. Tehát az össz. töltő áram amivel számoltam a 4 sor cellára az 4,1A. Így jött ki nekem a 6 ohm. Miért jó gyorsabban tölteni ezeket a cellákat? Egy barátom ilyen cellakkal foglalkozik, nem mondta sosem, hogy gyorsan jobb tölteni ezeket.

Ha van elég időd, akkor nem baj ha lassan töltöd.

R9 értékét a rajta eső feszültséggel kell számolni, ami 0,6 V.

De 4 A-t az a kapcsolás sosem fog tudni. De még ha átalakítanád 4 A-re akkor sem érdemes, mert nagyon sok hőt termel, főleg a töltés kezdetén. Ha pedig rövidre zárod a kimenetet, akkor villanyrezsó vagy petárda lesz belőle. Kapcsoló üzemű, áram- és feszültségkorlátozott konverter illik ide. Ennek az elkészítését jobb ha nem te végzed.

Amúgy a kapcsolási rajz önmagában is hibás, a bázis ellenállást rossz helyre kötötték.

Li aksi töltése veszélyes üzem, leéghet a lakásod, úgyhogy jobb ha olyan készülékkel teszed aminek a gyártója szakember, és vállalta hogy biztonságosan használható ilyen célra.

Nekem csak a parkettám égett meg egy foltban amikor nem a direkt erre a célra épített töltőmet használtam. Szerencsére ott volt a barátnőm, és eloltotta a tüzet.

Az akkumulátor pakkok önmagukban is veszélyesek, ha nem jól készítik el őket. És ne haragudj, de ha valaki az elektromosság legalapvetőbb törvényeit sem tudja önállóan alkalmazni, az jobb ha semmi ilyen veszélyes dolgot nem épít. Rengeteg hibalehetőség van, nem tudunk mindre figyelmeztetni.

Mivel még mindig a töltő áramkörödön (amit ugyan nem tudom honnan vettél) agyalsz,
csak kíváncsiságból kérdezem meg, láttad a videósorozatomat ezzel kapcsolatban?

Bővebben: Link...

Szerintem pedig az nem balancer. Ez egy balancer nélküli BMS.

Azt mondod, hogy a ráírt névleges kapacitás 1C kisütésnél érvényes és ha kissebb árammal sütik ki akkor ez az érték növekszik és ezzel magyarázod a bizonyos "keleti cellák" jól hangzó 6000-8000mAh ráírt értékét. Totális félreértés. A névleges kapacitásnál sosem lesz magasabb ha kevesebb árammal terheled. Azok szimpla átvágások. A névleges az a közel 0mA terhelésre értett. 1C nél kb már csak 97% körül van a kivehető.

Sziasztok
Az én szerény véleményem az az, hogy BMS-t minden akkumulátorhoz illik tenni! Ugyebár ez megakadályozza az akkumulátor túltöltését illetve túlmerítését. A balanszer az már más kérdés. Ha jó minőségű cellákkal dolgozol, gondolok itt a Samsung,Panasonic,LG gyártásúakra és betartod a cellára vonatkozó paramétereket akkor el lehet tekinteni tőle. Természetesen ha valaki maximalista és anyagilag is megéri neki akkor egy jó balanszerrel ki lehet hozni a maximumot a cellákból.
De ha egy cella elkezd öregedni akkor hiába a jó balanszer. Nagyon jó,hogy töltéskor egy feszültségen lesznek, de amint elkezded terhelni rögtön elmegy a balansz.

Töltéshez szerintem a legegyszerűbb megoldás a CC/CV töltés.

"Safety First"

Hibás a gondolatmeneted. A balansz áramkör nem azért kell, hogy azonos legyen a feszültség minden cellán, minde pillanatban, hanem azért, hogyha a cellák elkezdenek egymástól elcsúszni, visszahozza őket azonos állapotra. Gondolok itt erre: egyik cella már fel van töltve, a másik még nincs. A BMS lekapcsolja a töltést, mert a teli cella feszültsége túl magas lenne. Ha van balancered, akár 70mA-es is, néhány ciklus után a nem feltöltött cella is egy időben lesz készen, mint a másik. Kapacitásban nem sokat nyersz, viszont a cellák nem ugyanúgy merülnek, nem ugyanolyan a töltési/merítési hatásfokuk, így el fognak egymástól csúszni valamennyire. Legrosszabb esetben lesz egy teli, és egy üres cellád. Ha tölteni próbálod, a teli miatt nem tudod, ha merítebi, akkor az üres miatt. Ezzel az eshetőséggel is számolni kell. Egy 2-3$-os balanceren nem spórolnék, főleg, hogy a BMS-ekbe is be szokott lenni építve.

Teljes mértékben igazad van. Természetesen tisztában vagyok a balanszer működésével.
Viszont akkor érdekelne, hogy mi a véleményed arról, hogy mitől is megy el a balansz?
Töltés/merítési hatásfok alatt mit értesz?

Igen igaz, hogy kb 97% a kivehető kapacitás, (lelkem rajta) ezt nem említettem egy kezdő videóban.
Viszont ha 1C -vel elvégzel egy tesztet, és utánna még megüldöd 0.1C -vel is, sőt ha mindezt úgy csinálod, hogy feltöltés után csak 0.1C -vel terhelsz, üzemidőben többet kapsz mindenképp. Lehet rossz volt a szóhasználat, és így sem jön ki belőle 97% -nál több. Valahogy ara akartam rávezetni azokat aki most használ(na) először ilyet, hogy legyen valami fogalma az eltérés okáról. De ha valaha lesz egy ilyen cellám (ami nem valószínű feltéve ha nem küld valaki egyet), lemérem majd a különbséget...

Abban egyébként egyet értünk, hogy azok a fajta cellák csak átverések...

Belső ellenállástól (ami ismét rengeteg dolgotól függ), a cell belső kémiájától, hőmérsékletétől, mindentől függ a "hatásfok".

Sziasztok! Bp-n merre kapok 4 cellához való elektronikát? A kedvenc boltomban csak 2s elektronika van, de nekem az kevés(haveromnak lenne hordozható erősítőhöz tápellátásnak, 2x4 cella lenne a táp) Elég 5-a áramkorlátos, mivel az erősítő 3, nagyon max 4-A áramfelvételű. Plusz a cellák is max 5A-t tudnak leadni.