Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Lábkiosztása (és azok funkciói majdnem teljesen) megegyezik a 16C84, 16F84, 16F628(A) típusokéval.
Üdv!
Fordítgatom magamnak a DS18B20 kezelési doksiját a gugli fordítójával, mert igencsak minimális az angol tudásom. A kérdésem a következő lenne: bár megértettem, hogy mi ez valójában, hogyan működik, de igazán kíváncsi lennék, mire lehetne ezt normális magyar szóra vagy kifejezésre fordítani: scratchpad. A gugli elég őrült fordításokat ad rá: karcoláspad, targonca-olvasó. ![]()
Wikipedia:
Idézet: „Scratchpad memory, also known as scratchpad, scratchpad RAM or local store. is a high-speed internal memory used for temporary storage of calculations, data, and other work in progress” Gyors belső RAM, ami átmeneti adatok tárolásra, számítások tárolására használható.
Köszi!
A lényegét értettem, csak nem tudtam, hogyan mondanánk ezt magyarul.
Szia!
Nekem hozta rá a jegyzettömböt Bővebben: Link, hiszen végül is arra használja: adatok gyors tárolására ![]()
Gondolom abban, hogy a cache mindent tárol, tehát utasításokat is, mert a "normál" processzoroknál használják a memóriaelérés gyorsításához. Szemben ennél az esetnél, ahol csak gyorsabb adattárolásra használják.
Próbáltam én is csak a szót, de nekem nem hozta. Lehet, hogy figyeli az előzményeket?
Üdv!
Találkozott esetleg valaki olyannal, hogy egy 8 lábú PIC MCLR lába kimenet lett volna? Adott egy áramkör aminél a környezet alapján PIC a mikrovezérlő (szám leköszörülve sajnos) és a MCLR (4.) lábon egy led van ellenállással GND re kötve. Úgy tudtam, hogy a MCLR csak bemenet lehet I/O ként használva.
Üdv!
Igen, Pl.: PIC16F629. Ez lehet GPIO ugyanúgy, mint a programozó lábak. A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2017
A PIC12F629 adatlapjának a Ports fejezetében a TRISIO regiszter kiosztásában ugyan szerepel a TRISIO3, de a GPIO3 sematikus ábráján már nincs meghajtó a port kivezetés felé.
A 3 állapotú meghajtót és a Vdd -nél magasabb feszültséget (Vpp :9..13V) nem szokták a PIC kontrollerekben ugyan azon a lábon megvalósítani. Főleg nem, ha a Vpp First Programming Entry módszer is használható a típusnál .
PIC16F629-et írt, azt hittem van ilyen, de nem néztem utána
![]()
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni egy adc példaprogramra lenne szükségem asm nyelven C8051F320-ra! Ha valaki tudna egyet mellékelni, azt nagyon megköszönném!
Szia!
Keress már másik topic-ot neki, ez nem haladó PIC-es téma ![]()
Itt első sorban a pic a téma, vagy minimum microchip-es gyártmányú mikrovezérlők. A jelzett mikrovezérlő nem ontopic.
Jó reggelt!
Van egy 18f14k50 -em. I2C OLED 128*64 es kis kijelzővel kisérletezem. Egyedi Km/h akarok építeni a biciklimre. A TMR1-et használom aszinkron módban egy órakristállyal. Az a problémám hogy ha nem altatom el, akkor 1 nap alatt olyan fél másodpercet késik. Viszont most tesztelgetem a sleep mód áramfelvételét. 50x lefut a main és elaszik. Próbáltam INT0 megszakítással ébreszteni és simán csak a mainben is. Akárhogy csinálom szépen lassan minnél több ébresztés és annál jobban késik. De ha nem ébresztgetem, csak 1x elalszik majd csak egy 20 perc múlva keltem, akkor is szépen késik másodperceket. Referenciának a gépen frissítem az atomóra oldalt. Miért lehet ez a sleep módos elcsúszás?
A pic egyébként egy 12Mhz-es kvarcról megy. A sleep mód előtt egy tranzisztorral muszáj voltam a kijelző földjét is elvenni, mert 5mA körül fogyasztott a DISPLAY_OFF parancs kiadása után is. Ébredéskor az lcd újra inicializálódik. Nagyon szimpatikus lenne ez így, most alvó módban a műszer a 0,01 és a 0,00 mA között ingadozik. De ez az elcsúszás érthetetlen számomra. Lehet még a kristályt újra berezgeti nem inkrementálja az óra kvarc a TMR1-et?
Nem teljesen érthetőek a körülmények. Ha valami kapcsolattal atomóráról szinkronizálod, akkor előfordulhat alkalmasint max 1 sec elcsúszás, ami szoftveres tökéletlenség, de az nem fog halmozódni, és 1 másodpercbe valószínűleg nem fog összedőlni a mutatvány. Hogy annak mi köze a sebességméréshez, azt részemről nem különösebben értem. Általános esetben a kerékre erősítenek egy szupermágnest, és a vázra egy reed-relét, aztán számolgatják az impulzusokat, amit kvarc időhöz hasonlítanak. A kvarcoknak egyébként mind van valamennyi hibája. Egy kommersz, 80 ppm-es kvarccal ha órát építesz 80 ppm = 0.008% hiba, 86400 sec idő esetén + / - 6.912 sec (per nap) összeadódó hibád lehet, és az nem program hiba, hanem elektronikai tökéletlenség.
Van egy weboldal, ahol a fájljaimat (wav, html, bmp...) át szoktam konvertálni C tömbbé hogy a PIC programjába ezáltal bele tudjam tenni. Ez az: Bővebben: Link
Viszont ez az oldal sajnos már (legalábbis ma) nem jön be. Keresgéltem, de nem találtam semmi hasonlót. Ismer valaki alternatívát erre a műveletre? ![]()
Én képekre vagy valami arduino-s bitmap konverter szoktam használni, vagy lehetőség rá a mch graphics resource converter (ez elvileg az mla-ben benne van).
Waw-ra esetleg ez jó lehet Bővebben: Link.
Telepitesz egy MinGW-t (vagy eleve Linux-ot hasznalsz), es mint programozo irsz ra egy tizsoros programot a gepedre, amin dolgozol. Ennel egyszerubb megoldas nem letezik. Az mar csak hab a tortan, hogy a project Makefile-t ugy csinalod meg, hogy ha a wav vagy akarmi megvaltozik, akkor automatikusan generalja le a .c tombot belole. Vegulis azert hasznalunk szamitogepet a projekt leforditasara, hogy ne nekunk kelljen webes feluletekre feltolteni a konvertalando file-okat, nem?
Találtam egy programot ami ugyan ezt csinálja: Bővebben: Link
Csináltasd meg a mikrovezérlővel SD kártyára
![]() Az alábbi példa mondjuk ARM-re készült, de némi módosítással átírható PIC-re is:
Idézet: „Csináltasd meg a mikrovezérlővel SD kártyára” Ezt minden további nélkül meg tudnám tenni, de elég macerás lenne mindig oda-vissza cserélgetni a kártyát meg másolgatni az átalakítandó fájlt. Meg persze egy fix hardver is kellene hozzá amit külön meg kellene építeni. Ez hatalmas macera. Amit linkeltem program az teljesen jó, egy hibája van hogy a sztring fájlból nyert tömb végére nem tesz 0x00-át, azt manuálisan kell a végére írni.
Tenyleg nem ertem, hogy miert nem irod meg magadnak a PC-re ezt a 10 soros C programot? A topik cime ... haladoknak. Nem egy C compiler-rol vagy sakkozo programrol van szo, hanem egy olyan egyszeru programorol, amivel a programozas megtanulasat szokas kezdeni. Es ha a kezedben van a lehetoseg, hogy a PC-re tudsz magadnak programokat irni, akkor elkepesztoen sok dolgot meg tudsz csinalni, nem vagy raszorulva masokra. Nem lesz mindig, minden feladatra egy kesz program a neten.
Miért is kellene oda-vissza cserélgetni? Egyszer felmásolod rá az összes kép és hangfájlodat (mindegy hova), bedugod a mikrovezérlős paneledre, az feldolgozza az összes fájlt (rekurzív módon bejárja az összes könyvtárat. és az összes bmp és wav fájlról elkészíti a C tömböt azonos névvel, csak 'c' kiterjesztéssel), kiveszed, berakod a PC-be és kész.
Amúgy PC-re is majdnem ugyanez lesz a program (ha parancssoros felülettel is megelégszel), legfeljebb a keresési könyvtárbejárás kezdőhelyét kell kicsit finomítani, hogy ne kelljen utána külön programot írnod, a kismillió feleslegesen konvertált C fájl letörlésére. Mod: Annyi plusz van még ha saját programmal csinálod, hogy a fenti példa pl. átkonvertálja a 24bites bmp-ket 16bitesre (gondolom 16bites színmódban használod a kijelzőt). A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2017
Soha nem írtam programot PC-re, azt se tudom hogy hogyan kellene ezt elkezdeni...
Idézet: „Miért is kellene oda-vissza cserélgetni? Egyszer felmásolod rá az összes kép és hangfájlodat” A kép és hangfájl az rendben is van, de jellemzően inkább html fájlokat pakolok mostanában a PIC-be, Ezeket a html fájlokat pedig folyamatosan módosítgatom.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |