Műszer van dögivel,induktivitás mérőtől wobbler, TV szkóp (nagyfeszültségű mérőcsúccsal) sőt még a kedvedért egy Orion 2,5KV-os átütésvizsgáló berendezés is amire büszke vagyok mert saját magam javítottam a malomkerekes trafóját és jó lett. Igen a túlbiztosítás mindenek előtt, ezt már régóta szemmel tartom főleg mivel általában csöves technikával tervezek/építek, de most bejött ez a "heppy" hogy ilyenre is szükség lenne. Szóval az elkészítés nem okoz gondot, de pár praktikát örömmel fogadok.

Ennek örülök, Akkor pedig nyugodt szívvel ajánlhatom a tekerést. Ahogy írták, csak akkor kezdd forralni, ha már benne van a vízben. Mire felforr a víz, átmelegszik mindene, ennyi idő elég neki. Aztán kesztyű. Erőltetni nem szabad, mert valahogy igen hamar elreped. A hirtelen forró víz is azt teszi vele.

CRT televízióból/monitorból "I" magra tekert litze sodratot mentettem ki, talán jobb mint a tömör réz.

Igen olvastam hogy a sodratok jobbak ilyen esetben mint a sima egy szálas drótok. Házilag rendes sodratot gondolom nehéz elkészíteni.

Erre inkább a guruk tudnak válaszolni. Van aki a sodrás nélküli több szálra esküszik. ATX trafónál gond lehet a kis ablak keresztmetszet, ezért is hagyom inkább úgy ahogy van. Optimalizálták a huzalátmérőt, a szigetelés vastagságát, az üzemi frekvenciát. Ha csak egy kicsit vastagabb, vagy vékonyabb a huzal már gond.

Ez a trafó méretre kb mint egy átlag ATX táp trafó 2x-ese. Gondolom elég lenne a magról csak a szekundereket leszedni,a primer maradhat nem? (Bár igaz a vizes átofrralás után lehet nem jó ötlet....)

Most nem emlékszem pontosan, de van olyan trafó is, ahol a primer fele alul van, a másik fele pedig a szekunder felett. Így jobb a csatolási tényező. Bár nem tudom a tiéd milyen. Akkor viszont le kell szedni mindet. De lehet a tiéd nem olyan.

Sajnos olyan, most néztem meg tüzetesebben. Itt vannak a trafó főbb méretei, a közepét nem tudom megmérni sajnos.

Elég, ha jármot megméred, az oszlop a kétszerese. Némi méretezési hibát látok. Azért összjön kis kombinálással. 12×15 az oszlop.

Az a bal alsó "6 mm" gondolom inkább 26 mm...

Sziasztok!

Bővebben: Link

A linken szereplő kapcsoló üzemű tápegység kimenetén lévő 4 darab egyen irányító dióda milyen feszültség tűréssel kell hogy bírjon a szekunder feszültséghez képest? +/- 40V esetén elegendő 100v-os dióda?

Köszi!

Szia!
Ha nincs 150 voltos diódád, maradjál csak a rajz szerinti típusnál.
Egy kis hálózati fesz emelkedésnél és kis terhelés esetén már 100 volt közelében van a zárófesz és ez durranáshoz vezethet.

Sziasztok!

Valaki tudja azt, hogy egy egyenáramú feszültség átalakítónál mi a 100kHz kapcsoló frekvencia. Az a bajom vele, hogy elméletileg 3A a belőle maximálisan kivehető áram, de max 0,5A leadásánál már kikapcsol.

Üdv: nD

A kapcsoló frekvencia az a frekvencia amivel az átalakítóban lévő teljesítmény-félvezető kapcsolgat. Viszont ennek semmi köze a problémádhoz. Annak olyan dolgokhoz van köze amikről semmit sem írtál. Pl. hogy milyen fajta az átalakítód (típusszám, link, fotó, vagy bármi...), hogy milyen jellegű a terhelés (izzó, motor, ohmos, erősítő), és hogy milyen forrásról táplálod. Meg hogy hogyan mérted az áramot, és ilyesmik.

Egy Sagem DC 12V 3.5A-es laptop/egyéb tápra van kötve egy ilyen DC/DC stepdown konverter.

Egy flat PS2 az áldozat, ami a tápja alapján max 5.6A- emészt fel 8,5V feszültségen. Az átalakító elvben 3A-t bír, de 2,5A felvétele mellett ledobja a láncot. Az ampermérő multiméter sorbakötve az átalakító után és a ps előtt.

Ide valami combosabb átalakítót keress 8-10A körül, vagy a sagem lapop táp kimenetét lenne érdemes átakítani annak érdekében ne kelljen közbülső DC-DC konvertert használni.

Na azt hogyan :S ?
Nem éppen a szakterületem.

Melyiket hogyan ?
A sagem-t kibontanám és meglesném milyen flyback vagy forward a kapcsolása, a kimenetén valószínűleg van egy feszültség referencia, feszültség osztóval és egy optó-s visszacsatolással a primerre.
A feszültség osztó módosításával általában el lehet érni, hogy a kimeneti feszültség a kívánt 8.5V feszültségre álljon be.
Még 1 átalakításra van szükség, a kimeneti egyenirányító dióda(k) cseréje, hiszen most 3,5A-re van méretezve, neked a PS2-höz akár 5A-t meghaladó is kellhet.
A sagem tápról van azonosítód, lehet a weben lévő infók alapján is megtudni hova kell benne nyúlni?

Buszon vagyok, ha hazaértem, akkor megnézem.
Köszönöm az infókat.

Ezt hogy kell érteni és méretezni? 40v szekunder feszültség esetén mikor zár a dióda 100v körüli tranziens keletkezik? Ehhez kevés a 150v tűréshatár? Ezek a tranziensek megjelennek a pufferkondin is?

Akkor 5,6 A-es vagy nagyobb áramú konverter kéne. Az áramfelvétel ingadozik. Amikor a műszer 2,5 A-t mutat, akkor csúcsokban simán folyhat 4-5 is, amitől már lekapcsolhat a konverter.

Igen, elég.

A +/- táp esetén ezzel az egyenirányítással egy diódán mindig 2 * U * 1.414 volt a zárófeszültség: az egyik diódát képzeld egy rövidzárnak, amelyik vezet az egyik félperiódusban, ezért a másikon a fenti feszültség van, ami minimum 85 volt, ha 2 *30 volt csak a trafó szekundere.
Ne a gnd-hez képest gondolkozz.
Azért javasoltam nagyobb zárófeszűt ( min. 150 V ), mert nem biztos, hogy ezt tartani tudod.

Szinusz lenne a szekunder feszültség jelalakja, vagy miért szorzod 1,4-el?

Annyiban korrigálom magam, hogy itt nem színusz van, tehát a számolás nem okés.. de a 85 volt környéke igaz. Így se tennék be saját cuccba 100 voltos diódákat.
( beelőztél..)

Rendkívül precízen megadott érték, csak a valósághoz semmi köze itt, mivel nem szinuszos a feszültség.



Nem a fenti feszültség, hanem pont a kimeneti. Ami meg 2*40 V.

Egy 100 V-os sch. dióda pedig legalább 120 V fölött kezd el vezetni, dáadásul a hőmérséklettel még nő is a letörési feszültsége.

Én mondtam rosszul. Bocs! A pufferen mért feszültség a 40v. Ami már szűrt. Négyszög jel esetén van különbség effektív és csúcs között? Ha igen hogy számolódik? A dióda túlméretezését még mindig nem értem. Már mint hogy mennyi tartaléknak kellene bent lennie.

Semmi gond.. nekem is másfelé járt az agyam..- itt a négyszög "teteje" az érdekes, ha jól van beállítva a táp és mivel kétutas az egyenirányítás, egyben effektív is meg csúcs is.
Zárófesz szempontjából a dupla puffer-fesz az érdekes, amit én azért méreteznék túl ezzel a táppal, mert nincs benne semmiféle szabályozás és van pár volt különbség a kicsi és a teljes terhelés között.
Optimális esetben elég a 100 voltos dióda, de ki-ki maga dönti el, hogy pár forint különbségért kockáztat-e.

Nem biztos. Kitöltési tényező?

Ha a holtidőt is nézzük, akkor természetesen nem.. - akkor a "csúcs" ( plató ) nyilván magasabb kell, hogy legyen és tuti nem is hajszál vízszintes - nade ennyire azért ne menjünk bele. Felesleges ilyen értekezésekbe kezdeni..
A kérdésre már eléggé megválaszoltunk.
Ja, és ebben a tápban a kitöltés nincs szabályozva, az maximális a holtidőt hanyagolva..

Üdv mindenki!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a DT5268S nevezetű 8 lábú IC helyett jó lenne az IR2153S? Egy kapcsolóüzemű tápegységbe kellene.