Másik lehetőség:
Független giro és mágneses (2-3 D) szenzoros távadó felszerelése a csőre majd annak az állapotának a továbbítása a teló felé Bluetooth eszközzel.
Igen ehhez kell némi hw és sw építés programozás.

Van nem kevés remote desktop program ...
Teamviewer az egyik, mindenféle oprendszer alá portolták már ,van android appja is.
Sajna ehhez online net elérés kell ..
Jobb lenne olyan ami lokális LAN keretein belül ami képes 2 eszközt összekötni.
Server / kliens alapon ... pl a VNC program ilyen csak kell egy olyan ami serverként tud futni a távolról látni kívánt eszközön és a kliensként a közelben lesett eszközön , nem kíván felesleges online net elérést.
Valami Airdroid app is van .

Vagy bármilyen ilyesmit tudó app ami LOKAL wifi kapcsolatot tud kezelni : android remote control to android

Az ötlet nagyon jó! Ha egy készülékkel nem sikerül megoldani, akkor ez a megoldás lehet a legegyszerűbb.

TightVNC a Pc-n és Remote Ripple az Androidos eszközön biztosan működik, ezt használom.

Tudsz mutatni egy linket hogy milyen távcsöved volt és mennyiért adtad el? Nekem van egy házi készítésű (nem én csináltam) 165/1230-as Newton-om amitől megválnék, de fogalmam sincs mennyiért lehetne eladni. Az esztétika borzalmas mert egy 200-as műanyag cső, az optikán viszont van védőréteg szóval az örökös.

Igen ez az alap hogy PC és android ... de kevésbé van android to android közé ... de nem kizárt hogy tudja a VNC, leírások szerint egyik másik app tudja csak root-olt android kell...

Ilyenem volt

Azt hiszem 45.000 Ft-ért adtam el úgy, hogy adtam hozzá egy mezei kollimációs okulárt, illetve korábban készítettem hozzá egy szintezőt és egy tájolót. Rajthagytam a házilag gyártott óragépet, illetve egy egyszerűbb világítást.
Következő műszernek legalább 200-asban gondolkodom.

Igen, valahol ott van az alja. Volt régen egy 200/1200-asom is, kb. ott kezdődik a távcső. Azért nem is veszek többet (talán még csiszoltatok tükröt de már az is horror), mert nekem 250-es alatt nem kéne tükör. Másfélszeres felület a 200-ashoz képest...

Még nem volt szerencsém 200-as tükörhöz. A 250-es még nálam is szóba jöhet, de ahogy olvastam egy szaklapban, az efölötti méretek Magyarországon már nem használhatók ki, meg persze ezeknek a cipelése, de még a tárolása sem egyszerű.

Talán még egy suzuki hátsó ülésén is elfér akár egy ilyen is, a súlya sem vészes, és ez már tényleg az a kategória amivel érdemes nézelődni. Csak hát az ára...
A 200-as már ehhez a 165-öshöz képest is sokkal jobb volt, elképesztő részleteket lehetett látni a Jupiteren, de a Szaturnusz gyűrűjén is.

Az ár miatt nem is gondolkodom új műszerben, inkább egy használt, de jó állapotút keresek. Már azzal is beérem, ha csak tubust kapnék. Nemrég építettem egy cnc-gépet, azzal könnyen tudnék csinálni egy dobson zsámolyt. A flex-dobson állványok bár mutatósak, de a hely- és súlytakarékosságon kívül csak hátrányukat látom. Jóval gyakrabban kell jusztírozni, a nehezebb okulárok, barlow kétszerezők súlyuknál fogja csavarják, torzítják a tubust, és akkor még a fényképezőgépről nem is beszéltem. Persze lehet, hogy pozitívan csalódnék benne.

Sziasztok, sikerült hozzájutnom egy 250/1200-as tubushoz. Eredetileg egy Orion Intelliscope XT10-es rendszerben volt. Vehettem volna egy komplett Skywatcher 250/1200-as műszert zsámollyal együtt, de azért vettem meg inkább ezt, mert az ebben levő főtükörnek a Strehl értéke 0,962, míg a Skywatcherek esetében csupán 0,9 körül van, tehát azokat csak a szükséges minimumra készítik. Most legalább van lehetőségem egyedi zsámolyt készíteni, amibe motoros vezérlést is szeretnék integrálni, illetve megpróbálkozom az említett Stellariumos megoldással is.

Sziasztok!

Nállam hozzáértőbbektől szeretnék érdeklődni!
Sok videot nézegettem mostanában ahol "sima" digitális gépekkel / pl: Nikon p900 vagy Canon 1100D vel olyan képeket csinálnak a Holdról hogy megszólal... az egyik videóban pl a Szaturnuszt hozta be a hapi de úgy hogy homályosan még a gyűrük is elkülönültek a bolygótól! Amit meg végképp hihetetlen tartok hogy Hogy hold elötti átvonulásba lekapták az ISS-t de úgy hogy a szekciók meg a napelemtáblák szépen elkülönűltek!
Ennek van valóság alapja?

Mutasd meg nekünk is a képeket amiket láttál.

Attól függ.Egy példa. Nyilván nemcsak szerencse kérdése,hanem műszerezettség és főleg időjárás kérdése. Tessék megnézni a műszer tipusát,a nagyítást,stb.

Szia! Nem "sima" gépek voltak, hanem komoly követő mechanikára épített távcsövek, amiken DSLR volt a felvevő.
Nézd meg az ő videóit a folyamatról.

Okés! Amugy a youtubra beirva a: " ISS Nikon p900" és még a Szaturnuszost is kidobja!

ez az egyik ISS például.
Ez a másik ISS video.
Ez pedig egy Szaturnuszos ISS es

Mondanám, hogy van olyan hobbi is, hogy a repülőgépeket nem a földön, hanem utazó magasságban fényképezik.
Én inkább nagyobb gondnak tartom a fény szennyezést. Lassan már csillagokat sem lehet látni. Nekem például éjszaka nem kell villanyt gyújtani ahhoz, hogy kimenjek pisilni, annyira nincs sötét

Sziasztok!

Elkészültem a dobson zsámollyal.

Pipihez egyebkent se kell villany. )))

Mondanám hogy lassan elérjük a kort, amikor felkelni sem kell hozzá, csak akkor már nagyon OFF, ebben a topic-ban

Korábbi témához, a műhold követéshez szólnék. Én már építettem többet, egyet az e-bay-en el is adtam. Valami cseh amatőr..Janek vette meg.
Tehát:
Egy dolog a csillagász távcső és egy másik a műhold.
Első körben érdemes megtanulni, hogy a Mezei Műholdasok által használt 19,2E meg 5W itt éppen már semmit nem ér.
Szerencsére a profik által használt módszerek kellően közkézen forognak, így autodidakta módon bárki megtanulhatja a Kepler sorok (Kepler Elements) használatát.
Így néz ki egy Kepler sor ami 1-1 műhold pozícióját tudatja velünk (Geostacionáriust is):
Például az ASTRA 2 (E-F-G) Amik ugye 28,2 E
ASTRA 2E
1 39285U 13056A 18053.49758996 .00000141 00000-0 00000-0 0 9992
2 39285 0.0625 39.0878 0002042 297.9035 22.9803 1.00275314 16026

ASTRA 2G
1 40364U 14089A 18053.49849153 .00000141 00000-0 00000-0 0 9995
2 40364 0.0401 325.7937 0003381 54.2926 339.9075 1.00274169 11528

....itt jól láthatóan különböznek. Lévén nem egymásban vannak.
Innen megszerezhetők a publikus holdak Kepler Sorai:
Kepler Sorok

Mindenképpen ezzel kell kezdeni, mert ettől nyer értelmet az Űrben Mozgó Testek keresése-megtalálása és követése.
Ha ezen túl vagy, akkor jöhet az építés. Mivel az "álló" televíziós holdak 36'000 km-re vannak, ezért a rájuk irányított antennák elég kis toleranciát engednek. Pontos beállítás szükséges, méghozzá milliméterre. A mozgó holdak viszont (+ az ISS meg egyéb űrállomások) 90%-ban LEO (alacsony pályás) holdak, pár száz kilométer magasan repkednek. Ezekhez kevésbé fókuszált antenna és így nagyobb beállítási tolerancia elég.
120cm-es antennát (prímfókusz) ajánlok. Ez könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó.
A mozgatást 2 axisban kell végezni. Horizontális és vertikális motorok (hajtómű) kell.
Szoftvernek a Nova for Windows program a legjobb. Van aki másra esküszik....lelke rajta. Van aki a Linux híve...ők a mazochista kategória. (mondom ezt úgy, hogy én is használok linuxot)
A Nova for Windows nem ingyenes, de már a sarki hentesnél is van hozzá serial. Szóval mindent tud amit kell...és még kényelmes is. Win XP-től Win7-ig használható, érdemes egy régi ramaty HTPC-t keríteni neki amit csak őkelme bitorol...megérdemli!
Ehun-e a pdf doksi a programhoz.
A 17. oldalon látható (részben) a vezérlést végző hardverek listája. Ami az én kedvencem, az épp nem látszik. Aki kényelmes...no meg pénzes az vehet hozzá a Yaesu-tól egy komplett AZ-EL trackert.
Egy ilyent.
Ezt csak össze kell "drótolni" és már kalibrálható is.
Az én kedvencem a LabJack U12.
Ezt USB-vel a számítógépre kell dugni amint a Nova for Windows megy és vezérli a két motort és fogadja a 2 axis pozíció jeleit (potméter)
A legegyszerűbb beszerezni 2 frekiváltót, mert a Labjack U12 jeleivel a frekiváltót könnyen tudjuk vezérelni. Én ipari kapuk kidobott hajtóműves motorjait használtam. 3 fázisú asszinkron motorok vannak bennük precíz és erős fogaskerekes áttétellel. A frekiváltóval lehet kellő fordulatra lassítani+ a rámpaidővel nagyon pontos célra állást lehet elérni.
Első "Brutál" követőmről van VIDEO.. A jugó háború idején (igaz joystick-al) egy AWACS gépet is követtem vele egy darabig. Persze a jeleiből semmit sem értettem.
Ez még hajtóműves aszinkron motor+ még egy hajtómű felállással készült. A kotyogás határértéken volt. Szélben használhatatlan volt, szélcsendben tökéletes.
Kísérletnek jó volt. Azóta szétszedtem...

A fejeket kijjebb kell venni a fókuszból, hogy ne pontszerű legyen, hanem nagyobb. Ekkor kisebb pontosság is elég....persze a jel is kisebb....ezért nagyobb tükörnél lehet jobban pazarolni.
A viharok sajnos lassan ( 5-10év ) kivégezték. A hajtóművekben a bronz tányérkereket a széllökések kikoptatták, és egyre jobban lötyögött. ISS-re és LEO holdakra viszont utolsó pillanatáig jó volt szélcsendben. Geostacionárius holdakra viszont fénykorában sem volt jó.
Az ipari kapu hajtómű jobban bevált. Valami ilyesmi kinézetűek: Motor

Szia!

A műholdkövetés engem is érdekelt, érdekel!
Anno kérdezgettem itt, de nem sokan tudtak segíteni.
Azóta Lucaszéke módon készül a projekt!

Most ott tartok hogy:
Én Orbitront használok.....( anno ezt találtam, azóta ezt szoktam meg)
Van egy "módosított MyDDE Client- em. Ez az Orbitrontól kapott adatokat (számomra emészthető formára rendezi és) elküldi soros porton!

Mivel az adatsor tagjai mindíg ugyan azon a helyen vannak ezért a PIC be már csak egy Stringdaraboló metódust kellett írnom ami szépen szétszedi az infót és elmenti mindent a saját válltozójába!

Most a következő lépés azoknak a számmá alakítása ( tudom az is már csak egy lépés)
És most a következő, az a mechanika és a vezérlés megálmodása lesz!

Mondjuk én nem Parabola hanem Yaggi, Dipol keresztdipol vagy helical!

De ha gondolod ilyen témában szívesen elmélkede meg megoszthatnánk a tapasztalatainkat!

Szép!
Tökmindegy milyen az antenna. Parabola helyett jó a helical is. A keresztdipólnak én épp nem vagyok híve. A legtöbb vehető freki UHF vagy L sáv...ritkábban X sáv.
Az ISS pl. a WiFi frekin tolja lefelé a Tv műsorát. Már jó rá a parabola és még jó a helix...
Üdv
Szabolcs

Most éppen a mechanikán töröm a fejem!
Most hajlok a kisebb teljesítményű léptetőmotor csigahajtással felé!
Illetve amin töprengek és tegnap kérdeztem is a Rapsberry topicba, hogy az orbitront meg a MyDDE Clientet jó lenne fellőni egy Rapsberry-re és akkor teljesen kompakt lenne a SatTracker, kitelepüléseknél csak azt kell vinni

Sziasztok!

Egy másik fórumon közzétettem az általam épített Dobson-zsámoly alapján írt tervezési segédletet. Hátha valakinek hasznos lesz itt is:

https://view.publitas.com/d66c7c48-e49c-4df6-b7cd-df8722603555/moto...page/1

Szia.
Tetszik a leírás, érthető jó ábrákkal. Bár nem csillagászattal kapcsolatban érdekel a téma, de a műholdazás azért rokonszakma. Bár eddig szinte semmit nem csináltam az álmodozáson kívül.

A pic programját milyen nyelven írtad ? Valamit lehetne a program működéséről tudni ? Én tervezem a haveromnak megépíteni de a program lényege még nem teljesen tiszta ...

Asm-ben írtam. Igazából annyi, hogy a 6 gombnak megfelelően forgatja a motorokat a megadott irányba és sebességgel. Szimpla gombnyomás lassú forgás, dupla gombnyomás gyors forgás.

A lassú forgás (követés) sebességét hogyan tudom kiszámolni ?