Hali! Köszönöm a választ! Azért akartam 9Voltról működtetni az 555-t,mert ha az is 12Voltról megy,akkor a kimenetén a PWM is 12 Voltos lesz. És még ez lesz a bemenő órajele a 4017-es IC-nek,amit a szimulátorba a képen nem tudtam berajzolni. És a 4017-es clock lábára nem sok a 12Voltos órajel?És a MOSFET-en is egyforma lesz a gate,és a D-S feszültség is. Ez nem baj neki?

A CD4017 maximális tápfeszültsége adatlap szerint 18 V. Ha 15 (12) V tápfeszültséggel működteted, akkor még gyors is lesz.
A bemeneti feszültség tartománya megegyezik a mindenkori tápfeszültséggel. (adatlap)

Én még nem találkoztam olyan FET -el, aminek sok lett volna a 12V G feszültség, de ha írsz egy típust, megnézzük azt is...

Nem a 12 V -al van baj, illetve lehet. A CMOS logikai áramkörök bemenetein általában van diódás védelem, ami a bemenetre adható feszültséget az áramkör tápfeszültségére korlátozza. Ez a statikus feltöltődés miatt van alapvetően, de ha viszonylag kis belső ellenállású forrásról a tápfesznél nagyobb feszültséget kapcsolsz a bemenetre, a védődiódát zárlatba is viheted.
De azért ez ebben a topikban eléggé OFF

Adatlapra tudnék hivatkozni ismét csak, mint ahogy már előttem tették.
De ha ennyire óvakodsz, a feszültségosztót ismered ugye (két ellenállás)?
Tegyél a CMOS bemenet elé egyet, és olyat feszkót adsz neki amilyet akarsz...

Gondolom nem nekem szántad. A kapacitással terhelt feszültség osztó nem a legjobb megoldás, mert növeli a fel lefutási időket, ezzel lassítja az áramkört, növeli a késleltetést. Persze ha nem számít . . .

Ja nem, valóban nem. Etm -nek szántam.
Nem gondolnám, hogy olyan őrültnagy frekvencián akarná használni, de ő tudja...

Hello! Köszönöm a válaszokat Mindkettőtöknek!.Kb. 3-4 Hz-en működne a villogás.Valószínű előtét ellenállással próbálom majd megoldani a táp csökkentését az 555-re,és a 4017-re. Nekem ami a lényeg,hogy a ledek 12Voltról menjenek,és a MOSFET gate-t ne 12 Volttal vezéreljem,nehogy emiatt tönkre menjen a FET.

Feszültség osztó a helyes meghatározás és az alkalmazandó.

Én a feszültségosztót az 555 kimenetére javasoltam, hogy a cmos bemenetére kisebb feszültség jusson. Ha már ennyire ragaszkodsz hozzá. Nem pedig a tápfeszültség beállítására. Ezt egyébként a cmos kimenetén is eljátszhatod, csak nehogy átess a ló másik oldalára, és kevés legyen a gaten a vezérlőfeszültség. (Mert a fetet azt feszültséggel vezéreljük, tudod ugye...)

Köszi a választ! Tul komplikáltam! 12Voltról megy minden,és nem is melegszik,és hibátlanul műkszikműködik. Bocsi!

Kérem, hogy a nem témához tartozó kérdéseket, hozzászólásokat a jövőben mindenki szíveskedjék mellőzni! Ez a téma a transzformátorok készítéséről, méretezéséről szól, nem pedig a CMOS? FET, 555 IC, és előtét ellenállásokról, feszültségosztókról!

Szervusztok trafó "mágusok".
Évekkel ezelőtt találtam egy régi, maszek gyártmányú hegesztő trafót. (talán a 60-as 70-es években készülhetett) Jó nehéz, viszonylag nagy trafó van benne. Félretettem (hátha jó lesz valamire), mert egy "fogyós Gorillám" van. Viszont a ponthegesztős topikot olvasgatva, eszembe jutott, hogy lehetne-e ilyen célra hasznosítani?
Ebben kérném a segítségeteket (véleményeteket), mert nem nagyon vágom ezt a trafó témát és ugye ez nem egy "mikrós" trafó...
Csináltam fotókat, remélem segítenek...három kivezetés van rajta, de persze csak két kábelt fogad...nem is értem, hogy a két szélsőn mi az a (+ és -) jelölés, hiszen ez nem egyenáram.
Amit mérni tudtam (szépen zúg) a különböző kiállásokon, az 59V, 52V, 41V, és 6,5V-volt.
De inkább mutatom a fotókat...a tekercsek egy oldalon, egymáson vannak és ahhoz képest, hogy maszek gyártmány, nekem (a trafó) eléggé gondos kivitelezésűnek tűnik.

Tény, hogy elég gondos kivitelezés. Tekercselőnek jó volt az illető, csak azt nem tudta, mi fán terem a hegesztőtrafó. Biztos ezért nem használták agyon.
Ha lenne középmegcsapolása, ebből is lehetne CO2 hegesztőt építeni, olyan szoros a csatolás a tekercsek között. Ha van elég helyed néhány 1-es lemez átbújtatásához, lehet ebből is ponthegesztőt készíteni. 2 menet elég. Ha komolyabbat akarsz, letekerheted a szekundert és annak a helyére vastagabb meneteket is befűzhetsz.

Ha be tudsz a meglévő tekercsek mellett fűzni 1-2 menetet rézszalagból (kilapított rézcső, akár a másik oszlopra), akkor akár ponthegesztő is lehet belőle. Ajánlott az áttételt megmérni, valamint a szekunderből valamennyit (akár az egészet) sorba kötni a primerrel. A többi a témában leírtak szerint.

Nahát, szia!
Te ott vagy mindenütt? (mint a Jugoszláv partizánok?) Még elég sok elmaradt munkám van és így még csak "agyalok", hogy mit hogyan kéne csinálni. Így jutott eszembe ez a régi talált "kincs".
Azt mondod, hogy nem tudta "mi fán terem a hegesztőtrafó?" Én úgy láttam, hogy "puhafán". (bocsi)
Még ilyet nem is láttam, hogy a lemezeket fával fogatják össze, de úgy látszik, hogy így is tud működni. (igaz valaki feltett egy képet, ahol rongyokkal, meg madzagokkal voltak összekötve)
Viccet félretéve, mivel tényleg nem értek hozzá, (csak azt láttam, hogy szépen tekert, lakkozott).
A primer, ezek szerint alul van? És mivel ezt nem lehet szétszedni, le kéne tekerni róla a fölső meneteket? De hogy rakta rá? Vagy a lemezek szétjönnek?

Én mintha két csévét látnék egymás mellett: a szélesebb primer, a keskenyebb szekunder (attól még elég szoros a csatolás). Igen a lemezeket szét lehet szedni; ha jól látom, 4 darabból áll össze a vasmag: oszlop (amin a tekercsek vannak, és a 3, oszloppal azonos keresztmetszetű járom). Ha jól megnézed, rések vannak a sarkok mellett/alatt, nem folytonos a lemez.

Levettem a lemezeket összefogó "puhafa" stafnikat, (így jobban látszik) és így is csináltam egy két fotót...de a tekercsek eléggé kitöltik a belső teret és így nemigen lehet oda befűzni semmit.
Viszont azt látom, hogy egymás alatt (a csokisor fölül van), két csévetest van. Az alsó tekercs, fele olyan széles, mint a felette lévő és ha jól látom, a "delejt" a felső tekercs tetejéből kijövő, csavaros (áthidaló) vezetékből kapja (nekem elég furcsa)...
A vasmag mérete, 240 x 180mm és bő 60 x 60-as a keresztmetszete. Elég vékony lemezekből van.
A felső csatlakozó sorból, 4-szál bújik be a felső csévetestbe...lehet, hogy 380V-ra is jó volt?

..."Ajánlott az áttételt megmérni, valamint a szekunderből valamennyit (akár az egészet) sorba kötni a primerrel"... bocsi, de kuka vagyok hozzá...van műszerem, de mit kéne mérjek?...

Lehet, hogy jó ez a trafó, csak nem biztos, hogy arra, amire én szeretném alakítani...

Na látom, hogy míg a képekkel bajlódtam, te is hasonlót mondtál...akkor az két különálló tekercs? Nem egymásra vannak tekerve? Megzavart a 4-bemenő vezeték és azt hittem, hogy egymásra is vannak tekerve a különböző menetek. Nagyon leegyszerűsítve ez akkor hasonlóan van felépítve, mint a mikrosütő trafója? Itt is szekundert kellene eltávolítani?

Mit jelent az, hogy "szoros a csatolás?"...ez most rossz nekem?...

Bocs a lüke kérdésekért, de ezt 67-évesen én már nem szégyenlem...

Kiválóan alkalmas a célra. Mivel nem akarod hegesztőként használni; bontás. A vastag huzalt lebontod, és párhuzamosítva visszatekered, úgy hogy 2-3 menet legyen. Az elég feszültség a ponthegesztőhöz. Azért írtam az áttételmérést, hogy megtudjuk az 1 V-hoz tartozó menetszámot. A primer lehetett alkalmas 380 V-ra is. Ez előny, mert ha túl magas az üres járási árama 230 V-on, akkor azt a tekercset lehet használni. A félig lebontott csévét is ki kell támasztani, mert megrogyhat, szűkülhet, ami nehezíti a visszavasalást. A szoros csatolás nem igazán alkalmas normál (pálcás) hegesztéshez, mert nem lesz "eső jellege" a trafónak. Olyan, mintha állandó rövid-zár lenne. Ponthegesztőnél megfelel.

Végre jó hír, köszi szépen. Persze, hogy nem akarom pálcásra. Ha néha hurcolni kell ide oda, arra van egy kis olasz barkács trafóm, de lent a kis műhelyemben CO-val "fogyózom"...
Akkor lehet, hogy barkácsolhatok egy kicsit combosabb ponthegesztőt is belőle, mint a mikró trafóból? Habár azt már láttam, hogy két mikrótrafóból, egészen használhatót is lehet készíteni, ha betartjuk az itteni "mágusok" instrukcióit... De azért ebből, mégis jobbat lehet egy kicsit nem?

Mi az az "üresjárási áram"? és mikor "magas"? és mi az a visszavasalás? (jó, hogy van ez a fórum)

Úgy is letudom szedni, hogy nem szedem szét a lemezeket? Még sosem csináltam ilyet...

Úgy is ki lehet fűzögetni, hogy nem szeded ki a lemezeket. A szekunder nem túl sok menet, viszont kifűzögetés közben meg kell számolni. A menetszám/feszültség arányából lehet eldönteni, hogy 2 vagy 3 menet a célszerű. A méretek szerint 5-6 kW-os ponthegesztőt ki lehet hozni belőle, ami 2000-3000 A-es áramra is képes lehet. Ez már 2 db 2-es lemez összehegesztéséhez is megfelel. Nem túl nagy felületen.

Hűha, ez már döfi...köszi szépen, ezt nem is reméltem...akkor ide már elkél az időzítő, ha vékonyabbak a lemezek, ugye?

Időzítő is, de van a primeren több fokozatod, azzal is lehet szabályozni. Amit korábban írtál "+ és -" jelölés.

Ja és még valami...mit csinálok a primerből kijövő ágakkal? Azokat csak egyszerűen lecsipkedem?
Mert, ha jól gondolom, akkor a "mikrós" példához hasonlóan, a szekunder ágat nem kell kötni sehová.
Itt is annak a két vége lesz az elektródákhoz kivezetve.
De jó lenne veled "élőben" elbeszélgetni...kár, hogy már nem laksz Pesten...

Rákötöd őket egy fokozatkapcsolóra. Persze ezelőtt szükség lesz néhány mérésre. Majd útbaigazítunk.

Hűha, most olvasom, hogy milyen hülyeséget akartam csinálni. Pedig egy lemezmunkákkal foglalkozó ismerősömnél is van hasonló szabályozás, azon a gépen, amit még a papája csinált 56-ban.
Ott egyszerűen vezetékeket kell átdugdosni és így szabályoz.

O.K. köszönöm...

Az már régen kiment a divatból.

Az lehet, de a Papa akkor még így csinálta...amikor évekkel ezelőtt, először voltam náluk, igen elcsodálkoztam a masinán...még vízhűtés is megy az elektródákhoz, alulra és felülre is (ha kell).
Az elektródákat lábpedállal lehet egymáshoz nyomni, semmi időzítő, meg elektronika, csak úgy "érzésre"...és azt hiszem, hogy mindkettőnknek jól jönne az a pénz, amit avval a géppel megkerestek.
És még a pedálhoz kapcsolt rugó erejét is lehet változtatni, hogy a nyomóerő változzon.
A lábpedál, a gép előtt, a padló felett keresztben rögzített, vastagfalú gázcsőből készült és ahol a cipő talpa éri, a fele már elkopott a csőnek...vajon hányszor léptek rá 56-óta?