Hi

Saját részre a Nyemi féle kapcsolás lesz megcsinálva, induktív jeladóbal, babszi lendkerékkel. A jövőben ezzel fogok szórakozni.

Haver akar mindenképpen inverteres gyuszit, mert nem lesz lendkereke. Csakhát nethez nem nagyon fér hozzá. Én csak kérdezek.

öcsém számlgattam
ha tényleg szükség van arra a 18000n/m re, akkor
ahoz hogy 1µF os kondit 400V ra töltsük 2,33ms alatt, 68,58~70W os inverter kell!!!
ugy jön ki hogy Q=C*U=I*t
I=C*U/t --> P=C*U^2/t

C = az energiatároló kondi kapacitása
U = a töltési végfesültség
I = a töltőáram (áramgenerátoros töltést feltételezve)

ez elég dúrva primeráramot igényel:
kb 6A-t 2,333ms ideig. A kérdés, hogy az akku ki tud e adni ilyenimpuzuszserű áramot?

egyenáramú kisülést alkalmazva a gyújtótrafó nem szól bele semibe ha a tirisztor lezár utána már töltheted is mert a gy.trafón ott a a dióda!
és a gy.trafó felépüléséből lesz a szikra.

1,5ms az bőven felülméretezett, itt már mindenki CDI trafóval dolgozik, azon sokkal gyorsabb a kisülés

az ötlet jó, az én CDImben is monostabil van 555-ös, felfutóélre a tiri gyújt (differenciáló meg vágótagok..), viszont H szinten a DC/DC tiltva van.... ennyi az egész..

imp feltöltésesből is lehet 2 féle:
1 baromi nagy impulzussal tölti fel , vagy sok kicsivel.
de hogy melyik a jobb, passz.

Az bizots hogy 2,33ms idő van feltölteni 400V ra a kondit, az pedig Q=I*t töltés felvitelével jár!
Egyetlen baj az idő! A legkisebb áram, ami még feltölti a kondit az 171,5mA, az pedig 68,6W, ettől csak nagyobb áramokkal lehet feltölteni, persze akkor az időbe bőven beleférne..

én inkább 2 gyújtást építenék egybe, egy szer az egyik utána a másik adná a szikrát, ha már ekkora fordulatszám a cél.
akkor egy kondi feltöltésére lenne 5,66ms ami azért már sokkal barátibb!

persze, most ez a legújabb verzió.

a trafót 25W-ra méreteztem, ami 12000n/m-ig biztosítja a kondi megfelelő szintre való feltöltését.

Hi

Egy Hall-os jeladónál hova szokták tenni a felhúzóellenállást? Közvetlenül a Hall lábaira, vagy az elektronikába? Gondolom a lábakhoz szerencsésebb, mert így kevésbé zavarérzékeny nem?

csá
te akarod a babszilendkereket HALL-al használni?
én próbáltam de nem győzött meg!! nem ment rendesen...talán túl gyenge volt a mégnes.

milyen hall? nyitott kollektros?
mongyuk, ha egy 10-20 mA es kollektorárammal számolsz, akkor sztem a zavarok nem tudják befolyásolni a működést, és inkább az elektronikába tedd a felhúzóellenállást, csak a hall meg a vezetékek legyenek közel a bajhoz (olaj, rázkódás, hő...)

Hát akarja a kórság. Haver nyaggat. Meg egyébként mostmár érekelne engem is, hogy hova szokták tenni. Monjuk ha az elektronikába teszed, akkor valszeg egyszerűbb cserélni a jeladót.
Amúgy igen, nyitott kollektoros.

Hű, tényleg, nem gáz, hogy a tirisztor megkapja a 12V-os tüskéket? Csak mert az adatlapja szerint max 5V mehet a gate-ra. Vagy lehet rosszul értelmeztem, nem nagyon tudok angolul...

én mindenképp az elektronikába tenném, kevesebb gond lesz vele! monostabil van a gyújtásba? mert nagyon rövid ipm.-t fog adni..ha egyátalán képes kiadni

haverodnak mért nem jó az induktív jeladó?

nekem semmi baja nincs tőle, de ha gondolod tegyél bele gate-al sorba egy 200-560 körüli ellenállást.

azt írja hogy 5V nál megy telítésbe azaz onnatól csak az áram nőlne de ott a 220nF os kondi, ami feltöltődik sepercalatt, és utána áram nem folyik!

Igen, monostabil lesz benne, meg UC3845, meg a körítés.

Lendkerék nélküli gyulatech lesz, így eleve kizárva az induktív jeladó, ugyanis egy nagyon pici jeladómágnest tesz bele. Meg akkor ekecsülni kellene valami tekercses jeladót is. Mondjuk ez nem problem, csak azt is tesztelni kellene. A Hall meg müxik.

Nekem egy Nyemi féle szabályozós gyújtás lesz majd egyszer benne, csak most itt az évvége, meg a motort is be kéne karburálni, meg bejáratni.

Aha, mondom én, hogy nem tudok angolul...

Naszóval, ezt alkottam, remélem jó lesz. Bocsi a képért, de csak telóm van.
Az UC3845-nél 47k és 47p van, a tápjánál 100n. A visszacsatoló tagnál meg 390, 22k.
Az 555-nél a 4-es lábat már bekötöttem...

Ja, a jegyzettömb ne tévesszen meg senkit, ilyeneket nem tanítanak...

Ja, a kép lemaradt. Mentem suliba.

csá
látom topológiája hasonló az enyémhez! helyes
a DC/DC ben viszont van egy kis bibi
vagy forward vagy flyback konverterként lehet használni ezt, így az a graetz oda semmiképp nem jó!!
ha meg már flybackként menne, akkor fölöslegess a trafó! egy induktivitásos fesznövelő is megteszi (boost-konverter)
a FET en nem látok semmi védelmet (igaz hogy kicsi a primer fesz, de jó az ha ottvan! legalább a helye legyen meg a nyákon)

ha forwardként akarod használni, akkor egy lemágnesező tekercs is kell!
ha nagyobb ferdulatszámokra kell, akkor pedig pussh-pull (enyémbe ez van).

kisebb bibi: én még betenném azt a R, C, D tagot ami a monostabil elött van, így a jeladó imp. ideje nem befolyásolja a dolgokat! (ld.: enyémbe, persze enélkül még menni fog)
+ az 555 kimenetén a ledes cuccnál fölöslegesnek tartom azt a R, C, D cuccot.. nem kell
annak a diódának csak előgyújtás állításkor van jelentősége (vagy fordmérő bekötésnél és akkor nem kell oda az a buffer szerű ák.)(persze így is megy csak + alkatrészek..)

tehát a fő gond a DC/DC vel van, milyen géphez kell? meddig tervezte a hawerod foratni?
csá

óbudára vagy józsefvárosba jársz?

Hi

Aha, a DC-DC-be én tettem graetz hidat, eredetileg ott egy sima dióda van a kondi előtt. Gondoltam így talán minkét félperiódust kihasználja, de akkor nem jött be.

A FET-ben elvileg van zener, a gate-ra meg akkor teszek valamit, bár a gyári adatlap sem ír semmit (UC3845).

A jeladó elé direkt nem raktam differenciáló tagot, a szimulációk nem azt az eredményt hozták, amit vártam sajna. De majd kipróbálják .

Az 555 kimenetén lévő LED-es rész meg azért kellene, hogy lássák is mikor ad szikrát, mikor feltesszik, azért van ott a kondi is, mert ugye azt a néhány ms-nyi felvillanást nem biztos, hogy érzékelnék.

Amúgy az említett simsonhoz kellene, 1600-re dolgozik.

no
mivel ilyen nagy igények vannak, hogy 16000n/m
(1600 az bizots nem )
ezen már elmélkedtünk az idő kevés! ezért nagy áram kellene !

a fet DS ére gondoltam egy védelmet. A G-vel sorba maximum 1-2 ohmos ellenállást raknék..

erre mondtam hogy inkább 2 DC/DC, 2 kondi és 2 térisztor tehát másfél gyújtás! mert ezt még az én gyújtásom se tudja ellátni.
de megmondom őszintén, ehhez már nekem is tesztelgetni kellene dolgokat, hogy biztosat mondjak.
ez az impultustöltés még bejöhet talán..(boost konverter...)

szerintem elég az az egy ms villanás, de ahogy gondolod, működést nem befolyásolja..
2-3000 n/m felett úgyis csak azt látják, hogy a fényereje változik..

Hi

Igen valóban 16.000, nem 1600...

Szóval, mit javasolsz a D-S-re? Zener?

Lehetőség szerint 1 elektronika kellene, mert az egyszerűbb talán, meg nem kell mahinálni, hogy 1x az egyik, majd a másik.

Amúgy nem feltétlen muszály max gázon 400V, lehet 300 is. De ugye minál töb, annál jobb, hátha áthúz a trafónál is.

ds re elég egy dióda (by299) meg a nyákon jó ha ottvan a snubber helye (soros RC) .. értéket ki kell kisérletezni...

szerintem egy 1/2 es DMUX és egy lefutó élre kapuzott JK mindkét bemenetén 1essel = magyarul T tároló,
ami minden körben logikai állapotot vált
(monostabil lefutó élére, tehát a szikra után..)
ez rákötve a DMX cimzőjére, bemenetére a monostabil
kimenetein meg a 2 tiri R,C,D-kel, és a DC/DC-k tiltása
... vagy hasonló...

mondom ezt már mérnem kellene, hogy 16000n/m nél mekkora feszre töltődik a kondim...

vaagy a váltóáramú verziót kellene használni, aholis a dióda nem a trafón hanem a tirisztoron van!
így a tirisztor lezárása után nem áll meg a folyamat hanem hanem visszatölti kondit valamekkora feszre.
itt szinuszos a primerfesz....

tehát nem 0-ról kell feltölteni a kondit, ezis nagy segítség... ezzel lehetne kisérletezgetni.. több ötletem nincs

Ezmiezez?

heló!

most regisztráltam, és találtam meg ezt a topicot.
nekem apriliáam van, és a mutatott képnek megfelelő.
el tudnád küldeni a kapcs rajzát, mert már kétszer elszállt a trafó, és nem egy olcsó darab.

előre is köszi!!!

szevasztok!Ünnepek alatt volt egy kis időm, kirajzoltam a gyújtást. Az oszcilláció igénytelen, egyszerű, harmadik szekunder tekercsröl van megoldva. 2db sorbakötött kb 110V-os zener állitja le, valamint látható a gyújtás idelében történő tiltás is. Mindez 2 db diódával van visszacsatolva. Az elűgyujtás kétállásu ugye? Különben csak a trafót kapscolgató tranzisztor emitterellenállása volt szakadt, amit 1 ohm-ra saccoltam, minden más jó, mégsem jó az egész. Egy szikra az elején, aztán mégis beragad a tirisztor terhelve az invertert. arra gondoltam, hogy kiveszem a gyujtótrafó primerjével párhuzamos diódát, és átteszem a tirisztorral antiparalel. Hisze igy a kondi -gyujtótrafó rezgőkört alkotnak és a negativ rész kioltja a tirisztort. Mi a véleményed ezekről Mex? Érdekes a diódával párhuzamosan kapcsolt (kisteljesitményü) 1kohmos ellenállás is...

A tirisztor gate környékén kellene mérni szkóppal a gyújtásjel időtartama alatt. A 4,7k-val párhuzamos 10µF-os? kondi lehet,hogy a kivántnál hosszabb ideig nyitva tartja,ezért is ragadhat be. Az 1k talán a tekercsen jelentkező túlfeszt hivatott meggátolni a negativ félperiódusban (eközben meriti a kondit) is.
Az emitterellenállást növeld meg próbaképp,akár elmehetsz 10ohmig is. Ugyan kisebb lesz a teljesitmény,de valószinű a leadott áram is kisebb lesz a tirisztor tartóáramánál,igy nem tud beragadni. Ugye a tirisztor az eredeti? Más ötletem egyenlőre nincs,ha mint irtad az összes többi alkatrész jónak mutatkozik...
A trafóval párhuzamos dióda kellene oda,mivel a kondi ezen keresztül sokkal gyorsabban töltődik,mint a trafó primer induktivitásán keresztül.

elnézést a rossz minőségű ábráért, ceruzával rajzoltam, hogy radirozással könnyebben szalonképessé lehessen tenni, aztán igy lett beszkennelve. A tirisztor gate-jében 10nF a kondi. Az emitterellenállás biztosan1 ohm alatti, mert rétegellenállás,nincs rajta már a festék és egyik végéről be lehet mérni kb. a 80%- áig. Persze eredeti a tirisztor. Érdemes lenne esetleg "durvábbra" kicserélni?A jövő héten azért végigpróbálom a lehetőségeket, hiszen már asztalon is lehet, most úgysem az előgyújtáson van a hangsúly. Különben sikerült épségben kiszednem a trafót...

a nyáklemez nyers kirajzolásából még egy kis bemutatás...

A jeladóbütyök hosszát a kerékátmérőhöz képest meg tudod adni? Szükség lenne még a jeladó vasmagjának átmérőjére is. Az adatok birtokában le lehetne szimulálni az előgyújtásszabályzást.
De a fő problémára még mindig a szkóp a legjobb orvosság...

megmértem! átmérő:110 mm ,bütyökhossz14mm, a vasmagátmérő kimaradt, elfelejtettem... ez miért fontos? Ha ezért még visszamegyek leszedetni deknit, propellert, lendkereket, elküldenek a halál f..... Elhoztam egy CDI trafót, ha lesz hulladékidőm, nekiülök.Azért én vitatkoznék veled a trafóval párhuzamos dióda szerepéről. Szerintem egy CDI trafónak kicsi az ellenállása is, az induktivitása is, inkább a rezgőkör lengésének kiiktatására és az ív időtartamának megnövelésére szolgál a dióda. Ha nincs, a trafó energiájának egy része visszalökődik a kondenzátorba(persze ha ezt a tirisztorral antiparalel dióda lehetővé teszi, különben inverz irányból bezárlatosodhat a tirisztor a túlfesz miatt) Gerjesztőtekercses megoldásnál a lehető legjobb a trafó primerrel paralel dióda,elismerem - de itt??Amúgy ha van időd leszimulálni a kapcsolást, nagyon megköszönöm, mert érdekes is. Különben menne a robogó az átalakított Samara gyujtással, ki is pörög de még Wartburg trafóval is annyi az áramfelvétele, hogy a töltés nem képes hosszú távon ellátni (a fesz nem megy12.6V fölé)

Szevasz. A bütyökhosszból számolva az előgyújtás mértéke:14.6°. A szabályzás kétállású a rajz alapján. Az alapelőgyújtás negativ impulzusra indul.a megnövelt előgyújtás pozitiv impulzusra,ha a 180k+18k+100nF RC tag ezt lehetővé teszi.
A jeladó vasmagátmérője az impulzushossz korrekt beállitása miatt volna szükséges a szimulációban,a különböző ford.tartományokban. Egyébként a szimuláció csak azt mutatná meg mikor vált az előgyújtás a két érték közt. Ez a jelen esetben nem is annyira fontos,nem ez a gondod... Azért valamikor a héten remélem lesz időm rá.
Visszatérve a problémára: el kell dönteni,hogy másik gyújtást akarsz késziteni,vagy a meglévőt javitani. Az utóbbi esetben alkatrészeket módositani ,áthelyezni,nem szerencsés,hiszen ez az összeállitás gyári,valamikor működőképes is volt.
A tirisztorcserével is csinján kell bánni,érzékeny gate-tipus kell,és a lehető legnagyobb tartóáramú.
Amit a diódáról irtál az igaz, igy az ivkisülés egyenáramú,többszörös oszcilláció nélkül,hosszabb időtartamú,és a tárolt energia teljesen kisül.
Ha gondolod egy próbát talán megér áthelyezni,de vedd figyelembe a fentebb irottakat.

Sziasztok
Ahogy visszaolvastam a fórum oldalaiban és a képeket néztem, nekem is olyan problémám van mint sevenhill-nek illetve ilyen elektronikám van ami roszz és nem tudok rendelni helyette. Azután érdeklődnék hogy megépíthető-e újra ez a típusú elektronika, ha igen tudnátok róla pontos rajzot közölni, mert a szétszedés nekem nem akar sikerülni.

Hali!

Érdekes (és talán teljesítmény-csökkentő) dolog figyelhető meg a Simsonom gyújtásának működésében. Röviden leírva a következőt produkálja: ahogy növekszik a fordulat, úgy közeledik egyre jobban a felső holtponthoz az előgyújtás. Tehát stroboszkóppal villogtatva a jelet, az a forgásiránnyal megegyezően tolódik el. Láttam már ilyen gyújtásállítós videót, de ott stabilan állt a jel a helyén.
A gyújtásomról: fő elektronika, jeladótekercs illesztés (a jeladó 16 Ohm-os), de ezzel az illesztéssel is hasonlóan viselkedik. Sőt, ezt a legutóbbi gyújtáselektronikát megépítve és a legelső linken lévő gyújtás inverteréről táplálva is az említett jelenséget produkálja. Gondoltam még arra is, hogy ezt az utolsó kapcsolást nem az inverterről kellene táplálni, hanem egy gyári gyújtótekercsről, de én kevés esélyt látok arra, hogy pont ez fogja megoldani a problémát. Ja, és természetesen a jeladónak a megfelelő pólusa (a lendkerékhez közelebbi) van testelve. Ha a másikat testelem, akkor jóval előbb gyújt, nem pedig a "kitört" erővonalvezetők középvonalában.

Találkozott-e már valaki ilyen jelenséggel? Mi okozhatja egyáltalán?

Krisz