Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, pontosan.
A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2018
Moderátor által szerkesztve
Természetesen nem mindegy. A helyes megoldás az volna, hogyha a lakáselosztóba érkező 5 vezetékről ágaznál le (3 fázis, nulla, földelés) és egy 16A-es három fázisú biztosítékkal védenéd le + egy 30mA-es hibaáramú ÁVK-val ami a tűzbiztonság miatt kell. A vezeték legalább 4mm2-es legyen.
Én ezért bíznám olyan valakire, aki ért hozzá, hogy legalább jól legyen kiépítve a hálózat. Mert szerintem így ez csak találgatás.
Van valami ötleted, hogy hogyan tudnám biztonságosan letesztelni?
Én nem játszadoznék a nullával. Ha mind a három gép menni fog (egyforma terhelések fázisonként) akkor a nulla vezetőn nem fog áram folyni. De ha az egyensúlyi helyzet felborul akkor komoly áramok fognak folyni. Ha a nulla vezető megszakad vagy drasztikusan megnő az átmeneti ellenállása. Akkor komoly problémáid fognak adódni. Pl. ha az egyik gép kikapcsol (kikapcsolod) akkor a másik két gép 99%-os eséllyel túlfeszültség miatt meg fog halni.
Ezt kifejtenéd bővebben, kérlek. Tegyük fel, hogy van 3 (konkrétan 3) gépem. Mind a 3 gép külön fázison van. Ha az egyik gép kiesik akkor a másik kettőn miért lesz (fordulhat elő) túlfeszültség? (Vagy rosszul fogtam fel amit irtál?)
Kicsit kalkulálva 30-35 gép. Az az érzésem a nulla hiánya lesz a legkisebb gond
![]()
A fázisok külön vannak igen, de a munka nulla közös. A nullának valójában az a feladata az elektromos hálózatokon, hogy fixen tartsa a csillagpontot. Ha a nulla vezető megszakad akkor két lehetőség van:
1. Ha a fázisokon egyforma a terhelés akkor az ú.n. csillagponton (ez a nullpont) 230V lesz mérhető a fázisvezetőkhöz képest. 2. Ha a fázisokon a terhelés nem egyforma akkor "elmászik" a csillagpont potenciálja annak függvényében, hogy a másik két fogyasztó milyen arányban veszi fel az áramot. Ilyenkor az egyik fogyasztó túl kevés feszültséget kaphat a másik túl sokat. Erősen torzított példával élve hasonlít a dolog a feszültségosztóhoz.
Ha jól értem akkor vastag 3-4mm -es kék ér kell a padlásig és a padláson fázisonként külön vigyek kéket (2.5mm) mind a 3 konektorhoz? (a külön kék fázisonként amúgy tervben volt)
áá a garázsig is vastag ér kell A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2018
4mm2-es vezetékkel kell kimenni minimum (fázis, nulla, védőföld mind ennyi legyen) kint fel kell szerelni egy kis elosztószekrényt. Ha több géped van akkor tanácsos több különálló 10A-re biztosított 1 fázisú kört kiképezni és a szekrényből 2,5mm2-es vezetékkel elmenni a konnektorokig. Tanácsos egy tűzvédelmi főkapcsolót is felszerelni.
Pl. a mellékelt rajz. U.i.: A kék pötty csak véletlenül került oda. A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2018
Köszi. Holnap leszedem a szekrény burkolatát és megnézem,hogy honnan es hogyan lehetne elvinni az 5. vezetéket. (feltéve ha eleg vastag a másik 4)
Tervem, hogy megcsinálom magam, felhivom a villanyszerelőt, megnézi hogy jó-e és ha igen akkor olcsón megúszom. ![]() Köszi mindent.
Majd azért amit látsz mutasd meg nekünk is. 3x32A mellett a 4mm2-nl vastagabbal kell találkoznod a plombált szekrény felől. Már persze ha minden szabványos.
Sziasztok !
A következő kérdésem lenne. Adott egy lakatos műhely. A 3 fázis és a vezérelt áram külön földkábelen van elhozva a fogyasztásmérő helytől (kb 100 m ). Ki kell építeni egy tűzvédelmi, 3 fázisú főkapcsolót a műhely részére. A kérdésem az lenne, hogy a vezérelt áram részére is kell-e külön tűzvédelmi főkapcsoló ? Ha igen akkor a kettő mehet e egy közös tokozatba ? Köszönöm.
Nézd mit találtam: Villanyszerelők Lapja
Idézet: „Tűzeseti főkapcsolóként csak akkor alkalmazható egy eszköz, ha az önmagában vagy az általa vezérelt készülék által, segédeszköz nélkül biztosítja az üzemi áram megszakítását, jól hozzáférhető és felismerhető, továbbá a tűzeset a beavatkozás előrelátható körülményei mellett a tűzoltó számára kezelhető. A tűzoltó számára kezelhetőség tekintetében a tűzoltósági beavatkozási központban megfelelő a védőkesztyű nélküli kezelhetőség biztosítása, de azon kívül a főkapcsolónak védőkesztyűben is kezelhetőnek kell lennie. A tűzeseti főkapcsolókat jól megközelíthető helyen, megfelelő kezelési magasságban (javasolt magasság 1-1,5 méter) kell kialakítani oly módon, hogy a tűzvédelmi főkapcsolók egymás közelében úgy legyenek elhelyezve, hogy a lekapcsolást „áttekinthető módon” lehessen elvégezni. Az áttekinthetőség előírásban eddig nem szereplő új szempontja azt jelenti, hogy a tűzeseti kapcsolók helyzetét (a lekapcsolás pillanatnyi állapotát) a beavatkozó tűzoltó képes legyen anélkül átlátni, hogy eközben helyzetet kellene változtatnia. A tűzeseti lekapcsolások tekintetében nem mehetünk el szó nélkül a valami okból a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények közé került napelemekkel kapcsolatos szabályozás mellett.” Ugyan nem értek hozzá, de abban biztos vagyok, hogy az üzemi és a vezérelt áramnak is kell tűzvédelmi kapcsoló, és egymás mellett. Azaz a tűzoltó beront, lát két nagy kapcsolót megfelelő táblákkal, lekapcsolja őket és nincs áram az egész csarnokban, lehet locsolni... Esetleg ha van türelmed, érdemes lehet utána is olvasni: Idézet: „A TvMI-k másik előnye, hogy azok teljes egészében magyar nyelven hozzáférhetők, szabadon letölthetők az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról.”
Kapcsolóüzemű tápegységű terhelés esetén
( akár három egyforma terhelés esetén is ) a nulla vezetőn akár a fázisvezetőnél nagyobb áramerősség is folyhat.
Azt is figyelembe kellene venni, hogy a három fázis egymáshoz képest 120fokos eltolással van jelen! Ez nem kicsit bonyolítja meg a problémát. Arról nem is beszélve, hogy kapacitív és induktív terhelés esetén a folyó áram sincs szinkronban a feszültséggel. Tehát ez nem ilyen egyszerű, hogy csak felrajzolom a három fázist meg a nullavezetőt. DC feszültségnél ilyen lenne. De ez váltóáram.
Vektorgrafikus számítással le lehetne "könnyen" vezetni, de hogy én nem állok neki az biztos. Sok olyan adat kéne hozzá, amit a kérdező biztosan nem fog tudni megadni. Ajánlottam neki 4mm2-es vezetéket 16A-re biztosítva fázisonként. Ez biztosan el fogja bírni. De fel lehet szerelni 4 pólusú kismegszakítót és figyeltetni vele a nullán folyó áramot is. De ezt már enyhén túlzásnak érzem.
Az más kérdés, hogy az induló áramfelvétel bekapcsoláskor lehet akkora, hogy a 16A-es kismegszakítót le fogja oldani. Ezért is ajánlottam a több különálló kisebb kört, aminek segítségével kisebb körönként helyezheti feszültség alá a gépeket. Mivel a gépparkja 24/7 üzemű lesz nem fog gondot okozni a bekapcsoláskori kényelmetlenség. Itt nálunk az egyik suliban még a 3x63A-es biztosítékot is képesek voltak rendszeresen kiverni azzal, hogy egyszerre sok számítógépet helyzetek feszültség alá a tűzvédelmi főkapcsolóval.
Azért ha a FI re van kötve a három fázis, a továbbiakban a maradék érrel nincs semmi vitának helye, vagy nulla, vagy védőföld. olyan nincs hogy mindkettő....
Ha az a mondás igaz, hogy a lakás betáp négy vezetéke tovább van kötve egyenesen a garázsra, és nincs rajta FI relé, mivel elég nagy teljesítményekről beszélünk, és meg van a szükséges 10mm" réz keresztmetszet, akkor a garázsban ismét csinálva egy EPH-t meg van oldva a kérdés. Ha a betápnál van FI relé akkor ez a rész bukta.( szerintem egy helyben szétnéző villanyszerelő sokat lendítene a dolgon. Ez így nem egyértelmű akkor hogy is van az a három fázis ott.)
Még jó, hogy én nem ohmos, nem induktív, nem kapacitív,
hanem kapcsolóüzemű tápegységű fogyasztóról írtam, ahol a kis folyási szögnél folyó áramot egyszerűen fel lehet rajzolni 90 és 270 fok környékén. Az meg megy papíron ceruzával is. Például 90 foknál a 0. fogyasztón áram folyik, de sem az 1., sem a 2. fogyasztón nem folyik áram, tehát csak a nulla vezetőn folyhat vissza az áram.
Ne csináljátok már, olvassatok vissza. A kábel vagy vezeték 2,5-es.
Az ok, hogy itt oldalakon át megy neki a tanácsadás, de azt nem értem, hogy ha valaki belelapátol egy ilyen rendszerbe több milliót, (igen milliót, mert nem 100ftos alkatrészek az ilyen vasak), akkor annyira spúr, hogy megcsináltassa a rendszert normálisan pár száz ezerért??!!
![]()
Javítani is akartam, de már elkéstem.
![]()
Szerintem itt már elsősorban nem a "mit csináljon a kérdező" az eszmecsere tárgya. Sokkal inkább egymás között vitatjuk meg a dolgot.
Ha már UPS akkor azt is meg kell oldani, hogy nehogy áramkimaradás esetén "visszatermeljen" a hálózatba. Egyrészt áramütés veszélyes, másrészt az összes szomszéd az ő villanyából fog dolgozni.
De akkor már belemehetünk a meddő teljesítmény kompenzálásba is, mert 6kW-nyi PC már ezt is tud szépen termelni, attól függően, hogy milyen a bennük lévő táp ebből a szempontból.
A gyári UPS leválaszt a hálózatról. A meddő kérdéses, az csak melegít. Fogalmam sincs van-e meddő kompenzálás a tápegységekbe, de ha a szerver parkokból indulok ki kell lennie (igaz soha nem szereltem szerver park ellátását szolgáló vill. hálózatot).
Azért a jobb UPS nem úgy működik, hogy a szomszéd is megkapja
![]() ![]() Pont ez az, hogy ez már se nem hobbi elektronika, se nem hobbi villanyszerelés ahol "hogyan kössem be az alternatív kapcsolóm" vagy egyéb általános felhasználás a cél. De ott van a hőtermelés, hűtés megoldás, az is fogyaszt és nem szoba ventilátor kell hozzá, stb. sámli: Ok, de vannak szabályok amiket be kell(ene) tartani, ilyen az átjelölés amit NEM szabad a védővezető esetében, stb. De ezeket úgy se érti meg az sose, aki még nem "tenyerelt a jóba" ilyen miatt ![]()
És ezzel szerintem nincs is semmi gond, ezzel tanulunk és tanulnak belőle mások is.
![]()
Elég komoly akkuparkú UPS kéne folyamatos 6kW teljesítményhez. Ezt már inkább úgy szokják megoldani, hogy az UPS csak áthidal addig amíg beindul a dízelaggregátor, ami viszont már könnyen visszatermel. Itt nálunk esett már le karóról villanyszerelő azért mert egy marha úgy oldotta meg a háza elektromos ellátását áramszünetkor, hogy dugó-kábel-dugó kombinációval csatlakoztatta az aggregátort a háza egyik konnektorához. Csak éppen a főbiztosítékot nem kapcsolta le.
![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |