Nos kedves Ferenc, ismét elvégeztem helyetted a mérést amit kellett volna, máris láthatod ki beszél ide-oda, akarom mondani össze vissza. Nem volt bonyolult a dolog, mert egy szimpla tápellátású erősítőt választottam, ennek csak be kellett tenni egy söntöt a tápjába és mehet is az effektív áramfelvétel mérése, szinuszjellel és zenei jellel egyaránt.
Szóval a szkópon beállítottam 5,5-6V körüli amplitúdó csúcsot mindkét jelformával egyaránt, majd lefényképeztem amit az analóg műszeren láttam. Nyilán a szkópos mérés precízebb lett volna, de ezt talán Te is el tudod végezni.
A tápban lévő sönt 2,2 ohm, a műszer végkitérése 1V. Tehát az az eredmény adódott, miszerint a szinuszjellel az erősítő (0,55V/2,2ohm) 0,25A effektív áramot vett fel a tápegységéből, zenei jellel pedig 0,21 és 0,23V közt ingadozott, számoljunk ennek az átlagával (0,22V/2,2ohm) 0,1A effektív áramot vett fel. Ha ezt az áramfelvételt megszorozzuk (0,25A x 54V) az erősítő 54V-os tápfeszültségével akkor azt kapjuk, hogy szinuszjellel 13,5W effektív teljesítményt vett fel az erősítő a tápegységből, zenei jellel pedig (0,1A x 54V) 5,4W-ot!
Tehát ugyanakkora kivezérlés (amplitúdócsúcs) mellett zenei jellel az erősítő csupán 40% átlagteljesítményt vesz fel a tápegységből az ugyanakkora amplitúdójú szinuszjelhez képest.
A mérést nyugodtan ismételd meg, és ha még akkor sem érted akkor az a javaslatom hogy egyáltalán ne kezdj könyvírásba, sőt, inkább vegyél elő elektrotechnika tankönyveket és kezdd el őket lapozgatni...

Sehogy sem kerek ezek körül a számok körül valami. 100V-os kimeneten leadja a 100V-ot 1A-rel 100Ohmra, Ok. Közben a tápról felvesz 5-6A-t 55V-os tápfesz mellett. Ez tápoldalanként 275-330W, de kétszer kell számolni a kettős tápfesz miatt, tehát 550-660W teljesítményfelvétel a tápból. Ez önmagában egy nagyon alacsony hatásfokot jelentene, de még érdekesebb, hogy állítólag 1,4A-t vesz fel a 230V-os hálózatból, ami 322W. Több van a táp kimenetén, mint bemenetén. (feltéve, hogy ez pontosan lett mérve, ami amúgy elég valószínűtlen - ld. később*) Másfelől A kimenőtrafó áttétele kb 3,5 kell hogy legyen, ha 1A kimenőáram van, akkor 3,5A folyik ki a végfok kimenetén a kimenőtrafóba, és ez két tápoldal felől jön, tehát tápáganként 1,75A-nek kellene folynia az 5-6 helyett. Csúcsáram kimenőtrafó szekunder oldalán 1,41A, primer oldalán ill a tápágakban 4,9A. Ez már kicsit közelebb áll az 5-6-hoz, de nem valószínű, hogy a mérőműszer csúcsértéket mérne, inkább átlagérték közeli mennyiséget kell mutatnia. Persze ismerni kellene a műszer felépítését, korlátait, amivel Feri nem nagyon foglalkozik, neki elég, ha kileng a mutató és sikerül leolvasni valami mérőszámot, a mérés elméleti-fizikai hátterével mit se törődve. Aztán azt már nem is említve, (és itt jön a ld. később) hogy 230V AC-n az árammérés kb a semmivel egyenértékű, na itt kellene szkóppal mérni jelalakot... Nagyon nem szinuszos, tehát a kvázi effektív mérőműszer által mutatott érték hamis. A végfok tápja akkor terheli a 230V-os hálózatot, amikor kinyit az egyenirányító valamelyik diódapárja és tölt a pufferbe, azaz szinusz csúcsokban rövid impulzus szerű jó nagy áramtüskével. Az ilyen jelalakú áramot móricka műszerekkel nem lehet mérni.

Idézet:
„
Zenével is mértem áramot. A pozitív és negatív oldalon külön-külön. 4-6 amperes lüktetések vannak”

Ejha, 20Hz feletti jelekkel, 25ms alatti félperiósok csak úgy lüktettek a deprezműszeren...

Hagyd már abbe ezeket a bödületes marhaságokat. Már az 50 éves erösitök is jobb, mint 80%-s hatásfokkal müködtek, nem pedig 50-60% amiröl te regélsz. ( igaz, hogy azokat nem kökörszaki Univox müszerrel méricsgélték).

És hidd el a tranyok azért vannak hütöbordára szerelve, mert meleget termelnek ellentétben az egyenirányitokkal, amik annyi meleget sem termelnek amit a greatz tokozása nem tud elvezetni.

Abba kellene már hagyni ezt a trollkodást. Érdekes modon ide nem szol a modi, pedig már élég régen nyomod itt a marhaságokat.

Azt azért jegyezzük meg, hogy itt AB osztályú végerősítőkről van szó. Ezek hatásfoka akár 80% is lehet, amely függ az adott konstrukciótól, a kivezérléstől, a nyugalmi áram nagyságától, a nyugalmi áram szabályozásától, valamint függ a terheléstől, annak fázistolásától...
( pl. az én erősítőmben 600mA a nyugalmi áram, és hűtve vannak a graetz diódái )
Tehát egy 50-60% hatásfok - adott külmények között - teljesen reális lehet. Az, hogy fery45 ezt nem tudja pontosan megmérni, viszont meg van győződve arról, hogy igen, az már egy másik dolog.

Nézzük a pozitív oldalt:
flaci76 elképesztő türelemmel, remek-, lényeget kiemelő stílussal leírta a működéseket, bemutatta az összefüggéseket. Ha valakinek egy-egy részlet nem világos, tudja merre keresgéljen, hova nyúljon további, akár mélyebb információért.
Valójában csak nyert a fórum fery45 öööö....speciális hitrendszerével

A baj az, hogy itt a kolléga már hetek ota ontja a bödületes marhaságait. Többen szoltunk neki, hogy hagyja már abba. Senki nem lép közbe. A másik topikbol meg egy hétköznapi kifejezésért is kitilt a modi több napra.
Mindamellett elfelejtik, hogy ez egy nyilvános felület, amit olyanok is olvasnak akik most kezdenek, vagy csak most akarnak valamit tanulni. Ezeket ilyen irások, mint ami a kolléga gépéböl jut ide, teljesen félrevezetnek vagy elveszik a kedvet is az elektronikátol.
Nem tudom mi a célja a HE- nek, de ha nem az elektronikátol valo eltávolodás, akkor már erre régen reagálni kellett volna a mindenhato modiknak.

Nem tudom még hányszor kell öket erre figyelmeztetni.

Z

Drága Barátaim!
Szabad legyen így szólítani benneteket.
Ge Lee és Flaci 76 mérései és számításai teljesen tévesek! Szakmai tudatlanságot takarnak.
Vegyük a végfokozat működését a táppal együtt. Hivatkoztok az alapvető elektrónikai ismeretekre, amely a fizikán alapul! Energia megmaradás törvényét említem. Energia nem vész el, és a semmiből nem lesz!
Ebből következik, hogy hangfrekvenciás teljesítmény mely a hangszórókra kerül, az csak a hálózatról felvett teljesítményből keletkezhet!
Szomorú, hogy a BEAG APT 100 típusú erősítőt ennyire nem ismeritek, annak ellenére,hogy komoly szakembernek tartjátok magatokat. Én elfogadom azt a véleményt, hogy a mérések nagyon pontatlanok tudnak lenni, akár az enyém is, de hogy a Tiétek is, az már ciki. Ezek után higgadjuk le, és normálisan írjuk le az adatokat.
Az említett erősítő a 100 watt kimenő teljesítményhez 230-250 watt teljesítményt vesz fel 230 volton. Vigyázat! Vezérlés nélkül, lecsavart hangerővel ennek csak töredékét. Más erősítők is a 10-30%-t! A táp ebből plusz-mínusz 48-55 volt egyent állít elő. A komplementer és kvázii komplementer végfokok mindig csak az egyik tápot terhelik. A hangfrekvencia ütemében, frekvenciától függően a hangfrekvencia pozitív polaritású oldalát csak az egyik végfok állítja elő, e közben a másik végfokot lezárja az előfokozat áramgenerátoros része. A hangfrekvencia másik félperiódusát a másik végfok adja, ekkor lezárva az előző pozitív oldalt. A hangfrekvencia ütemében a pozitív oldal, majd a negatív oldal vezet, folyik egyenáram. A két végfok egyszerre nem vezet. Legalább is ekkora teljesítményt nem! Valami szivárgás azért van, de ezt az előfokozatok okozzák.
Ezek után az egyenáramok lüktető, pulzusszerű áramok a hangfrekvencia ütemében. Ezek mérése a szokásos analóg és digitális műszerekkel nagyon nehéz, sőt pontatlan! Ezért írtam, hogy "4-6 amperes lüktetések vannak". Bizony itt a két sugaras szóppal célszerű mérni. Vegyük a közép 50 voltot az 5 amperes közép értékkel, akkor a teljesítmény 250 watt!
Kedves flaci 76 csak egyik oldallal számolhatunk! Nem kétszeressel!
Kedves GE Lee az üres járási teljesítménnyel és ehhez tartozó árammal nem szabad számolni! Elhihetitek, hogy Ti is tévesen számoltatok .
Az ilyen végfok tulajdonképpen két végfok, két táppal, csak össze vannak építve. Így lesz az egyenáramból váltakozó hangfrekvenciás áram. Még egy fontos dolog. A két végfok tranyója, vagy tranyói közül a lezártnak ki kell bírnia a záróirányú feszültséget, mely a kétszeres feszültség. Ez a jelen esetben 100-110 volt körüli érték. Erre még hozzá jöhet növelve a feszültséget a hangszóróról visszatáplált mindenféle indukciós feszültség. (Lásd: Dampingfaktor.)
Kedves Massawa! Sajnállak, hogy ilyen vitát kell olvasnod ezen az oldalon. Láthatod, hogy szakmai félműveltséggel ilyen vitázók okoskodnak. Egyszerűen csak teljesítményt nem tudunk mérni! Se hangszóró, se erősítő kimenőt, még egyenáramú teljesítménnyel is probléma van.
Vissza térve az eredeti, vita kezdetét okozó kérdéshez, még mindig nem tudunk megegyezni a hangszórók tekercségését okozó kérdésre. A mellékelt képen agy tucatnyi leégett hangszóró tekercs látható, mely hangszórók új tekerccsel lettek javítva. Az eredeti téma szerint, ha egy erősítő nagyobb teljesítményű a hangszórónál, akkor leéghet a tekercse. Fordítva nagy teljesítményű hangszóró nem égethető le kis teljesítményű erősítővel. Ez alapvetően nem túlvezérlés (klippelés) kérdése!
A gyártók által hangszóróikról és erősítőikről írt teljesítmény adat külön egy vita téma.
Tisztelettel F.

Kedves Feri!

Hozok egy kicsit pontosabb számítást, táblázatkezelőben követtem el. Legyen egy nagyon ideális végfokunk, ami tudjuk hogy nincs, de egy jó végfok ezt próbálja közelíteni már amennyire lehet:
Paraméterek: Pki:100W / 8 Ohmon. Ehhez 40V csúcsamplitúdójú feszültségjel szükséges 5A csúcsárammal. A végfok legyen annyira ideális, hogy ezt +/-40V tápról tudja, és a tápnak se legyen belső ellenállás, feszültségesése a terhelési csúcsokban. A hangszórókimeneten 5A csúcsáram folyik ki. Ezen a ponton lényegében egy három ágú csomópont van, melyre igaz Kirchoff csomóponti törvénye: Az ágak áramának összege: i1+i2+i3=0. Legyen i1 a +Ut felöl érkező áram, i2 a -Ut felé tartó ág, i3 a terhelés felé menő ág, ekkor i3=i1+i2... Pont... Az persze más kérdés, hogy beviszünk olyan konyhafizika baromságokat, hogy mert úgy is egyszerre csak az egyik tápfelöli ágban van áram, ettől még az összegzés, az összegzés, amit alapesetben ilyenkor i(t) függvényekre kellene értelmezni, vagy értelmezhető átlagértékekre is. Amire nem értelmezhető, de értelme sincs értelmezni, az a csúcsérték, főleg mert, a csúcsértékek nem egyazon időpontban léteznek. Na de konkrétan: Az egyik tápoldali ág egy 50% időkitöltésben szinusz görbe, 50% időben 0. A negatív tápfeszág árama 50% időkitöltésben nulla, 50% időkitöltésben szinusz második fele. Ha ezt a két függvényt összeadjuk (Tá-dááá) akkor megvan a kimenőáram teljes szinuszos jele! Azt meg, hogy a fél szinusz átlala, effektíve stb nem annyi mint a teljes szinusz, remélem nem kell ragozni. De hogy megnyugtatásképpen kiszámoltam:
Pki=100W
Zki=8Ohm
Uki csúcs: +/-40V
Tápfesz: +/-40V (tehát nincs csúcsban maradékfesz a tranzisztoron)
Iki_csúcs: +/-5A
táp csúcsáramok: +/-5A
táp átlagáramok: +/-1,591A (fél szinusz átlaga)
Végfok disszipációja Pd: 2x13,641W = 27,2821W
Tápágak terhelése: 2x63,641W = 127,2821W (ennyit vesz ki a tápból)
Hatásfok: 78,57%
Egy átlagos végfok hatásfoka kb olyan 65-70% körüli, ha számolunk különféle nyugalmi áramokkal, egyéb veszteségekkel (egyenirányító, hálózati trafó) Vannak trükkös módszerek, pl. shiftlet tápos végfokok 2x2 tápfesszel, amikkel növelhető a hatásfok. Nekem volt egy Philips végfokom, amiben +/-30-valahány és +-/54V tápfesz volt. A kimenőjel pillanatnyi amplitúdójától függően egy tranzisztor/dióda hálózat kapcsolgatta a kisebb vagy nagyobb tápot a végfokra. Ezeknek az elektronikáknak elvben simán lehet 80% körüli/feletti hatásfokuk. Az STK 412-xxx sorozat is ilyen elvet követ.

Idézet:
„Vissza térve az eredeti, vita kezdetét okozó kérdéshez ... nagy teljesítményű hangszóró nem égethető le kis teljesítményű erősítővel”

Ez az állítás egészen egyszerűen nem igaz, mind elméletileg támadható sőt cáfolható, mind pedig gyakorlatilag is sok ember megtapasztalta már. Hadd ne hozzam fel újra azokat az eseteket, amiket én láttam a saját szemmel: 15W-os Tesla hogy égette szét a 60-80-100W-os nagyméretű Orion/VT ládákat, 100W-os monó 4R Vermona hogy égetett le egy bál kellős közepén két külön-külön 400W-ra specifikált Reflexet, miközben messze nem hozta a kívánt hangosságot, míg 2x250W-al hangos volt és nem égett le. Hogy mentek tönkre a 80-as években VT hangsugárzók közép és magashangszórói házibulikon, a kicsi 25W-os VT erősítőtől, pedig hogy próbáltak rá vigyázni. Nem tudom Te hol éltél, de régen mindennaposak voltak a hangszóróleégések. Talán ez annak is köszönhető volt, hogy olyan tanácsokkal bombázták a hifiseket, hogy kössenek be nagyobb ládát, és akkor mehet a gép üvegtorzításon is, leégethetetlen lesz! Aztán meg a házilag épített Quad úgy kivezérelte a VT dobozokat, hogy az ember csak sasolt, akkorát szólt vele, és milyen érdekes, nem volt égett magas dóm a buli végén. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem ilyen emlékeim ill tapasztalataim vannak. Azt mondani valakinek, hogy a kisebb végfoktól leégethetetlen lesz a hangszóró óriási felelőtlenség, hamis biztonságtudatba ringat másokat.

Kedves flaci 76!
Az írásod téves. Valótlan dolgokat állítasz. Nekem az a meggyőződésem, hogy valójában keveset értesz a témához, csak okoskodsz, hol elméleti, hogy ilyen-olyan példákkal próbálsz mindenáron vitatkozni velem. Pszichésen nem bírod elviselni, hogy ezen az oldalon más szakember is megjelenik a maga szaktudásával. Emiatt vitatkozol velem hónapok óta. Nem tudod belátni szakmai tudatlanságodat, tévedésedet. Javaslom, hogy szerezz műegyetemi tankönyveket, melyekből a vill. mérnökeinket tanítják. Legalább olvass bele! Városi vagy (és) megyei könyvtárakból ilyen szintű könyveket is kölcsönözhetnél elolvasás és tanulás céljából.
Sajnos az erősítőkre és hangszórókra a gyártók vagy ki tudja kik, valótlan teljesítmény adatokat közölnek. Ezen adatok alapján nem lehet szakszerűen nyilatkozni. Úgy tűnik, hogy az említett Valakik azt írnak amit akarnak. Nem ellenőrzi őket senki.
A mellékelt képek szerintem önmagukért beszélnek. Ezek mind nagyobb teljesítménytől égtek le és roncsolódtak. Sajnos olyan égések is vannak, hogy tekercs foszlányok alapján arra gondoltunk, hogy hálózatra kapcsolták a hangszórót.

Tisztelt Olvasók, akik olvassák az oldalt!
Sajnálom, hogy ilyen vitára került sor hónapok alatt. Engedjétek meg, hogy más országos hírű szakemberek írásaiból is idézzek a témával kapcsolatban.
Íme:
Én ezzel befejezem a témát. Ha Valakinek kérdése van hozzám, akkor szívesen állok rendelkezésére, de kíméljen meg a parttalan, értelmetlen vitától.
Tisztelettel F.

Megint bevillantottál egy hétezer forintos gagyi hangszórót, amit egy túlvezérelt 15wattos autorâdiorol szétégetnek a magadfajta szakemberek, mert a 15 watt mégsem égetheti le ugye (elvileg).

Kedves Feri!

Jó lenne pontosítani, hogy mi a valótlan, könnyebb lenne reagálni rá. Amit elméletben állítok (ahogy te mondod okoskodok) azok ha nem tűnt volna fel, eléggé alá vannak támasztva. Amiket gyakorlatban tapasztaltam, arra legfeljebb szemtanúkat toborozhatok... A 90' években éltem a kamaszkorom, sok házibulit megjártam. És mint említettem, őseimnek báli zenekara volt, velük is sokszor voltam. (márcsak az ingyen belépő miatt is ) Szóval akkor igencsak tapasztaltam, hogy azok a szerinted régen nemlétező leégések léteztek bizony és igen nagy gyakorisággal. Nem nagyon látott viszont Tőled eddig senki konkrét fizikai-matematikai bizonyítást az általad állított dolgokra. Vegyük csak példaként a korábbi membránkitéréses ábrát. Én leírom, hogy fs felett a membránkitérés 12dB/okt meredekséggel esik, azaz oktávonként a negyedére, dekádonként a századára. Erre Te bemondasz egy olyat, hogy Te a méréseid alapján nem ezt tapasztaltad. Milyen kár, hogy a természet rosszul tudja a rá vonatkozó törvényeket nemde? Hiszen, ha Te nem ezt tapasztaltad a méréseiddel, akkor az bizony nem úgy van, a természet menjen el villamosmérnöki egyetemi jegyzeteket olvasni. Ezt a csatolmányt még régebben készítettem, de végül inkább nem hoztam elő, nem akartam fölöslegesen gerjeszteni a vitát. Szóval, ha helyes a mérésed, akkor a lenti ábrán látható hangnyomásgörbét produkálná a hangszóró egy végtelen falban. De igazából nem kell messzire menni, tegye fel a kezét, aki tapasztalt olyat, hogy ha egy hangszóró mondjuk 100Hz környékén kb 2mm kitérést produkál szemre, akkor felcsavarva a frekit 1kHz-re 0.6mm-es kitérést lát. Bár aláírom, a 0.6mm-t szemre kifigyelni elég nehéz, növeljük meg a feszültséget mondjuk kétszeresére, az 1.2mm-t talán könnyebb lesz meglátni. Habár ez se jó, hiszen nálad a kitérés a teljesítménnyel van lineáris függvénykapcsolatban, nem a feszültséggel/árammal, és itt bizony megint csak a természet meg úgy globále az egész tudományág, szakma tudja rosszul. És ez most csak egy a sok szakmai tévedésből amiket itt felmutattál, de nem fogok most azért visszaolvasni a fórumban, hogy mazsolázzak az aranyköpéseidből. Szerintem ezekután ne firtassuk, kinek van nagyobb szüksége egyetemi villamos jegyzetek olvasgatására. A fentiekhez még csatolok egy képet, nemzetközi irodalomból, ez az amit már mutattam, (csak a sajátomat). Számítások, szimulációk mind ezt hozzák, ezt igazolják. Az ábrán a membrán három fizikai jellemzője látható: kitérés, sebesség, gyorsulás. Számunkra most az első, a kitérés a lényeg, a szerző is úgy tudja, hogy bizony az -12dB/okt fs felett. Az a furcsa, hogy valamit tud a természet, tud a nemzetközi szakma, tudnak a különféle hangdobozméretező szoftverek (ki lehet próbálni pl. egy Winisd milyen kitérésgrafikont számol ki), és tud a józan ész is mert egyszerűen ez következik belőle, de mivel te mást tapasztaltál, ezért különc (mi több szakmailag képzetlen) mindenki, kivéve Te egymagad! Ez most csak egy példa, de ugyanez a helyzet a kitérés-teljesítmény összefüggéssel, a különféle teljesítmények jelalak függésével, amiről te nem veszel tudomást, (bár szerintem csak nem érted, és amit nem értesz, azt nem is kell tudni), aztán az, hogy un. teljesítmánygenerátoros meghajtást alkalmazol feszültséggenerátoros helyett, pedig a végerősítők nem ismernek ilyen üzemmódot, sőt egyszerűen ilyen meghajtási mód nem is értelmezhető, milyen rendszer az, amiben a szabályzott jellemző, két jellemző szorzata? Elárulom, nemlineáris rendszer. Ha pedig a végfok nemlineáris rendszer, akkor harmonikusokat generál, torzít, vagyis nem alkalmas hangfrekvenciás átvitelre. De hát ezek a kijelentéseid is csak a rendszerelméleti ismereteid erős hiányosságait mutatják. Az a baj, hogy Te jól megtanultad a szinuszjelet, meg a csővoltmérőt, és ebben dolgozol 40 éve szakmai fejlődés, új ismeretek kutatása nélkül. Pl. a hangszóró rendszerelméleti működéséről semmit nem tudsz. A TS paramétereket elintézed azzal, hogy az nem fontos (hát persze, hisz amit nem tudsz az nem is fontos). Tudod mit ajánlok Neked leginkább egy kis szakmai fejlődés céljából? A saját oldalamat! Itt elolvashatod, hogyan működik egy hangszóró a fizikai Newtoni törvények szerint, hogyan lehet helyettesítő képet felvenni a rendszerelmélet és analógiák alapján, hogyan alakulnak a különféle jellemzők, bode diagramok, hogyan hangolja el és formálja ki a mélytartományt egy a hangszóróhoz csatolt akusztikai rendszer (hangdoboz). Elég csak ezt a cikksorozatot elolvasni kezdésnek, bár előtte szerintem Subvoice oldalán is olvasgathatsz, fogsz találni nála is jócskán számodra új ismereteket.
Az meg hogy továbbra is csak égett tekercseket tudsz bedobálni ide érvelés, logikai levezetés, bizonyítás helyett, továbbra sem támaszt alá semmit egyetlen állításodból sem. A leégett tekercsek fényképei, meg a hasra kijelentett "ezek a túl nagy teljesítményű erősítőktől égtek le" között semmilyen logikai kapcsolat nincs, ezt még Columbo se veszi be neked. Ez így nem bizonyítás.

Szerintem most már tényleg hagyjuk rá, bebizonyította oldalakon keresztül hogy mennyit ért hozzá (semennyit), így nincs is semmi értelme vitatkozni. Nála kimerül a dolog abban, hogy rákapcsolja a 20W szinuszjelet a hangszóróra, amitől aztán az tönkremegy, majd újratekeri. Az nem izgatja, hogy azt a hangszórót zenei jelre tervezték, persze hogy a szinusztól tönkremegy. Az sem izgatja, hogy az a hangszóró előtte akár évekig üzemelt mondjuk egy 200W teljesítményű erősítőről. A valós mérések sem izgatják, mert a digitális szkóp az nem jó, hiszen egy digitális műszer eleve nem is lehet jó ( ), de ha analóggal mérek már az sem jó, mert az is a valósághoz közeli (átlag)értéket igyekszik mutatni, nem pedig azt az értéket amit ő szeretne, és amit ugye fogalmunk sincs hogy honnan vesz, mert a gyakorlatból, a fizikából, az elektrotechnikából biztosan nem. Én eddig csak jókat mosolyogtam az egészen, mert azt hittem csak viccel, és hogy csak ugrat minket. De már nem tudok nevetni rajta, mert rá kellett döbbennem hogy komolyan is gondolja amiket leír...
Azt a néhány leégett tekercset sem nagyon értem, mert egyrészt régebben egy hangszóró javítónál ennyi néhány hét alatt meg szokott fordulni, másrészt azok közül bármelyiket le lehet égetni ha az ember nagyon akarja akár egy teljesítmény hanggenerátorral, még csak erősítő sem kell hozzá. Másrészt általában inkább nem a hangszórók hanem az erősítők azok amik tönkremennek, valahol olyan 1:10 lehet az arány. Tehát tönkremegy 10 erősítő mire leég egy hangszóró. Ha már itt tartunk a hangszórójavítást sem értem. Az olcsót nem éri meg javítani, mert olcsóbb helyette venni egy újat. A drágára meg vigyáznak annyira, hogy ne kelljen javítani. Nem is nagyon lehet, sosem lesz már utána olyan.

A fenti nevek közül, aki kiemelhető, az Ágota János (Isten nyugosztalja). Bár nekem úgy rémlik, ezt a mondtát a Damping faktorral kapcsolatban jelentette ki. Emlékeim szerint a teljesítmény-viszonyoknál ő is az erősítők torzítását jelölte meg a legproblémásabbnak a hangszóróleégésekkel kapcsolatban.
Aztán megemlíthetnénk még Sipost, bár feltétlenül sokat elárul róla, hogy a 2000-es évek után, mikor komolyabban kezdett cikkezni pl. a TS paraméterek fontosságáról, akkor az RT cikkeit és a magyar fórumokat együtt nézve az volt tapasztalható, hogy Sipos folyamatosan lemaradásban van a magyar amatőr fórumokhoz képest. Korábban neki se volt fontos ezeknek az ismereteknek a továbbadása cikkek, könyv formájában, pedig a 70-es évek óta a nemzetközi porond pörgött a TS-től. Ill. úgy rémlik 96-ban volt egy cikksorozata, amiben írt a TS paraméterek méréséről, de pl. a Cms paraméter méréséről azt írta, hoyg szórjunk szárazhomokot a kónuszra addig, amíg 1mm-t be nem nyomódik a membrán. Aztán öntsük át a homokot a hangszóróból egy mérlegre és mérjük le, jön egy kis matek és meg is van a mm/N dimenziójú adat... Pedig mennyivel egyszerűbb és pontosabb inkább rezonanciafrekit mérni alaphelyzetben és elhangolt állapotban. Nálunk Huszti Dénes volt, aki követte a nemzetközi szakmát, de ő fejlesztő-kutató volt, és leginkább belső publikációi voltak (Videoton, Orion, Beag). Teljesítménnyel-terhelhetőséggel kapcsolatban úgy emlékszem egy Orionos mérnök tett közzé cikket (IEC, DIN, MSZ) ill a Beag publikációt lehet fellelni, bár nem egyszerű. Sajnos az ilyen releváns szakmai cikkek nagyon nehezen jelentek meg a kisember számára hozzáférhető sajtóban.
Plachtovics György inkább erősítőkben utazott.
A többi szerző munkáját nem kommentálnám... Azt azért érdemes megjegyezni még, hogy ezeknek az ismert szerzőknek módjukban állt volna már a 80-as 90-es években igazán jó szakkönyveket cikkeket írni, behozni a tudást az országba, ill inkább a kisembereknek, mert a nagycégeinknél megvolt a tudás, csak ők gyártottak, nem cikkeztek. Szóval az, hogy 2000 előtt nálunk elektroakusztikai analfabétizmus volt, valahol ezeknek a szerzőknek a felelőssége. Miért nem fordították pl. le Martin Colloms könyvét, pl Klinger könyve helyett?

Hát kezd már fárasztó lenni nekem is.

Azt irta hogy befejezte.

Mondanám, hogy a 2018-as HE találkozón lehetne egy sarok, ahol mindenki oszthatja az észt, vagy dedikálja a könyvét, vagy bemutathatja amit tud...
De ez a része nem rajtam múlik.

Én csak annyit ígérhetek, hogy bármelyik szerzőtől veszek saját kezűleg dedikált könyvet (ha lehet).
És meg is hallgatom az észosztást (ha lehet).

Kedves pinyó39!
Honnét veszed azt, hogy ..."egy hétezer forintos gagyi hangszórót, amit egy túlvezérelt 15 wattos autórádióról szétégetnek a magadfajta szakemberek, mert"... . Nem gondolod, hogy ez a kijelentésed valótlan és sértő. Nem én égettem le! Ezt az ügyfél hozta megjavítani! Ő vette, agyon dicsérték a boltban, hogy milyen kiváló. Na most ha "gagyi" akkor miért ilyent importálnak?
Nekünk javítóknak csak az a lehetőségünk, hogy a gyári huzal mérettel és átmérővel új tekercset készítünk, és azt az eredeti helyére beragasztjuk. Mi, tekercselők, a légrés terhére csak kis mértékben vastagabb huzallal, ugyan azzal a menetszámmal tudunk tekercset készíteni!
A leégetés körülményeiről mi csak a tulajdonos elmondása alapján értesülünk!
A hangszórók vásárlásánál, nekünk javítóknak, semmilyen beleszólásunk nincs. Amit vettek, azt elrontották, aztán mi javítunk, ahogy tudunk. A külföldi hangszóróknál magyar alkatrészekkel dolgozunk (szél, perem, porvédő süveg,.... stb.) Persze, hogy megváltozik a hangszóró és doboz hangszínezete. Ezt legtöbbször az erősítő hangszínállító szerveivel helyre hozható. A változást korrektül tájékoztatjuk a tulajdonost. E téren nem érhet minket reklamáció!
Tisztelt hozzászólók! Ge Lee, flaci76 és többiek!
A problémát az okozza, hogy újra tekercselt hangszórók sok esetben aznap LEÉGNEK! Másodszor garanciális javítást kérnek. Elmennek másik javítóhoz is. Sokunkat megjárnak. Ezért kérjük be azt az erősítőt, mellyel először leégették. Ekkor történik a teljesítmény mérés. Most mondom azt, amit nem értetek meg. Jó ez a Ti dolgotok, de a mérés módja meg az én dolgom. Ha az régimódi, akkor is kimutatja az ÉGÉS OKÁT! Ha ez a hangszóró 15 W-nak méretett, akkor egy 8-10 wattos erősítő semmilyen módon nem tudja leégetni még túlvezérléssel sem! Ha az erősítő 50 wattos vagy még nagyobb, akkor túlvezérlés nélkül leégeti. A könyvemben a 131 oldalon az 52. ábrán olyan hangszóró tekercseket mutatok, melyeket a nagy teljesítmény letépett a kónusz és pille nyakáról egy kattanásnyi jellel. Volt ahol a korbács leégett. Érdekes, ha ezt a hangszórót vékonyabb huzallal tekercseljük, akkor több menet fér el a tekercsen, amitől nagyobb impedanciájú lesz. Ekkor a nagyobb teljesítményű erősítővel sem lehet leégetni! Volt ahol új dobozt csináltattunk, majd kér hangszórót vetettünk, és sorba kötve a hangszórókat már nem égtek le. Sőt nagyobb lett a hangerő! Ezt a jelenséget teljesen figyelmen kívül hagyjátok! Miért?
A kitérés vagy amplitúdó nagyságát a könyvem 170. oldalán a 81. ábrán mutatom. El kell olvasni a hozzá tartozó szövegrészt. Az ábrán a rezonancia frekvencia 70 Hz körül van. Kisebb hangszóróknál több száz és magas sugárzóknál kHz-s értéken. Ezeket mérő mikrofonnal vizsgáljuk. Amit írtatok azokkal nem értek egyet.
Furcsának találom, hogy egyetlen egy hangszórót még nem égettetek le, műszeresen mért teljesítmény alapján. Ma már rengeteg leselejtezett készülékből ki lehet menteni jó állapotú hangszórót. Meg lehet mérni, hogy hány wattal működött, majd mekkorától ég le. Annyira szegények nem lehettek, hogy ne tudjatok feláldozni egy-két példányt. Vagy mégis? Igaz könnyebb okoskodni. Ez még olcsóbb is.
Szomorú, hogy az ötvenes évektől létező rendezvény hangosítások tapasztalatai alapján nem jelent meg megfelelő színvonalú szakkönyv, de még szakcikk sem, mely azzal foglalkozott volna, hogy hova, hány darab, és mekkora teljesítményű hangszórót kell elhelyezni a jó hangosítás érdekében. A könyvben 44 darab rossz hangosítást ismertetek. Ezek a módszerek elég gyakoriak. A rendezvények hangosítása két harmad részben hibás, kifogásolható.
Írjátok a külföldi jó hangszóró szakkönyveket. De le is írják a hanglesugárzás karakterisztikáját? Ha hangerő csökkenést? A hang terítést? Az akusztikus lencsék irányító hatásait? És így tovább-tovább.
Azt írtam, hogy befejezem. Mégis csak szóra késztettek, mint már sok alkalommal. Elnézést kérek az oldal olvasóitól, akiket ez kellemetlenül érint. Vegyétek észre, hogy ezen oldalon hozzászólók képtelenek leállni a meddő vitával.
Tisztelettel F.

Feri

Már tényleg állj je a marhaságaiddal, mert még felvesznek a Homo Idioticus klubba.

Az, hogy sokunk közül sokan évtizedek ota sem voltak képtelenek leégetni mezei 10-20W-s hangszorokat, holott soha nem volt gyengébb erösitönk mit 100W, az is tény. Hiába fogod itt honapokig állitani az ellenkezöjét.
Természetesen az ellenkezöje is elöfordult, hogy 800W-s erösitövel leégettünk egy hangládát benne 800W-s márkás hangszorokkal (igaz, hogy a dobos valoszinüleg süket volt, mert ez a láda a fejétöl 80-90 cm-re okádta a ritmust). Igaz az is, hogy ez már a 20. koncert után történt. Több mint 20 évig dolgoztam koncerteken, meg studiokban és a legkevesebb gondunk a hangszorokkal volt, pedig az elsök még garázsban készültek, az utolsokat meg már komoly processzorok kezelték. Volt olyan koncert ahova >10 teherauto hangszorot vittünk, szoval van némi tapasztalatom ezen a téren. Sok nagy koncert ( nyitott meg zárt stadion) gyakran honapokig tarto elömunkát igényelt, ahol mindennel meg kellett küzdeni a visszhangtol kezdve a hangszorok irányitásáig. Szoval minden ismert dolog és mindig voltak szakemberek akik kisérleteztek a legjobb hangzással - igaz, hogy ebböl nem irtak könyveket, hiszen ebböl éltek, és azért jött a közönség a koncertre, mert jo hangot akart hallani. (Akkoriban ez még nem volt olyan egyszerü mint ma!!!!!). Volt olyan esetem is, ahol egy nagynevü angol cég szállitotta a fedett sportcsarnok komplett hangrendszerét, de valami nagyon nagy hiba történhetett mert a két tucat erösitö egy központi helységben bizony lángokat csapott ki amin - hangerö elérte a tervezett teljesitmény felét. Minden profi volt, az erösitök is ( egyenként 4-500W) és a stadionba szerelt ládák is. Tudod mi volt a bajuk? Hosszu volt a hangszoro kábel ( a leghosszabb majdnem 200 m) ez vitte rezgésbe az egész rendszert és az erösitökben lánggal égtek a Boucherot szürök.

Azt is elárulom, hogy a laborban leégettem egy studio monitor csipogoját ( csak 100W-s lehetett szegényke), akkoriban amikor megjelentek az elsö CD-k és valaki hozott egy CD mérölemezt, amire egy állatka feljátszott 0dB-s méröjeleket 20Hz-töl 20 kHz-ig egyenként vagy 3 percig. Akkortályt a frekvenciamenetet vizsgálo méröjelek általában -10 ~ -20 dB szinten szoktak lenni a fekete lemezen vagy a szalagokon a CD-re ki tudja miért ezek 0 dB szinten lettek rögzitve.
Valamivel el voltam foglalva, amikor a lemez ment és nem vettük észre, hogy a sipolás már elérte a 20 kHz-t ( mert nem igen hallani). Azt hittük, hogy nincs jel igy automatikusan a Volume gombhoz nyultunk, hogy indián füstöt lássunk. Szoval lehet az ember hülye, s viselheti a következményeit, de ebböl nem igen lehet levonni olyan általánositásokat amiket te rendszeresen itt levonsz ( még rosszabb ha a könyvedben is)
Semilyen tesztnek nem az a célja ( kivéve az autok crash tesztjét), hogy a tesztpéldányt tönkre tegyük. A legrosszabb esetben csak azt szokták tesztelni, hogy a mintapéldány tudja-e azt, amit a gyártoja állitt. Ugyanis ha nem, vigan perelhetö rengeteg pénzre, mert az bizonyiték lenne az átverésre. Te könyvet irsz, ahelyett, hogy pert inditanál, ha már olyan biztos vagy a dolgodban.

Aki itt képtelen leállni a meddö vitával az pont te vagy, olvasd már vissza az utolso hozzászolásod. Semmi gond elbeszélgetni itt a forumon, csak nem kellene olyanokat állitanod, amit rendszeresen teszel és általánositani. Remélem a könyvedben kicsit visszafogod magad, mert akkor aligha lesz bestseller.

Téged olvasva az a vicc jut eszembe mikor az ürge szembe megy a forgalommal, majd hallgatja a rádióban hogy vigyázzanak az autopályán valaki szembe megy a forgalommal, mire az ürge: egy valaki, mindenki. Amiket itt irsz, pár évtizeddel régebben a Cs Kádár Peti lejegyezte, csak sokkal szórakoztatóbban. Amugy meg demokrácia van mindenki úgy nyírja ki a hangszóróját meg a végfokát ahogy akarja, ha nem ezt tennék neked és nekem sem lenne javítani való. Egy időben havi 100db felett javítottam szutyok autos végeket, rengeteg megoldást láttam hogyantedd tönkre a berendezésed, volt akivel meg tudlam értetni hogy kicsi a tápkábel, torz az egész, mert túvezérlik az erősítőt, aki megértette keveset jött (jól kiszúrtam magammal).

Tegnap délutánom ráment de kíváncsiságból végig olvastam az állítólagos vita szerű beszélgetést ami itt kialakult a leégett hangszórók oka kapcsán. Én magam úgy vagyok ezzel, hogy ezek a beszélgetések annyira azért nem rosszak, ugyanis sokkal alaposabban felszínre jönnek tapasztalatok, érvek ellenérvek, amikből lehet tanulni is. Igazság van itt is meg ott is, pusztán rá kell hangolódni kellőképpen annak a gondolatmenetére aki éppen ír. Az hogy ma olyan világot élünk ahol a feltüntetett teljesítmény adatok erősen kamuk ez tény és való. valahol azért ki lehet ebben igazodni, ha a termékre ránézünk is lejön róla hogy mennyire masszív szerkezet. Az ár is lehet becsapós de nem ok nélkül drágább jóval valami mint a másik, de ebben is vannak buktatók. Kedvencem, bár nem a reklám helye az Auna nevezetű csoda dolgok. Ahol aztán repkednek a wattok. És rávésik a 2000W-ot a pa hangfalaikra. Ki a hibás hogy a hangszóró esetleg leég? A gyártó cseles, ugyanis nem bolond a hangfalához hasonló kamu értékkel bíró de amúgy a szetthez passzoló erősítőt is árul. Így ha a mezei delikvens netalán jól megsüti a hangfalat egy hozzá nem illő erősítővel, a gyár bizony tud védekezni azzal mért nem az ő erősítőjével lett üzemeltetve. Ami persze együttesen nem közelíti meg a megadott értéket még hírből sem. Vagy a felhasználó a hibás aki nem lát át a szitán, avagy nem tudja értelmezni a feltüntetett teljesítményadatok mibenlétét? Sok embertől nagyon is nem lehet ezt elvárni, amikor mondjuk még a saját nevét se tudja leírni. Másik érdekesség hogy azért sokan elsiklanak a felett hogy egy adott rendszernek mi a leggyengébb pontja eleme, és nem törődve azzal megy a túlterhelés. Az össze vissza történő kábelezések, sokszor üzem közben és a csupasz kábelvég gyilkol mindent főleg az erősítőket. Ritka az a mester ember aki bevallja hogy is sikerült cuccát megsütizni. Ma, hogy az embert ne érje meglepetés ahhoz ezen a káoszon ami a piacot jellemzi át kell tudni látni, de nem elvárható senkitől sem. Valahol igen is lehet érezni azt, hogy ne tovább mert nem bír többet. Aki meg küldi tovább a kakaót az azt kapja amit megérdemel. Aki meg javít örüljön hogy vannak ilyenek, mert egyébként munkája sem volna. Más eset hogy tényleg fura ha a garanciális javítás köröket fut és magyarázni kell hogy nem a javítás vagy a hangszóró a hibás, hanem a felhasználó.

Egyet azért nem kellene keverni. A termékre bármit rávéshet a gyárto, még azt is, hogy 2000W, mérvado azonban a müszaki leirás ami a termékhez tartozik - nem ritkán aprobetüs szöveg.
Ha netalán ott is 2000W szerepel és a hangszoro csak 20W-s, akkor azonnal pert indithatsz nagy összegre, és biztosan megnyered. Szoval itt van a kutya elásva. Sok naiv emberke a reklám maszlagot bekapja és könyvet ir arrol, hogyan verték át. Minél naivabb a társadalom annál könnyebb ilyen termékeknek piacot találni, sajnos.
Ha a hangszorot külön is árulják, akkor nem érv, hogy csak a saját márkaju erösitövel hajthato.

Igazából az a gond, hogy van az a móricka hangosító kamasz kölyök, aki bármit tönkre tud tenni, mindegy, hogy gyárilag összepasszol-e a végfok és a hangdoboz, vagy nem. Ha nagyobb az erősítője, akkor mechanikailag szétvereti vele a hangszórót, ha kisebb, akkor üvegtorzításba vezérli, vagy éppen mindkét esetben mindkettőt. 1-2 éve egyik volt gyerekkori osztálytársam fia megkért, hogy valami Sony mini-hifihez segítsek neki hangdobozokat szerezni, vagy készíteni. A hifi alulról közelítve is kb olyan 25-30W biztosan volt, nem emlékszem a részletekre, kb annyit vett fel a konnektorból, mint egy Videoton rádióserősítő (130W körül). Javasoltam neki használt vásárlást, de szóljon előtte, nehogy valami átkókányolt dolgot vegyen össze, vagy építeni is lehetne, de nem lesz olcsóbb. A lényeg, hogy pár hétre rá mondja, hogy sikerült vennie hangdobozt, de az egyik elkezdett recsegni. Aztán mire eljutottam hozzá, már nem is szóltak. A srácnak sikerült kb 3W-os szélessávú dobozokat vennie. Schneider gagyi minihifihez (music centerhez) adták őket valamikor, 40W PMPO volt a dobozokra írva. Első nekifutásra én is úgy gondoltam, hogy a kis papírszélű papír csévetestes (hordozható készülékbe való) hangszórót a nagy teljesítmény tette tönkre. Aztán beszélgetés közben kiderült, hogy a hangszóró akkorákat mozdult, hogy majdnem hozzáért a hálóhoz (talán 5-7mm lehetett a hálótartó vastagsága, de egy kb 1-2mm kitérést elviselő papírszélű hangszóróról beszélünk) és hogy a magas lüktetve torzított. Hát emberünk a kb 25-30W-os rendszert is üvegtorzra vezérelte a 3W-os hangszórókon, ekkor égtek azok le. Amíg csak simán túlvezérelve hallgatta őket, addig azt még túlélték, legalábbis a tekercseik. Szóval ilyen felhasználók kezére jutnak eszközök, nem csoda, hogy ilyen emberek meg gyakran járnak javítóhoz, sőt reklamálva visszamennek, hogy már megint leégett.

Sajnos ez igy van. Hallottam már nagy kültéri koncerten is, (elsö rendü zenészekkel a szinpadon) hogy a srác torzitásig nyomta a Turbosoundokat. Szoltam is neki, hogy baj van mert a hangerö nem növekszik, csak a torzitás, de szerinte annak igy kell szolnia. Na mondom, akkor én valamit nagyon rosszul csináltam több mint 10 évig, mert ilyen torz hangot a Turbosoundokbol még nem hallottam.
A másik forumon is házibuliznak a gyerekek egy 20 cm-s hangszoroval.... méghogy milyen jol szol.

A Quad tényleg nem égetett nálam sem egy hangszórót sem, viszont azt láttam a membránon, üzem közben, hogy nem lengett annyira, mint egy kvázikomplementer, 2200 mikrós kimenetű
végfoknál. És eközben sokkalta hangosabb volt minden addigi erősítőmnél. Na ezt akkor nem értettem, miért lehetséges ez, de személy szerint a Quad 405 egy szenzációs darab, még ma is. Ha
ajánlanom kellene valakinek, csak ezt ajánlanám.
Üdv Mindenkinek R.

Igen, a Cleopátra meg a kerek bekapcsológombos torony erősítőknek még aszimmetrikus tápról ment a végfokuk (is). Nem csak a kimeneti elkó, vagy inkább nem az okozta ezt, volt abban a Texas koppintású kapcsolásban pár csúnya AC csatolás a közbenső részekben is, inkább ott keletkeztek a lebegtető dolgok. A későbbi végfokok szimmetrikus táppal már sokkal jobban voltak, de a mélytartomány löttyedtségét, puffogását ott is tapasztalni lehetett, mert az előfokban is volt pár furcsaság, pl. a hangszínszabályzó erősítőjében is cserélni kellett egy kondit más értékűre, hogy kicsit javuljon, enyhüljön a mélytartomány hibája. Én egy RA6363-at elég messzemenőkig átalakítottam olyan 8-10 éve, és igen jó hangot sikerült kihozni belőle, nem nagyon emlékeztetett az eredeti mivoltára. (Milyen jól jött volna ez a recept annakidején?)
Quad-om nekem szégyen szemre nem volt, de több ismerősöm is épített. Volt aki Sipos tervei alapján saját maga készítette el a nyákot kézzel rajzolva, egy másik villanyász ismerős meg Urbán egységcsomagjából épített. Mivel valahogy mostanában a Denon hangjával nem igazán vagyok kibékülve, pont gondolkodtam valami új végfokon, néztem NAD-okat a neten, de zsebbe nyúlósak az újak, a használtak meg azon az áron, amin árulják túl nagy kockázatot jelentenek. Nem is rossz gondolat, már csak nosztalgiából is építeni egy Quad 405-öt... És a Quad tudta azt, amit a mostani Denon-om nem: szeretett hangosan szólni, nem úgy reagált a hangerő potira, mintha a fogát húznák!

A Cleopátrában és a RA6363-ban mintha kikapcsolhatatlan loudness lenne...
Ki lehetne próbálni azt a Denont egy - a gyárinál - sokkal-sokkal nagyobb trafó+pufferkondi párossal ( változatlan értékű tápfeszültséggel, a látszólagos műszaki értelmetlenség ellenére ). Lehet, hogy utána felejtős lenne a Quad.

Egyáltalán nem értelmetlenség, a pufferek 10000µF-osak az kb elég kell, hogy legyen, de a trafó biztosan alulméretes, már ránézésre méretre/kilóra sincs meg. Mondjuk most nem otthon vagyok, Veszprémben panellakásban most jó a Denon, itt úgy se lehet hangoskodni, kis hangerőn meg szép hangot produkál (mondom ezt úgy, hogy nagyon sok végfok hangjába bele tudtam már kötni, de ezzel úgy alapjába véve ki vagyok békülve) szóval annyira nem aktuális most, de otthonra kellene valami jó végfok, lenne hozzá két nagyobb láda is, bár azokhoz inkább a 200W-os Urbán Quad lenne jobb, csak nem tudom, annak mennyivel más a hangja, nem-e lett rosszabb, mint az originál verzió.

Nekem sikerült a Vidikben kikapcsolni a Loudnesst. Pákával
Sőt, a vége az lett, miután földelést szakítottam át a nyákon, kötöttem újra, kondikat csereberéltem a szabályzó modulon, erősítést csökkentettem az előerősítőben,tápot stabilizáltam az előfoknak, hogy az egész szabályzó modult kihajítottam, és az egész előfokból maradt egy kapcsolósor meg egy loudnessmentesített hangerő poti. Eztán közben a végfokban cseréltem pár kisjelű tranzisztort BC556-ra, amiket előzőleg egy marékból válogattam ki, majd nyitófeszre és bétára is átválogattam, párosítgattam, aztán a végeredmény egy határozottan vállalható hang lett. A Pufferek itt is nagyobbakra lettek cserélve, a trafó maradt.

Kedves Massawa!
Írod..."évtizedek óta sem voltak képtelenek leégetni mezei 10-20W-s hangszórókat, holott soha nem volt gyengébb erősítőnk mint 100 W,..." Elhiszem, hogy az említett technikátokra ekkora értékek voltak írva valamilyen "szabvány" szerint. De a valóságban SI mértékegység alapján ez fizikai lehetetlenség. Én sok olyan erősítővel találkoztam, melyekre a gyártó 100-120 W-t írt, aztán mérve 8-15 wattot kaptunk. Kedves Massawa, sokan vagytok olyanok, akik a rá írt adatot "készpénznek veszik". Elhiszik. Lehetetlenség őket a mérési adatokkal meggyőzni. A többi írtakkal is így vagyok!
Két képet teszek fel. Az elsőben a 30 cm kosárátmérőjű hangszóróra 10 VA-t írtak, a második kis hangszóróra 15W van írva, a mérete 7,5x12 cm. Na most hidd el, hogy a kicsi nagyobb teljesítményű és hangerejű mint a nagy. Az általad említett 100 wattos erősítővel működő 10-20 wattos hangszóró esetén én melyikre gondoljak?
A második képen két egyforma hangszóró látszik, melyek 8 cm kosárátmérőjűek. A műanyag dobozra 100, azaz egyszáz, a külön lévő hangszóróra 1, azaz egy watt van írva. Emlékeztetnélek a korábban feltett képre, melyet most megismételtem. A 100 wattos BEAG egy 60 és 40 wattos 110 voltos izzót világít mérőjellel.
Ezen anomáliák megírásával miért kellene "leállnom"? Ezek Neked "marhaságok"?
Tisztelettel F.

Kedves flaci 76!
Most reagálok egy korábbi hozzászólásodra, mert az általad ajánlott oldaladat a "Hangdobozépítés" címűt alaposan átolvasva nyilatkozom.
Úgy emlékszem, hogy pár évvel ez előtt már elolvastam, de akkor nem tudtam, hogy Te vagy a szerző. Én az elmúlt évtizedek alatt rengeteg cikket és könyvet olvastam a hangszórókról. Körülbelül 800-1000 oldalnyi anyaggal találkoztam. (Az átfedéseket felejtjük el!)
A dinamikus hangszórót C.W. Riche és E.W. Kellogg 1920-ban fedezte fel. Az eltelt évszázad alatt sokféle működést írtak le róla. Szinte minden 10-15 évben egy újabb model, helyettesítő kapcsolást képletezve írnak. A hangszóró még ma is bonyolultan működő eszköz, melyet nem ismer a tudomány kellő alapossággal. Én ebből az ezernyi oldalból a Rendezvény... könyvemben csak 71 oldalnyit írtam, mely a legfontosabb a hangosítás szemszögéből. A 119 oldaltól a 190. oldalig található. Ez a mennyiség sem kevés. A Te írásod 9 részénél ez a mennyiség jelentősen több!
Kijegyzeteltem és 14 működési problémát nem érintesz, amit hiányolok. Felsorolni tekintélyes mennyiség lenne. A cím: Hangdobozépítés". Pont erről nem írsz semmit.
Úgy érzem, hogy hozzám viszonyítva, jelentősen kisebb szakmai ismerettel rendelkezel. Nagyobb szaktudású szakemberrel nem célszerű vitatkozni! Azt tudom javasolni, hogy tanuljatok. Én is több évtizedet fordítottam rá az életemből.
Nem akarlak megsérteni, ha így sikerült, elnézést kérek. Képezzétek magatokat!
Tisztelettel F.

A 0233-as fényképen egy kőkorszaki fényorgonát látunk? Passzol a Beaghoz.