Szia!
Abszolút egyet értek a hozzászólásoddal. A "látszani" nappal sokkal fontosabb, hiszen túlnyomó részt nappal vezetünk, nagyobb forgalomban. Erre a ledes megoldás tényleg jobb. Ezt azóta tapasztalom, mióta ledes világítást szereltem a kedvenc veterán kismotoromba. Azóta "tisztelnek" az autósok.

Lehet, hogy igazad van.
Én a nemrég elromlott LED-es nappali fény világításomban cseréltem most ilyeneket, s míg az eredetiek nagyon fehér fényűek voltak, amilyeneket meg betettem helyette, azok csupán egy kissé nem teljesen fehérek. Inkább vajszínűek. De úgy világítanak, mint állat ...

Úgy tudom, ezeknek kb. 3,2-3,3 V az általános "üzemi feszültségük", s úgy 100-150 mA-t bírnak ....

A "szerelő lapkáról" pedig csak annyit - az általam széjjelszedett egyik-másik, s a gyártó által 3W-osnak kinevezett és jelzett spot lámpákban eme lapka széle csakis éppen éri el a hűtőbordázatot, amely úgy lett kialakítva, hogy maga a lámpa, tehát a "villanykörte" fémháza.
Túl sok hőt nem tud elvezetni avagy átadni, miközben meg hűtőpaszta se igen van közte.
Lehetséges, ezeknek már gyárilag mind be van ezzel "kódolva" az alap üzemidejük? ...
Vagy ha van, az alapból csak gyíkfing.

Aki nappal nem vesz észre egy autót (vagy a példánkban a kismotort) az adja vissza gyorsan a jogsiját, vagy menjen mielőbb egy jó szemorvoshoz!
Egy valóban jó szemű ember még a ködben is ráérez a dolgokra (lásd pl. a "harmadik szem"), és nem kell ahhoz kivilágítani semmit se.
Régebben se kellett égetni fényes nappal a lámpákat, ámde mégsem zúzta egymást az országutak akkoriban gépesített krémje ...

Persze az a "vakítás" már önmagában abból is kijöhet, hogy bizony eléggé pontszerű a fény forrása, tehát nagyon kicsiny területről származik.
Egyenlőre én csak tápfeszre dolgozom, tehát ha van valaminek katalógus-értéke - akkor egyből kiszámítom, de ha nincs - akkor kisérletezgetek.
Ha nem jön be - elfüstöl ...
Amikor fiatalon még a mindenféle tranzisztoros erősítőkkel bohóckodtunk (úgy kb. a '70-es évek), az akkoriban "menő" komplementer páros az AD161- AD162-es germánium alapú tranzisztorok voltak. Nem volt éppen olcsón (akkori áron 117 Ft volt a válogatott komplementer tranzisztor-pár az Ezermester boltokban)
Bizony jó néhányat elfüstöltünk, s többnyire az AD161 halt meg (valójában az volt az NPN - és persze a gyenge láncszem - a komplementer párosban).
Utána meg a honvédségnél toltuk elég sokat (1973-tól) az amatőr kisérleteket a 10-15W-os erősítőkkel, de bevonult egy srác az akkori Gelkától, aki az első kimenője után egyből behozott egy 100-as kartondobozzal. Akkortól fogva soha többé nem foglalkoztunk azzal, ha valami "úgy" elszálllt.
Amint az a trombitás bohóc (Eötvös Gábor) az ő tormbitáival a Fővárosi Nagycirkuszban - ... "van másik" ...
Máig van még itthon néhány az AD párból (párosan összedrótozva), na de
ki épít manapság tranzisztorral erősítőt, amikor egy kb. gyufásdoboznyi méretű, alkatrésszel szerelt IC-ből is simán ki lehet hozni a 35-40W-ot?

Biztosan igazam van.
Némi hasonlatosságot érzek közted, és egyik kedvenc regényhősöm között: Keraban, a vasfejű. Többször leírtuk már, hogy a LEDnek nem tápfeszültsége van, hanem nyitófeszültsége, ami a rajta átfolyó áram hatására alakul ki. A LED eléggé szuicid hajlamú jószág, lévén félvezetőből áll, és mint ilyen, a hőmérsékletének emelkedésével csökken a nyitófeszültsége, a rajta átfolyó áram nő, egészen addig amíg Paksot túl nem terheli. Lehet, hogy időközben valami közbenső elem megadja magát, vagy a LED félvezető rétege szakad meg.
Az olcsóbb gyártmányok között biztosan akad olyan, amiben túltolták takarékosságot. A villanykörtéknek nem is ez a fő bajuk. Az izzószálas lámpákhoz tervezett lámpatestek kialakítása nem barátságos környezet egy LED számára. A keletkezett hő nem tud (felfelé) eltávozni a zárt kialakítás miatt. Egy izzónak ez nem jelentett gondot, legfeljebb a kivezetés forrasztása olvadt meg, azonban, ha a LED réteghőmérséklete az általam emlegetett 70°C környékére kerül, az üzemidő, vagy a fényerő töredékére csökken.

Te most viccelsz? Vezettél már nappal szemben? Láttál már metálszürke autót?

Akkor jól sejtettem, sajnos ez már gyakorlatilag fórumozás elterjedése óta tapasztalható, hogy nem érzik az emberek a LED-ek táplálásának módját.

Feszültségről beszélnek, mintha zseblámpaizzó lenne. Csakhogy ez dióda, dióda karakterisztikával.

Valamint az elektronika alapjaihoz tartozik a feszültséggenerátoros és áramgenerátoros táplálás megértése, anélkül pákát sem szabadna kézbe venni.

Ezeket a dolgokat már sokszor elmagyarázták, megtettem magam is, sok helyen, azért nem is mennék bele bővebben.

Tudod, amit írsz, a mindennapi életben másképp történik. Saját tapasztalatom. Eddig többször is előfordult hogy csak egy erős fékezés mentett meg a balesettől. Barátom sajnos emiatt halt meg. Kismotorral szabályosan közlekedett és bekanyarodott elé szemből egy autó. A csúcs az volt, amikor a csaj nézett rám, közben telefonált, nekem volt elsőbbségem és kihajtott elém. Fél méteren múlt a baleset. Erre írtam hogy mióta ledes a világításom, egyszer sem fordult elő ilyen eset. Én ezt leírom mindenhová, mert az életé az előny.

Ha már a célirányos világításról esett szó, a sógorom Dániában dolgozik, és állítása szerint az autópályák zömét közvilágítás látja el fénnyel. Biztosan jobb egy kivilágított pályán tompítottal közlekedni, mint néha nekem éjjel refizni a kihalt sötét pályán. Ott is többnyire ledes felső fényt használnak.

Ha olcsóbb lenne meg legális, akkor ez is jó lenne nappali, sőt városi éjszakai fénynek is.

lumilor

Az a baj, hogy valahogy világszerte alulhűtik a félvezetőket. Aki közülünk valóban érezte mi az hogy eldisszipálni valamennyi teljesítményt, az egyből látja hogy egy 5 cm átmérőjű korongon nem lehet hosszú távon üzemeltetni egy 5-10W.os ledet. Soha ne az erősítőzésből induljunk ki, mert ott általában nem állandósult teljesítményt fűtünk el. Viszont egy lámpánál 5W az 5W. Ha meg a fénypor fakulásával is számolni kell, akkor egy igazán tartós ledes világítás hűtését majdnem a germánium korszakos hűtéssel kell ellátni. Aki foglalkozott már akkor is elektronikával, az tudja miről van szó.

Én egy kismotrról írtam, ami talán a legjobban ki van téve a veszélynek, a közlekedésben. Ezért is fontos hogy időben észrevegyék. Amit a ledek hűtéséről írtál, az teljesen igaz. Sokan nem hiszik el hogy melegszenek, pedig nagyon tudnak. Példa rá az a 6W-os izzó, ami a kismotoromban van. Én is meglepődtem hogy mekkora hűtőradiátort kapott. Így néz ki:

Persze hogy vezettem!
Ha például az anyósomtól jövünk hétvégén haza, szinte mindig szembe jövök a nappal.
Na és akkor mi van? Felteszem a speciális napszemcsimet - és akkor minden OK-zsoké!
Valami amerikai, specialisan UV szűrős üvegek.
Metálszürke autó pedig - néhány itt is áll az utcában, pl. a két haveré - két Opel ...

Tényleg biztosan!
- lehet igaz, de általában úgy veszi az ember, ha egy áramkörbe van téve, akkor tápfeszültséget kap.
Az autókban a 12V a tápfeszültség.
Hogy aztán a dióda nyitófeszültsége és maga a tápfeszültség hogyan viszonyulnak egymáshoz a gyakorlatban, az megint másik kérdés.
MInt ahogyan másik kérdés - csupán mindenféle ellenállásokkal kialakítani, avagy egyből azt a speciális áramgenerátort neki ...
Olvastam én olyan megoldásról is, hogy állítólag úgy "küldik túl" kissé a LED-et, hogy egy bizonyos frekvenciával (ami azonban emberi szemmel nem látható) nagyon szaporán villogtatják.
Úgy azonban simán megúszható az azonnali elfüstölés. Lehetséges, hogy a mindenféle áramgenerátor pontosan ezt csinálja ...

Ilyesmi generátort már a valamikori egyszerűbb akkumulátor töltőknél is alkalmaztak - a sorban egy sima villanykörtével ...

Találkoztam már én is ilyen megoldással, de bizonyára már Ti is. A kerti ledes lámpákban 1 db. 1,2V-os akku van, azzal nem lehet világításra bírni a ledet, mert a nyitófeszültsége 2V fölött van. Mikor rámértem, hogy mégis mitől világít, 100 KHz-es frekvenciát mértem rajta, emlékeim szerint.

Két dolgot kevertek, de már nagyon.
A kerti lámpában azért van nagyobb frenkvencia mert nekik ott a 1,2 V-bol kell valahogyan 3--4 V-t csinálni, hogy a fehér LEDék egyáltalán begyulladjanak. Ennek semmi köze a LEDek hömérsékletéhez. Itt egyszerüen egy feszültség sokszorozorol van szo.
Sok nagyteljesitményü világitotestben viszont valoban az a feladat, hogy a LED ne melegedjen nagyon be. Erre használnak impulzus tápot, ami a LED ama tulajdonságát használja ki, hogy nagyon rövid idö alatt is teljes fényt bocsát ki, azaz lehet pl egy LED-be pár ms ideig akár 1A-t is nyomni ( lásd a specifikáciot) majd ennek az idönek a 10-100-szorosáig nem kap a LED áramot. Azaz teszem azt 1 ms kap 1A, 99 ms-ig semmit, akkor van elég ideje kihülni. Ha ezt a 1/99 arányt mondjuk 100 kHz-en stb teszed, akkor a szem nem tud reagálni a villogásra, igy megkapod a nagy fényt és a LED sem lesz tulterhelve.
Itt csak a megfeleö frekvencia kiválasztása a kérdés, hogy az ne interferáljon berendezésekkel amikor a LED világit ( pl videokamerák stb).

nedudgi arra gondolt hogy egy metálszürke autó pl derült időben egy fa árnyékában könnyen beleolvad a környezetébe. Viszont ha ég pl a tompítottja akkor simán látszik már 100méterekről is.

Nem kell itt a Janit játszani a napszemüvegeddel meg az UV szűrővel, a hülyeséget kellene kiszűrni

Ez mellé még az is hozzájön, hogy nem klimatizált teremben kell üzemelnie.

Én nem is tudok vezetni napszemüvegben. Nem csak a napot, meg az egyéb irritáló fényt tompítja, hanem a úttestre rohanó gyerek, meg az előttem fékező kocsi sem okoz bennem gyors beavatkozni vágyást, aztán hamarabb bekövetkezhet a baj. Lehet az polarizált, meg színezett. Próbáltam már párat. Hasonló hatású, mint a zajvédő füldugó. Nem csak a káros, hanem az informatív hangokat is tompítja. Olyan érzés, mint ha bevenné az ember a le...rom tablettát. Nem biztos hogy jó dolog. Akkor inkább nappali menetfény.

Köszönöm a válaszod, így már világos. Én még nem találkoztam ilyen megoldással. Hol használják?

Melyikkel?

A feszültségsokszorozo (néha DC-DC wandlernek is hivják) elég hétköznapi áramkör. Elöször akkor jelent meg a nagyobb nyilvánosságon amikor a 6V-s kocsikba ( Trabant meg társai) autorádiot kellett beépiteni. (Azok általában 12V-ra mennek). Ekkor még magunknak kellett csinálni az NE555-sön alapulo feszültségduplázot.
A háboruban a németek apro motorgenerátorokat használtak. Egy kb 6x20cm-s csöben egy motor hajtott egy generátort/dinamot és igy nyertek elvileg bármilyen feszültséget.

A LEDek PWM (impulzusos vezérlése) ma meg szinte hétköznapos a nagyobb teljesitményeknél. Persze szabad szemmel ezt nem látod, de probálj ilyen fényben, egy fényképet csinálni a tablettel vagy a telefonnal és egyböl látod az interferenciát.
Egy barátom a kis profi studiojába barkácsboltbol vett LED lámpákat szerelt fel aztán hetekig sirtunk az interferencia miatt (nemcsak 50-100 Hz, hanem 300-1000 Hz is zavart). Most már profi lámpák vannak ott. Azok már nem zavarnak.

Emlékszem mennyire vártam az első lapos TV-met, mert az majd nem villódzik. Természetesen az LCD panel elég lusta hozzá, de a háttérvilágítás az nem. A CCFL csövekre különösen jellemző, hogy mint minden fénycső, ennek sem csökkenthető a fényereje. Legfeljebb valamekkora nem túl magas frekvenciával meg lehet szaggatni a működést. de ez sem lehet túl gyors, mert azt nem tolerálja az inverter. Eddig ez rendben is van, de most LED háttérvilágítás van a mostani TV-m LCD-je mögött, és az is PWM modulált. Bár a ledek nagyobb frekvenciával is szaggathatóak lennének, mégis megmaradt az 50-200 Hz közötti érték. Talán csak azért, mert felhasználták a maradék modulátor IC-ket a régebbi CCFL korszakból.

Van egy 23 inches monitorom, amit ledesítettem. Ebben is megmaradt az 50-200 Hz körüli (nem mértem meg a valós frekvenciát, csak az inverter halk kerregéséből saccoltam) szaggatású szabályzás. jelenleg egy mosfetet kapcsolgat PWM üzemben a vezérlő az inverter engedélyező bemenete helyett.

Gondoltam egyet, integráltam ezt a szaggatást, így végül is analóggá tettem a ledek fényerejét. Teljesen villódzásmentes lett a kép, viszont felmerült egy probléma. Lecsökkentve a fényerőt, a színhőmérséklet is változott. Mintha kissé zöldben erősödött volna. Olyan műszerem nincs amivel meg tudnám mérni a fény spektrumképét, de valami változás történik, ha más árammal hajtom őket. Visszaállítottam az eredeti PWM vezérlést, mert ha leveszem a fényerőt, így legalább megmarad az eredeti szinhőmérséklet. Majd később csinálok hozzá egy nagyobb frekvenciás modulációt.

Tehát a ledek sem üzemelhetnek tetszőleges árammal, mert a színe változhat. Na nem pirosról kékre, csak a fehéregyensúly borul fel. Próbáltunk mi is világítást dimmelni (1000W-os színházi lámpa, másnéven fejgép), de jobb volt a gyári mechanikus fényrekesszel, mert a triakossal vörösödött a színe. Nem is élőben volt csúnya, hanem videón, meg fotókon. De amint írod, az interferencia még nagyobb gond. Gondolom igazán profi studiókban szinkronizálni lehet a világítás, és a videó frekvenciáját. Valahogy úgy, mint hangtechnikában, ahol a mintavétel, meg miegyéb nem készülékenként változik, hanem van egy mester órajel generátor, és minden erre szinkronizál. Így nincs interferencia.

Tudtommal a studiolámpákban igen nagy frekvenciát használnak ( szinkronizácio nincs). Majd alkalomadtán megmérem (ahhoz szét kell szedni).
Az nem igen volt jo ötlet integrálni a PWM-t. Könnyen kinyirhattad volna a LED-ket.
A legujabb TVkben a háttérvilágitás ha nem is teljesen, de részben (blokkokban) követi a képtartalmat. (Azaz akkor világitanak amikor kell, ha fekete a képtartalom a világitás is csökken).

Kérem szépen - éppen ki van szűrve!
Fényes nappalokon (amit nem csak az jelez a gyakorlatban, hogy világos van és néha szépen süt a nap) - én általában SOHASEM égetem a tompítottamat, legfeljebb csakis országúton, mivel ott már egy jó ideje elég sajnálatosan de kötelező.
Micsoda egy hülyeség! Hogy véle többet fogyasszon a kocsi és ráadásul melegítse még jobban a környezetet. (nem is értem, mit szólnak mindehhez a küörnyezetvédők és a globális felmelegedés ellen harcolók?)
De egy városban minek is égetni? Hülye szokásból?
Amikor majd tényleg - és valóban nagyon este lesz, oszt véle eljön a sötétség (ami valójában mindez onnan szokott meglátszódni, hogy egyből mindenütt felgyullad a közvilágítás).
Vagy akkor égetem még városban, ha túl nagy a köd, vagy éppen esedékes nyári zápor vagy a téli hófúvás maga.
Aki viszont tényleg nem látja a másikat a közúton, azon aztán nem segít - még egy szemüveg sem!

A nappali menetfényt általában nem te látod, ha már van, hanem a szembejövő autós.

Nem ám sima napszemüvegre mondtam, amit mondtam, hanem az éppen speciálisakra.
Nekem két ilyen UV szűrős (és szinszűrős) szemüveg- előtétem van. Az egyik középbarnában szűr, a másik mg kékesszürkében. A barnás többnyire jó az általános nappali fényben, a kékesszűrkés viszont a nagyon vakító napfényben.
Alkonyatkor (és sötétben) persze egyből automatikusan nem látni velül semmit.
A barnát egyszer régebben az M7-esen kipróbáltam éjjel - szinte nem is lehet látni benne.
Tehát kimondottan nappali alkalmazásos. Éjszakai vezetéshez inkább a sárga színű jó.
Ezekről a szinszűrős előtétekről általában tudni kell, hogy sokkal élesebb és részletdúsabb lesz rajta keresztül a látott kép, mivel megszűnik a napfény általi elmosódás okozta fénytorzulási probléma.

A saját fényemet persze hogy nem én látom. Én csak azt látom, ha a szembejövőnek is van. De ez nem azt jelenti, hogy nekem ne legyen, mert olyan ez mint a kötelező biztosító. Elméletileg nekem mindegy hogy milyen, mert az enyém a más kárát fizeti csak. Nekem az a jó, ha a partnernek jól fizet a biztosítója. A fiúk sem esnek teherbe ha nem használnak óvszert, viszont én ezt már csak azért sem tolerálom, mert lányos apa vagyok. Na de vissza a közlekedéshez, nekem is származik előnyöm abból, ha a szembejövő nem ütközik belém. Még ha a kocsimat ki is fizeti, ha nyomorék leszek cseszhetem.

Van olyan egyenrangú útkereszteződés, ahol rendszeresen felkapcsolom a tompítottat. Még délben, napsütésben is. Másképpen nem érzem biztonságban magam.

Neked ott belül valami nagy baj van öcsém már ne haragudj. Igen, többet fogyaszt úgy 1 decivel. De számold át, mert lehet még pluszba 1 centtel többet.

De sokszor életeket ment. Látni és látszódni.

Hátha egyszer majd valaki fényt gyújt benned.

Direkt nem érted amit itt írunk, vagy nem is akarod, vagy ennyire sóher vagy hogy nézed a deciket? Fújj a kerekekbe vagy 5 bar-t és azt a pár decit be is hozhatod ha emiatt nem mered felkapcsolni.

Nem csak a deciken múlik ám az a dolog, hanem a környezet tök felesleges melengetésén is.
De hagyjuk.
Én sosem égetem nappal a tompítottat, van aki meg igen. (s ott van mellé a nappali fény!)
Miután lakott területeken nappal nem kötelező a világítás - más kérdés?

A "látni és látszódni" duma bizony elég jól cseng, ámde az, hogy "nyitott szemmel kell járni" - nos az vajon milyen? Aki zúzni akar, mert olyan mazsola, az zúz éjjel-nappal - világítástól függetlenül.

A kerekekbe pedig általában annyi levegőt fújok, amennyi az előírás.
Punktum. Télen azonban kissé kevesebbet, hogy jobban tapadjon.
(megjegyzendő - nekem még sohasem volt külön téli gumim, viszont téli balesetem sem.)
És akkor én egy sóher vagyok. - "NAÉS?" (idézet a pufajkástól)

Összetévesztetted, hol jársz! Ez nem a fészbúk, és nem egy chatszoba!