Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   241 / 627
(#) elektroncso válasza Massawa hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Nem extra kivezetés, hanem egy forrasztható jumperrel lehet közösíteni a GND-vel. Végeredményben neked van igazad. A rögzítő furatok és a fém keret össze van kötve, de a digitális GND-vel nincs, az összekötést nekünk kell megcsinálni, már persze ha szeretnénk.
És most már jó volna lezárni a vitát!
(#) elektroncso válasza _BiG_ hozzászólására (») Jún 30, 2018 / 1
 
Neked is igazad van ami a zavarokat és a kialakult földhurkot illeti, de az a keret tényleg nincs összeköttetésben gyárilag a digitális GND-vel. Nagy eséllyel a feltöltött képen lévő JE jumper az amivel ezt a kötést ki lehet vitelezni. A JF-el pedig a rögzítőfuratokat lehet leföldelni.
(#) nagym6 válasza elektroncso hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Én most megnéztem 3 féle kijelzőt, azokon össze van kötve a keret a gnd-vel. Ezek szerint típusfüggő.
(#) elektroncso válasza nagym6 hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Milyen típusúak? Mert pl. 1602A-nál még csak lehetőséget sem találtam rá, de pl. a 1604-1 négysorosnál ott a lehetőség (J1 jumper), ATM1601A-nál szintén JP1-el van jelölve.
Viszont érdekes, hogy ennél a 1602A-nál ott vannak a jumperek. Gyártója válogatja.
(#) nagym6 válasza elektroncso hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Neked van igazad. Most újra megnéztem multiméter szakadásméréssel, és egyiknél sincs a fémkeret fül réz szigete a gnd-vel összekötve. Megtévesztett, hogy mindegyik kijelzőnél egy fül szigetről megy egy vezetősáv, azt hittem fixen a gnd-re, de ehelyett jumperes.
(#) Massawa válasza jpocok hozzászólására (») Jún 30, 2018 / 1
 
S ha valoban össze van kötve, akkor ez nem lett volna a tervezö gondja, hogy ilyen alkatrész nem egészen jo a már korábban általam leirtak szerint. Szerinted akkor a kapcsolok, potik stb mechanikus részeit is össze kell kötni az áramkörrel ( és melyik polusával?????).

Nem tudom ezt olyan nehéz megérteni, hogy miért nem jo, ha mechanikus alkatrész galvanikus kapcsolatban van az áramkörrel. Illetve ha kell, akkor azt ki kell vezetni egy jumperra vagy forrfülre és döntse el a felhasználo, hogy mi jo neki.

Nem kell neked senkit lehurrognod, jobb lenne ha egy kicsit elgondolkodnál ilyesmiröl. Közben én is végignéztem egy halom displayt - eredeti csomagolásban 2 meg 4 sorosat meg néhány szineset, a keret mindegyiken szigetelt. S miután eddig fel sem merült, hogy valaki ezt másképp gyártja egyiket sem rendeltem ilyen szempontbol, mégis mind igy jött. Ezért nem is igen értem, hogy honnan kerülnek ilyen displayek hozzátok.

Ez valoban érdekesség.
A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2018
(#) nagym6 válasza Massawa hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Igazad van, nincs összekötve. Visszább írtam elektroncso-nak is, mi tévesztett meg.
A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2018
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Nagyon meglepett volna, mert rengeteg ilyen displayt épitettem be és mindegyikkel gond lett volna ha a keret össze lett volna kötve a logikai GND-vel.
Ezt probáltam itt a te elsö reggeli hozzászolásod ota mondani, de hát mindig lehurrognak, azután meg eltünnek szép csendesen.
(#) lazsi válasza nagym6 hozzászólására (») Jún 30, 2018 /
 
Azért érdemes elgondolkodni azon is, hogy mit okozhatnak, a készülék fém házán mérhető feszültségcsúcsok (valami olyasmit írt a kolléga, hogy nem fértek el a képernyőn), amik akár több 10 V-os nagyságúak is lehettek. Ezeket a részben vezető (bár ettől még nem lesz "fél"vezető...) műanyag előlap odavezeti a kijelző fém keretén keresztül a kijelző paneljére. Rendben, nincs galvanikus kapcsolat a fémkeret és a kijelző áramköre között, de ahogyan a fényképen is látszik, több centin keresztül párhuzamosan fut egy vékony fóliával... Kapacitív úton simán átmehet ott sok minden. Mondjuk, ha csak a tüskék 1/10-e, az akkor is akár több Volt nagyságú jeleket generálhat. Az meg már simán okozhat gubancokat...

Igazából lehetséges, hogy a kijelző fémkeretének a leföldelés is megoldotta volna a problémát, mert a műanyag előlap (50 kOhm) és a földelés (1 Ohm-nál biztosan sokkal kisebb) feszültségosztót produkálva a kijelzőre a tüskékből sokkal kevesebbet juttatott volna. ( Példámban szereplő értékek esetén 1:50.000-nél sokkal kisebb az osztásarány, így mondjuk a 100 V-os tüskékből 2 mV-nál kevesebbet okoz, amit viszont már simán elviselt volna minden...)
A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2018
(#) nagym6 válasza lazsi hozzászólására (») Júl 1, 2018 /
 
Idézet:
„a készülék fém házán mérhető feszültségcsúcsok”
Mihez képest, azaz a szkóp mérőfej test hova volt kötve. Elbeszélgetünk, de sok részletet nem tudunk.
Nagyjából sejtem a magyarázatot. Hiba a doboz tervezésében, vagy kivitelezésében. Pld.: kijelző keretnek eleve semmihez nem kell hozzáérni.
(#) tbarath hozzászólása Júl 1, 2018 /
 
Szerintem érdekes

Ami pedig szöget ütött a fejembe: "2006-tól azonban ... a torony új szerepkört kapott. Azóta időszinkron jeleket sugároz ... Az innen sugárzott időjeleket az elektromos művek használja, ez alapján kapcsol az éjszakai közvilágítás vagy a fürdőszobákban a bojler, sőt erről működnek a köztéri órák."

Tudtok valamit ezzel kapcsolatban? Mert eléggé a DCF77 szélén van az ország, és akár ezt is fel lehetne használni, persze 1000 Ft-os Lidl óra szinten, de talán olcsóbban mint egy GPS modul.
(#) Gafly válasza tbarath hozzászólására (») Júl 1, 2018 / 1
 
HGA22
DCF-es topicban van tárgyalva.
135,6 kHz HGA22 HUN Lakihegy magasság 320 m 100 kW[12] é. sz. 47° 22′ 23″, k. h. 19° 00′ 17″ lakihegyi adótorony. Az idő kódolása hasonló a DCF77-hez. 200 Baud, FSK
(#) Gafly hozzászólása Júl 1, 2018 /
 
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Júl 1, 2018 /
 
Szerintem rossz ( nem a technogiai) hálozatba dugta a szkopot......
(#) sonajkniz válasza Massawa hozzászólására (») Júl 1, 2018 /
 
A szkóp GND-je az 5V-os rész GND-jéhez, a mérőcsúcs az első feltöltött képen látható valamelyik felső csavarhoz.
(#) Massawa válasza sonajkniz hozzászólására (») Júl 1, 2018 /
 
És a két berendezés egyáltalán galvanikus kapcsolatban van egymással? ( mert az nem szokott lenni).
(#) tbarath válasza Gafly hozzászólására (») Júl 1, 2018 /
 
Köszi! A DCF topic-ot amúgy is fel akarom dolgozni egy ideje.
(#) Moderátor hozzászólása Júl 1, 2018
 
Ez a "beszélgetés" már olyan mennyiségű moderálási kérelmet ihletett, hogy most már muszáj lesz lassan némítással békét tenni.

Kérjük, hogy fejezzétek be a vitát. Nagyon-nagyon sokakat zavar már. Privátban addig ölitek egymást amíg jól esik, de nyilvános fórumon ezt itt és most fejezzétek be.

Persze privátban is egyszerűbb lenne nem vitázni hülyeségen. Teljesen nonszensz dolog studio cuccok árnyékolását összevetni nagyteljesítményű villamos gépek vezérlőinek árnyékolásával.

Értem én, hogy mindegyik klasszikus nevén "zaj", de nehogymár az EMC-t, az ESD-t, a földhurkot és a villamos gépek elektromágneses zaját egy kalap alá vegyük, főleg ne érveléshez. A végén tényleg létrejön a sztereó hangeszterga és az 5.1 hangprés.
(#) Bakman hozzászólása Júl 1, 2018 / 1
 
Mire is jó egy robot: Skoften.
(#) Udvari Zsombor hozzászólása Júl 8, 2018 /
 
Ha a luknál valami világít akkor nem mernek előjönni a hangyák még éjjel sem.
Tegnap odatettem egy fehér fényfüzért a luk közelébe és szinte egy sem mert elő jönni (pedig szárnyashangya-rajzás szezon van)!
(#) Bakman válasza Udvari Zsombor hozzászólására (») Júl 8, 2018 /
 
Valószínűbb, hogy azt "gondolják", nappal van. Ne rongáld a természetet, kapcsold ki a fényfüzért.
(#) Udvari Zsombor válasza Bakman hozzászólására (») Júl 8, 2018 /
 
Gondolom te sem szeretnéd ha este számítógépezés közben rád repkednének a kis sunyi dögök!
Amúgy ez teljes egészében a házban található, pontosabban a szobámban! Tegnapelőtt pedig még egy telefont se lehetett bekapcsolni minimál fényerővel, mert annyira rajzás volt hogy mindenre jöttek!
Amúgy is ez azért sokkal jobb megoldás mint a mindenféle riasztó szprék, nem? Tulajdonképpen amolyan "fénysorompó", ha úgy vesszük.
(#) Bakman válasza Udvari Zsombor hozzászólására (») Júl 9, 2018 /
 
Azt hittem, a szabadban terelgeted őket.
(#) llax válasza Bakman hozzászólására (») Júl 9, 2018 /
 
A szabadban sem feltétlenül jó, ha sokan vannak (ismered a levéltetvekkel folytatott viszonyukat?). Az ország észak-keleti részében idén viszonylag szokatlanul sok volt a meleg, száraz idő. Az év felénél tartunk, de 3-4 átlagos évre elegendő rovarirtót használtunk el eddig. Persze nem elsősorban hangya ellen, hanem a kultúrnövények védelmére. Vagy legalábbis a védelem kísérletére...
A levéltetvekkel egyszerűen nem bírunk. Megjelent a selyemfényű puszpángmoly. Hangyából a szokásos mennyiség sokszorosa van, már akkora várakat építenek, hogy ott a gyep is kipusztul.
Szép meg jó a természet, de ha miatta nincs zöldség és gyümölcs, károsodnak a dísznövények, akkor fel kell lépni a "természet ellen".
Ennyi kezeletlen kertre és közterületre sem emlékszem még, mint amennyi idén van a környékünkön. Van hol szaporodniuk a kártevőknek...
A hozzászólás módosítva: Júl 9, 2018
(#) Bakman válasza llax hozzászólására (») Júl 9, 2018 /
 
A kártevő (nézőpont kérdése, hogy mi az) éppen úgy a természet része, mint a haszon- vagy dísznövény (ez is nézőpont kérdése). Van olyan, hogy egyensúly, amit az ember áldott tevékenysége felrúgott, aztán csodálkozik, hogy egy kártevő természetes ellensége, ami kordában tartaná azt, gyenge vagy adott területen nem is létezik.

Nálunk is szétrágták az összes buxust. Nincs mit tenni, más növényeket kell választani, ugyanis a puszpángmolyt sikerült behurcolni, az ellenségét már kevésbé. A vegszerrel két gond van: nem csak a célközönséget éri el és nem nagyon van alternatíva.
(#) nagym6 válasza Bakman hozzászólására (») Júl 9, 2018 /
 
Idézet:
„Nincs mit tenni, más növényeket kell választan”
Utána azokra is jönnek valami kártevők. Ma olyan növényeket rágnak tetvek, amiket eddig sosem, amikre tíz éve azt mondtuk, hogy azt kell ültetni, azokra nem települ rá semmi.
(#) elektroncso válasza nagym6 hozzászólására (») Júl 9, 2018 / 1
 
És minél többet permetez az ember, minél erősebb méreggel a kártevők annál erősebbek lesznek, immunissá válnak vagy éppen "mutálódnak". Az ember ekkor elővesz még erősebb mérget és újrakezdődik a kör. Meddig lehet ezt folytatni? Már így is egyik másik kipusztíthatatlan. Mindenki attól fél, hogy az ember közvetlenül tönkreteszi a természetet, pedig nagy esély van rá, hogy a felborított és módosított természeti egyensúly lesz az ami tönkretesz mindent. Közvetetten pedig az ember.
Lassan átlépünk egy olyan határt, hogy az életet már csak "mesterségesen" lehet fenntartani. Lehetetlenné válik a műszaki kontroll és beavatkozás nélküli élet a földön. Lassan az Antarktisz vagy éppen a világűr lakhatóbb lesz mint Európa.
(#) nagym6 válasza elektroncso hozzászólására (») Júl 9, 2018 / 1
 
Így van szerintem is. Találtunk olyan őszibarack facsemetét, ami igazi ős fajta lehet, azaz nem nemesített fajta magjából nőtt. Hármat ültettünk, és láss csodát nem kell permetezni, semmi baja évek óta, sok termést hoz. Előtte nemesített fajták kipusztultak ugyanitt, szinte egyfolytában permetezni kellett volna. A környéken -szomszédok beleértve- már csak ez a három barackfa él, teljes egészségben minden más kipusztult. Levéltetű sincs rajta, hihetetlen.
(#) sany hozzászólása Júl 11, 2018 /
 
Jó étvágyat! Bővebben: Link
(#) Ge Lee válasza sany hozzászólására (») Júl 12, 2018 /
 
Erre szoktam volt mondani, hogy műanyagokkal etetnek minket, és a többség még csak nem is sejti. Meg mondjuk egy belvárosi életvitel mellett hiába is sejti, mert nem nagyon van más alternatíva. Nem szaladgál neki baromfi az udvaron, meg nem nő zöldség a kertjében.
Következő: »»   241 / 627
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem