Mi is, azért írtam azt, amit írtam. Sőt, nálunk (mobil távközlés) tiltva van a műanyag kötegelő használata, egy kivétellel, a feliratoknál.

Hiába UV álló, a hideg meleg rendszeres változásának hatására megkeményedik, eltörik.

Minden mobil távközlési berendezés (a vezetékest nem tudom) negatív feszültségről megy, ami általában -48 V. Ha jól tudom, ez a korrózió elleni védelem miatt van így.

Mit használtok helyette? (Pár helyen nálunk is jó lenne valami alternatíva, és nem feltétlen a kábel varrásra gondolok ...)

Én a fekete szigetelőszalagot használom, ahol lehet, sok rétegben, évek múlva is úgy kell levagdosni... A mostani kötegelők fél év után törnek (már ha nem szakad el már akkor, mikor meghúzom).
A másik, amit szoktam használni, az a fekete szigetelésű tömör rézvezeték, 1 vagy 1,5 mm2-es. Az még 20 év múlva is ott lesz, nem enged el, még ha addig a szigetelése szét is porlad.

Fém (saválló) kábelkötegelő, saválló fogazott szalag (csőbilincs), tüzihorganyzott vagy saválló szerelvények illetve olyan, műanyag betétes szorító pofák, amelyeknél a gyártó garanciát ad. Pl. lásd melléklet. Hozzáteszem, hogy kb. aranyárban mérik ezeket a dolgokat de a mi szakmánkban pénz, posztó nem számít, üzembiztos legyen.

Szlovákiában (és a valamikori Csehszlovákiában is) is a vezetékes telefon távközlésben a + a test, ezt 100%-ban állíthatom. Több telefontechnikai berendezést birtokolok (TESLA gyártmányok) és mindenhol a +60V (vagy újabb cuccoknál a +48V) van a fémvázra, testre kötve. Ehhez képest a tápfeszültség negatív.

Háát a szigetelő szalagot biztos nem tudom feltekerni, néha még a kötegelőt sem egyszerű betuszkolni a kábelköteg mögé..... A vezeték? Esetleg.....

Üdv!
A fekete is?

Nézegetem, nézegetem, nem dolgoztam még ilyennel (kicsit el is vesztem a termékkatalógusban)....
Az a gondom vele, hogy sok esetben 5-6 cm átmérőjű kábelköteget kéne összefogni, változatos vezeték és kábel keresztmetszetekkel, anyagminőséggel ....
(Abban a mennyiségben ahogy nekünk kéne, lehet ki sem szolgálnának..)

Igen, az is.

Javaslom a fém kábelkötegelőt. Igaz, nem lehet egy egyszerű csípőfogóval elvágni, cserébe örök élet és egy kicsi. Pl. innen: Bővebben: Link (Google első találat).

Határozottan jobban tetszik! (Az ára is!)
Szerintem ki is fogom próbálni...

Egy apró "hibája" van. Meghúzás után egy kicsit visszaenged a benne lévő golyó miatt, ezt majd látni fogod. Ennek folyománya az, hogy merev dolgokat nem lehet összefogni vele, pl. vascsőre nem lehet jól rögzíteni köracélt, mindig visszalazul. Létezik hozzá feszítő szerszám is (azzal is visszalazul) de mi egyszerűen kesztyűt szoktunk húzni.

Ha nem követelmény a nagyon szoros kötés, akkor jó lesz, olyan helyre mi mást használunk, "bandit" szalagot.

Ami még jó lehet : SK szalag és bilincs. 10 m-es és 30 m-es kiszerelésben kapható.
Bővebben: Link
Oldalcsípőfogóval méretre vágni, akár egy 100-as szöggel meg lehet húzni.

A 60 V a 48 V névleges feszültségű akkutelep csúcsfeszültsége. A távközlésben is mindenütt általános a pozitív földelés. Sok oka van.
Rádiók között is, ti. Ha kollektor körben (Si NPN tranzisztor) rezgőkör van, akkor a rezgőkör tápoldali vége közvetlenül testen (árnyékoláson) van. (ilyen volt a VT Sírius rádió, vagy az FM 10-160, 164 rádió, vagy a szépemlékű Pobeda, Nysa, Zsuk autó is pl).

De, sajnos szorosan kell behúzni, habár árnyalja a dolgot, hogy kábelköteget kell felrögziteni valami hordozóra, és a kábelek rugalmasak, gyakran húzódik bennük gégecső(vek) is, tehát összességében rugalmas a köteg, így meghúzás után pici visszaengedés még jó is lehet...
Mindenképp megnézem....

Vezetékes távközlésben a korrózió miatt van a pozitív pólus földelve.
Az összes többi távközlő berendezésnél meg azért, mert a meglévő infrastruktúra (értsd áramellátás) pozitív földelésű.
48V-os ólom akkumulátor puffer üzemben 52V szokott lenni.
60V távíró (értsd telex) technikában járatos, de nem szokványos.
24V is szokványos érték, vasútnál például óra, utastájékoztatás, stb. célra.

Érdekes. Pontsan milyen telefonokat birtokolsz? Én a vasútnál dolgozom, eggyetlen berendezés (telefon) sincs a + a földön. Jelenlegi régebbi telefonok amik még vannak (sajnos) az a ZUL, DZ68, MTZ.

Voltak pozitív testelésű autók is, meg volt egy időszak mikor a tranzisztor feltalálása után csak pnp germánium tranzisztort volt egyszerű gyártani ezért azokkal készült készülékek is pozitív testelésűek lettek, a szilícium tranzisztort meg meg npn elrendezéssel egyszerűbb gyártani, ugyanúgy mint az N csatornás MOSFET-eket is, így újra a negatív testelés lett a "divat" mint az elektroncsöves korszakban.

Kábeleket biztosan nem rögzítenék fém szalaggal. Ha a mozgatástól a szigetelést kikezdi, ki tudja mi lesz a következménye. Egy rövidrezárt menet sem biztos hogy előnyös.

Nem telefonok, telefontechnikai berendezések (telefonközbont reakcióidő mérő ami a TESLA P51 elektromechanikus telefonközpont tartozéka volt, elektronikus kisközpont (TESLA ESS), különféle telefonos (központos) modulok).

A távközlésben a + a föld minden berendezésnél. Vagyis kicsit árnyaltabb a kép,
1: van szerkezet ami a negatív viszonyítási pontot használja, a fémvázra is ez van kivezetve, de a táplálást ellátó akkumulátorcsoport pozitív pontja is oda van kötve. Ezért van egy DC-DC átalakító, aminek a negatív pontja már összeköthető (és össze is van kötve) a tápláló hálózat pozitív pontjával (NA,DPS MTA),
2: aztán van jelfogós szerkezet (hangos), ami ténylegesen pozitív testelésű, de a benne lévő esetleges elektronika egy része a negatív ponthoz értelmezhető/mérhető.
3: vannak a vivőfrekvenciás berendezések, amik elektronikus létükre pozitív testelésűek. (javításnál állandóan fejben kell a viszonyítási pontokat átértékelni. pl a digitális rész +5 voltja van testen +24V-on)
4: A telefonok meg nem földeltek, sújos zavartatást okoz bármely pontjuk földelése.
5: az órahálózat (régi) meg az akku sarkait kapja cserélgetve, nincs értelme testről beszélni.

Nem. Alközpontok esetén a telefon vonalainak földelése jelzés a központ felé, pl hívásátadás, kimenő vonal kérése.Úgyhogy annak is funkciója van (volt).

Köszönöm a felvillágositástt. Szerencsére ilyen régi telefonkozpontok nálam már nincsennek. Az óráhálózat nálam is 24v póluscserés. Néhány állomáson még 2 relés jelismétlő is van.

Jogos észrevétel, dilemmáztam én is rajta!

Üdv megint, érdemes beépíteni lakáselosztóba való túlfeszültség-levezetőt?
Ha igen, az az FI-relé elé megy a fázis és a közös 0-föld közé?

Érdemes beépíteni.

A Fi relé elé megy, egy fázis esetén kettő darab: egy a fázis és föld, egy a nulla és föld közé. Mivel a nulla-föld összekötés nem a Te hatásköröd és nem is a kiselosztóban kell megvalósítani, a két hely között hosszabb vezeték is lehet, így mindenképp kell egy a nullára is.
A kiselosztóba 2-es típus, régi nevén C fokozat kell (tipikusan varisztor) és ehhez megfelelő földelő vezeték keresztmetszet (min. 10mm²). Ezen túl kellene egy fokozat oda, ahol a betáp belép az épületbe és kellene a készülékek közelébe is (erre sok túlfeszvédős elosztó is alkalmas).

Mindegyik fokozatnak más a szerepe, a vezetékbe bejutó villámáramot a betáphoz (mérő és első túláramvédelmi eszköz elé) elhelyezett szikraköz vezeti le, a többi (sokkal gyorsabb) fokozatnak csak az ív felépüléséig megjelenő tüskét kell elviselniük. A kiselosztóba szabályosan tett védelem (C vagy 2.) önmagában a vezetékbe csapó villám ellen nem véd.

Ha csak C (2.) fokozatot teszel a kiselosztóba (+ túlfeszvédő a készülékeknél), de a B (1.) fokozat kimarad (megfelelő beépítéséhez kell a szolgáltató közreműködése), akkor a 230/400V hálózatba nagyon távol csapó villám (ugyanazon trafón amin Te is vagy) vagy középfesz. hálózatba csapó, vagy a közelbe, nem vezetékbe csapó villám esetén ad védelmet és az egyéb, (pl. kapcsolási) túlfesz impulzusok ellen véd.

(nagyon zárójelben:
Ha beteszel a kiselosztóba egy kombináltat (B+C, kevésbé hatásos, de a csak C-nél sokkal több védelmet ad) és biztosítod az ahhoz megfelelő földelő keresztmetszetet (min. 16mm²), minden kényes dologhoz túlfeszvédős elosztót (vagy dugaljba való túlfeszvédőt) használsz, akkor előfordulhat, hogy a mérőszekrény tartalmát a kiskertből kell majd összesepernie a szolgáltatónak, de a házban lévő dolgok nagyjából védettek a légvezetékbe csapó villám ellen. De csakis az elektromos hálózat felől! A témakör ennél összetettebb... )

Csak kiegészítésképpen: A a fogyasztásmérő és a túlfesz levezetők közé. nyílván arra a pontra, ahol hozzáférsz, olvadóbiztosító(k).

Köszönöm a kimerítő választ, módosítottam egy korábbi rajzomon, az helyes?

A rajzon bal alsó túlfesz levezetőt a PE-N közé kell kötni, most a rajzon a levegőben lóg.