Szerintem nem csak az 580W miatt választotta Proli ezt a FET-et, hanem a 200V V_DS miatt is. Ez egy 50 Voltos táp 2x21VAC bemenő feszültséggel, ehhez az IRLB3034 kevés.

Kisebb feszültséghez jó lesz. Ismertek még hasonló FET-et, ami ilyen sokat tud disszipálni, vagy többet, és olcsó?

Nehogy valaki esetleg félre értse ezért tisztázásképp leírom:
Az hogy pl ez a FET ilyen rendkívül nagy teljesítményt tud disszipálni, az nem azt jelenti hogy ha valaki a labortápjában lévő kis tranyót kicseréli egy ilyenre akkor onnantól az eddigi mondjuk 40W helyett immáron 580W-ot fog tudni disszipálni! Nagyon nem!
A tranzisztoroknak van számos üzemi paramétere amit be kell tartani. Maximális feszültség, maximális áram, maximális teljesítmény, maximális hőmérséklet stb. Ezek közül bármelyik meghaladja az adatlapban specifikált határértéket, a tranzisztor megszűnik tranzisztornak létezni. Ez a FET 580W-os ami azt jelenti hogy ő képes 580W-ot eldisszipálni, önmagában ettől nem fog tönkre menni. Mindaddig, míg az összes többi határérték be van tartva. Például ami itt nagyon fontos, az a kristályhőmérséklet! Valóban eldisszipálja egymaga az 580W-ot, de ehhez bizony az kell hogy azt a hőmennyiséget el is vezessük a tranzisztortól méghozzá olyan hatékonysággal hogy a tranzisztorban lévő szilícium kristály hőmérséklete a megadott határérték alatt legyen. Ami azért nem túl egyszerű feladat sajnos...
Ja és mellesleg az 580W sem egy konstans érték ám, az csupán 25°-on értendő...

Ennek az IRFP90N20-nak inkább más előnyei vannak szerintem. Mondjuk a termikus ellenállása! Vagy az RDS_ON-ja ahhoz képest hogy 200V-os. Vagy a SOA görbéje (Maximum Safe Operating Area).

Az IRFP90N20-at egyébként már majdnem öt éve szóba hoztam itt a topikban: Bővebben: Link

Írtunk már erről többször. Egy ilyen tápban csak egyetlen paramétert léphetnek vele túl, és az a disszipáció (a tranziens tüskék nem szokták átlépni a határértéket), ami ha egy jónak mondható hűtést veszünk alapul akkor kb. a fele lehet az adatlapi értéknek. Nálam tökéletesen bevált az a gyakorlat, hogy egy 180-200W Pdmax-ú félvezetővel nem fűtök el extrém esetben sem kb. 70W-nál többet, így szinte örök életű.
Persze olyankor kár bármit leírni, amikor emberek azt bizonygatják oldalakon keresztül hogy 3055-öt kell venni, mert az milyen jó, hiszen csak 150Ft. Utána meg sorban jönnek a beírások hogy zárlatos lett az áteresztő. Ma már a 3055 erősen a vicc kategóriába tartozik, a paraméterei és a szerelhetősége okán is.
Az az 580W az egy szendvicssütő egyik fűtőszálának a fűtőteljesítménye, ha azt valaki eldisszipáltatja azzal a tokkal akkor megeszem a kalapom. De én a 60V-ot és az 5A-t is megnézném rajta együtt úgy 10 percen keresztül...
Nekem ebben a legutóbbi analóg tápomban 3db STW20NK50Z van, azért ez mert ebből van itthon bőséggel, és olyan olcsón vettem őket hogy le sem merem írni.

Szia. Ezt az 580W-ot inkább úgy értelmezném, hogy amíg hideg a borda, hideg a kristály, addig rövid időre ekkora hőt le tud adni a FET (inkább kevesebbet, ha biztosra akarunk menni). Pl. akkumulátor belső ellenállás méréskor rövid ideig, nagy áramot kell eldisszipálni, mondjuk 12V 15A, ami 180W, na ez nem okoz gondot neki, mondjuk 50-100mS-ig biztosan!
Leírtam az előző hsz-ban, hogyan lehet kiszámolni, mennyit tud a tok disszipálni, ha meleg a borda. A tok mellett közvetlenül mért hőmérsékletből lehet következtetni a kristály hőmérsékletére, az adatlap megadja az hőmérséklet átvezetési tényezőket is.

STWirfp7430
Irfp460

Szétszedtem 5 garnitúra tápegység alkatrészeit. Minden tiszteletem az alkatrészt árulóké, mert ez várakozáson felül időt rabló feladat.
Korábban kérdés volt mi van benne az alkatrész csomagban. Pontosan a képen látható alkatrészek.

Sziasztok!
Elkészült az első saját tervezésű labortápom. Eredetileg 30V, 3A lenne a kimenő feszültség és áram, de csak a zener dióda kiiktatásával és 35V bemenő feszültséggel értem el. Tudom hogy az opampnak ez már kicsit sok, de a tesztek alatt jól működött . A szabályzás feszültség vezérelt, mert mikrokontroller fogja vezérelni, nulláig szabályozható mindkét funkció.

Csak nekem furcsa, hogy egyik műveleti erősítő kimenete sincs a GND felé "előterhelve"? Több helyen kapacitásra dolgozik szegény. A Q2 bázisa kondikra kapcsolódik. Amikor tápot kap az egész kapcsolás, a feszültség felfutás idejéig nincs semmi fix állapota a tranzisztornak. Mindennek kell adni egy egyenáramúlag fix pontot (pl. NPN tranzisztor bázisa 10K-val lehúzni GND-re), hogy egy fix állapotból (ki van kapcsolva) induljon a működése, ne pedig egyenáramú lebegésből.
Műveleti erősítő bemenetekkel sorosan ellenállás kellene, hogy a bemenetek felé folyó áramok ugyan akkorák legyenek. Máskülönben hibát visz be a működésébe.
Q5 FET Gate-je lebeg egyenáramúlag! Tovább nem nézem. Van még mit javítani rajta.

Lehet, hogy csak neked furcsa...nincs ott lebegés sehol.

Én nem látom az általad említetteket ennyire "katasztrofálisnak"!
Miért kellene egy műveleti erősítő kimenetét bárhová is előterhelni, amikor jellemzően ellenütemű kimenete van neki?! Az IC1A valóban kapacitív terhelésre is dolgozik(IC2 nyitott kollektoros), ami nem túl elegáns, viszont a kb 500pF kapacitást simán elviselheti a ezzel a kimenő impedanciával(nem néztem utána pontosabban). Abban igazad van, ha biztosra akarunk menni, ezt érdemes megszüntetni!
Amikor tápot kap, Q2 bázisra földre kerül, a kondikon keresztül. Tehát fix potenciálon van.
Q5 gate-je szintén nem lebeg. A kondin keresztül bekapcsoláskor egzakt állapotba kerül, mire az feltöltődne(de mitől is?!), addigra már rég beállt az OPA kimenete a megfelelő szintre!

A fentieken túl, amin én változtatnék..., pl egy korlátozó ellenállás IC1A kimenetére. Ugyanis rövid ideig, de ott nagy áram tud fellépni(rövidzár az IC szemszögéből), és mivel feszültség szempontjából csúcsra van járatva, illetve túl is van terhelve, könnyen elszállhat már ettől is idővel...
R4-et megnövelném jelentősen. Gondolom azért kapott Q5 brutál FET-et, mert kis csatornaellenállás kellett! De ha R4 nagyobb, sima kis FET is jó oda...
Ha LM324-et használsz, egy tokból kijön az egész, és még van egy fölös, amivel mondjuk LED-et hajtasz meg, indikálás gyanánt...
Hirtelen ennyi tűnt fel.

A korlátozó ellenállás valóban szükséges a bázisra. R4 értéke azért lett végül kisebb, hogy a működés közbeni feszültség változtatás gyorsabb legyen, 10k esetén egy feszültség pontos beállitására megközelitőleg 5-600ms kellett. A FET valóban a kis belső ellenállás miatt lett használva, tranzisztorral az áramkorlát alsó határa 200mA volt, mérete természetesen lehet kisebb. A két különböző IC azért lett használva, mert a tesztek alapján az LM393 pontosabb értékeket produkált komparátor lévén.

Ez azért van, mert van ott egy extrémnek tűnő 47µF kapacitás rajta! Nem tudom, mi az oka annak, hogy ilyen nagy kondi került oda, de ha 100-ára csökkented, az R4-et pedig 100k-ra, időállandóban ugyanott vagy(kb 400ms), és így a kis FET-nek is könnyebb dolga van kisütni azt a kondit, amikor működésbe lép az áramkorlát.

Tényleg, az fel sem tűnt, hogy a komparátor itt nem komparátor módban van használva Mondjuk, miért ne lehetne..., ám az adatlapja szerint, szemben az OPA-van, ennek a kimenete nem megy le 0-ig! Tehát kis áramoknál gond lesz a méréssel, így az áramkorláttal is!

A 47µF kondenzátorral kapcsolatban: áram korlát esetén a kapcsolás kimenetén viszonylag nagy frekvenciás ( pár száz Hz) zavar generálódik, mivel egy szinten próbálja tartani az áram erősségét. Ezeket a tüskéket kiküszöbölvén tettem oda a kondenzátort. Próbáltam kisebb értékeket használni de így a tüske egyre nagyobb lett, 47µF-nál lett számomra megfelelő. Ezt a lassított áramkorlát szabályzást nem sikerült megoldanom a visszamenő áramkörben. Az alsó áram korlátot még nem sikerült teljes mértékben teszteljem, mivel még a 12 bites digitál-analóg átalakítóm folyamatban van

Azért annyira instabil, mert igen hosszú az áram szabályozási hurok, és így rengeteg fázistolást viszel be vele! Jobban járnál, ha a szabályozó tranzisztor bemenetén egy vagy kapcsolatban hoznád létre külön-külön a két szabályozó hurkot. Ekkor kb azonos, de mindenképpen sokkal rövidebb, és kisebb fázistolású szabályozásod lenne, ami jóval könnyebben kézben tartható is...

Üdv!
Kinéztem magamnak az LPSU3A50V nevű labortápot, hogy szeretném megépíteni. Tudtommal ennek szimmetrikus trafó kell. Az a baj, hogy nekem csak olyan szimmetrikus trafóm van, ami üresjáratban 38V AC-t ad le, ez egyenirányítva és szűrve ugye kicsit több mint 53V. Elbír ekkora túlfeszültséget a kapcsolás, vagy ez a trafó, ezzel a kapcsolással felejtős?
A válaszokat előre is köszönöm!

A 2x21 V a 63V-os puffer miatt volt kényes. De most már a 35 mm-es kondi is elfér a panelon, ezért a trafó lehet 2x24V-os is.
Az említett "38V" az sehogyan sem szimmetrikus, az csak egy szimpla feszültség. Ha mondjuk 2x19V-ot jelent, akkor az használható, csak nem lesz meg a stabil 50V a labortáp kimenetén

Bocsánat, nem fogalmaztam egyértelműen. A trafónak 2*19V-os szekundere van, igy jön ki a 38V. De akkor ezekszerint használhatom ekkora feszültségről, úgy sem tervezem 50v környékén használni.

Sziasztok!
Pénteken kaptam meg Alkotó LPSU3A50V-C NyÁK-jait. Valóban tökéletes munka!
Köszönet a megalkotójának és azoknak, akik ezt a kiforrott változatot összehozták és publikálták!
Trakis által gyártott UBT160-as transzformátort találtam hozzá, erről 2x21V vagy 2x24V is levehető.
Itt az "HE apró"-ban találtam hozzá ventilátoros réz hűtőbordát , a többi alkatrészt ezután gyűjtöm össze.
A ventilátor kapcsolgatására vagy fordulatszám vezérlésére van bevált megoldásotok?
(Előre láthatólag 24V DC esetleg 12V DC ventilátorom lesz.)

Tisztelt Fórum Társak !

Az utóbbi időben jó pár labortáp építési leírás jelenik meg.Legtöbbjük csak szimpla tápot
tud,és nem éppen olcsó áron.
Még a 90-es évek elején,pontosabban a Rádió Technika 92/4 számában megjelent E LSP-1
tápegységet akkor megépítettem.Azóta is kifogástalanul működik,róla élesztem a megépített
elektronikákat,mini fúrógép a feltétekkel,Weller forrasztó páka is róla üzemel.
Szimmetria tápfeszültséget állít elő 0-30 V feszültséggel ,0-2.5 A árammal.Teljesen rövidzár
biztos minden tartományban.
Nem utolsó sorban az alkatrészek zömét a fiók ürítésekből lehet építeni.
Igaz,hogy csak + - feszültséget állít elő,de erről is lehet éleszteni a legtöbb megépített
modult.
Én javaslom megfontolni esetleget megépítését.

Teljes körű leírás a fent említett Rt.-ben

Üdv !

Szervusztok!

Elnézést kérek de az E LSP-1 tápegység hozzá szólásomban nagyot bakiztam.
Nem az Rt-ben,hanem az Elektor 92/ 4 számában jelent meg.

Itt küldöm a nyák.lemez,és a beültetési rajzokat

E-LPS1 a pontos neve és itt már valaki szóba hozta.

Pontosan!
ITT pedig kaptunk hozzá nagyon szuper nyktervet. Kipróbáltam, működik!

Sziasztok!

Érdeklődöm az LPSU labortáphoz szöveges építési leírásról tud valaki segíteni?Szeretném
tudni a működési elvét a hiba kereséshez.

A hiba keresése megoldódott.Érdeklődésem már nem aktuális.

Azért megoszthatnád velünk, hogy mi volt a hiba. Jól jöhet ez még másnak is ha belefut...

Proli007 LPSU3A50V labortápját építők, pontosabban a hozzá panelt vásárolók közül többen jelezték a javasolt trafó beszerzésének problémásságát. Szimpla feszültségű trafót viszont könnyebben lehet találni (akár egy QUAD trafó egyik fele is alkalmas lehet -AC40V-). Egyeztetve a tervezővel, ezek a trafók is felhasználhatóak, de akkor külön létre kell hozni egy tekercset a segédtápnak. Ez lehet néhány utólag feltekert menet a toroidon, vagy akár egy külön kis transzformátor is. A külön trafónak még annyi előnye is lehet, hogy ezen akár a méréshez szükséges feszültségeket is kialakíthatjuk és a ventilátor működéséhez szükségeset is. Ez utóbbi azonos is lehet a segédfeszültséggel ha annak célszerűen választjuk meg az értékét.
A külön segédfeszültség tekercs miatt egy külső diódahídra is szükségünk lesz, amihez számos típus közül választhatunk. 1 A körüli értéket javaslok (ez akár a ventilátorunkhoz is elegendő lesz) példa1, példa2.
A bekötés a mellékelt ábrán látható, és vegyük észre, hogy D2 diódát ki kell venni ehhez a bekötéshez (valójában nem kötelező kivenni, mert úgyis üres a két belső sorkapocs csatlakozó, de ha kivesszük akkor a furatába tudunk csatlakozni a negatív vezetékkel).
A mellékleten 1 transzformátort rajzoltam, de ez természetesen tetszőleges kombinációban összerakható több trafóból is. Írtam feszültségeket és áramokat is a trafóhoz. Ezek tájékoztatóak, de szerintem célszerűek.

Érdemes lenne azzal a táppal is foglalkozni kicsit, gondolok itt a fetes áteresztőkre és a nagyobb kimeneti feszültségre. Ha tudna +/-75-80V körül, arról már a legtöbb végfok is éleszthető, mérhető. Az eredeti rajzról egyébként hiányzik az áteresztőkről a visszirányú dióda.