Ha valaki kérdez és tudom rá a választ akkor válaszolok. Ha valaki kijelent valamit ami nem fedi a valóságot akkor beérem egy nincs igazaddal.

Hali. Lenne egy kérdésem eph kialakítással kapcsolatban. Régi parasztházba került egy gázkazán. Ugyebár kell neki eph-t kiépíteni. A bökkenő az az hogy jelenleg nincs eph az épületben. Se lakáselosztó se semmi. Csak a villanyóra és a biztosíték. Az szabályos hogy az óra utáni első dobozból visszük a zöld sárgát 6-os vezetékkel? Ugye oda az órából jön a 3 vezeték. Fázis nulla és nullázó. 2,5 vagy 4 aluminium. Vagy mindenképpen meg kell bontani az órát és arról a ponról vinni ahol össze van kötve a nulla és a helyi földelés?
Köszi a válaszokat előre

Ha transzformátort tartalmaz a kettős szigetelésű eszköz ami legyen 230/200 mondjuk és hozzáérek egy ponton a 200V-os szekunder egyik kivezetéséhez akkor az le se sz.-ja mivel galvanikusan leválasztottam magam a hálózatról és földfüggetlen leszek?
Ez esetben nem folyik áram, nincs ami müköstesse az ÁVK-t?
Persze bajom se lesz?
Ha mindkét szekunder vezetéket megérintem akkor megint csak nem lesz hibaáram mert zártuk az áramkört és nem a földön keresztül?
Ha nem transzformátoros hanem kapcsolóüzemű az eszköz az változtat valamin a fentiek tükrében?

Tehát nem amiatt nem műkődne mert nincs földelve a készülék hanem mert galvanikusan leválasztottam magam a hálózatról meg az ÁVK-ról. Rosszul mondom?

Szóval tiltott vagy nem tiltott a sodrott kötés?
Legutolsó infóm nekem is az, hogy kupolfixel szabad.
Amit nem szabad az a forrasztás, mert egy lakástűznél a hiba felderitésekor a lágyforrasztott kötést nem lehet vizsgálni mivel leolvad. Plusz képes leolvadni magától is de ezt te már irtad.
De lehet csak helytelen választ olvastam valamikor valahol.

A kapcsolóüzemű berendezés ugyanúgy transzformátort használ, csak nem 50Hz-en.

A kupolfixes rögzítés nem számít sodrott kötésnek még akkor sem ha egyébként előtte összetekered a vezetékeket. A forrasztás védővezetőnél tiltott, egyéb esetben ellenjavallt. A rákfenéje a dolognak, hogy neked kell igazolnod, hogy a forrasztott kötésed kielégíti a szabványok által a kötésekkel szemben támasztott követelményeket, míg kötőelem használata esetén a kötőelem gyártója ezt megtette. Elég életszerűtlen az, hogy védővezetőt kötőelemmel kötöd, a többit meg forrasztással.

Ez a lényeg. Nagyon sok más területen is így van, a szabvány betartása nem kötelező. De ha nem tartod be, akkor neked kell bizonyítanod, hogy a te megoldásod egyenértékű, vagy jobb. Dokumentációval, független mérési eredményekkel, mindennel. Az esetek 99,9 százalékában egyszerűbb a szabvány szerint dolgozni, a 0.1 % pedig megmarad a speciális eseteknek.

Az ÁVK nem fog működésbe lépni, mert nála nem lesz hibaáram. Tehát a nullán és a fázison folyó áram megegyezik. Hogy aztán a transzformátor szekunder oldalán éppen téged ráz meg, vagy földbe vezeted (villanypásztor), esetleg hajszárítót műköstetsz róla, az mindegy. Nem fog leoldani. De ha a primer oldalon nyúlkálsz, és rajtad folyik áram (vagy próbalámpán), egyből lesz különbség a két vezetéken folyó áramok között.

Az óra utáni elő dobozt tekinthetjük főelosztónak, így semmi akadálya onnan vinni a zöld-sárga vezetéket. Sodrott rezet szoktam használni, amiből 4-es elég, mivel védve van (csatorna vagy cső). Áram-védő kapcsoló is szükséges a kazánhoz, célszerű ide rakni és akkor az egész ház védve van. Remélem tudtam segíteni.

Köszönöm a választ. Segített. Ha jól értelmezem akkor a legjobb megoldás az lenne ha az első doboz helyett esetleg falon kívül az első dobozra tudnék ültetni egy 4 modulos lakáselosztót. Ide betenni az Fi relét és egy kismegszakítót. És bekötni a nulla és nullázó sínt. Akkor innen mehet az eph a nullázó sínről.

Te sohasem leszel földfüggetlen, mert a földön állsz. Ha esetleg szállni, vagy lebegni tudnál. De pont ez a baj, hogy Te földelve vagy (többé kevésbé a körülményektől függően, pl szigetelt talpú cipő). Ha egy leválasztó trafó szekunderét megfogod, akkor a szekunder azon kivezetése lesz földelve, amit megfogtál. Természetesen zárt áramkör nem lesz, áram sem fog folyni, hacsak a másik kezeddel nyúkálsz a másik kivezetés felé. Azt meg azért csak nem. Ha mégis, azellen nem véd semmi, ahogy a primer körben sem. Rajtad keresztül nem fog (legalábbis kis feszültségek esetén) akkora zárlati áram kialakulni, hogy a zárlatvédelem (kismegszakító) leoldjon.

Ha a leválasztó trafó szekunderét egy ponton érinted meg az ÁVK nem csinál semmit, hiszen az ő szempontjából nincs hibaáram. Természetesen neked sem lesz semmi bajod, hiszem nem alakul ki áramkör. Ezt jól írtad. Egy kis hibát ott vétettél, hogy
Te ugyanúgy földelt maradsz, csak a forrás válik földfüggetlenné. De gondolom csak elírtad.

Áram folyik, csak hibaáram nem ezért az ÁVK nem reagál.

Igen, nem lesz hibaáram az ÁVK szempontjából, te viszont áramütést kapsz és nincs ami leoldjon.
A kapcsolóüzeműnél ugyan ez a helyzet, az is csak leválasztó trafóval dolgozik. A bennük lévő EMI szűrő viszont "vicces" dolgokra képes. Ha elég sok van belőle akkor képes akkora hibaáramot összehozni szélsőséges esetben, hogy az ÁVK leoldjon tőle.

A földelésnek semmi köze nincs az ÁVK működéséhez. Az ÁVK akkor is elvégzi a feladatát, ha a lakásban egyáltalán nincs kiépített földelő hálózat és a földelt érintésvédelmi osztályba sorolt készülékek sincsenek leföldelve. Pont ezért kell beszerelni, mert önállóan is képes a védelemre. A földelés és az ÁVK két külön érintésvédelmi mód amit a magasabb biztonsági faktor miatt közösen építünk ki.

Így igaz...
Értem már mi a gond a szakival akivel beszélgettél. Ilyen szempontból mindegy merre folyik a hibaáram, csak ne a nullán vissza. De azért írtam a földet, mert a legvalószínűbb azért mégis csak ez. Egyébként milyen életszerű (vagy legyen életszerűtlen ha nincs más) helyzet létezik amihez védőföldelés nélkül is leold az ÁVK?
Ha a vízvezetéket fogom, végső soron az is földelve lesz, ha a radiátorokon állok az is nagy eséllyel földelve lesz (persze ha nem akkor előfordulhat) talán ha van ÁVK és a bojlerben a vízkő felnyomja a fűtőbetétet ami megszakad, miközben a vízvezeték hálózat műanyag csöves, a lefolyó szintúgy és nincs beépítve földelés? Talán ekkor kialakulhat ilyen eset. Most több nem jut eszembe...

A hibaáram minden esetben a földbe folyik, ennek oka a hálózati struktúránk. A 400/230V-os alacsony feszültségű hálózat egy transzformátorral indul. A mi szempontunkból teljesen lényegtelen, hogy a trafó másik oldalán a primerkörben mi van (transzformátor-állomások, távvezetékek, erőművek...). Ezeknek a trafóknak a szekunder oldala kis teljesítmények esetén csillag kapcsolású, nagyobb teljesítmény esetén zeg-zug kapcsolású. Mind a kettőre az a jellemző, hogy van egy középső pontjuk, ez az ú.n. csillagpont és itt van először leföldelve a hálózat (csak az értékek érzékeltetése végett nálunk az új előírás 0,4Ω-os földelési ellenállást ír elő). Ezt a földelést jelöli a a TN esetleg TT hálózati struktúra jelében az első T betű. De a mi szempontunkból ez most lényegtelen, a lényeg, hogy a hálózat csillagpontja földelt. Ha te egy végponton megérinted a fázist a hibaáram minden esetben ide a csillagpontba szeretne visszajutni. Mivel kikerüli az ÁVK-t az leold. De a dolog ennél komplikáltabb. Elsősorban azért mert a TN hálózat esetén nem csak a trafónál van a forráshálózat földelve hanem sok-sok másik ponton is (többek között a lakáselosztónál is) így a hibaáram ezekhez a pontokhoz is visszafolyik, de ezek a földpontok is az ÁVK előtt vannak. Pont ez az oka, hogy az ÁVK után tilos leföldelni a nullát mert elméletileg az ÁVK működésképtelen lenne. Elméletileg! Gyakorlatilag mivel a nullvezetőn is van feszültségesés így egy nulla-föld összekötés az ÁVK-t leoldja hiszen a kialakult feszültségesés hibaáramot hoz létre. Egy esetben nem, ha a nulla a földel közvetlenül az ÁVK után van összekötve amikor is nem tud akkora feszültségesés jelentkezni ami érzékelhető hibaáramot hoz létre.
Röviden, tömören és helyenként nagyon egyszerűsítve ennyi.

Az ÁVK nem érintésvédelmi mód! Kiegészítő védelem a funkciója. Az más dolog, hogy a szabvány előírja több helyen a meglétét. Az érintésvédelmi mód közcélú hálózaton a Nullázás(TN hálózat).

Bocsánat, ebben igazad van! Nem önálló védelem. De műszakilag lényegtelen, hogy az utána következő fogyasztó fémváza földelt-e, egy testzárlatos készülék megérintése akkor is ki fogja oldani az ÁVK-t ha nincs védőföldelés. Műszakilag csak a forráshálózatnak kell földeltnek lennie. Természetesen az ÁVK nem helyettesíti a védőföldelést hiszen ha az nincs nem képes automatikusan áramtalanítani, csak akkor fog lekapcsolni ha már megtörtént az érintés ez pedig nem szerencsés.
Szóval a fémvázas (pontosabban az 1. érintésvédelmi osztályba sorolt) készüléket le kell földelni!

Az elkészült munkát egy regisztrált villanyszerelővel igazoltatni kell.
Itt a nyomtatvány a kitöltéshez : Bővebben: Link

Amelynek minden pontján el kell gondolkozni, hogy mit írunk be...

Talán inkább felülvizsgálót akartál írni. Egyébként csodás ez a nyomtatvány. MSZ 172/1 Már csak az a kérdés, hogy -72 vagy -86

Igen csodás, de ezt kéri a gáz szolgáltató és ez van hatályban jelenleg.

A falba be kellene tennem utólagosan egy kötődobozt, ahol szürke gégecső megy. Szabályos U alakban kivágni a kötődobozt a két oldalán, hogy felülről bele tudjam csúsztatni a kettévágandó cső mindkét felét? Vagy szigorúan csak a cső helyén vághatom ki kör alakban? 1.5mm2-esnél vékonyabb tömör réz vezetékek vannak. Wago-val megtoldhatom 1.5mm2-essel?

Én simán rácsúsztatnám, de nem értek hozzá...
Már annak is örülni kell, hogy egyáltalán van cső

Akkor nem tűzhelyhez megy

A 1,5 mm2- nél vékonyabb vezetéket cseréld ki 1,5 mm2 vezetékre teljes hosszában.
Egyforma legyen a keresztmetszet.

És akkor már nem kell "rácsúsztatni" sem

Akkor már nem, de ha már kötődoboz érdemes 80-as perforáltat betenni, azon van 9 db kipattintható lyuk, még faragni sem kell.

Majdnem a képtelenség kategóriája lenne a fél lakást újravezetékelni egy új lámpa miatt, amire csak egy leágazás kell. Inkább szerzek ugyanolyan keresztmetszetű vezetéket. Miért probléma a kisebb keresztmetszetet nagyobbal toldani?

Jó, ha nem kell faragni, de a pláne az lett volna, hogy ne kelljen elvágom a vezetékeket. Ha elvágom és Wago-val toldom sem annyira rossz, de a legbiztosabb mégis a folytonos vezeték.

Már mások is mondták. Azért az egy év ottlakás miatt miért kel "átépítened" az egész szobát/lakást? Fogsz egy hosszabbítós elosztót, felfúrod a falra lámpádat, és kész. Egy évig csak el tudsz viselni egy pár drótot. Ha pedig hozzányúlsz, akkor a gányolásnak helye nincs, csak szabványnak megfelelően teheted.
Ha a vékonyabb vezetéket nem látható módon vastagabbal toldod, megtéveszted az esetleg utánad jövőt, és a grillsütőjét vidáman beledugja a konnektorba, hiszen elég vastag a vezeték. (amit lát)
A tulaj meg biztos örülni fog, ha szétcincálod a lakását.

A kérdés egy kicsit összetettebb, nem a fórum témája (a tulaj örül, hogy jobbá teszem a lakását). Fürdőszobáról van szó. Egy új leágazás miatt mindenhol újreavezetékelik az egész házat vagy lakást, ahol 1.5mm2 alatti vezeték van? Két lámpának nem mindegy milyen vezetéke van? Egyébként igazad van a megtévesztésben. Még kapható 1mm2-es vezeték, megcsinálom azzal.

Ha a kiselosztóba toldja még el tudom képzelni, hogy a kismegszakítót nagyobbra cseréli, na de végponton?

Ha elektromos átalakítás, bővítés történik egy régi épületben akkor az egészet az aktuálisan hatályban lévő szabványok szerint teljesen át kell alakítani, modernizálni. Egy lakás csak addig üzemelhet a régi már elavult szabványok alapján amíg bővítés, átalakítás stb. nem történik. Azzal, hogy te most hozzányúlsz átvállalod a felelősséget bármilyen baleset történik a későbbiekben. Ha halálos akkor a "műanyag lakat nem rohad le rólad" ahogy édesapám mondaná.