Ennek ugyanaz a pumpatranyós tápú bele van, mint az Uránusznak. Modultechnikás, IC-s csoda (hogy még működik. De sokat javítottam ezt a generációt a '80-as évek elején.

Az a baj hogy nem nálam van, de akkor hagyom
Egyébként Imi65, jól sejtetted, már nem működik

Ha elhozhatod, akkor hozd el sztem! Elég jó alkatrészeket lehet kitermelni belőle! 4,7 mikro/250 Voltos remix "kocka" fóliakondi is van benne azt hiszem, meg jó kis színes vezetéktek BU208 biztos van, esetleg 508 is. Ezek még "csövezéshez" is jók lehetnek Egy két ellenállsá, kondi, is kijön! A tápjából néhány zener, meg nagyfeszültségű dióda (By299??? )..stb stb

Ezekbe a pumpa BU a 326-os volt (a 208-ast színes sorvégfokba rakták), de az is közvetlenül a hálózatra kapcsolt gréc utáni 100+100 mikrósról "élt", tehát nagyfesz tranyó. A sorvégtranyó ezekben a BU406D volt, mert ez volt az egyutas egyenirányító is a tápban ( a D a benne található diódát jelzi.) A hangmodulon valóban TBA810 van, egy 15 ohmos hangszóróra dolgozik. A 4,7 mikrós inkább kerekded, és sárga színű, a soreltérítő jelet csatolták ki vele. A tápban egy 10V-os zéner (ZY10) volt a legfontosabb alkatrész, ez határolta a BU326 bázisán a nyitófeszt. Az emitterben meg volt egy fix ellenállás, meg egy 10-20 Ohmos huzaltrimmer. Ezáltal áramgenerátoros táp keletkezett. Ezt egy söntstabilizátorral fejelték meg (a sormodulon a BU hűtőfelületén kívülről felszerelt kis BD), így a TBA rángatása nem befolyásolhatta a sorméretet.

Hát, elég különbözőek vagyunk. Nekem nem lenne pofám egy rossz TV-ért még 50 Ft-ot sem kérni. Hát, lehet, hogy ezért maradtam szegény

Köszi!
ennyire pontosan nem tudtam, hogy mik vannak benne, csak néhány emlékem van hasonló Orion bontásából Azért azt még mindig állítom, hogy érdemes szétkapni, pláne ha üres a műhelyasztalfiók

Nem tudom ezek a nagyfesztranyók mennyit bírnak, de mondjuk darlingtonban egy soros áteresztő stabilizátort lehet belőlük építeni a csöves erősítőnkbe is "fojtó helyett" Bár biztos lesznek, akik fújognak, hogy félvezetőt, a csöves közelébe sem szabad tenni
(Bozó Balázst sem értem, a csakis csöves egyenirányítás a jó, de amiga kapcsolóüzemű tápról "hajtja" a fűtést...Brummja biztos nem lesz annyi, cserébe megkapja a kapcsolóüzemű táp minden más zaját (szerintem)
Egyébként lehet, hogy én is ezt a megoldást fogom használni, helyhiány miatt, mert a hálózati trafóra nem fér már fűtés, és még egy 20 Wattos kistrafó sem fér el a sasszi alatt Két csengőreduktor trafó elférne (külön-külön, jobb bal oldal), de félek, az kicsi lesz ! (kb 10W egy oldal fűtése, erősen "ráhagyv") A varázszsemek fűtése éppen ráférne a hálózatira!
Csengőreduktorról vélemény???? Bírna 10 Wattot melegedés, és zörgés nélkül?(természetesen áttekerném 6,3 Voltra)
Na megyek tanulni

Kb 1 éve bontottam szét egy Videoton InterStar2 tv-t. Hát sajna szinte mindent már kidobtam belőle, csak a csöveket hagytam meg, meg a foglalatokat forrasztottam ki. Esetleg érdekelne valakit a csövek? Amúgy pedig a tv-kből télleg jó kimenőtrafót lehet kimenteni? Vár még bontásra egy régi Orion AT650 (1963). Sajna a csövek mind hiányoznak már belőle, de a trafó még biztosan benne van. Nem tudjátok esetleg milyen trafó van benne?

Sprofan!
Ha nem tudsz kukázni, akkor ez kell Neked! Bár kicsit pofátlanság az 1200 Ft ....Nekem két iilyen van a PCL 86-osomban,és nem mondom, hogy nagyon jól szól, de minőségben "leverte" az Onkyo receiverem (hangerőben értelemszerűen nem )
Sajnos nekem nincs több, ezt a kettőt is alig találtam meg (legalább 5-öt meg kidobtam, mikor még nem "csöveztem", merthogy minek az
) Meg mennyi jó képkimenőt kidobtam Pedig mi jó vasa van annak!!! Szerencsére az első Bontásom, egy tavasz ( menthetetlen volt, beégett képcsővel, ezt tudom csak felhozni mentségemre ) összes trafóját szétszereltem, és megvannak, van benne nem szabványos EI82-es vas, talán 2xel84-het, gitárhoz jó lesz! Vagy fojtónak! Ahhoz még a cséve is megvan dróttal, csak egy pár 10 métert már elhazsnáltam belőle Volt benne forrléc, abból jó sok eltörött, meg elhagytam, meg kidobtam, de kettő új életre kelt a PCL86 SE-mben, na meg 3 foglalat! (abban még azt hiszem PCL82 volt a végcső, ha jól emlékszem)
De az "önkormányzatiak" már rebesgetnek valami lomtalanítást! Amit ugye már meg kellett volna csinálni, de itt biztos július közepén lesz, had szikkadjon a paraszt! Na akkor majd körbenézek, bár sztem már az összes csöves tévét kidobálták a határba az illegális szemétlerakó helyekre ( sajnos lyen városban élek )
De azért van még bennem egy kis remény, egy jó "kukázásra"

Azt hiszem nekem 650 ből van az egyik trafóm, a másik meg másból, de ugyanolyan

Ez milyen kimenő lehet? ECL11??, Nem is hallottam még róla. Egyébként nekem van két detto uganilyen kivitelű fojtóm EMG szkópokból, légréses(?) M-maggal, még a tetején a bakelitlap is ilyen Azokat próbálom beleaplikálni az EL84 SE-be egyszer, ha bírják azt az áramot ...és a tetején öt forrcsúcs van, amiből csak kettő a fojtó kivezetése, így rá lehet aplikálni az ellenállásokat is tiszta haszon )

Egy ilyenem is van. Nemrég bontottam szét , mert így úgysem tudnám hazsnálni (100 V-os, meg 807-em sincs, csak egy), áttekerni sem próbálnám (oldallap nélküli csévetest), de a vasát már kinéztem egy 40 wattos 2x6psz végű gitárerősítőnek egyzser nyáron kész lesz A csévéről meg remélem sok "finom" drót jön le, mert abból nagyon híján vagyok ( ha csak nem 0,35-ös, 1,2-es, 1,0-s, vagy 0,6-os kell )

Itt kérdezném meg! Warnish csövet hol lehet kapni? Én régi trafókból veszem ki, de már elég "öregek" szegények, meg csúnyák is, meg korlátozott a hosszuk! Apámék, mikor generátort, meg önindítót tekercseltek, akkro pertlivel oldották meg, de azért az egy trafón elég nevetségeen nézni ki Végülis vékony pertlit le lehetne sellakkozni, de honnan szedek vékony pertlit????
vagy jó nekem színes műanyag cső is, mondjuk PVC, vagy teflon ...

Sajnos nálunk már volt lomtalanítás....de semmi...
Majd még a héten bepróbálkozok 1-2 helyen, remélem lessz valami eredménye. Ha meg nem, akkor így jártam Bár ha jól emlékeszem, a nyaralónkban van kb 10db Tv, abból azért nagy az esély hogy legalább 1 csöves legyen Majd beszámolok a fejleményekről.
Vaterás ár:
Kérdem én, mi ez aranyból vannak a tekercsek, vagy mi?

MIvel én is vaterázom, így tudom, hogy a jutalék miatt kicsit magasabb árat "kell" megadni, mintha maszekba boltolnának, de azért van egy két pofátlan eladó, aki a sz@ráért több ezret kér. 500 Ft sztem korrekt lenne azért a trafóért (ráadásul még szálltási költség is van) Minden esetre lehet jó dolgokat kifogni!

Tudom én is vaterázok ( más néven), de ez azért durva. Mind1, ne off-oljunk.

Az elektroncső.hu oldalról már írtam korábban. Az a véleményem róluk, hogy értelmes fickók, de nem "zsigerből" nyomják a csöves témákat, hanem jól utánanéznek a fellelhető szakirodalomnak, és abból próbálnak összeollózni valamit. Többségében sikerrel, de azért egy két melléfogás is sikeredik néha. Nem kellett sokáig a korábbi hsz.-hoz sem keresgélni butaságot, elég hamar találtam.
A csöves egyenirányítás azért jobb, mert a cső "lágyabban" nyit. Ez azt jelenti, hogy a puffer pillanatnyi feszét meghaladva több tíz V feszültségig folyamatosan nyitásba megy a cső. Ezt a félvezető megteszi pár tized V hatására, mintegy hozzáfogva a trafó tekercsét a kondihoz. Ezáltal csak a trafó tekercse korlátozza a töltőáramokat, és belátható, hogy sokkal rövidebb, de hatalmas áramimpulzusok töltik a puffert, ellentétben a csövessel, ahol jóval hosszabb a folyási szög, viszont kisebbek az áramok.
Sajnos a fűtésről is bekerülhet sok minden a jelbe, főleg az 1. fokozatoknál.

Helló Marci!
Egy csöves TV-ben 4 végfokozat üzemel.
1. Videó végfok (PCL84) Számunkra érdektelen, mert egyszerű, földelt katódos ellenállásos erősítő, trafója nincs.
2. Sorvégfokozat, (PL500-504) a cső használható, de a trafó egyáltalán nem, mert 15625Hz-re van tervezve.
3. Képvégfokozat (PCL85) a csövet páran használják, én nem igazán szeretem. A trafó közvetlenül - az áttétele miatt- nem jó, de - mint vasanyag - felhasználható.
4 Hangvégfokozat (PCL86) ezt, és ennek a trafója már alkalmas lehet egy jó hangú - bár kis teljesítményű - erősítő számára.

Tudom! És sajnos sokan ezt veszik "talonnak", mármint ami azon az oldalon van! Nagy része egyébként J.L.Hood könyvéből van kiollózva, ami szerintem egy nagyon jó könyv, de azoknak, akik már "elég" elektronikai tudással rendelkeznek. Gyorsan átszalad a passzív ezsközökön, aztán az aktívokon ( szerintem ), mintegy emlékeztető, ha már rég tanulta ezeket az olvasó ( onnan gondolom, hogy nagyon nem megy bele a részletekbe ). És jönnek a kapcsolások! Ezekkel meg az a bajom, hogy én mindenhez szeretnék képletet, levezetést, vagy legalábbis valamiféle útmutatást a tervezéshez, de ő csak nagyvonalakban "átfutja", hoyg kb hogy működik, miért jó, miért rossz! (érdekes, hogy a saját kapcsolásainál többet elidőz, nyilván ennek "kopirájt" okai is lehetnek ...)
Amúgy egy jó könyv, de nem ezzel kell kezdeni "csövezni", sem pedig "erősítőmérnök" nem lesz tőle az ember. De sokan elolvassák ezt, és már nagy "tervezőknek", meg "építőknek" tartják magukat!
Az Ágoston könyvvel ( amit megvettem sok pénzért, már bánom) meg az a bajom, hogy bár nekem tetszik a hangneme, lehetne kcisit műszakibb (sokkal), tényleg ostobaságokkal magyaráznak dolgokat, meg hoyg elvből lenézik a mérnököket, mert egy mérnök nem tud audifil erősítőt tervezni! Meg ugye engem felb***tak rendesen a színaraby 150 ezer Ft-os hálózati kábellel, ami "nagyon jót tesz a hangak" ! Kérem! Középiskolai fizikai tanulmányaira senki sem emlékszik már?????
Egyébként egy jó könyv, és az színpatikus benne, hogy "asztalosoknak", "könyvelőknek", akárkiknek, de nem elektronikával fglalkozó embereknek készül , de nem vetem meg elvből, mint sokan! Sőt, kíváncsi avgyok a második részére, nem tudom elkészült-e már! Azt viszont sajnálom, hogy arra nem tudtam hazsnálni a könyvet, amiért vettem : szerény elektronikia tudásom bővítésére ... De jó ötleteket (főleg dizájn, és elrendezés terén) merítettem belőle!
Egyébként ki ez az Ágoston Lajos????? Mérnök Ő, vagy csak "egyszerű" zenekedvelő ember, aki "mellékesen" több 10, és 100 ezres erősítőket épít????? Ja és még mielőtt félreértenek, nincs nekem semmi bajom, csak nem kel hülyének nézni az embert!!! Aki megveszi azt a könyvet, azt kicsit bővebben is informálhatták volna elektronikailag, biztos megérti, de ha olyanoknak szánták, aki már ért az elektronikához, akkor ne írja, azt, hogy az építse meg, aki már "tudja melyik a páka melegebbik vége", és "nem riasztja el a gyantfüst illata"
nyomdahibákról nem bezsélek, az nem az ő "bűnjük", különben is, aki a RT-újságokon, meg évkönyveken nevelkedett, "megszokta"

A tranyókon, ahogy nézegettem az adatlapot,én úgy vettem ki, hogy minkettő "elbírna" mondjuk egy El84, vagy PCL86 akár stereo SE-t, mint áteresztő stabilizátor. Vagy benéztem valamit? ?Max Uce=400 V, max Ic=10 Amp...

Hát, igen. Sajnos még a szakmabeliek is keveset tanulnak az erősítéstechnikáról. Középfokú végzettséggel lehet javítani, de tervezni nemigen. Bár ott megtanulja az ember a képleteket, de sajnos ezek a számítások csak egyenáramúlag adják meg a viselkedést. Egy többfokozatú tranzisztoros erősítő tervezésekor egyetlen félvezető 40-60 paraméterét veszik figyelembe (ezeket a gyártók csak tervezőintézeteknek, gyáraknak publikálják - gondolom, jó pénzért), mi ezeket semmilyen katalógusban nem találhatjuk meg. Ezeket komoly számítástechnikai analízisnek vetik alá (nem Tinával), és ez alapján módosítgatnak a cél eléréséig. Erre nekünk esélyünk sincs, de még Ágoston úréknak sincs.
Csöves rendszerek tervezésével jóval kevesebb a macera. Kevesebb a változó, könnyebb a kapcsolást minden vonatkozásban kézben tartani.
Sajna igazán jó könyvvel már rég nem találkoztam. Talán a legjobb eddigi könyv a Sipos Gyula féle: Hifi erősítők építése volt, magán hordozva a '80-as évek hazai lehetőségeit. Csöves technikáról azonban már ebben sem esett szó, éreztetvén az olvasóval, hogy idejétmúlt dolgokkal nem érdemes foglalkozni.

Inkább a 326-osban gondolkodj.

Hali csövesek.kicsit visszább láttam,hogy írtatok a PPP-végfokról.ezen elnevezés alatt ált.a dupla tápfeszes,katódcsatolt megoldást értjük,bár a megn.némileg pontatlan.ezzel az áramköri fogással igen jó minőség érhető el,de ennek komoly ára van.a kimenőtrafó lényegesen egyszerűbb lehet.mivel a csövek katódból hajtanak,igen kis impedancián,primer menetszám feleződik,és sokkal egyszerűbb (kisebb csat.tényezőjű) trafó is hozza ugyanazt a minőséget.a két anódtápfesz szinte a kimenő két végpontján"lovagol",ebből kifolyólag galvanikusan független tekercsről kell táplálni,mivel a tápfesz negatív ága melegpontra kerül.ugyanezen okból a két oldal sem közösíthető,ezért stereo változatban négy külön anódtekercset kell feltenni a hálótrafóra.esetleg egy ötödiket a meghajtó résznek,plusz még a fűtés. és nyilván a pufferkondik is ugyanígy többszöröződnek. viszont ez a kapcs.tud egy olyan dolgot,amit semelyik másik sem.itt ui a nyugalmi áram csak töredéke az A oszt.beállításnak,ezért ily módon megvalósítható a csőkímélő erősítő létrehozása.ehhez viszont nem igazán jó a katódellenállás,külön neg.rácselőfeszt kell alkalmazni,potis beállítással...hát igen.célszerűen két db egyforma hálózati tr-val lehet kivitelezni,de ha elég nagy az ablak,egyre is ráfér.ja és a fentebb vázoltak miatt a htr.teljes mértékben benne van a hangzásban.mindenki csak "saját felelősségre"fogjon bele... :yes:

Szerintem a PP ebből a szempontból ezt ugyanúgy tudja.

Lehet nevezni Emberek

Én úgytudom, hogy fizetni kell azért, hogy vihess valamit.

Ha Hódmezővásárhely, akkor Ágoston.

Igen, ő! Ki is van írva a mélcíme alul! Azt nem tom, hogy fizetni kell-e, amúgy nézőnek (hallgatónak) elmennék szívesen. nem minden nap van rá lehetőségem, hogy "normális" cuccon hallgassak zenét

Hát valamiből venniük kell a 300B-ket, meg a tantalum ellenállásokat ....

Mennyire ismeritek a Beag APX100-as erölködőt? Elég olcsó, csak olvastam hogy sok átalakítás kell hozzá hogy zenéléshez is tudjuk használni. Valaki foglalkozott már ezzel? Érdekelnének vélemények , észrevételek mert ha jó minőségű, akkor lehet hogy beszerzek egyet majd. Az elektroncso.hu-n van leírás, de ott nem nagyon tért ki a hangzásra.

Az APX10-zal alapvetően az a baj, hogy 100V-os kimenete van, tehát a benne található kimenő nem jó a mi céljainknak. Szerintem kimenőtrafó csere után nem rossz a hangja, bár még csak 1 ilyen példányt hallottam, azt sem a saját rendszerembe illesztve. Trafót lehet utána kötni, de az nagyon lerombolja a hangminőségét.
Itt egy rajz róla, csemegézd végig, aztán- ha valami nem világos - kérdezz bátran.

Erről az eszmecseréről épp eszembe jutottak kérdések. Olvasgatva Titeket fellelkesültem a csöves cuccok irányába, elkezdtem összeszedni dolgokat. Összekotortam a szüleim sufnijából egy halom trafót, beszereztem pár csövet.

Tegnap este épp elkészültem egy kísérletezésre talán alkalmas anódtáppal, amiben két, kb. 35VA-es hálózati lemeztrafó van szembekötve. A közbülső, kisfeszültségű tekercsről lesz a fűtés kivezetése, 16V körüli (P-s csövek, soros ellenállással gondoltam a fűtőáramot beállítani), a nagyfeszültségű oldalon Si diódákkal van az egyenirányítás megoldva, 215V körüli az üresjárási feszültség.

Viszont amit pl. sehogy nem tudok hova tenni: a PCL86 adatlapja alapján a korábban ide is belinkelt "Piccolo" erősítő munkapontja valahogy nagyon nem áll nekem össze. Az addig rendben van, hogy próbál kisebb anóddisszipációs munkapontra állni, 25mA körüli árammal, 270V-os anódfesszel. Viszont az előtt már nagyon értetlenül állok, hogy az adatlap alapján nézegetve a PCL86 ehhez a munkaponthoz tartozó -8V-os rácselőfeszültség mellett már erősen a lezáró, hajló szakaszban van, ahol közel sem mondható lineárisnak az átvitel. Ennek mi az oka, hogy ideteszi a munkapontot?

Az adatlap alapján én úgy gondolkodnék, hogy a segédrácsfeszültséget csökkenteném annyira, hogy a -3...-4V körüli rácselőfeszültségnél ne kelljen "mélyebbre" menni a 25mA anódáramhoz, ilyen munkapontnál (legalábbis én) sokkal lineárisabbnak látom a cső átvitelét.

Vagy nagyon rossz irányban gondolkodom?

Az a "lineáris" szakasz sem igazán az, amiről én beszélek, csak szemmel láthatóan sokkal egyenletesebb, mint amit a -8V körül lehet látni. Nézd meg az adatlapot, látni fogod, hogy mit is kérdezek.