Szaiasztok segítség kellen.
STK 4151II-höz nyák és ültetési rajzot tudna valaki adni?
Előre is köszönöm.

Még egy kérdésem lenne.
Ezt a 2×30 Wattos végfokot mekkora toroid trafóról hajtsam, hogy legyen benne bőven tartalék is?

Szia! Ha csúcsra járatod szinusz jellel egyszerre mindkét csatornát, akkor 90-100 W lesz a trafó terhelése. A gyakorlatban 60-80 VA-es transzformátor biztonsággal elegendő, mert csak a terhelés átlagát kell figyelembe vennünk. Bővebben: Link

Köszi.
Egy sub kimenetről dolgozna de csak egy csatornában.
Szóval csak alacsony frekiken ami tudtommal nagyobb energiát kér mint széles sávon?

A kimenő teljesítmény a feszültség négyzetének és a terhelőimpedanciának a hányadosa, tehát a frekvencia nem szerepel a képletben. Egy csatornához az előbbi érték felével számolj!
Nem tűnik ésszerűnek a félig kihasznált STK.

Köszi, értem.
Igen ez nem logikus de ez van itthon.
Szerinted a féloldalas terhelés miatt meghibásodhat az ic?

Nem tartok meghibásodástól.

Köszi.
Jól tudom, hogy a 4101-től a 4191-ig teljesen megegyező az ic-k külső áramköre?
Sajna csak 4131II-es nyák és ütetési rajzom van, az igaz a 4151II-re is?

Igen, egy sorozat.

Sziasztok!
Adódott egy kis problémám egy Philips F4215 típusú erősítővel, ami STK2250-nel működik/működött...
Egyik nap nagy pukkanással kikerült a bal kimenetre a negatív tápfeszültség. Csodával határos módon a hangszórók túlélték. A kivezérlésmérő folyamatosan teljes kivezérlést mutatott, valamint a 3543-mas számú ellenállás elkezdett forrósodni.
Egyből az STK hibájára gondoltam, úgyhogy ki is cseréltem egy vadi újra. Nem javult meg, most pedig a pozitív tápfesz van a bal kimeneten, az ellenállás újra forrósodik, viszont a kivezérlésmérő nincs maximumon...
Csatoltam a végfok kapcsolását, bejelölve az ellenállást. Merre induljak tovább? Lehet, hogy naivan beépítettem egy új, de hibás IC-t?
Köszönettel:
transzformátor

Szia! A jelölt ellenállás a fejhallgató számára osztja le a kimenő jelet. A kimeneten megjelenő teljes tápfeszültség miatt melegszik, ha ez zavaró, emeld ki az egyik lábát a javítás idejére.
Mérd meg az IC 1, 2, 4, 6, 7 lábain a feszültséget testhez képest, a polaritást is feltüntetve, abból elbírálható az IC állapota.

Köszönöm a választ!
Úgy tűnik, hogy az eredeti IC sem volt rossz, ugyanis a 7405-ös jelzésű BC450-es tranzisztor volt C-E zárlatos. Azt kicserélve jók a feszültségek, és működik az erősítő.
Csak miért ne alapon szétnéztem a többi alkatrész között, és akkor lett gyanús ez a tranzisztor. A BC450 nehezen beszerezhető, ezért BC640-nel helyettesítettem. Próbáltam rájönni, hogy mi okozhatta a tranzisztor halálát, de szerintem simán csak az, hogy üzem közben igen meleg. Plusz erre rájött a sokszáz/ezer üzemóra, legalábbis én erre tudok gondolni.
Kicsit bosszant, hogy az eredeti IC-t kicseréltem egy újra, mert ahogy olvasgatom a fórumot, nemigazán dicsérik az ilyen új IC-ket, a tuti megoldás a bontott eredeti... Állítólag. Kíváncsi leszek, hogy meddig üzemel majd.
Még egyszer nem forrasztom ki, és nem cserélek benne több IC-t, most is a komoly hálózati trafója, meg a bútorba passzoló mérete miatt kegyelmeztem meg neki, ugyanis az összes műanyag alkatrésze (beleértve a NYÁK-ot is) törik, porlik, mint ahogy az (sajnos) a Philips műanyagaira jellemző...
Mindenesetre most még egy darabig próbahangszórón járatom, mielőtt visszakapcsolom rá a drága hangfalakat.
Köszönöm a segítséget!

Az egyik erősítőmben így volt megoldva a végfok táp egyenirányítása.
Amit kirajzoltam az ic adatlapjára a cerkás rajz.
Szerintetek ez jobb mint a gyári ajánlás?

Szia! A dupla egyenirányító akkor eredményez simább tápfeszültséget, ha úgy van huzalozva, hogy a pufferek után jön létre a szimmetrikus táp testpontja. Hátránya a dupla veszteség a diódák nyitóirányú feszültségén. Kipróbáltam az oda-vissza alakítást a két egyenirányítás között, nem tapasztaltam különbséget.

"pufferek után jön létre a szimmetrikus táp testpontja"
Ezt pontontosan, hogy értsem?
Hisz a kondik párhuzamosan vanna a három kimenetre kötve.

Valahogy így.

A titok abban rejlik, hogy minden vezetőnek van ellenállása, ha mégoly vastag is és azon áram hatására feszültség esik. Ez a kondenzátort töltő-áramnál bizony komoly értéket képvisel. A dupla egyenirányítóval könnyedén kikerülhetjük, hogy a töltő-áram által ejtett feszültség eljusson az erősítő felé.
A középmegcsapolásos trafónál csillagpontos puffermezővel tudjuk ezt a hatást minimalizálni. Ennek a szabálya, hogy az egyenirányító felől érkező áram ne, vagy minél kevésbé tudja kikerülni a pufferkondi lábait.
Valaha úgy gondoltam, hogy annyi búgás elmegy, ami csak a hangszóróhoz egészen közel hajolva hallható. Mióta rászántam magam a a táp-tervezés szabályának betartására, ez a búgás is megszűnt, miközben a trafó a szokásos középen megcsapolt és egyáltalán nem használok árnyákolt vezetéket az erősítő dobozában.

Nagyon köszönöm nektek az infókat.
Akkor elmondhatjuk, hogy az egyenírányító panelem elvből hibás.
Mert ott a két graetz híd már össze van kötve és három vezeték ment innen a végfokhoz.
Meg három a puffer kondikhoz.
Amiken így ha jól értem szinte semmi áram nem folyt, mintha be sem lettek volna kötve?

A puffer kondenzátor áramát úgy kell értelmezni, hogy a transzformátor az egyenirányító diódákon keresztül másodpercenként 100-szor tölti őket és a töltések közötti időben pedig az erősítő a bennük tárolt energiából táplálkozik. Nélkülük csak búgna az erősítő.

Dobtam egy gyors fotót a panelről.
Akkor itt nem valósul meg amit írtál?

Elnézve a rajzolatot, itt inkább a látvány a figyelemre méltó, nem a műszaki tartalom. Minden esetre működik, de semmivel nem nyújt többet mint a középen megcsapolt transzformátor egyetlen Graetz-híddal. Bizonyos hátrányok is kimutathatóak, de azzal már nagyon messzire kalandoznák a Sanyo hibrid áramköreitől.

Köszi mindenkinek a válaszokat.
Új projekt van úton.....
Építenék itthonra egy aktív subládát egy egy csatornás analóg STK végfokkal 20 centis mélyközépel.
Amit a házimozi erősítő sub kimenetével lenne meghajtva.
Kérdésem az lenne mire figyeljek ha erre a feladatra keresnék STK-t?
Tehát csak alacsony frekiken lenne üzemelve.
Ekkora hangszóróhoz (20centi) mekkora teljesítmény a minimum?
Mennyire fontos a +- tápos végfok vagy jók az egytápos STK-is?
Melyik széria darabjait érdemes keresni?
Van jó néhány egy csatornás.
Sajna egyre több helyen olvasom azt ha jó végfok ic-t akarok vagy használtat vagy komplett erősítőből kibontva tudok beszerezni.
Állítólag a maiak nem jók, igaz ez?
Jah még egy mennyivel legyen nagyobb a táp trafó VA-re mint a kiszemelt IC watt teljesítménye, hogy emiatt ne állhasson elő torzítás?

Hagynék másokat is érvényesülni, de annyit hagy fűzzek a tervedhez, hogy az építendő készülék legdrágább és legkritikusabb eleme a hangszóró. Ehhez méretezzük a hangsugárzó dobozát, majd az aktív hangváltót. A sorban elég hátul kullog a hangszórót meghajtó erősítő és annak tápegysége, valamint kiegészítő áramkörei.
Teljesítmény szempontjából kiinduló adat, hány wattosak a szatellit csatornák, valamit mekkora érzékenységű hangszórók vannak rákötve és mekkora érzékenységű szubládát fogsz építeni. A szubbal elérhető hangnyomást +6 dB-lel szoktam a szatellitek fölé méretezni.
Nem a kedved akarnám elvenni tőle, csak rávilágítanék mennyire komplex feladat egy ilyen építés.
Van ennek témája, ott szívesebben válaszolnék a tervezéssel, méretezéssel kapcsolatos kérdéseidre.

Sziasztok!
Már régóta nem látogattam az oldalt nálam is történt egy két változás(tudásom bővítése, többnyire )

Jó múltkor volt problémám egy Sony hifi átalakításával (Itt taglaltam a problémám)
Mivel eredeti formájában működött a kapcsolás és mikor átmókoltam, hogy csak a végfok része legyen azt hittem, hogy én kötöttem el valami és ez miatt tönkrement az IC benne, rendeltem is egyet, de mikor kicseréltem rá kellett döbbennem, hogy vagy ezt is kinyírtam, vagy máshol lesz a kutya elásva, mert ugyanis a ki és bemenetén is megjelent a tápfeszültség.
Nagy keresgélés árán, de végül meg lett a probléma forrása. Külön volt szedve teljesen a teljesítmény fokozatnak a GND-je és a jel GND-je olyannira, hogy amit kiszereltem panelt azon volt a csillagpontja de ezt elfelejtettem összekötni egymással.
Miután ez meglett volt ám káromkodás (duplán kifiettem az erősítőt az stk ic miatt, nem baj tanuló pénz).
A vicc az egészben az, hogy volt nálam javításon egy másik STK IC-s erősítő nem sokkal az incidens után és annál is ez volt a probléma (a jel föld az IC lábánál elengedte a forrasztás).

Tanulság Mielőtt STK IC cserére adod a fejed (ki és bemeneten is tápfeszültség közeli állapot van) érdemes a földelést átnézni alaposan, lehet, hogy ez csak nekem új de hátha tudtam segíteni másokon is
Minden jót!

Eldölt a dolog a 20 centis mély hangsugárzót egy mono 4030II-es végfok fogja meghajtani.
Ez 35 wattos a hangszoró meg papíron 50-es.
Kérdés ehhez az ic-hez a tipikus táp fesz +-30 volt ami elvileg müködhet egy 2×25 voltos toroidról?
Ha jól rémlik a fesz nőni fog gyök kettővel egyenírányítást követően ami így kb 34 volt lenne?
Sajnos szimetrikus szekunder tekercses 40-50 va-es toroidot 2×30 volton nem találtam.

Sziasztok!
Szeretném kipróbálni ezt a fajta erősítőt,pontosabban a mellékelt változatot.
A legnagyobb problémám az hogy hogyan lehet felismerni az eredeti,IC-t.
Állítólag rengeteg hamis,átcímkézett van forgalomban.
Ezekről mit lehet tudni?
Igaz,ők a Sanyo-t nevezik meg gyártónak de ugye...

Szia! Lehet rosszat nézek, de az STK4241-nél gyártónak a PMC van megnevezve. A Sanyo már sok éve leállt a gyártással, nem is számítanék eredeti példányra kereskedelmi forgalomban.

És tényleg ilyen is van, meg olyan is.
Nem feltétlen a 4241 kell nekem,2x40-50W elég lenne,inkább a V vagy X a típus végén ami lényeg nekem.
PMC? Azt nem tudom miféle brigád lehet.

Én nem építenék a nulláról ilyen erősítőt, mert ha már most szinte lehetetlen eredetit találni, akkor ha később pótolni kell, még nehezebb megoldani.

Csak a kíváncsiság miatt nézegetem,nem lét kérdés.