Sokszor történnik meg (én is hangfalakat épitettem a zenekarnak) az hogy 100 mérnök tervez egy hangfalat ,100 próbán esik át 100 mérőszám kitünő,mégis a végeredmény az,hogy pocsékul szól,például az olasz FBT cég sokszór hires zeneművészeket hiv meg,hogy meghalgassák a tervezet hangfalaikat,igy értek el világcsúcsokat a termékeikkel.

Én pontosan ezért nem hiszek a mérnök csoport tervezi, akkusztikai szobában korrigálják hónapokig, híres emberekkel prómótálják dologban. Ahol ezekből egy is VALÓBAN igaz az az a kategória, amit nem egy HobbiElektronikán szocializálódott fórumozó vásárol meg. Létezik, de az már jócskán 7 számjegyű Forintban per darab

Ezek a Tesla lemezjátszó hangfalak nem zenekarnak,nem HI end HIFI-nek voltak gyártva,hanem a botfülű közönségnek,pont úgy mint a mai kinai kütyük,ezért van doboz hangjuk stb.Érdemes kisérletezni rajtuk a jobb hangzásért.Aztán a jól halló emberi fül sokkal jobb mint a kitünő mérőszámok.

Akkor elmondanám, hogy a zenészek sok esetben nem azt hallják, amit Te. Ha egy zenész hall egy pár akkordot, már nem a fülével hallja, hanem a "fejében szól" a zene. (saját tapasztalat. piszok gyatra felvételt kitűnőnek minősítettek) Beethoven is süketen írt, kitűnő műveket.

A hangfal témához szeretném írni az alábbiakat. Egy szobai használatra szánt hangfalat, legalább is a régebbi időben igen is méretezték, gyakorlatilag kikísérletezték, süket szobában ellenőrizték, és csak ezután adták gyártásba. A Videoton hangfalak elején általában van egy kis diagram, amire az átviteli görbe van felrajzolva, ezt nagyjából tudja is ha jók benne a hangszórók. Általában az a cél, hogy ez az átviteli görbe minél egyenesebb, egyenletesebb legyen, ne legyenek benne nagy hullámvölgyek, illetve kiemelések. Kutatások már jó régen bebizonyították, hogy a legtöbb ember azt a hangképet hallja "jobbnak" ami hangosabb. Tehát amikor elkezdik a gyári beállításokat megváltoztatni, a hangfalat barkácsolni, ezt az egyenes átvitelt rontják el, azzal hogy bizonyos, az emberi fülnek kellemesebben hangzó frekvenciákat kiemelnek. Ez nagyjából az 50-400 Hz, illetve a 6 Khz feletti tartomány. Ilyenkor áll elő az a bizonyos "csörömp-dörömb" hatás amit sokan úgy élnek meg, hogy a hangfal most szól jobban. Közben meg bizonyos hanfrekis tartományokat elnyomnak, így egy zene hallgatásánál egyes hangszerek hangjai, illetve ezek gazdag felharmónikusai , nem, vagy alig hallhatók. Egyébkén ugyan ezt a természetellenes hatást lehet elérni az erősítők "ludness" gombjával is, mégis sokan szeretik használni. De az így előállított mesterséges hanghatásnak semmi köze az eredeti hangzáshoz.
Szóval ha azt szeretnénk hallani amit a zenekar valóban játszik, nem kell belenyúlni a gyári beállításokba. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az én egyéni szakmai tapasztalatokra alapuló véleményem nem kell vele egyetérteni.
Üdv.

Nem kívánok vitatkozni nálam jóval nagyobb tudásúval, de ha egy zárt(nak) nevezett gyári doboz első neten fellelhető módosítása az, hogy a csavarokra ültetett, ezáltal az előlapra nem simuló tömítőanyagú magas hangszórót a gyárilag betett csavaranyák eltávolításával tegyük valóban zárttá, akkor ott nem tervezésről, hanem tervezési hibáról van szó.
Saját hangfalaimnál én is törekedni szoktam a gyári állapot megőrzésére, de ilyen szarvashibák mellett nem lehet elmenni szó nélkül, ezért a Supraphon RK 09 ezekkel a módosításokkal lesz olyan amilyennek gyárilag is lennie kellett volna valamikor 40 évvel ezelőtt...
Én ezért javasoltam a "nagytestvér" átnézését is a link alapján.

Üdvözlet mindenkinek!

Hajtott a kíváncsiság, és mivel nem volt itthon a gyerkőc gondoltam megnézem azt a lakkot.... A feleségem szerint alig érezhető, én is sokkal rosszabbra számítottam.
Vettem egy kicsit drágább oldószerest, egy T -vel kezdődő gyártó terméke, ég és föld a különbség! A dobozt már régebben előkészítettem, ahol hiányzott a furnér (apróbb helyek, repedések) ott pasztával javítottam. Vizes pasztából csak fenyőt sikerült venni, amihez por állagú lazúrt ajánlottak kicsit vízzel feloldva és összekeverve. Egész jól eltaláltam de persze a kis eltérések a legjobban szembetűnőek, főleg ha tudja az ember hogy mit nem szabadna észrevenni. Annyit változtattam a 239a óta hogy most nem pácot használtam hanem a már említett lazurral lekentem az egész dobozt, és mivel tudtam játszani a por állag miatt az árnyalatokkal egész jól eltűntek a javítások nyomai. A skálaüveget is sértetlenül sikerült letakarítanom, már csak a gombok díszítése marad későbbre. Jött a lakkozás, az eredmény a képeken. A Tanácsotokra lenne szükségem. A második réteg előtti csiszolást telibe csináljam vagy csak ott ahol hibák vannak??? Milyen szemcsenagyságú papírt használjak??? Körkörösen, egyenesen vagy hogy csiszoljak??? Kicsit tartok ettől, nem szeretném elrontani. Köszönöm!

Létezik zenész és zenész,van olyan aki kitünő csak a zenében,de van olyan is,aki stúdió hangfelvételekkel foglalkozik,én is pénz hiányában nekiáltam tanulni a felvételtehnikát, meg is tanultam vagy húsz digiális fevételprogramot,ilyesmit valamikor a soksávos magnókon végeztek.Ami a hangfalakat illeti,a stúdió hangfalak a legdrágábbak,azok kellenek a legjobban szóljanak,pont úgy mint a stúdió mikrofon vagy a stúdió hangkártya.

A baj ott kezdődik,hogy a mai zenehalgatók töbsége mind technót hallgat azokkal a mély szubbasszusokkal az ilyenre beállitott hangfal aztán szörnyen szól klasszikus vagy rock zenén.Igy fűl után nem lehet technó zenére hangfalat beállitani.

Csiszolás, csak teljes kikeményedés után, telibe, és egyenesen (mindig az adott lapirány szerint). 6-800-as finomságú papírral. A első képen, -200-, látok egy erős szín-eltérést. ??

Aki stúdió felvételekkel foglalkozik, az a hangmérnök/technikus, zenei ismeretekkel. Nem feltétlen zenész, de zenélhet is. Ő valóban a fülével hall. Nem csak a zenét hallja, hanem sokminden mást is. (ezért mondtam arra az állításra, hogy egy cég a kitűnő hangfalait zenészekkel próbáltatta)
Nekem a királyi rádióban volt egy karbantartó kollégám, akinek borotvaéles füle volt, de azért ő sem nélkülözte a műszereket.

Az RK09-es hangfalakat egyáltalán nem HiEnd HIFI-nek tervezték,hanem közönséges lemezjátszónak,abban az időben sokan még a sztereó hangzást sem ismerték,általában AM-et halgattak Sokol rádióban,vagy egy jól összekarcolt bakelittet,eseteg egy telefon minőségben felvett magnókazettát.Minden esetben egy pár stúdió hangfal egy autó árába kerüll.Bővebben: Link

Az csak fényjáték, tükröződés. Este lámpafénynél telefonnal csináltam a képet. Erős közeli megvilágításnál azért egy kicsit látszik hol javítgattam, természetes fénynél nem észrevehető.
A csiszolás és a következő réteg vagy pénteken vagy jövő héten kerül fel. 24 órát írtak száradásra de biztos ami biztos inkább várok még. Köszönöm a tanácsot!

Szia!
Nekem skálahúrnak a reluxa zsinór bevált, kicsit vastagabb így nem biztos hogy mindenhova jó, a Terta 311-nél lehet hogy bajban lennék vele.

Érdekes dolog ez a Hi-Fi, pláne a High End. Elképesztő pénzeket kérnek el hangfal, audió és hálózati kábelekért is, sokszor több tízezer forint /méter áron mérik. Aki hisz benne esküszik rá hogy hallható a különbség két nagyon drága hangfalkábel között is. Most találtam 60000Ft-ér villásdugós, piramiscsatlakozós hálózati kábelt amit jó eséllyel az olcsó fali konnektorba dugnak majd be, ami mögött jobb esetben réz, rosszabb esetben régi szerelésű alumínium vezetékes hálózat van. A lemezjátszók és erősítők árát nem is néztem. Szerintem van egy ésszerű határ és van amit már talán a műszerek sem mutatnak ki.
Akit érdekel egy nagyon jó kis oldal a témával kapcsolatban Bővebben: Link

60.000 Ft egy hálózati kábelért? Az egy olcsó kommersz vacak. Itt egy 12 méteres Ethernet kábel, aminek a használatára sem misztikus, sem értelmes magyarázat nincs, viszont 2.887.923 Ft (!) az ára. Bővebben: Link Persze a mélyen hívő hifisták megmagyarázzák, hogy jobban szól, ha a TCP packetek tömör ezüst kábelen mennek. A világ harmadik legjobb üzlete a (a kábítószer és a biztosítás után) a hifisták megkopasztása.

Ha eljössz érte, ingyen adok skálahúrt, amennyi kell. Van olyan, mint ami a Pacsirtába is kell, de van modernebb vékonyabb is, ami a táskarádiókhoz jó! Sajnos nem postázok. Az URH sávszélessége 0 régi OIRT normában 66-73 MHz-ig tehát ez 7 MHz sávszálesség, a mostani CCIR szabvány meg 88-108 MHz-ig tehát 20 MHZ. Ezt nem tudja átfogni az OIRT-os 7 MHZ. Az 7 megát tud. Áthangolásnál lehet választani, melyik 7 megára tartasz igényt! Mondjuk 88-95-igy stb- Lehet kapni egy kis átalakítót,a amit az antenna csatlakozóba dugsz és három lépésben átkeveri neked a szükséges frekire. Ez a járható út és nem is drága! A Búgást valóban a szűrő elkó okozhatja. Az a szűrőelkó ami nagyobb mint egy cső és rá van írva, hogy 50+50 µF 350 Volt. Vagy csere (ezt is adok ha kell) Vagy egyszerűen bent hagyod és modernet forrasztasz be alul. A Lakkozáshoz annyit tudok hozzá szólni, amit egy asztalos mondott nekem "fiam, egy rossz politúrozás is szebb, mint egy kiváló lakkozás" ! És ez így van, nem véletlenül a jóval nehezebb polítúrozást csinálták a régi rádióknál. A Pacsirta már lakkos azonban.

Bocs, az előbb rossz linket tettem fel.

A mai HIFI-sek megkopasztása közé tartózik a múzeális elekroncső is,amit nemrég a kukába dobtunk.

A csövesnek más a hangja, mint a félvezetősnek, ezt még én is hallom. De a számítógépes hálózati kábelnek nincs semmilyen hatása a hangra, kivéve, ha az analóg audio jelet vezetik rajta. Ez színtiszta átverés.

Igen, de amíg van valaki aki megveszi addig gyártani fogják. Kíváncsi lennék mennyiből hoznak ki egy ilyen kábelt.

8-9-es sebvarró cérna, kiváló skálahúrnak.

És hol lehet azt megvenni?

1-2 m-t lehet kérni, ha van ismerős. Sajnos nekem már elfogyott (az ismeretség is, meg a cérna is). Valószínűleg a gyógyászati ellátó rendszer üzleteiben lehet kapni.

Akkor ez csak a "Csillagháború"-bol egy idézet,hogy ilyesmi is van,emékszem a kommunizmusban is csak igy lehetett valamit beszerezni,kellett egy jó imerős mert az üzletekben semmit sem lehetet kapni.

Én egy ismerős patikában kaptam, de úgy hogy külön kérésemre rendelték.

Egy-egy húrozáshoz elég az egészségügyben egy ismerős, de ha többször is kell, akkor lehet venni (ld. Janó bácsi). Nekem néhány 50 m-es guriga volt, azzal horgásztam (is).

Skálahúr helyett használtam már damilt is. Bevált.

Eszembe jutjnak a 70-es évek,mikor nyákot kellett gyártanom,semmit sem lehetet kapni hozzá,akkor még Sepsiszentgyörgyön laktam,hát szépen levonatoztam Bukarestre ahol a cigányok árulták a gyárból lopot nyák lemezeket aztán a maratás is gond volt ,de került egy ismerős aki egy gyárból kicsempészet nekem salétromsavat.Azt veszem észre,hogy az ismerős ma is kell.

Apolitikus a HE, de visszafelé megyünk.