Helo.
Pont ezen kapcsolás alapjaira szeretnék Power led meghajtót építeni. 2A és ~38V amit egy led kér, de nekem több darabom van. Szóval viszonylag alacsony áram de magas kimeneti feszültség lenne az ideális. A kérdés hogy mekkora kimeneti feszültségig lehetne elmenni, hogy akár 5db sorbakötött ledet is kiszolgáljon a meghajtó. Gondolkozok több szekunderen is, ezzel annyi a gond ha netalántán az egyik ágon szakadás van, megpróbálja majd a beállított áramot a másik ágra terhelni. Bár erre is lehet megoldást konstruálni. Eléggé kezdő vagyok a témában, kb az alapok vannak, szóval szerintem összedobok egy tesztáramkört kisebb feszültségekkel/áramokkal, amin tudok szkóppal méregetni, állítgatni, illetve beleásom magam a témába.

Üdv!
A "Ki mit épített?" című fórum témában szereplő kapcsolóüemű tápról folytatnám itt a témát. A képeket a kapcsolási rajzról ide teszem. Kezdőknek nem ajánlom megépítését, néhány bíztonsági komponens hiányzik .

A kész megoldásról van képed? Most megyek a másik fórumra megnézni.

Igen, ott megtalálod

Szia Gábor, a ferrit gyűrű méretét és menetszámait elmondod ha meg kérlek?

A ferritgyűrű típusa ETD59, talalsz róla rengeteg adatlapot, primer menetszáma 12, szekunder menetszáma oldalanként 6.

Sziasztok!
Szeretném megépíteni Cimopata tápját Bővebben: Link egyszer kb.50V-ra és 5-600W-ra. Jelenleg ott tartok, hogy a trafót ETD49es vasmagra megtekertem Primer: 24 menet, Szekunder: 6 menet, Segédtáp: 3 menet. A szórási induktivitásom 62uH lett úgy hogy a primer és szekunder teljesen egymás mellett vannak feltekerve. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek ez a 62uH jó lesz? Vagy mit csináljak máshogy? Meg mekkora frekvenciát javasoltok? A segítséget előre is köszönöm!

Szia!
Ha ez:. ".....primer és szekunder teljesen egymás mellett vannak feltekerve..." úgy igaz, hogy osztott a csévéd, akkor jól csináltad. A 62 uH szórási induktivitásból ez következne.
A freki 60 kHz környéke megfelelő, ehhez kiszámolod a Thomson képlettel a kondenzátorokat, a többit meg a rajzod szerint megoldod.

Szia!
Igen, osztott a csévetest, bocsánat ha rosszul fogalmaztam. Köszönöm szépen a segítséget!

Játszottam egy kicsit a LED meghajtóval. A csatolt képek közül az első három képen látható méréskor kevés a ZVS kondi, az alsó FET csak kb. 500ns-al azután kezd el kinyitni, hogy a drain feszültsége lecsökkent. A következő három képen levő mérés előtt betettem egy további 4,7nF-os ZVS kondit.

Mindezt azért, mert lehet kapni sokkal jobb FET tipusokat, kisebb Rdson-al, kisebb gate töltéssel, stb... Tehát vettem sokkal jobb feteket (gondolván, hogy majd jobb lesz a hatásfok), de majdnem ugyanannyira melegszenek ezek is, mint az olcsóbbak.Tanulság: nem érdemes spéci fetet venni az áramkörbe, mert nem ezen múlik a hatásfoka, nem lesz lényegesen jobb.

Amikor régebben ilyet írtam csúnyán néztek rám. Szerintem sem kell drága FET, olyan kell amilyenhez az ember olcsón hozzáfér. Egyedül a pwm végfok kivétel, na abba tényleg nem mindegy hogy mit tesz az ember.

Engem a dolog oka piszkál. Ha be van lőve ZVS-be, akkor a vezetési veszteségnek kellene dominálnia a kapcsoló FET-ek esetében. Ha beleteszek 2db, papíron fele akkora Rdson-al rendelkező FET-et, akkor jóval hidegebbnek kellene lennie. Vagy nem tudja az adatlap szerinti paramétereket az új FET, vagy én nem tudok valamit. Ha lesz még egy kis időm rá akkor a végére járok a dolognak. Azt szerettem volna elérni, hogy a 2A körüli kimenő áram esetén még ne kelljen hűteni a FET-eket, hanem elegendő legyen csak a TO220 tokozás önmagában a keletkező hő leadásához. Most a két fet együtt egy kb 2cm x 3cm alu lemezdarabon van, és elég forrónak érzem, azaz legalább 50...70°C-os (erről az áramkörről van szó) Az sem világos, hogy a kimeneti schottky egyenirányító diódák miért lesznek hasonlóan forróak, hiszen csak 2A folyik. Már arra is gondoltam, hogy esetleg a trafó megszórja mindkét alulemezt és attól lesz meleg!? Csak nem, de azért majd megpróbálom másik trafóval is, ami kevésbé szór kifelé.

Figyelted hogy lett egy kicsi millerplató attól, hogy megnövelted a ZVS kondit?
Szerintem nem célszerű kihegyezni, hogy éppen átérjen a hídfeszültség és máris kapcsoljon a tranzisztor.
Szerintem az volt, hogy a több ZVS kondi több energiát kér, és éppen elfogyott a tárolt szufla, mikor már majdnem átért a hídfeszültség (esetleg át is ért de nem tudta fenttartani a paralell diódán az áramot), és ha elfogy a szufla, akkor elindul vissza a hídfesz (lengés), ekkor kapcsolt bele a fet nem -0,6V feszültségnél (így már nem egészen ZVS, van bekapcsveszteség)...
Ráadásul a Czvs miatt, ha nem a diódájától veszi át az áramot a fet, akkor jó nagy áramipulzust kap (még akkor is, ha csak pár voltra kapcsol rá)!

Igen, de a gyakorlatban nem igazán változott a fetek hőmérséklete a ZVS kondi változtatásától. A táp hatásfoka most is 95% felett van. Tehát ez lényegében csak játék, vagy hobbi, esetleg tanulás, de most a hűtőlapok megspórolása lenne a cél.

Akkor tedd tökéletes ZVS-be.
Amit nyertél a vezetési veszteség javulásán az elmenet a kis bekapcsolási veszteség létrejöttével.
(Vedd ki a plusz ZVS kondit vagy kisebbet tegyél be. A paralell dióda vesztesége még mindig jobb mint, ha az ugyan nincs, de van helyette bekapcsolási veszteség, vezessen nyugodtan a dióda 100ns-ot (gyárilag 250ns ot vezetett)).

Ja elnéztem az időosztást nem 100n hanem 200n, akkor a dióda gyárilag 500ns ig vezetett (az mondjuk elég sok...)

Ezt már végigjátszottam. Gyakorlatilag nincs lényeges változás, majdnem mindegy mekkora a ZVS kondi. Az első 3 szkópábrán is több NF-nyi a ZVS kondi, csak kevesebb mint az optimális. Most beraktam egy közbenső értéket, a helyzet változatlan. A napokban meg fogom mérni a maradékfeszültséget is a bekapcsolt feten. Próbaképpen arrébb tettem a trafót is, csak tizedwattokat számít (de számít) a teljesítményfelvételben. Esetleg megpróbálom a 4,7Ω gate ellenállást is változtatni.

Szerintem félre értettél,
Én arról a trafórol beszélek, ami a két IRFP460 as hajtja meg.
A képeken én ferrit gyűrűnek néz ki.
Az ETD59-nek ott van a menetszámai a rajzon.
De ha nem akarod elmondani nem muszáj.

Ha körülnézel a topikban, találsz jópár beírást és a képek között rajzot, adattal.

Sziasztok!

Rezonáns ZVS tápot építek IRS27951 el. lorylaci cikke adja a vezérfonalat. Az IC doksiját is követem, ahogy megyek végig a lépéseken. Az fmin értékének számítása kapcsán merült fel bennem egy kérdés. Fmin frekvencián kapcsol az IC a legkisebb bemeneti feszültség és legnagyobb terhelés mellett. Miként számoljuk ki azt, hogy ezen az fmin frekvencián képes-e még átvinni a transzformátorunk a kívánt teljesítményt? Azt sikerült kiszámolnom, hogy mennyivel lesz nagyobb az indukció. Sokmindent figyelembe kell itt venni, veszteségek stb. Ferroxcube méretező sw segít a kérdéskörben, mert kiadja az adott magra,anyagra a frekvencia szerinti átvihető teljesítményt és a hozzá tartozó indukciót. Miként számolhatjuk ki ezt a teljesítményt? Ennek fényében érdemes kiválasztani az megengedett indukciót és kapcsolási frekvenciát stb.

Szép napot!

Rajz, az rengeteg van, csak a többsége kamu. Vagy ha jónak tűnik akkor meg tuti hogy hiányos.

Sosem építettem ZVS tápot, de én inkább próbálkoznék a Skori féle URT-vel, szerintem előnyösebb és talán jobb táp építhető vele mint az IRS-sel. Tehetsz bele buffer fokozatot így olyan feteket használsz amilyet csak akarsz, nem lesz gond az Rdson miatti kikapcsolás, tetszőleges freki értékeket állíthatsz be stb.
Ha lefele mész a frekivel a korlátozó tényező a gerjesztés lesz, meg az abból adódó huzalkeresztmetszet. Erre kell méretezni a trafót, aztán onnan mehet felfele a freki ameddig akar, illetve amit tud a ferrit.
Talán mivel nem építettem még, azért nem is igazán tudom elképzelni hogy egy ilyen ZVS táp hogy működhet egy szűk tartományon kívül. Mert ha én ilyet építenék akkor azt nem a hatásfoka miatt tenném mert az nem igazán izgat, hanem a minél kisebb zavarkibocsátása miatt. Az meg szerintem akkor van neki ha minden frankón be van lőve. Ha onnan elvisszük a frekit erre meg arra, akkor nem lesz tökéletes ZVS, termelni fogja a zavart, magyarul nem értem el vele semmit, annál még az is jobb ha nem szabályozom, hanem máshogy küzdök a nem kívánt feszültségesés ellen.

Igen, én a másik ferritre gondoltam.
Szívesen elmondanám de mivel egy bontott ferritet használtam nem tudom a pontos méretét és anyagát. Szkóp segítségével tekertem meg, figyelve a bemenő és kijövő jelet. Az arány a három tekercs között 1:1:1. Talán néhány 10 tekerés lett, ahol már elfogadható volt a kijövő jelalak. Következő prototípusnál próbálom elhanyagolni a gate trafót, valami más egyszerűen kapható komponenssel helyettesíteni .

Bocs ez a bajom a rezonánssal.

Üdvözlet.
Kapcsoló üzemű tápot készülök építeni (az elsőt). Vannak itthon bontott pc tápok,azokból összeraktam kísérleti jelleggel egy deszkamodellt. 100%-ban újrahasznosított alkatrészek. Csatolom a rajzot. Működik legalább is jönnek kifele a négyszögek. Viszont ha megterhelem olyan 50w-al akkor nagyon elkezdenek melegedni 2,2 ohmos bázis ellenállatok. Szinte füstölnek. A trafó kimenetére nem raktam egyenirányítást,halogén izzóval terhelem. Terheléskor nem igen változik a kijövő jelalak,meg a feszültség se nagyon esik vissza,csak a frekije csökken kissé.
Kérdésem hogy miért fűtenek a 2,2 ohmos ellenállások,evvel a trafóval 150-200w ig el kéne hogy menjen. Lehet-e ezt orvosolni?
Még egyszer ez csak kísérlet.
Később tudok csatolni szkóp képet.

Kimeneti szkóp kép.

Csökkentsd az 1 µF csatolókat sacc negyedére és ne elkót tegyél oda, a 2R2-t pedig növeld 10 ohmra. Amikor megterheled, a a trafóról nyilván nagyobb fesz jut vissza a bázisokra.

Elvégeztem a változtatásokat. 470nf mag 10 ohmos ellenállatok beiktatásával terhelés alatt borzasztóan fűtenek a tranyók. Meg el kezd fütyülni és akkor lecsökken a feszültség. Egymásba nyitnának? Valamint nem szép nyégyszög a jelalak kimeneten.

22 ohm meg 1uf kondi kombinációval mondjuk terhelhető,viszont miért esik be a négyszög háta? Valami hiányzik a körből. Kimenő primer oldala: 50v/DIV 10uS

A 22 ohm már sok!
A freki pedig nagyon leesik ( vagy kevés..)...17 kHz? Ezért is rosszabb kisebb kondival.