Köszönöm! Sokat segítettetek, egy kevéske tapasztalat, meg egy kicsit türelmesebb voltam mint a 239a-nál.

Megtaláltam az eredeti képeket, így nézett ki a két rádió.

Sziasztok!
-Régi csöves rádió maradványról esetleg kaphatnék bővebb infót? Mikori kiadás lehet? Hogy nézhetett ki eredetileg? Valakinek van képe hasonlóról?
-Tápegységről az lenne a kérdésem, hogy mit működtethetett? Mikori kiadás lehet, valakinek esetleg hasonlóról fotó? A hidegről melegre való bevitel után megvetemedett a fedél, azt hogy lehet orvosolni?
-Ezt a tekerős mutatós műszert pontosan hol használták, illetve mikor?
köszönöm

A tekerős műszer egy szigetelési ellenállásmérő. Transzformátorok, vezetékek szigetelését lehet vele vizsgálni. A tekerővel nagyfeszültséget indukáltak (ezért nevezik induktornak a telefonos zsargonban) és ez képezte a mérőfeszültséget. Még a 80-as években is ilyeneket használtak. Ma már a kapcsolóüzemű inverterek kiszorították, főleg a kényelem miatt. Technikailag mind a mai napig korrekt. Hogy mikor használták ezt a típust azt nem tudom (én az 50-es évekre tippelek).
A táp szerintem házi készítésű, ezermester munka. Hogy mit működtethetett azt nem tudom. A tetejét én beáztatnám vízbe, majd két sima felületű bútorlap közé szorítva hagynám kiszáradni. De csak akkor, ha igazi fa, mert ha rétegelt lemez akkor szétázik! Ha utóbbi akkor gőzöléssel egy jó asztalos megoldja.
A rádióról nem tudok semmit. Korabeli (szerintem a 30-as, 40-es évek körüli amatőr) ládarádió.
A korabeli újságokban találhatsz róluk valamit (Rádióélet, Rádió és filmtechnika, Rádiótechnika első számai amik most eszembe jutottak) esetleg az Ezermester újságban.

Köszönöm!

A három közül a ládarádió az érték, valamilyen kisipari manufaktúrális gyártmány lehet a 30-as évek elejéről. De ennél többet nem nagyon lehet mondani róla, ahhoz ezen az egy előlapi fotón kívül többet kellene látni belőle. Lehet hogy a tápegység is ehhez tartozik.
Üdv.

Köszi!
Én azért mind a hármat értékelem, ilyen régi dolgaim nem voltak eddig, (1937-es Telefunken a kivétel) de azért egy szép ládarádiót nagyon szeretnék. Láttam a munkáidat, nincsenek rá szavak. A dobozt összeragasztottam fa ragasztóval, de még nem tudom, hogy hogyan lehetne azt a nem túl fényes felületet újra teremteni. Hallottam úgynevezett Tung olajról, ami hasonló felületet ad. A fedelét is le kellene gyártanom korhűre. Nem tudom miért, de ezek a ládarádiók lenyűgözőek. Jó lenne valami iránymutatás, rajz is hozzá, biztosan izgalmas lehet egy ilyet összerakni.
Előlapját egy helyen vízzel letisztítottam és ilyen fekete csillámos bakelit szerű hatása van, nagyon szép. A lista a csövekről, amik voltak benne, meg a többi kép.

Hát ebből egy nagyon szép, korhű ládarádiót lehet alkotni, csak türelem, és sok sok meló kell hozzá. Az előlap anyagát ebonitnak hívják, valójában mintásra nyomott keménygumi. Mivel úgy is mindent le kell bontani legjobb leszedni róla mindent, és szappannal, körömkefével, kis oldószerrel (nitrohigító) áttörölni. Selyemfényű, kissé matt lesz, ha már tiszta. A gombokat dettó, csak a fehér festésre kell vigyázni, vagy újra kell festeni.
Maga a készülék egy két hangolt körös, előkörös visszacsatolt audion lesz, kérdés hogy ehhez fel lehet-e használni a meglevő csöveket, jók-e? Rajzot nem nagyon kell készíteni, úgy is fokozatonként kell összerakni, és magának a felhasznált csöveknek a gyári alapkapcsolása kiadja a teljes rajzot. Legfeljebb az első cső körét kell megtervezni. Szétszedés után minden alkatrészt (forgók, tekercsek), még újbóli felhasználás előtt meg kell javítani. El kell dönteni a kimenetet is, nagyohmos lengőnyelves, hangszóró, vagy kitrafóval illesztett lesz majd hozzá? Egyben a tápot is vele kell építeni, trafó, elkók egyencső, stb.
De előbb mechanikausan kell rendbe szedni, elhelyezni a foglalatokat, tekercseket, mindennek megtalálni a helyét, hogy elférjen.
Szép feladat lesz, kitartást hozzá.

Köszi!
Most egy nagyot nyeltem..első körben a tisztítás, illetve a doboz restaurálás lesz. Elvileg két csőből és egy egyenirányító csőből meg lehet oldani?
Lehet azt a korabeli tápegységet használom fel hozzá..
Egyenlőre bővítenem kell eme ismereteimet..

Elvileg nagyon egyszerűen is meg lehet oldani, bármelyik 2+1-es gyári rajz felhasználásával. Van belőlük bőven a Kádár könyvekben. A baj ott van, hogy ha az eredeti előlapot fel szeretnéd használni, azon túl sok a kezelő szerv, mert a készülék, egy komplikáltabb komolyabb berendezés volt. Vagy kimaradnak egyes kezelőszervek, forgókondik, pot méterek, és ott árválkodik a luk, vagy funkció nélküli kezelő szervekkel rakod tele. Ez persze nagyon bután adja ki magát. Ha mind a két hangoló forgót visszacsatolót, meg a többit is fel akarod használni, akkor komplikáltabban kell megépíteni, mind egy egyszerű 2+1-est. A tápot külön kell összerakni, mert ahogy nézem, a hál.trafó, + a kitrafó el sem fér az eredeti dobozban. Legelőször foglalatokat kell szerezni a csövekhez, anélkül nem nagyon lehet tervezni a mechanikus felépítést, vagyis hogy mi-hova kerül.

Addig is összegyűjtöttem pár korabeli építési leírást, hátha valamelyik megtetszik. A képet megnézve eredetileg árnyékolt rácsú cső lehetett az első fokozatban. Az árnyékoló fémlapon egy lyuk is van a számára vágva, hogy a ballon tetején lévő anódkivezetés a lehető legrövidebb kábellel menjen az audion fokozathoz. Ehhez hasonlót is fogok küldeni. Első adag:

A második adag, valamint annak a rádiónak az építési leírása, aminek alapján még tavaly elkészítettem az enyémet (A doboza még nincs kész).

Valamint a maradék. Jó böngészést!

Ha már emlegettem mutatok pár képet arról, amit tavaly készítettem, lehetőleg úgy, hogy amit el lehetett házilag készíteni, azt én csináltam. Mint hálózati trafó(Bár ezt csak újra kellett tekercselni), a blokkok közös doboza, csőfoglalatok, tekercsek. Az előlapot én is újrafelhasználtam, pontosabban szólva úgy vettem, hogy eredeti csomagolásában volt. A szerelőlap anyaga bükkfa.

Szép munka!

Pompás darab!

Hát ez nem semmi, gyönyörű szép!
A jobb oldali trimmer az finomhangoló? Nekem is van benne.
Nagyon köszönöm a segítséget és persze Janó bácsi mesternek is!
Megpróbálom hanyagolni a többi projektemet (Minerva stereo 655 felújítás) és rákoncentrálni erre.
Bízom benne, hogy képeket is rakhatok majd fel hamarosan!
Az a baj, hogy túl sok a nyersanyagom és kevés a helyem..

Köszönöm szépen az elismerő szavakat!
A kis nyilas gomb a visszacsatolás, a nagyobb a hangolás. Mindkettő 500 cm (1pF=0,9cm) kapacitású bakelit-szigetelésű forgókondenzátor. (A Fentebb közölt Rádió és Fotó amatőr 1931 Júniusi számából. ) Viszonylag lassan készítettem, sokáig tartott, mire megfelelően lerendeztem az alkatrészeket, kb 4 hónapomba tellett, a végén már gyorsítottam, mert a TDK-ra időre működőképessé kellett tennem.

230V-ról megy ezekszerint. Milyen hangszórót hajt meg? Milyen csövek vannak benne? Nagyon szépek a csőfoglalatok!

A trafónak a primer része eredeti, leágazásokkal 110, 120 150 és 220 Voltnál.
Csövek:
Egyenirányító cső: Tungsram V430,
Végcső: Tungsram L414,
Audion: Tungsram AR4101
Hangszóróként vagy 2000 ohmos fejhallgatót, vagy nagyohmos lengőnyelves hangszórót használok.
A csőfoglalatokat ebonitból, rézlapból és rézrúdból készítettem. Eredetileg a lapoknak más profilja lett volna, de lombfűrész nem igen akarta jól vágni a 2 mm-es rézlapot, ezért kicsit egyszerűsítettem rajta, miután kiesztergáltam, reszeltem az elemeket, utána felpolíroztam, hogy fényes legyen, igaz az elsődleges szempont az volt, hogy ne oxidálódjon olyan gyorsan, ha már nem tudom nikkelezni. Majd küldök róla terveket. Bapo gyártmányúról mintáztam őket.

Azt megköszönném. Gonolom 4Voltosra tekerted a fűtést. A regebbi ládarádiók nem telepesek voltak? Mikortól használtak halozati trafót?

Igen 4 voltos, pontosabban szólva az egyenirányító csőé 1*4 volt, a vevőcsöveké 2*2V, mert a fűtésközépre szükség volt a váltóáramú búgás kiküszöblésére, de egy megfelelő potméterrel is be lehet állítani a fűtésközepet
A Rádió Amatőr folyóirat nálam meglévő számait számait átböngészve (1926-1935):
Az első évfolyamban (1926) Még tóriumos wolfram fűtőszál csöveket használtak, egy db nekem is van a gyűjteményemben: Tungsram MR-Y. Ezekhez feltétlenül szükség volt fűtésbeállító potméterekre, cseresznye vörös izzásig kellett fokozni a fűtést. A pult kialakítású készülékeket ekkortájt váltotta fel a ládaforma.
1927-ben megjelentek a báriumoxid katódú csövek, valamint az első hálózatból is táplálható csövek. Ez év folyamán sok olyan cikkre bukkantam, ami anódpótlók építéséről szól, a fűtést azonban továbbra is akkumlátorok biztosították. (Töltésükre az anódpótlóban volt leágazás)
1928 júniusi számban találtam az első teljesen hálózatból dolgozó készülék leírását. Az anód és fűtőpótló itt még külön részt képviselt.
1930-31-ben jelennek meg ún. subpaneles építési leírások, ilyen a tiéd is.
1933-ban pedig megjelentek a teljes mértékben fémsasszis építési leírások.

Videoton R4360-as készülék javitáshoz kérnék segitséget.
A rádió nem szól.
Csövek fütenek,potméterek,kapcsolók besprézve,a végfok megy,ha rányulok van brumm ahogy kell.
Mit cseréljek ki?
Köszönöm.

A hibás alkatrészt kell kicserélni, amit méréssel lehet megkeresni. Megkeresed a készülék kapcsolási rajzát, ellenőrződ a feszültségeket. Nem árt egy csere ECH, és egy ECL cső. Ha megszólal, és elhalkul, akkor az ECL trióda 1 Mohm .os ellenállását kicseréled ugyanilyenre.

Köszi!

Sikerült,az egyencsö volt rossz.Szépen megy.

Üdv mindenkinek.
Év végi takarítás, rendcsinálás közben került a kezembe ez a pár Orionton (Terta 1042) táskarádió. Mindegyik elhanyagolt állapotban, valószínűleg vagy 30 éve be sem voltak kapcsolva.Régen a keleti tömb legmenőbb rádiói között voltak, én is nagyon szerettem volna egy ilyet az ötvenes évek végén, csak akkor nem engedhettük meg magunknak, az ára miatt. De népszerű masina volt, rengeteget adtak el belőle bel, és külföldön. Eredetileg a Terta gyártotta, majd később átkerült a VT-hez, ezzel együtt változott a külalakja, meg a minősége is. Az első VT darabok mindenhol kihagytak, szétesett a hull váltó, beragadt a hangszóró, már pár hónapos korában rossz volt a pot méter, stb. De mindegyik darabnak volt egy típushibája, az hogy összeragadt a forgó kondi, ezzel együtt szakadt a skálahúr, eltörött a skáladob, ami akkor komoly fejfájást okozott egyes szervizeknek. Tegnap neki álltam az egyik felújításának, itt is a szokásos, forgó hiba, pot. méter, hull. váltó. Szétszedtem az egészet, a forgó meghajtó tengelye úgy be volt ragadva, hogy kalapáccsal kellett kiütni. Csiszolás, zsírzás olajozás. A pot métert kiperemeztem, leszedtem a lapját, és úgy tisztítottam ki, a hull váltót szintén teljesen szét kellett szedni, és az érintkezőket felcsiszolni. Rá ment a nap, de most szépen szól, megy a skála is, csak még a hordfül felújítását kellene valahogy kitalálni. A többi a képeken

Nagyon szépek lettek, gratulálok!
(Pár éve szenvedtem egy ilyen szerkezettel, pontosan olyan hibák miatt, amiket Te itt leírtál. Főleg a forgó tengelye okozott problémát, úgy össze volt rohadva, hogy szét sem tudtam szedni. Én nem voltam olyan kitartó, mint Te.)

Remélem nem baj, de gondoltam hogy a hozzáértőket is érdekelné. Az ingyen elvihető topicban fent van az alábbi rádiós lemezjátszó. Örülnék ha jó kezekbe kerülne.

Sajnos, már elkelt, vérzik a szívem!