Szóval. Nem azt mondtam, hogy így kell csinálni, hanem hogy így is lehet, és semmivel sem veszélyesebb mint bármelyik másik.

Nem szabványos, ha erősáramról van szó és ha ovastad amit írtam. Mivel a forrasztás a szigetelést is leronthatta. Nagyon leragadtatok a kötés jóságánál és senki nem törődött a szigetelés romlásával. Pedig tüzet az is okozhat.

Nem kötekedés miatt, de mi számít erős áramnak?
Ha valaki tud forrasztani, az a szigetelés nem romlik le. Nos igazából ezért nem engedik, mert nem tud mindenki. Wagózni, meg igen.

Szép.
Az asztalon.
Most ezt ismételd meg ~4m magasban létrán -5-10C foknál egy hatvanötös dobozban 5-ször és egymás után mondjuk ~15 alkalommal. (pl csarnok). És legyen modjuk oxidos az egyik szál.
És utána értekezzünk mivel szigeteled le kérdésről is.
Én ha ezt kiadom a saját embereimnek akkor ez kb . 4 óra alatt megvan, vezetékösszekötővel.

De kötekedés - megbocsáss. Idéztem egy egyetemi oktató, műszaki ellenőr által alaposan megfontolt, a szabványon alapuló véleményt. Ez eléggé egzakt. Ahogyan az ón olvadáspontja és az alkalmazott műanyag szigetelések olvadáspontja is egzakt, és ami általában jóval alacsonyabb a rézvezető olvadáspontjánál, vagy a kistályszerkezet megváltozásához szükséges hőmérsékletnél. Én is használok 3D printelések alkalmával is műszaki műanyagokat és néha mindössze 5 Celsius fokon múlik, hogy a műanyag megég-e vagy sem. Forraszthatsz te akármilyen profin. A tények ettől makacs dolgok. Az erősáramú direktívák is egzaktak. Újabban LVD-nek vagy Low Volage Directive-nek is hívják. Nem ártana elolvasni. Nekem muszály volt. Nem csak most, három különböző vizsgához is. Ha műszerészként szólsz hozzá egy témához, akkor tudjuk be kevés ismeretnek. De kérlek ne próbálj meg kioktatni másokat valamiről, aminek nem jártál utána, vagy nem alkalmazod napi szinten Köszönöm! Én 1986-ban kezdtem ismerkedn ezzel a témával és akor n is szentül hitem a forrasztásban. Amíg nem láttam hogyan olvadnak szét a forrasztások magasabb hőmérséklet mellett és törnek el az anyagszerkezet változás miatt a forrasztás mellett - tőben. Ennek is már több évtizede. Ezzel együtt paneleken a mai napig alkalmazom a forrasztást. Sőt Ha kell terepen is. De a maga helyén és a megfelelő körülmények között. Sokszor elképedve látom mérnök kolégám forrasztásait, aki egymás mellé tesz két drótvéget és egymáshoz forrasztja. én a 0,25-ös vezetékeket is 3cm hosszan csupaszolom fel, összesodrom és még a szigetelést is összesodrom, hogy már mechanikusan is tartson, utána ónozom le, csípem méretre. Megtanultam forrasztani, de értenem kell mit miért nekem is, hogy ott ne használjam, ahol ártok vele, ha a technológiám nem kiforrott. Sajnos ezt nem oktatják. Vagy megszerzed a gyakorlatot több év alatt, vagy csak beszélsz róla. A kettő nem ugyanaz. Sokan Wagónak hívják a külsőre Wagónak tűnő, vagy sokszor a kereskedelemben is Wagóként eladott kötőelemeket is. Ezekkel lehet több gond. Ahogyan például a Xint vagy az XBS termékek némelyikével.

Így van.
A forrsztás 90%-ban technológia helyes alkalmazásán múlik.

Lusta vagyok írni, idézem magam. Mert kb. 6-9 hónaponként mindig fellángol ez a meddő vita.
Bővebben: Link1
Bővebben: Link2

Most mit vársz, tegyek fel képet egy wago-s kötésről?
Mert te feltettél egy forrasztott vezetékről képet, és?
Egyébként szépen elkészített firrasztás azt elismerem.
Kezd fusztrálni, hogy azt irod: okoskodnak, képtelenek megérteni, felfogni stb. Szerintem ezt hanyagolhatod, itt senkinek nincs fennt a vérnyomása rajtad kívül.

Szép napot! A kérdésem az volt, mi számít erős áramnak?

Nem kell, azt én már megtettem. Várni azt vártam volna, hogy akik leírnak ilyen gyöngyszemeket mint pl:
- "Egy háztartási eszköz forrasztásain nem rohangálnak 20-30 amperes áramok !"
- "A forrasztással az a konkrét baj, hogy a hőközlés során megváltoztatja mind a szigetelés, mind a réz anyagszerkezeti tulajdonságait. Azaz a műanyag szigetelés megkeményedik és romlik"
- "A lényeg, hogy a kötés melegszik, legyen az bármilyen"
azok legalább az állításaikat valamivel alá is tudják támasztani. Nos, ez nem sikerült, pedig nem 99%-os arányokat kértem volna, nekem egy is elég lett volna, de annyi sem jött. Tehát, maradt a semmitmondó üres hablaty, indoklások nélkül. Aki tudott értelmes indoklást írni az írt. És nem azt írta hogy a forrasztott kötés nem jó, mert ez ugye nem igaz. Hanem azt írta, hogy nem buli x méter magasan, meg hogy a többség nem tud forrasztani, ezért nem engedi a szabvány. És ezek mind érthető és elfogadható dolgok. Az viszont nem, hogy minden alap nélkül ráfogod hogy az nem jó, mert melegszik. De jó, és nem melegszik. Ennek örülök, mert ez annak a jele, hogy érzed, hogy amit igaznak vélsz azt nem tudod bizonyítani. Most meg már oda jutottunk, hogy azt is megmondod mit csináljak vagy ne csináljak. A vérnyomásom egyébként évek óta teljesen rendben van, amióta egyáltalán nem iszom alkoholt. És amikor azt hinné már az ember hogy ettől nem nagyon van lejjebb, akkor látja hogy dehogy nincs. Írtál egy olyan igazi, semmitmondó hozzászólást, amit még ketten lájkoltak is. Gondolom azért, mert számukra a hozzászólásod kellő szakmai érvekkel bírt, amin kicsit sem csodálkozom...

Nem tudom, létezik e valamilyen hivatalos definíció, de én úgy tudom, hogy minden ami - feszültség szinttől függetlenül - a villamos energia termeléssel, szállítással, és elosztással közvetlenül kapcsolatos. Az az erősáram témakörébe tartozik. Azaz 12V-os halogén lámpa bekötésétől az erőművi generátorig. Ha jobbat tud valaki akkor javítson ki.

A lényeg a bizonylaton van. Alkalmazhatsz a szabványtól eltérő megoldásokat, hiszen a szabvány csak ajánlás, de ha probléma / baleset / káresemény lesz belőle Neked kell bizonyítani (hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvekkel), hogy az eljárásod megfelel a szabvány előírásának vagy meghaladja azt.

Már rég nem a szabványokról beszélünk. Arról beszélek, hogy kikiáltották hogy a forrasztás maga mint kötés nem jó, de ezt a kijelentést senki nem tudta semmivel sem alátámasztani. Mert melegszik. Mutattam egy 28 évet működött, más okból szétbontott, forrasztott kötésű hegesztő munkakábelt, cáfolva, hogy melegedne, meg bizonyítva hogy azon nem csak 20-30A áram folyt. A szigeteléssel még adós maradtam, az meg ugye a melegtől mindenféle bajokat szenved. Nem szenved, látható volt a képen amit feltettem. De ezt igazolja a szigetelési ellenállása is, ami ugyanúgy a már nem mérhető kategóriában van, ahogy a forrasztatlan kábel esetében. A képen látható a mérési elrendezés, látható hogy a műszer az 5kV-os állásában mér, és az is, hogy a maximális 500Gohmos értéken is túllendül, valahova 1Tohm környékére. Valamint látható még egy PI (polarisation index) teszt no eredménnyel (a DAR (dielectric apsorption ratio) teszt ugyanolyan no eredménnyel zárult), ami jelen esetben azt jelenti, hogy olyan jó még a szigetelés állapota, amire a műszer már értéket sem tud adni.
Ha a dielektrikumban bármilyen negatív folyamat következett volna be a forrasztásból adódóan, akkor bizony annak ezen méréseknél nyoma kellet volna hogy legyen.
Ez az elmúlt néhány oldal azért legalább abban tanulságos volt egy avatatlan olvasó számára is, hogy a hozzászólások és a mancsok függvényében ki mennyire konyít a témához. Leszűrhette a tanulságot amit azért vannak akik jól látnak, hogy nem a forrasztott kötéssel van baj, hanem az elkövetőjével, emiatt nem fér bele a szabványba, ahogyan azt valaki nagyon helyesen leírta.

Írd már le kérlek a mérhetetlen felháborodásod közepette, hogy hol írtam én olyat, hogy a forrasztás nem jó vagy hol írtam olyat, hogy csak a forrasztás melegszik, ezért nem jó?
Azt írtam, a kötések melegednek. Az hogy mennyire, már az attól függ kategória. Ideális esetben annyira, amennyire az áram járta vezető. Majd feltételeztem,
Nem azt írtam, hogy ez így van, azt írtam, hogy HA!...
Elnézést kérek, fogalmam sem volt, hogy te soha nem hibázol és mindig tökéletes vagy, nálad nem lehet baleset sem. Ne is legyen!

Bővebben: Link

Válasszuk szét a saját célra (esetleg a barátnak, stb ) készült nem kereskedelmi forgalomra szánt készülékeket és a kereskedelmi forgalomba hozott (hozni kívánt) készülékeket / szereléseket.

Egy kereskedelmi forgalomba szánt készüléket, szerelést a készítőjének kell minősítenie mielőtt forgalomba hozza. Ez tartalmazza a szigetelési, életvédelmi stb. előírások vizsgálatát. A gyártó a saját érdekében, hogy sokáig használható legyen a berendezése, a belső egységeket és az azokban található kötéseket (forrasztásos, préselt, hegesztett, stb) a saját minőségbiztosítási rendszerével ellenőrzi folyamatosan a gyártás alatt. A készüléket a forgalomba a tanúsítvánnyal igazolt minőségben hozza. Kifogás esetén a gyártó kötelessége bizonyítani, hogy a kérdéses készülék megfelelt-e a tanúsítványnak.
Szereléseknél, ha kereskedelmi forgalomban levő egységeket használ fel, elég azokról beszereznie a szükséges tanúsítványokat, és a tervet betartva elkészíteni a szerelést, ha elkészült, átvizsgálni és felvenni egy jegyzőkönyvet, hogy a szerelés a terveben szereplő anyagokkal és azok beépítési előírásainak betartásával készült el.

Nem kereskedelmi forgalomba szánt készülékekben a tanúsítási procedúra elmarad, a felelősséget a készítő viseli.

Nem írtam le sehol, hogy milyen kötés mikor és hogyan melegszik, hanem azt próbálom megértetni, hogy bárhogyan kivitelezett kötés használható, ha a felelősséget vállaljuk (nem kereskedelmi forgalomba szánt készülék) illetve, ha tanúsítvánnyal tudjuk igazolni, hogy a megoldás megegyező vagy jobb, mint a szabvány előírása.

Pl. Egy jól kivitelezett készülékben (a Te hegesztődben) levő forrasztásos kötések jobbak lehetnek a préselős, rugós kötéseknél. A készüléket nyugodtan használhatod, kölcsön is adhatod. Amennyiben kölcsönadáskor vizsgálatot kiváltó "esemény" lesz, a felelősség a Tied. Ha ezt a hegesztőt kereskedelmi forgalomba szeretnéd hozni, be kell szerezned az összes tanúsítványt (kötések, érintésvédelmi előírások). Ezek után biztosítanod kell, hogy a további példányok is ilyen minőségben készülnek. Vizsgálatot kiváltó "esemény" bekövetkezésekor lobogtathatod a tanúsítványokat. Már csak azt kell bizonyítani, hogy a készülék gyártása során történt ellenőrzés során minden megfelelt a tanúsítványnak.

Nem az a baj, hogy nagyképű, hanem hogy nem tudja, mit beszél. Az LVD az a gyártmányok forgalomba hozataláról szól.

Sok itt a fura értelmezés.
A topik címébe szerintem az fér bele, amit az MSZ HD 60364 szabályoz.
Az meg egyedül a védővezető forrasztását tiltja.
A többi kócra nézve csak a potenciális hibalehetőségeket adja meg - ebben amúgy a forrasztani nem tudás az nem szerepel, mert miért tételezné fel, hogy ilyen történik?
Az itt elhangzó érvek nem érvek. Ez pont olyan vita, mint amikor felülvizsgálót játszva azt mondtam barátomnak, hogy ide bizony kéne egy főkapcsoló, mire fél órát hőzöngött, hogy a tűzoltó baj esetén berohan a kapun, és nem nézi a kapcsolót, hanem szekercével szétcsapja a bemenő kábelt. Nem tudom, veszitek-e az analógiát.
A szabvány azért nem szereti a forrasztást, mert: "Az erősáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt... ...és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén."
Az, hogy majd nem veszi át, ha van átvevő, az egy sajnálatos, de erősen magyaros jelenség. Lehet erre hivatkozni, hogy ezért nem tanácsos forrasztani, de akkor sem a szabvány tiltja.
Ragaszkodjunk már a tényekhez egy villamos topikban, ha már az amperre sem lehet ráfogni, hogy az tulajdonképpen volt.

Végre egy értelmes hozzászólás. Van akinél még mindig melegszenek a kötések, talán ezért kaphattam délelőtt egy olyan üzenetet hogy azzal a továbbiakban ne is foglalkozzak, még véletlenül se reflektáljak rá. Azt hiszem megfogadom.

Én nem szakmailag akarok hozzászólni, de ha a biztosító kiköti, hogy X kötés esetén a biztosításom nem érvényes, akkor kutya kötelességem olyan kötést alkalmazni vagy olyan kötést alkalmazó villanyszerelőt megbízni a munkával, aki a hatályos szabályozás alapján végzi a szerelést.
A szabályozástól el lehet térni dacból, de a hideg tényekhez és joghoz ragaszkodó ügyvédek szanaszét fogják cincálni az esetleges tűzeset során az érvelésemet, hogy a hatályos szabályozástól eltérő kötési módszer márpedig jó. Egy tűzben szinte minden megsérül és megsemmisül, ránéznek a csavart kötésre, tűzben szétfolyt óndarabokra, megnézik hogy az nem szabályos és vége az ügynek. A kötés lesz a hibás, rossz csavarás, rossz forrasztás. Ha pedig a kötés Wago akkor abba nem tudnak belekötni, mert hülyebiztos.
Innentől engem mint végfelhasználót csak ez érdekelne és nem az, hogy melyik kötéstechnológia jobb a gyakorlatban. A Wago gyártója vállalja a felelősséget a tanúsítványokkal, a forrasztások készítője ezt nem tudja teljesíteni.
Jobban nem akarok belefolyni. Velük értek egyet:

"Alkalmazhatsz a szabványtól eltérő megoldásokat, hiszen a szabvány csak ajánlás, de ha probléma / baleset / káresemény lesz belőle Neked kell bizonyítani"
"pl lakástűz esetén a leolvadt ón után nehéz lesz bizonyítani, hogy megfelelően voltak kötve a vezetékek és így akár a biztossítást is bukhatjuk"
"A forrasztásos kötéseket egyedileg készítik és nem áll rendelkezésre bizonylat minden egyes elvégzett forrasztásról. Ld.: feljebb, jól kivitelezett avagy hibásan kivitelezett. A biztosító nem fogja vizsgálni a forrasztásos kötést, mivel 10 .. 20 évvel a készítés után a felhasznált anyagok beszerezhetetlenek lehetnek, a tesztelés sokba kerül. Egyszerűbb a forrasztott kötést egyből hibásnak tekinteni."

Jól tudom, hogy régen a szabvány megengedte, az összecsavart kötést (a csavarás hosszára volt/van előírás), és ennek a csavart kötésnek a leforrasztását is megengedte? Manapság konkrétan tiltva van a forrasztás?

Leírtam. Olvasd el - LVD. Alacsony feszültségű direktívák = erősáram.

Összefoglalva:
LVD - Alacsony feszültségű direktívák, azaz irányelvek. A szabvány ajánlás, ami harmonikus az irányelvekkel. Azaz Low Voltage equipment . Az alacsony feszültségű berendezésekre az erre vonatozó irányelvek a mérvadóak. MSZ HD 60364-5-52:2011 , hajadon nevén: Low voltage electrical installations. Ez nem a gyártmányokról szól kizárólag.
Ha a fázisvezetőket forrasztod, azt áram alatt nem tudod elvégezni egyszerűen, mert a forasztóón is vezeti az áramot. Konkrétan az életedbe is kerülhet. Wagoval ezt megteheted, mert szigetelt. A létra tetején körülményesebb forrasztani. Forrasztáskor a fázisvezetőid szigetelése is melegszik, akár akarod, akár nem. Ahogyan romlik is.
Ha a kötés nem melegszik, össze vannak sodorva az erek és forraszás után sem tudnak lazulni, akkor haszálható a forasztás, de a szigetelés akor is romlik. Azaz amikor utólag szigetelésvizsgálatra kerül sor - mérhetsz rosszabb értékeket, mint példul a Wago-s kötéseknél.
Az sem mindegy, hogy a forrasztott kötést hogyan szigeteled le? Melegen, hidegen, vagy rácsavarsz egy KF1-et? A KF1 és a tőben túlmelegített szigetelést javítod-e? Ez mind mind technológia. LVD forrasztott kötéses technológia, vagy LVD rugós kötőelemmel kialakított kötési technológia. Védővezetőnél a forrasztott kötés tilos, egyéb kötéseknél ellenjavalt. Ezt már egyszer régebben idéztük a szabányból. Nyilván a szabvány szövege is változik, kikerülnek szavak, kifejezések. de az irányelvek, a direktívák azonosak. Én ehhez tartom magam, mert ezt érzem szakmailag korrektnek.

Azért van egy szóhasználatod
Először leírod, hogy az LVD az direktíva, irányelv. Aztán azt, hogy a szabvány az ajánlás. Fogalmi zavar. A direktíva, irányelv -na, az az ajánlás. A szabvány az szabvány, -és az sem tévesztendő össze a szabállyal, ami lehet rendelet (és kötelező szabályt hozhat a Szabványügyi Hivatal is, azt nevezik itt is -tévesen- szabványnak). Nem jó dolog ám a szavak jelentésének összekeverésével hadakozni .
Maradjunk annyiban, bár nem tetted ide azt a hangzatos LVD-t, de az idegennyelvű betűszó kb annyit tsz, mint pl. egy EU-s direktíva. Ha Magyarország elfogadja, az többnyire annyit jelent: alkalmazni fogja a jogrendjében -azaz abban a direktívában foglaltak figyelembevételével alkot magyar szabályt (mint a KRESZ például. Bécsben összeültek valamikor 68-ban, megegyeztek egy egységes közlekedési szabályozásban, és lőn, minden szerződött ország megalkotta a maga közlekedési jogszabályát pár éven belül, ami egységes ugyan, de nem betűre ugyanaz). Kisebb részben minden változtatás nélkül átveszi -de akkor is lefordítja, és látod magyar szabályként.
-Tehát aki szabályra hivatkozik, ugyan írja már le annak a szabálynak a címét, és azt a szakaszát is jelölje meg, ahol ez szerepel... Mert egy olyan bizonyítatlan benyögésből indultunk ki : "betiltották a Wagot" (nem én állítottam, én kétségbe vontam).

Számomra eddig csak az derült.ki, amit eddig is sejtettem: Bizony jók azok a vezetékösszekötők, amit pl. a Wago IS gyárt (de a többié is az lehet, azt meg én tapasztaltam, mert nálam nem Wago gyártmányúk vannak), és jó bizony a forrasztás is, ha hozzáértő ember csinálja. Találkoztam már jó forrasztással, de sajnos több rosszal.
Kiszámoltam egy jóembernek itt, hogy még egy ügyetlen, de egybefüggő forrasztás (ahol egybefüggő a "cin", csak éppen a rézszál került 1mm-re) sem tud túlmelegedni, de természetesen biztos vagyok abban is, hogyha én forrasztanék -göbösen, fröccsenésesen- , akkor örüljek, ha csak melegszik.
Kaptam egy választ, amin tényleg sokat gondolkodtam: egyetemi professzorra hivatkozva állítja a válasz, hogy forrasztáskor megég a réz, elolvad a szigetelő. Gondolkodás közben rájöttem: itt csak a mondat eleje hiányzik! Mégpedig a mondat úgy kezdődhetett: Az átlagember ügyetlen forrasztása...
Hiszen rengeteg olyan forrasztással találkozom életemben, ahol semmi égésnyom, sem a forrasztást nem lehet szinte letépni sem. Ellenben ha én forrasztottam, akkor: megégett a rézszál (rézszálak, megégett a szigetelés, mégsem fogott a "cin"...

Úgyhogy továbbra is ott tartok: nem tiltották be a Wago és hasonló vezetékösszekötőket, és továbbra is létezik a forrasztás nagy áramoknál is, és mindenki azt használja, ami éppen pont jól esik akkor kézre.

Közben azért okosodtam:

LVD:
"Az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről (LVD)"
-Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/35/EU irányelve a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról. (2016. április 20.)
Ennek alapján létrehozott jogszabály:
-23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet
a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről

-I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a villamossági termék tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, forgalomba hozatalára és forgalmazására terjed ki.-

Hát, ez véletlen sem a háztartásokban vezetékösszekötésről szól...

Jól látod a dolgokat. A magam részéről nem is kívánok belefolyni a további eszmecserébe de azért annyit még leírnék, hogy azzal együtt, hogy én a magam által kivitelezett forrasztást még mindig jobbnak gondolom egy wago-s kötésnél, én sem ajánlom a forrasztást senkinek!
Ennek nagyon egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a helyesen kivitelezett forrasztást azt sehol nem tanítják, iskolában sem. Nekem sem tanították, és belenézve a többi szakmai számmal futó tananyagokba máshol sem láttam. Nálunk annyiból állt annak idején a tanműhelyben a dolog, hogy ott a weller, meg az ón, forrassz.
Tegye fel a kezét, aki nem úgy állna neki egy ilyen vezeték forrasztásának, hogy egyik kezében a páka, a másikban meg az ón. Na, abból lesz majd a helytelen forrasztás, a nagyobb átmenti ellenállás, meg a visszahúzódó, kinyíló szigetelés. Mert az úgy nem megy. Azért nem, mert az ónban lévő gyanta csupán arra alkalmas, hogy terüljön az ón. Arra viszont már egyáltalán nem, hogy a terülő ón elől leszedje az oxidréteget, ami valamilyen formában akkor is ott van ha nem látszik, és szemre fényesnek tűnik a réz.
Egy gyári nyákon, ahol elő vannak ónozva a forrszemek, meg rajta van a lötstop, bárki elbohóckodik egy guriga ónnal, meg egy 3000Ft-os pákával. De egy ilyen az egészen más kategória. A csatolt képemen meg lehet nézni, hogy az ón csak a sodort rész szakaszán terült, a hajlított részen ami a szigetelésből kijön már nem. Nem is szenvedett a szigetelés semmilyen mérhető változást. Ez csak úgy kivitelezhető, ha maga a forrasztás nagyon gyors, és nagyon alapos, tehát azon a szakaszon ahol kell, villámgyorsan eltűnik az ón útjából az oxidréteg, ahol meg már nem szükséges ott pedig ottmarad. A kábel egyszerűen nincs annyi ideig melegítve, hogy a szigetelés akár csak meg tudna melegedni rajta. Ha kell, csinálok belőle pár darabot, elküldöm akármelyik professzornak akármelyik laborba, nyugodtan megvizsgálhatja a szigetelést, semmilyen károsodást nem fog találni benne, drága laborműszerekkel sem.
Szóval ezért mondom én is azt, hogy lehetőleg senki ne forraszon, hiszen nem mutatta meg neki senki, hogy az helyesen hogy kell csinálni. A wagonál meg csupaszít, bedug, megy tovább. Azt sehogy nem tudja elrontani.

Üdv. Segítséget szeretnék kérni. Konyhában a gáztűzhely gáz csonkjától milyen messze lehet egy konnektort elhelyezni. A segítséget előre is köszönöm.

Te magad írtad, idézted:. Ez nem a forgalmazásról szól, csak az LVD alá alá tartozik az ilyen termékek forgalmazása is. Ahogy példul a bevizsgáása és a készüléke alkalmazása is. Már tényleg lassan csak én érzem úgy, hogy magyarul beszélek? A wago nem termék? A vezeték amit kötni kell nem termék? A szabványban szereplő utalások nem a termékekre és nem a termékek használati, szakmai direktíváira vonatkoznak? Tényleg kezdem nem érteni.

Csak annyiban mondanék ellen, hogy minket megtanítottak becsülettel forrasztani. Mégpedig úgy, hogy egyik kezedben az ón, másikban a páka és nem a páláról taknyolja az ember az ónt, hanem a réz, vagy bevont felületet melegíti és annak tolja oda a forraszanyagot. Nem a pákának. A forrasztás célja a mechanikai rögzítés. Azaz ha mechanikusan jól van kivitelezve - a forrasztás jó. Ennek semmi köze a szigeteléshez, mert például elektronikában nincs feltétlenül egy huzalellenálláson szigetelés ami megégne. Hullamforrasztásnál is elhiheted, hogy precíz a technológia és tökéletes forasztás is létrehozható vele - mégsincs műanyag szigetelésről szó (maximum üvegszálasról). Az erősáramú környezetben pedig ha használod a forrasztást - akor kivitelezőként, kivitelezői felelősséggel teszed. Azaz teljesen mindegy én, vagy a műszaki ellenőr. oktató barátom mit mond, a te személyes felelősséged a végeredmény. Akár jó a forrasztás akár nem, a te alkalmazott technológiád. Amit persze ő műszaki ellenőrként már megkifogásolhat egy közös munkánál. A többi tényleg felesleges és meddő vita.

Csak hogy ne Wago-ról legyen szó. Kb két hónapja teljes felújításon esett át egy ház, mivel vezérelt mérőre nem volt szükség le lett jelentve a szolgáltatónak a mért vezeték csere és hogy vigyék el a mérőt. Mai nap sikerült odatévedniük elvitték a mérőt otthagyták a kilógó vezetékeket (a folyosón) és közölték a tulajjal hogy szóljanak a Villanyszerelőjüknek csináljon itt rendet ők csak a mérőt viszik el

Így van ez, így igaz, odahaza, vagy bármely átlagos háztartásban 10-am 16Amp,nél több áram nem folyik át, semmilyen 230V-os fogyasztó részére, tehát ha, valaki elköveti azt a dolgot hogy wagozás előtt, pl .régi házban, leforrassza/ónozza/ a 1,5-rézhuzalt,azután összedugja, akkor biztos a kontakt, az a kötés 30évig stabil marad.
Én spec. kint a vízműben leforrasztottam, az új 1,5-es sodrott réz vezetékek végeit, mielőtt bekötöttem a DIL-052d, mágneskapcsolókat, na meg a 3KW-os szivattyú-motor vezeték betáp-csatlakozásait is, saruzáskor.

Még a kőkorszak idején 26 évvel ezelőtt kaptunk ajándékba egy lakást akkor azzal kezdtem hogy.átvezetékeltem az egészet
Ingyért potom pénzért kaptam egy ismerőstől Mtk 2.5 illetve 1.5 ös kábeleket
Ezzel lett a vezetékelés megoldva 40mm hosszan blankolva összesodorva majd leforrasztva na itt hozzá tenném akkor a szabvány ezt irta elő ezt követve készült!
Na de jöttek mentek a mindenkori szabványok s most tartunk a wago nál nincs ebbe semmi majd lesz egy ujjabb találmány és a wago feledésbe megy .
Na de visszatérve a 26 évvel ezelőtt szabványszerinti forrasztott kötésekre azt tudom mondani hogy bárki ide jöhet megnézni megmutatom !
Azok ugyan olyan állapotban vannak mint anno le lettek forrasztva soha sehol nem melegedett meg még csak a szigetelő szalag sem változott el rajta .
Kicsit porosabb mint uj korában volt oszt ennyi .