Fórum témák
» Több friss téma |
Anno a 90-97es években, sok-sok Grundig Thomspon, Samsung, VT, sztv, végezte a kukában, 10-14éves korában, mert elengedték a forrasztások, a nagy áramú részeken,lásd táp-panel, sorvégfok, és környéke.
A sorvégtranzisztorok olykor tönkrementek, zárlatossá váltak, mert egy kollektorba kapcsolt dióda, és/vagy impulzus kondi, forrasztása, annak kivezetése körberepedezett, befeketedett, tehát nem érintkezett, a panelon..
Ennek semmi köze a lakás villanyszereléshez .
Egyszerűen ott hanyag munkát végeztek oszt annyi. A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2019
Ilyenre mi nem nagyon emlékszünk, pedig van akinél a garázsban másfél méter magasan állnak a TV alaplapok. Ez a forrasztásrepedősdi dolog épphogy azóta van, amióta elő van írva az ólommentes ón. Az ólmos rugalmas volt, nem repedt. Az ólommentes rideg, az bizony reped. Én mondjuk részben örülök is neki, mert sok olyan eszközt meg lehet így venni alkatrészárban, aminek csak annyi baja van, hogy elrepedt a tápjában egyetlen forrszem.
Sziasztok, lenne egy szakmai kérdésem, eon mérőhely kialakításnál, azt mondták hogy a földet be kell vezetni a mérődobozba, 16 os MKH val, azt bele egy sorkapocsba abból megy be a házba a 10 es MKH föld, szintén a sorkapocsba megy bele a bejövő Nulla majd innen megy az órába és onnan tovább a lakásba. Ez így van? jól értelmeztem?
Igen elmü terület de.nem régen csinálták nálam valóban a földelés bemegy a mérő dobozba de itt direkt megszakitás nélkül megy tovább az elosztóba .
10es MHK vezetékkel végig kb 10méterre. A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2019
Csak ÉMÁSZ területen mondom. 16-os MKH Mérőszekrényben már nem kötünk be se visszük Szondától a lakáselosztóba megy. Sajnos CIROKL-nál nem megfelelő emberek jártak és nem megfelelő keresztmetszetet használtak
Ezt nem mondod komolyan ugye? Nálunk a gelkába amikor kis srác voltam a gelkás dolgozó későbbi főnököm "tanítgatott" Ott hangzott el hogy legtöbb hiba a kirepedt forrasztás. Ólommentes még a kanyarba se volt szerintem.
Az még ok is hogy netán nálam nem megfelelő emberek voltak a szerelők na de aki hivatalosan átvette az elvégzett munkát az.akkor ki volt szerinted?
Az elvéggzet munkáról az átvételről mindez szabványositás mindenről papir van amit a szolgáltató hivatalosan átvett na szerinted akkor nálan nem hivatalosan nem jó keresztmetszetet hogyan miképpen vették át.? A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2019
A képen látható kötődobozban a jobb oldalon felül kimenő 5x2.5 mm2-es kábel fekete, szürke és barna vezetékei három fázis (három 16A-es kismegszakítóval). A kötések megbontása nélkül kellene tudni, hogy folyik-e rajtuk áram vagy sem (az érték mindegy). Hogyan oldanátok meg a mérést ilyen szűk helyen?
Az ajánlott lakatfogók mérőfeje ránézésre nem férne oda. Elvileg Hall szenzorosak. A mérőfej kinyitott állapotában a vezetéket éppen a kinyílt rész közé pozicionálva nem működne folyik, nem folyik áram alapon? Flexibilis mérőfejjel valószínűleg beférne a vezetékek közé, de annyit nem ér, amennyi az ára. A fali kötődoboz elérhetetlen helyen van méréshez. A kismegszakítóknál a vezetékek fedél alatt vannak, amit nem szeretnék levenni. A fogyasztónál nem lehet megnézni, hozzáférhetetlen helyen van és csak roncsolással bontható. Bármi más mód esetleg (villanyszerelő kihívása előtt)?
A WAGO végén, ahol a veztékvég van található mérési pont. Oda egy multiméter vagy feszültségvizsgáló mérőhegye befér.
Bővebben: Link
A videón 1:40-nél látható.
Tudom, hogy a WAGO-n van mérési pont az elején és a hátulján is (kezembe vettem egyet, megnéztem). Sőt, a kötődobozból mindhárom fázis ki van vezetve lengő dugaljra, ahol sokkal jobban hozzáférhető. Ebből hogyan derül ki melyik fázison folyik áram? A terhelés be-ki kapcsolása közben mértem rajtuk feszültséget remélve, hogy terhelve esik a feszültség (néhány Voltot). Ennek ellentmondásos eredménye lett. Pont azon az egy fázison nem esett a feszültség, amelyikre biztosan be van kötve a fogyasztó. Egy másik fázison esett 2V-ot és ugyanennyit emelkedett a terhelés lekapcsolásakor.
Sziasztok!
Egy ideje olvasója vagyok ennek a témának és most döntés előtt/vásárlás állok. Egy régebbi villanyszekrényt szeretnék kicserélni. A kérdésem az lenne, hogy 16A-es és 20A-es kismegszakítókat dobozon belül, milyen keresztmetszetű vezetékkel kell kötni? Tömör vagy sodrott? (Alu volt kötve eddig, de rézre cserélném) Köszönöm!
Akkor , hogy szaporítsam, gazdagítsam a tapasztalatokat forrasztás, kötés témában. Ma hívtak egy bérlakáshoz, ahonnan most költözött ki a bérlő. Nem működik a hűtő dugalja. A kötődobozokban alu sodorva rézzel 1mm2 , 8db konnektor sorbafűzve rajta. A sodrott kötéseken sem forrasztás, sem wago, sem sorkapocs, csak vékony, leszáradt szigetelés. A kötések lazák voltak. Volt egy rátoldott hosszabbító az egyik dugaljáramkörön (mosogatógép). Teljesen összeégve. A kismegszakítók csavarjai lazák. Ez a gyakorlat - sajnos. Hiába megy a vita arról, mi a jobb, vagy rosszabb, ha a trehány munka a gyakorlat. Megbeszéltem a tulajjal, hogy nemsokára kb 1 napos munkával legalább a túl sok áramkört kellene kicsit szeparálni , lecserélni az 1-es vezetéket 1,5-ösre és rendesen megkötni a vezetékeket. Itt a mennyezeti Alu MM falvezetékek miatt jobb lesz a wago, mert Alu és réz lesz kötve. Teljes felújítás nem lesz, de legalább a direkt tűz és életveszély nem fog fennállni.
Szia! 50mm2-es keresztmetszet még köthető kismegszakítóban. A gyári réz sínezés 150A-es. Én sínezni szoktam a bejövő oldalt, az elmenő pedig nyilván a fogyasztóhoz és a kismegszakítóhoz igazodó keresztmetszet. Ha átkötést használok, azt is 25mm2-es-ös sodrott vezetővel (hacsak nem kell még nagyobb). Miért? Mert sokszor ha utánam dolgozik valaki, előfordul, hogy csak továbbfűzi a betápot. 2db 25mm2-es vezeték pont 50mm2, azaz fel lehet láncolni kényelmesen a kismegszakítóban. A sodrott vezető szépen érvéhüvelyezhető, könnyen hajlik. Iker érvéghüvelyekkkel is könnyen préselhető, láncolható. Nyilván sínezésnél a bekötőszemek is kellenek a 3 vezető rákötéséhez. Igaz alapvetően nagyobb méretű elosztókal dolgozom, ahol becsületesen an főkapcsoló, megfelelő túlfeszülség és túláramvédelmek, motorvédő áramkörök, fi relék. A túlfeszvédelemhez is kell a keresztmetszet becsülettel.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2019
Dobozon belül ?
Rövid leszek : semmilyen. Talán csak 1 vezeték a FI-relé kimeneteés a Nulla sín között 10 mm2 sodrott réz, érvég hüvelyezve.
Mérőhely, vagy a fogyasztói kismegszakító doboz ?
Csak 1 lehetőséged van, szemmel is látszik : a szürke vezeték.
Másodikos iparitanulóként néhány hétig napi tevékenységem volt a kábelsaruforrasztás. Persze alapos okítás után. Mipoláncsövet húzni minden érre, csupaszolni a végét, rászorítani a kábelsarut, belemártani a forrasztóvízbe majd a cinfürdőbe. Addig benne tartani, amíg rendesen befutotta a felső szélét. Kihűlés után ráhúzni a sarura a mipoláncsövet, bandázsolni (kenderzsineggel), úgyszintén az erek tövénél mindent egybe. Végül lekenni "trutymóval" (oldott nyersgumi). Használati körülmények: 100% páratartalom, esetenként víz alatti üzem. Szélsőséges hőmérsékletek Izraeltől Ob-Jenyiszej-Lénáig (úszódaru, szibériai vontatóhajók).
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Egy XBS sínes dobozba szeretnék mindent újrakötni. Van a telken egy melléképület, ott van az óra és annak kismegszakítói, onnan jön be a házba.
Itt kellene kicserélnem a régi dobozt, szebbre, jobbra. Két ajánlást is mondtatok, az 50mm2 és a 10mm2 között elég nagy eltérés van nem? Mindenképpen ha már újrakötöm, akkor külön fi relére szeretném a fürdőt és a konyhai aljzatokat a ház többi pontjától, két fi relé így tuti van. Szerencsére az eddigi vezetékezés is megengedi ezt. Így két nulla sín is lesz mindenképp. Szóval akkor 10mm2 sodrott vezeték érvéghüvelyezve elég?
Nem egészen értelek, mire van egy lehetőségem? A szürke a háromból az egyik fázis. A másik két fázis a fekete és a barna. A képen is látszik, hogy mindhárom fázis elmegy a fogyasztó felé. A fogyasztónál nem biztos, hogy mindhárom be van kötve (a fogyasztó hozzáférhetetlen). Mégis kellene tudnom, hogy a fogyasztó melyik fázisokat használja a háromból.
Elfogadható áron tudnátok olyan lakatfogót ajánlani, amely alkalmas ilyen kis helyen történő mérésre? Egy hagyományos méretű, Hall-szenzoros lakatfogóval maximum a kinyitott mérőfej nyitható részéig érne be a vezeték, de semmiképpen sem a fej belsejébe, tehát nem lehetne becsukni. Ha az érték mindegy, folyik áram-nem folyik áram alapon mérne valamit? Nyitott fejjel egyáltalán megkezdődik a mérés? Ha valaki rendelkezik UNI-T UT210E lakatfogóval és kipróbálná, nagyon hasznos lenne.
Ha van tapasztalatod mivel itt láthatóan toldva van, akkor egyszerűen is beköthetsz egy ampermétert. 20Aos mérésre képes multiméter megteszi. Biztosítót lekapcsolod bekötöd, beállítod, visszakapcsolod és kapcsolod a sütőt, meglátod terheli-e.
Igen, ez igaz és megfontolandó. Viszont írtam egy kikötést: nem bontom meg a villanyszerelő kötéseit. Tapasztalatom szerint a WAGO nyomot hagy a vezetőben, mintha egy kés belevágna. Bontás esetén újracsupaszolnám a vezetékek végeit, kivágva a sérült részt. Ebben az agyonzsúfolt kötődobozban minden kötést szét kellene húzni (azt is, amelyet nem érint), hogy hozzáférhetőek legyenek a vezetékvégek a csupaszoláshoz. Innentől minden vezetékvéget csupaszolni kellene, a külső szigeteléseket rövidíteni. Elvi okokból a villanyszerelő munkájába nem szeretnék belenyúlni. Ha teljesen veszett ügy kimérni, akkor ide tudom hívni. Hasonló áron jönne ki, mint amennyiért lakatfogót vagy nagyon jó multimétert kapok.
A rajzon látható módon rábújtatsz a vizsgálandó vezetékre egy felhasított vas csődarabot. Lehet U alakra hajtott lemez is. Akkorát, ami éppen befér. Közelébe lógatsz cérnán egy varrótűt. Valakivel bekapcsoltatod az ellenőrizni kívánt fogyasztót. Ha ugyanezt mindhárom vezetéknél elvégzed, eltérést látsz a tű viselkedésében. Ha éppen abban a vezetékben folyik az áram, beugrik a résbe és esetleg zizeg. Ha a mellette folyó vezetékben folyik az áram, akkor is mozdul, de nem a rés felé és nem olyan intenzíven. Persze jó, ha közben semmi más nem működik a lakásban.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2019
Köszönöm a tipped! Elektromágnes elvnek tűnik. A cső vagy lemez vastagsága, illetve belső átmérője lényeges? Esetleg bevágott anya nem jó (ha mágnesezhető)?
Akkorát használj, ami befér! Ha éppen csavaranya, akkor azt. Mindenképpen mágnesezhető legyen!
Persze minél vastagabb falú, minél hosszabb a cső és minél szűkebb a rés, annál határozottabb lesz a reakció. A fő meghatározó a szigetelés külső átmérője, amire rá kell csúsztatni. A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2019
Kísérletezés céljából készítek egy külső kábelszigetelés nélküli hosszabbítót, hozzáférhető (szigetelt) vezetékekkel.
Tű helyett, ha a vascső köré tekernék x menetnyi (réz)drótot, lehetne rajta AC feszültséget mérni? Elektroncso javaslatának módosított változata lenne.
Olvasom, olvasom a korábbi hozzászólásokat, és mivel autóvillamosságban jártasabb vagyok mint lakás elosztó szerelésben, így nézzétek el nekem az esetleg buta kérdést.
Ha a házba 10 vagy maximum 16mm2 kábelen jön be a villany (kb. 20 méter) , akkor a dobozon belül miért kell a korábban "kameleon2" által javasolt 25-50 mm2?
Hogyan képzeled az elrendezést?
Ha zárt vascsőre meneteket tekersz és azon átfűzöl egy áramot vezető szálat, azon az árammal arányos feszültséget lehet mérni. De nem a vezetékek közötti feszültséget. Ha egy-egy vezetékre alufóliát tekersz, a két vezeték bevonata között lehet arra alkalmas nagy bemenő ellenállású műszerrel feszültséget mérni.
Erre szerintem te is tudod a választ Mivel a szolgáltató embere csinálta maszekban a mérőhelyet és ő írt minden papírt Ez ugyanaz mikor mért vezeték csere végett inkább hiba van bejelentve aztán ismerős ismerőse a már megbontotta a mérőt kicseréli a mért vezetéket is és rögtön nem kell szabványosítani Bár egyre nehezebb megkerülni a dolgokat.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |