Ha szivattyúkat építesz be, akkor mindegyik ágba ( radiátor körbe is!) kell visszacsapó is, különben "érdekes" áramlások alakulnak ki. Innentől kezdve a gravitációs áramlás is megszűnik, mert a gravitáció már nem tudja kinyitni a visszacsapót.
A rajz alapján pl ha indul a fan-coil szivattyú, akkor a radiátor körön keresztül (is) áramoltatja a vizet, az üzemi irányhoz képest ellenkezőleg.

Lehet kapni olyan visszacsopót amit a gravitációs áramlás is kinyit, nálam szépen működik.
2 colos és 1,5 colos méretű. Annyi, hogy csak vízszintes ágba lehet beépíteni.
Üdv.

köszönöm a válaszod . berajzolod nekem hova kell a visszacsapó ?
De amúgy ez így működőkepés ?
nekem a lényeg h a radiátorban mindig forduljon meg a víz . mivel a Fan coil szivatyujat a meleg víz fogja kapcsolni. A fan coil olyan szűk a csöve h kell neki a szivattyúz

Szerintem ne tervezd át a rendszert, jó ez így, csak legyen benne nyomás.
Kezdd azzal hogy a csöveket mosd át (ahogy már javasolták) és a teljes rendszert is (kazánban megnyitod a vízbeeresztő szelepet, it a képeken látható leeresztő szelepet szintúgy (wc kagylóba irányítva) és járatod a szivattyút.

Valószínű már az új szivattyú is úgy néz ki mint a régi, csak még nem égett le.

És a 3lábú szelep két szélső állását teszteld le: elvileg csak az egyik szélső állásban szabad a melegvizet átengednie. Ha csak középső állásban enged át egy kevéske meleget a szélső állásokban nem, akkor gyanús hogy fordítva van betéve.

Akárhogy is van bekötve, nem lehet szélső helyzetben mert, akkor valamelyik szivattyú irányát elzárja, elzárhatja (a kazánt vagy a padlófútését). Most valószinűleg a kazán előremenője van elzárva, ezért a 15 másodperces kazán üzem (túlmelegedésre leáll) és az, hogy nincs melegvíz a padlókörben.
A következőt kellene tenni:
1 A kimosást érdemes megejteni, még ha nem is azonnal, meg légteleníteni.
2 Osztó-gyűjtó szelepeket maxra kinyitni
3 Keverőszelepet középállásba tekerni (bal ütközésig majd jobb ütközésig, majd a felét vissza, ha körbeforog, akkor a számskálán az 5-ösre).
4 Hőmérőt tenni a paldló előremenő osztójának közelébe (akármiylet, akár DMM thermoelemmel, vagy gyári csőtermométert a csövére stb..)
5 Padló szivattyút indítani a billenőkapcsolóval
6 Kazánt indítani a termosztát bekapcsolásával
Így el kell induljon a padlófűtés (előremenője melegszik)
Amint a kazán eléri a beállított előremenő hőmérsékletét (kb 60°C) ezt kijelzi akazán, akkor lemodulálja magát (és, ha tudja, akkor folyamatos üzemben tartja ezt a hőmérsékletet.
Ha nem tudja annyira lemodulálni magát, akkor tovább melegszik az előremenő és a kazán leáll utókeringet majd valamikor visszakapcsol...)
Szóval, ha a kazán beállt 60°C körüli előremenőre, akkor a paldó keverpőszelepét kissé elmozdítani az egyik irányba (kb 10% elmozdulás) megvárni, hogy merre mozdul az előremenő osztó hőmérséklete. Majd kis lépésekkel a megfelelő irányba 35-40°C körüli értéket kell beállítani. Közben meg kell nézni, hogy az osztóból mindkét ágban megy-e ki melegvíz.
Ha az osztógyűjtő szelepei elállítgatásra kerülnek, akkor a keverőszelepet újra kell állítani (miután a kazán előremenője állandósult). Sőtt lényegében a kerverőszelepet folyton után kell állítani időnként vagy ha a rendszeren változtatás történik.
Késöbb kellene/lehetne tenni rá egy szervo mozgatót és egy szabályozót.

Ha egyetlen szelep elzárásával tönkre lehet tenni a kazánt akkor ott nagy gondok vannak.. Ez kb olyan hogy a radiátort is szabad teljesen lezárni ha meleg van.. Feltalálták az osztó-gyűjtó szelepet.
Padlófűtéses szobában is szabad lezárni, mert ha csak az ablak nyitvatartásával lehet a hőmérsékletet levinni..

Hát jelenleg úgy néz ki a rendszer, már amennyit megtudtunk róla, hogy a kazán és a keveőszelep között nincs semmi. Nincs radiátoros kör, nincs fix bypass !?.
Szóval, ha a szelep szélső állásban van, akkor valamelyik ága zárva van. A három ágból kettőn szivattyú van, elég nagy az esélye, hogy az elzárt ág az egyik szivattyúé, mindegy hogy most keverésre vagy osztásra van bekötve a szelep (mindkét esetben igaz).
A kazán lehet hogy megvédi a szivattyúját (nyomás, térfogatáram, hőmérséklet, közül mérhet többet is és letilthat ezek rendellenességére).
De a paldó szivattyút a billenőkapcsoló nem védi meg semmitől. A dzsuvától is tönkremehetett, de elképzelhető, hogy akár a helytelen szelepbeállítástól nyúvadt ki.

Próbáltam lerajzolni a rendszeredet és a rajz alapján az alábbi lett a felállás. A keverő szelepedet azt nem ártana átfordítani a bejövő oldalra, hogy ott legyen a nulla állás és jobbra a kevert kör felé a 10-s állás. Ezt a forgató gomb levételét követően az alatta lévő skála meg és elfordításával lehet elérni ha minden igaz. A fordító szelepszár lapolt része nézzen felfelé és ott legyen a nulla állás, amihez képest majd jobbra kell fordítani a szelepszár gombját a keverési oldal felé. A határolónak ezt a skálaívet kell engednie. A jelenlegi skálaállás szerint a kevert oldal el van zárva teljesen és a szivattyú az nem biztos, hogy így keverni tudna. A kazán szivattyúja és a padlóköri szivattyú is a visszatérő ágban van. Ebből csak a kazán szivattyúja nyom a rendszerbe a padlóé csak szívni tudja azt a visszatérőben. Az ajánlott bekötésekben a padlóköri szivattyú az a keverőszelep egyenes ága felől érkező és kevert hőmérsékletű fűtővizet nyomja a padlófűtési körökbe. A lényeg, hogy a keverő szelepet át kellene fordítani, hogy az áramlási irányok aránylag megfelelőek legyenek.

Szia! Annak a szelepnek szerintem több fajtája van. Nem tudjuk, milyen van beépítve. Mindenképpen tedd középállásba és úgy próbáld. Így akár lehet, hogy a kazán visszatérője teljesen el van zárva, a szivattyú csak a csőkígyóban keringeti a vizet, a kazán meg egyáltalán nem tud keringetni, ezért áll le 15 mp után.
( a kazánon hány fokra van állítva a vízhőfok? )

Most is jó helyen van a padló szivattyú. Az hogy a hidegvizet szívja vagy a melegvizet nyomja az ezen szempontból mindegy. A csövek nem lapulnak össze a szívástól mint egy szívószál..

Köszönöm a válaszod !

Akkor hova kell a visszacsapó be tudod rajzolni ?
Lengőtányéros visszacsapószelep
Visszacsapószelep fémtányérral

ebből melyik kell ?

Az addig rendben van de a nyomott rendszerek jobb hatásfokúak mint a szívott, csökkent nyomásúak. A kazán tágulási tartálya az előfeszíti a rendszert és a szivattyúja nyomottá teszi a padlófűtési elosztóig ahol leesik a nyomás a körök irányában amit a visszatérő oldalon mintegy megszívja azt a padlóköri szivattyú. Nem tudom, hogy ez így helyes okfejtés e részemről de egy előremenő ágba kötött maximális fordulatú szivattyú és egy visszatérőbe telepített legkisebb fordulaton működő szivattyú, jó párosítás e ebben az esetben. Nem ismeretes a rendszer nagysága sem, hogy ahhoz elegendő e egyáltalán a kazán 8 literes tágulási tartálya.

Hány wattal fogyasztana kevesebbet a motor ha a fűtés cső másik végébe szereltetné át..?
Villanyszámlában hány eFt/hó? (hány évtized alatt térülne meg az átszerelés költsége?)

Az előre menő ágban lévő motor nagyobb hőterhelésnek van kitéve, így inkább hátrány a dolog...

Előremenő ágba nem érdemes ilyen szivattyút tenni. Magas hőmérsékletnél letilt, azaz amikor legjobban kellene, leáll.

Egyetértek.

Kedves Vim,

Próbáltam átfordítani, de meg se moccan, próbálta fogóval is de nem mertem nagyon erőltetni, ez normális, h ekkora erőt kell kifejteni egy ilyen eszköz elfordításához?

ÜDv
B.

Szia, sajnos nem tudtam elfordítani a szelepet illetve fogóval is próbálkoztam de nem mertem nagyon erőltetni. A kazánt 1-es fokozaton használjuk, ami 35-45 fok között lehet.

Elméletileg nem volna szabad, hogy ennyire szoruljon de a szivattyúdnál látható "szmötyit" látva a csövek elszíneződése is jelentős szennyeződés jelenlétére utal, ami ennél a szelepnél is okozhatott beragadást. A szelep az szétszerelhető, ebből kifolyólag ki is lehet tisztítani ha szennyezett. Ha levetted a forgató gombot, le kell venni a skálázott lapot, mert az alatt van a korlátozó lemez is. Ha pedig alapjában véve nem lehet mozdítani a rajta lévő forgató gomb segítségével akkor az biztosan be van ragadva és ahogy a képen látszik, el van zárva a kevert oldali leágazása ami nem teszi lehetővé a kevert hőmérsékletű víz beállítását.

A javító készlete így néz ki. Ha nem akar mozdulni a forgató tengely, akkor lazítsd meg a csavarjait, ütögesd, kocogtasd meg a tengelyt és közben próbáld fordítani. Ereszteni fog a lazított részeknél de ha visszahúzod a meglazított csavarokat, meg kell szűnjön a szivárgás. Ha onnan színes lé távozik ("szmötyis") akkor nem biztos, hogy ez sikerülni fog. Szinte biztos, hogy át kell mosni a rendszert.

Ha jól láttam a kazánod az nem kondenzációs és nem láttam a hozzá való alacsony fűtési hőmérsékletű rendszerre való csatlakozási dolgokat. Ha ilyen alacsony hőmérsékleten járatod vagy kell járatnod a készüléket annak primer hőcserélő tönkremenetel lesz a vége, mert ÍGY fog kinézni rövid idő múlva. Ezért volna fontos a kevertköri ág nyitása a háromutú szelepnél, hogy fentebb lehessen venni az előremenő hőmérsékletet.

Mivel eddig nem mondtad neki hogy ezt ne fűtés közben csinálja, lehet hogy már a kórházban fekszik égési sérülésekkel a forró víztől és ezért nem tud válaszolni..

nem vagyok olyan bátor, hogy csak úgy hozzányúljak egy ilyen rendszerhez

Kedves Vim,

A kazán melletti szűrőt le mertem szerelni és nagyon sok szmötyi volt benne amit kimostam és visszatettem, azóta a kazán nem áll le 10 másodpercenként folyamatosan megy ameddig kell.

Természetesen az átmosást jövőhéten csütörtökön megcsinálják (én nem merem inkább fizetek érte) és utána jelentkezem még hogy helyrejött e a fűtés.

ÜDv
B

Kedves erbe,

Elvileg automata légtelenítőim vannak és azt mondta a szaki bácsi, hogy nem kell a csapokat kinyitnom.

Üdv
B

Szerintem, ha egy párhuzamos ágban dolgozik egy szivattyú, az csinál akkora ellen nyomást, hogy nem fog kinyitni a szelep a gravitációs áramlástól!

Mindhárom ágba kell visszacsapó. Ha sikerül is olyan visszacsapót beszerezned amit a gravitációs áramlás kinyit, az is csak akkor fog nyitni, ha a szivattyúk nem mennek a többi ágban!

A megtérülés tekintetében egyetértek, persze ha nekem kellene ezzel a kész rendszerrel szembesülnöm, nem okozna problémát az átépítése és a rendszer nyomottá alakítása. Van ITT egy régebbi okfejtés erről a dologról szemléletesen. Ennél a zárt rendszernél a visszatérőbe épített szivattyú az automata légtelenítőkön keresztül be fogja szívni a levegőt és az elég lesz ahhoz, hogy úgy nézzen ki tőle a rendszer ahogy az jól látszik a képeken. A Grunfoss pdf.-ben is mind az előremenő ágba van beépítve a szivattyújuk.

A több évtizedes linked/cikked a nyílt tágulási tartályal rendelkező rendszerekről szól. Ez nem ilyen. Jellemzően 1 bar nyomás van bennük. A szivattyú is 'csak' egy gyenge fűtési keringető szivattyú és nem egy markológép munkaszivattyúja. Ezért egyszerűen képtelen beszívni a levegőt a túlnyomás alatt levő rendszerbe..