Fórum témák
» Több friss téma |
De ha se sorkapocs, se WAGO, akkor mi?
Összesodrod, visszahajtod, majd szigszalagos szigetelés. Teljesen korrekt megoldás. Persze rezet aluval soha ne kössünk össze közvetlenül.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2019
De, lehet, csak nem volt nálam annyi akkor, (plusz vasárnap volt) nem számítottam arra, hogy minden sorkapcsot cserélnem kell, olyan szörnyen gagyi volt....
![]()
Ebben igazad van. Az összetekert, visszahajtott alumínium huzalok; egy sem melegedett ki, égett el az ~50 éves szerelésben, -a fiam lakásának fejújításakor láttuk-, pedig automata mosógép, mikrohullámú sütő is ment az 1-es alumínium dróton. Persze minden rézre lett cserélve, s "hagyománytiszteletből" (meg gyakorlatból) ezek is sodrott kötéssel lettek szerelve.
![]()
Senki nem mondta, hogy a villanyszerelőnek butának kell lennie.
![]()
A sodrás már jó ideje tiltott, csak szólok...
Nem nagyon szoktam hozzászólni, inkább csak olvasok, de ez a téma kérdést váltott ki belőlem: mit csinálsz a sodrott, visszahajlított, esetleg leforrasztott kötéssel, ha újabb leágazást kell létrehozni belőle, azaz egy újabb vezetéket kell hozzákötni? Azért valljuk be, előfordul ilyen eset.
Szétcsavarom, beillesztem az új vezetéket, majd vissza minden. A forrasztásos kötésnél meg kreatívnak kell lenni. Persze az érintés és tűzvédelem mindenek előtt!
A visszahajlítást nem említetted a művelet elején
![]()
Kezdjük ott, hogy a hozzátoldás, bővítés, stb... nem igazán gyakori művelet. Természetesen mindenki úgy dolgozik, ahogy szeret, és ahogyan a helyi viszonyok engedik. Egyénileg, ott a helyszínen dönti el, de persze előre egy terv alapján is lehet módosítani. Én abból indulok ki, hogy a hosszan összesodrott, visszahajtott kötésekkel csak jó tapasztalatom van, ellenben a rugós és csavaros kötőelemekkel, amelyek hajlamosabbak az elmelegedésre. A szigszalag ragasztója pedig nem jobb vagy rosszabb szigetelő a levegőnél, mert ugye az is ott van.
Akkor gondolom a KF típusú kötőelem is tiltott, mivel az sem csinál mást az érvégekkel mint összesodorja.
![]() Még jó hogy nem Amerikában lakunk, ahol a többség faházakban él, plusz még a hálózati feszültség is a fele, így dupla áram folyik a kötésekben, mert akkor még az áramszolgáltatás is tiltva lenne... ![]()
Nem feltétlenül csak a toldásnál, bővítésnél fordul elő a kötés bontása, újrakötése, hanem pl. hibabehatárolásnál is. Zárlat helyét szerintem csak szakaszolással lehet behatárolni, ahhoz meg kötést kell bontani normál esetben. A szigetelőszalag ragasztónál arra gondoltam, hogy amikor betekered a sodott kötést, akkor a kötésben résztvevő csupasz vezeték külső felülete ragasztós lesz és az újrasodrásnál ezt a ragasztós vezetőt tekered össze, ami nem biztos hogy a legjobb kontaktust fogja biztosítani. Arra próbáltam rámutatni, hogy a sodrott/forrasztott kötéseknél az újrakötések alkalmával egyre romlik a kötés minősége, egyre macerásabb jó minőséget elérni. Melyik típusú Wagónál volt negatív tapasztalatod?
Konkrétan nem tudom, hogy mi volt a rugós kötő típusa, de megbarnult, megégett a műanyag tok.
Az oldható típus volt vagy az egyszerű bedugós?
Mérőhely kiépítésénél (HB 3000 FFD) a kábelfogadó méretlen oldalán a kábelbevezetést kizárólag csak csőadapterrel (A 50) lehet szerelni, vagy tömszelencét (AKM) is felrakhatok? Elmű terület.
Köszönöm a válaszokat előre is.
Az első A 50 megoldás alul szerelve földkábeles csatlakozás:Bővebben: Link
Tömszelencés légvezetékes:Bővebben: Link ELMŰ területen elfogadott mind a kettő. Csak a kérdés, hogy te melyiket szeretnéd. Lehet még a ház oldalába is, oda meg teljesen mindegy, ha be van süllyesztve. Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2019
Köszönöm a választ.
A kérdést azért tettem fel, mert földkábeles bekötésre várok de a kábelfogadóban (vezetékeken, doboz hátsó felén, stb.) jelentős páralecsapódás tapasztalható. A páralecsapódás a védőcsőből felpárolgó nedvesség hatására történt. Ideiglenesen a csővéget lezártam, sorkapcsokat kivettem szárítani és a kábelfogadót is kiszárítottam. A félelmem, ha az Elmű beköti a földkábelt, mellette ismét feljön a pára a talajból, így a sorkapcsos kötés rövid időn belül elrohad. Az Elmű biztos nem fog foglalkozni ezzel a problémával, beköti aztán leplombálja. Ezért gondoltam a tömszelencés megoldásra. Hiába írtam az Elműnek, érdemleges választ nem adtak. Nem szeretném akkor „vakargatni a fejemet”, mikor jönnek bekötni a földkábelt. Mi a megoldás? Előre is köszi a választ.
A megoldás egyszerű : a levegő áramlást kell megakadályozni, például kőzetgyapottal.
Alul a fekete KPE cső nagyon benyúlik. Abból is el kellene vágni.
Így elég nehézkes a bekötés. Az elmenő vezetékek érvéghüvelyeit illik négyzet profilra préselni. Amit feltettem első linkelt példát, azon a föld alatt csatlakozik az 50 Mű cső a kPE csővel, hogy a földkábeles csatlakozó doboz ne kaphasson párát. A szürke cső és a doboz között teljes tömítettség van és kell lenni. A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2019
Csak ahhoz tudok hozzászólni és segíteni, amit a képen látok. Az egészből nem sokat látni, a környezete hiányzik, pedig az is lényeges.
A mérőhelyet nem én építettem ki, hanem regisztrált szerelő. Sajnos nem ismerem a szabványokat, csak a problémával szembesültem.
A KPE cső csak 1m hosszú, mely benyúlik a föld alá kb. 20 centire, a pára a földből párolog fel a csövön keresztül. Amikor az Elmű ráköt, akkor a KPE csövet meghosszabbítja az általa hozott védőcsővel egészen a villanyoszlopig? Ez a védőcső toldás (meghosszabbítás) teljes tömítettséget fog biztosítani? Meg fog szűnni a kipárolgás? Vagy hogyan történik a rákötés? Újabb fejlemény: szóltam a szerelőnek. Kijött és felcsavarozott a kábelfogadóra egy zárólapot, melyre egy csőadaptert is rárakott. Azért csavarozta, mert a doboz alja nincs kikönnyítve, a hozzá adott 4db ékkel nem rögzíthető a zárólap (a HB 3000 FFD összes oldala teljesen sima). Nekem ez nagyon gagyinak, sufnituningnak tűnik. Úgy érzem, egyre rosszabb lesz ez a mérőhely. Mit tanácsolsz? Megcsinálom saját magam, csak mondja meg végre valaki, hogy hogyan. Én is szerelő vagyok csak másik szakmában. Köszönöm a választ.
Nem, egy vékony narancs nyelvet kell kifordítani. Ilyen forma volt.
Tényleg érdekes amiket belinkeltél. Különösen Ferenc1234 képeinek és a hozzászólásának tükrében.
A méretlen kábel teljesen zárt védőcsőben érkezik. Ez eddig OK. De az IP6x (IP4X; IP5x) védelem csak akkor lehetséges, ha a tömszelence közvetlenül a kábelre szorul rá. A linkelt légkábeles bekötésnél pont a védőcső másik vége nem látsik, ahonnét a víz(pára) szépen be tud hatolni. A földkábeles linknél, pedig Ferenc1234 képein látható, hogy kb. mi várható. Tény, hogyha nem kábelen érkezik a méretlen, hanem vezetékeken (4x1x16mm2), akkor esély sincs a páramentes csatlakoztatásra. Hogyan lehet ezeket kivédeni?
Idézet: „benyúlik a föld alá kb. 20 centire, a pára a földből párolog fel a csövön keresztül” Az 50-es csőadapterre MÜ I 50 csővel kell lemenni, de mélyebbre. ( Ezért párásodik ) A bilics nem erre van előkészítve ? Arra egy ilyen Bővebben: Link csövet kell vinni a telekhatárig terepviszonytól függően 0,6 - 0,8 m mélyen. Persze odafigyelve, hogy víz, gázcső merre megy, hogy az ne sérüljön. A cső tartalmazza a behúzót és a csatlakozó idomot. Erre már tud az ELMŰ a telekhatáron kívűl csatlakozni, kábelt behúzni.
A linkelt légkábeles megoldás nekem se tetszik. Az a tulaj hanyagsága, hogy miért nem tolja össze a csövet és rögzíti, hogy ne csússzon szét.
Nincs is védett helyen. Szerintem csak ideiglenes mérőhely lehet. |
Bejelentkezés
Hirdetés |