Fórum témák
» Több friss téma |
De ha se sorkapocs, se WAGO, akkor mi?
Összesodrod, visszahajtod, majd szigszalagos szigetelés. Teljesen korrekt megoldás. Persze rezet aluval soha ne kössünk össze közvetlenül.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2019
De, lehet, csak nem volt nálam annyi akkor, (plusz vasárnap volt) nem számítottam arra, hogy minden sorkapcsot cserélnem kell, olyan szörnyen gagyi volt....
Ebben igazad van. Az összetekert, visszahajtott alumínium huzalok; egy sem melegedett ki, égett el az ~50 éves szerelésben, -a fiam lakásának fejújításakor láttuk-, pedig automata mosógép, mikrohullámú sütő is ment az 1-es alumínium dróton. Persze minden rézre lett cserélve, s "hagyománytiszteletből" (meg gyakorlatból) ezek is sodrott kötéssel lettek szerelve.
Senki nem mondta, hogy a villanyszerelőnek butának kell lennie. A mérnökök is rácsodálkoznak néha, hogy az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat között mekkora a szakadék.
A sodrás már jó ideje tiltott, csak szólok...
Nem nagyon szoktam hozzászólni, inkább csak olvasok, de ez a téma kérdést váltott ki belőlem: mit csinálsz a sodrott, visszahajlított, esetleg leforrasztott kötéssel, ha újabb leágazást kell létrehozni belőle, azaz egy újabb vezetéket kell hozzákötni? Azért valljuk be, előfordul ilyen eset.
Szétcsavarom, beillesztem az új vezetéket, majd vissza minden. A forrasztásos kötésnél meg kreatívnak kell lenni. Persze az érintés és tűzvédelem mindenek előtt!
A visszahajlítást nem említetted a művelet elején . Gondolom az első kötésnél sodrást úgy csinálod, hogy hosszabra hagyod a csupasz vezetéket, összesodrod, majd az összesodort részt méretre vágod. Na de ez hogy fog történni a második, esetleg harmadik sodrásnál a hepehupás vezetéknél (tömör vezetékről beszélünk)? Hogy tisztítod le a szigetelő szalag ragasztóját a girbegurba vezetékvégről az újrasodrás előtt?
Kezdjük ott, hogy a hozzátoldás, bővítés, stb... nem igazán gyakori művelet. Természetesen mindenki úgy dolgozik, ahogy szeret, és ahogyan a helyi viszonyok engedik. Egyénileg, ott a helyszínen dönti el, de persze előre egy terv alapján is lehet módosítani. Én abból indulok ki, hogy a hosszan összesodrott, visszahajtott kötésekkel csak jó tapasztalatom van, ellenben a rugós és csavaros kötőelemekkel, amelyek hajlamosabbak az elmelegedésre. A szigszalag ragasztója pedig nem jobb vagy rosszabb szigetelő a levegőnél, mert ugye az is ott van.
Akkor gondolom a KF típusú kötőelem is tiltott, mivel az sem csinál mást az érvégekkel mint összesodorja.
Még jó hogy nem Amerikában lakunk, ahol a többség faházakban él, plusz még a hálózati feszültség is a fele, így dupla áram folyik a kötésekben, mert akkor még az áramszolgáltatás is tiltva lenne...
Nem feltétlenül csak a toldásnál, bővítésnél fordul elő a kötés bontása, újrakötése, hanem pl. hibabehatárolásnál is. Zárlat helyét szerintem csak szakaszolással lehet behatárolni, ahhoz meg kötést kell bontani normál esetben. A szigetelőszalag ragasztónál arra gondoltam, hogy amikor betekered a sodott kötést, akkor a kötésben résztvevő csupasz vezeték külső felülete ragasztós lesz és az újrasodrásnál ezt a ragasztós vezetőt tekered össze, ami nem biztos hogy a legjobb kontaktust fogja biztosítani. Arra próbáltam rámutatni, hogy a sodrott/forrasztott kötéseknél az újrakötések alkalmával egyre romlik a kötés minősége, egyre macerásabb jó minőséget elérni. Melyik típusú Wagónál volt negatív tapasztalatod?
Konkrétan nem tudom, hogy mi volt a rugós kötő típusa, de megbarnult, megégett a műanyag tok.
Az oldható típus volt vagy az egyszerű bedugós?
Mérőhely kiépítésénél (HB 3000 FFD) a kábelfogadó méretlen oldalán a kábelbevezetést kizárólag csak csőadapterrel (A 50) lehet szerelni, vagy tömszelencét (AKM) is felrakhatok? Elmű terület.
Köszönöm a válaszokat előre is.
Az első A 50 megoldás alul szerelve földkábeles csatlakozás:Bővebben: Link
Tömszelencés légvezetékes:Bővebben: Link ELMŰ területen elfogadott mind a kettő. Csak a kérdés, hogy te melyiket szeretnéd. Lehet még a ház oldalába is, oda meg teljesen mindegy, ha be van süllyesztve. Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2019
Köszönöm a választ.
A kérdést azért tettem fel, mert földkábeles bekötésre várok de a kábelfogadóban (vezetékeken, doboz hátsó felén, stb.) jelentős páralecsapódás tapasztalható. A páralecsapódás a védőcsőből felpárolgó nedvesség hatására történt. Ideiglenesen a csővéget lezártam, sorkapcsokat kivettem szárítani és a kábelfogadót is kiszárítottam. A félelmem, ha az Elmű beköti a földkábelt, mellette ismét feljön a pára a talajból, így a sorkapcsos kötés rövid időn belül elrohad. Az Elmű biztos nem fog foglalkozni ezzel a problémával, beköti aztán leplombálja. Ezért gondoltam a tömszelencés megoldásra. Hiába írtam az Elműnek, érdemleges választ nem adtak. Nem szeretném akkor „vakargatni a fejemet”, mikor jönnek bekötni a földkábelt. Mi a megoldás? Előre is köszi a választ.
A megoldás egyszerű : a levegő áramlást kell megakadályozni, például kőzetgyapottal.
Alul a fekete KPE cső nagyon benyúlik. Abból is el kellene vágni.
Így elég nehézkes a bekötés. Az elmenő vezetékek érvéghüvelyeit illik négyzet profilra préselni. Amit feltettem első linkelt példát, azon a föld alatt csatlakozik az 50 Mű cső a kPE csővel, hogy a földkábeles csatlakozó doboz ne kaphasson párát. A szürke cső és a doboz között teljes tömítettség van és kell lenni. A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2019
Csak ahhoz tudok hozzászólni és segíteni, amit a képen látok. Az egészből nem sokat látni, a környezete hiányzik, pedig az is lényeges.
A mérőhelyet nem én építettem ki, hanem regisztrált szerelő. Sajnos nem ismerem a szabványokat, csak a problémával szembesültem.
A KPE cső csak 1m hosszú, mely benyúlik a föld alá kb. 20 centire, a pára a földből párolog fel a csövön keresztül. Amikor az Elmű ráköt, akkor a KPE csövet meghosszabbítja az általa hozott védőcsővel egészen a villanyoszlopig? Ez a védőcső toldás (meghosszabbítás) teljes tömítettséget fog biztosítani? Meg fog szűnni a kipárolgás? Vagy hogyan történik a rákötés? Újabb fejlemény: szóltam a szerelőnek. Kijött és felcsavarozott a kábelfogadóra egy zárólapot, melyre egy csőadaptert is rárakott. Azért csavarozta, mert a doboz alja nincs kikönnyítve, a hozzá adott 4db ékkel nem rögzíthető a zárólap (a HB 3000 FFD összes oldala teljesen sima). Nekem ez nagyon gagyinak, sufnituningnak tűnik. Úgy érzem, egyre rosszabb lesz ez a mérőhely. Mit tanácsolsz? Megcsinálom saját magam, csak mondja meg végre valaki, hogy hogyan. Én is szerelő vagyok csak másik szakmában. Köszönöm a választ.
Nem, egy vékony narancs nyelvet kell kifordítani. Ilyen forma volt.
Tényleg érdekes amiket belinkeltél. Különösen Ferenc1234 képeinek és a hozzászólásának tükrében.
A méretlen kábel teljesen zárt védőcsőben érkezik. Ez eddig OK. De az IP6x (IP4X; IP5x) védelem csak akkor lehetséges, ha a tömszelence közvetlenül a kábelre szorul rá. A linkelt légkábeles bekötésnél pont a védőcső másik vége nem látsik, ahonnét a víz(pára) szépen be tud hatolni. A földkábeles linknél, pedig Ferenc1234 képein látható, hogy kb. mi várható. Tény, hogyha nem kábelen érkezik a méretlen, hanem vezetékeken (4x1x16mm2), akkor esély sincs a páramentes csatlakoztatásra. Hogyan lehet ezeket kivédeni?
Idézet: „benyúlik a föld alá kb. 20 centire, a pára a földből párolog fel a csövön keresztül” Az 50-es csőadapterre MÜ I 50 csővel kell lemenni, de mélyebbre. ( Ezért párásodik ) A bilics nem erre van előkészítve ? Arra egy ilyen Bővebben: Link csövet kell vinni a telekhatárig terepviszonytól függően 0,6 - 0,8 m mélyen. Persze odafigyelve, hogy víz, gázcső merre megy, hogy az ne sérüljön. A cső tartalmazza a behúzót és a csatlakozó idomot. Erre már tud az ELMŰ a telekhatáron kívűl csatlakozni, kábelt behúzni.
A linkelt légkábeles megoldás nekem se tetszik. Az a tulaj hanyagsága, hogy miért nem tolja össze a csövet és rögzíti, hogy ne csússzon szét.
Nincs is védett helyen. Szerintem csak ideiglenes mérőhely lehet. |
Bejelentkezés
Hirdetés |