Szerintem ezzel a témával az a legnagyobb probléma, hogy nem hisszük el, amit hisz(hall) a másik.
Részemről egyszerűen irigylem a kifinomultabb hallásúakat. Hogy csinálja?
Mint már megjegyeztem, akit ez a tény irritál - mármint a nüanszok kihallása másoktól - az mondja, hogy ő is hallja.

Nem oktatóként, de legondolkodtatónak.
Nem vagyunk egyformák, csak bizonyos dolgokban hasonlíthatunk egymásra.
Mindenkit megillet a tisztelet, és a mások másságának tudomásul vétele.
Ha valaki egy klubba jár a hozzá hasonlókkal, azzal nem zavar másokat.
Az viszont érthetetlen, hogy a mások mért akarják az előbbiek társalgását megzavarni, esetleg még arrogánsan véleményezni is.
Ezek a Fórumtársak, mért nem csinálnak maguknak egy külön topic-ot, ahol a tőlük eltérőeket jól elszenyáznák. Én biztos nem mennék oda, hogy véleményemmel cukkoljam Őket.
Ha valaki meghallgatta volna Orbán József fórumtársunk által közzétett okosságot (összesen több, mint 2 óra), rájöhetne e topic témájához is kapcsolódóan, a minőségi hifi hatalmas problémaköréből származó, szinte átláthatatlan tennivalók sokaságára. És a végeredmény így is erősen képlékeny.
Az ember megteszi, ami tőle telik (nem csak beszél róla), és reménykedik, hogy a füle nem utasítja el az eredményt.
Király Tibor ötleteit szoktam hasznosítani (idéztétek), ha nem sértem meg vele, én azt mosdanám egy munkaközösségben vagyunk.
Azonban kapcsolásait, csak elvileg használom, a konstrukcióim eltérőek az övéitől, a saját elképzeléseim miatt.
Ezt az elhatározást, a szerzet információkra támaszkodva, azokat kipróbálva, alakítottam ki.
Én nem elveket szoktam ajánlani, hanem kipróbált dolgokat.
Így az említett bizonytalanságok, csupán a témakörhöz tartozó munkafolyamatok része, azonban ez a hozzáértőknek (értve, akik ebben az irányban nyomulnak e témában, e topic-ban), ez nem a bizonytalanságot jelenti, csupán a megválaszolandót, azaz kipróbálást (nem elvileg).
Tapasztalataim szerint, minél jobb a rendszer, annál nehezebb etetni. Ezt sem én találtam ki, de egyre jobban gond nálam is. Mondhatnám a jövőben etető gépeket kell csinálnom, ami szintén nem látszik olcsónak, nem beszélve a minőségi műsoranyag eléréséről.
Egy felvetésre, az olyan autó amit az F1-en, és a körúton is használsz, egyik helyen sem mész vele sokra, de biztos, hogy elcsodálkoznának rajtad mindkét helyen.

Egy gond van ezzel. Itt nem zenehallgatás folyik, hanem alkatrészhallgatás. Gondolom annál jobban tetszik egy "zene" minél több újdonságot hoz az épitett rendszereddel. Mert ez lehet a céld. Van egy hobbid, örömöd van benne. Milyen zenét szeretsz? Vagy inkább milyen zenét szeresz hallgatni? Pisz

Gond valóban van ezekkel a dolgokkal, de nem is egy.
Egy kicsit rapszódikus a gondolatod.
Minden az egész része.
Már írtam gyerekorom óta zenebarát vagyok, pár évet magam is próbálkoztam, de hamar leköröztem akkori játékképességemet. A zenében mindenevő vagyok, a modern klasszikusig bezárólag. Azonban így hetven felé, az ember türelme változó, és a hallgatás hosszát ma már ez befolyásolja nálam. De bármilyen műfajban elidőzök, ha kifogok egy jó előadót, legyen az Bach, Schnittke, vagy Foo Figters műfajilag. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent zenét ismerek, mert az ember életének rövidsége, a munkavégzés mellet, ezt nem teszi lehetővé.
Azonban leginkább a zeneszeretetem miatt építek.

Ő? Egy arrogáns, beképzelt, de az elektronikához valójában nem értő, (viszont nagyon azt hiszi, hogy nagyon ért hozzá) alak, akit más fórumokról a nagy pofája miatt már régen kib...ak, mint macskát s...ni. Azt hiszi, hogy ő s...a a spanyol viaszt. A személyes tapasztalatom az vele, hogy a pofátlan, másokat lekezelő megmondóember stílusa múlja csak felül szakmaiatlan féltudását drága karcsikánknak.

Hátrébb az agarakkal skacok! Tereljétek vissza a beszélgetést szakmai beszélgetésre. Köszönjük!

Az érdeklődőknek, a Burson V6, 90% bejáratásnál lefelé visszahúzódó mélyeket mutat.

Füled kezdi megszokni. Kell valami új.

Nem neked írtam a fentieket, mivel te nem érdeklődő vagy, hanem kötekedő.

Idézet:
„elektronikához valójában nem értő,”

Ezt cáfolom. Mihez, kihez képest nem? Ismerem annyira, hogy ez súlyos ráfogás!
A hsz-ed meg kritikán aluli.
Több józansággal érdemes itt megnyilvánulni, szerintem...

Sajnos a töröltetés miatt nem tudom díjazni nagym6 fórumtársunk, általam vélt józan belátását, és ezúton köszönöm Neki döntését.
Mért is?
Többen felvetettük, hogy a fórum ezen topic-ja nem szemetesláda. Hogy aki unatkozik, idejár kötekedni, és elvtelen kijelentéseket tenni, személyeskedni. Megértem, hogy Nektek is van "munkaközösségetek", de méltányosabb lenne, ha nem itt tartanátok összejöveteleket. Meg az is jó lenne, mielőtt jogokra hivatkoztok, betartanátok alapvető viselkedési normákat, netán kötelezettséget éreznétek e fórum színvonalának megtartására.
Remélve, hogy vélt sérelmeteken felülkerekedik a józan ész, előre megköszönném, a továbbiakban, megértő magatartásotokat, a fórum minden olvasója nevében is.

A Burson V6 classic sigle áramkörök gyári ajánlás szerinti, bejáratást követő,
általam tapasztalt hangjáról.

A V6 vásárlásáról az általam elérhető információk alapján, átérezve annak
bizonyos, rám nézve bizonytalan eredményességét, döntöttem.
Kicsit ezt olyannak gondoltam, mint a házasságot, ha boldogságra vágysz, hát
megpróbálod azt elérni, de lehet más vége is a vágyakozásnak.

Kinek a szőke, kinek a barna.
Az információk, melyeket elértem, és tetszett a V5-ről, és a gyári oldalon a
vivid és classic bemutatása volt.
Van némi tapasztalatom abban, hogy milyen nehéz szavakkal pontosan
kifejezni érzéseket, hallható hangokat.
Úgy, hogy a tapasztalataim alapján magamat logopédusnak vélem e dolog-
ban, amikor a hangzást kifejező „motyogásokat, retorikát” hallok, olvasok.
Azonban ez még mindig lehet kevés a gyakorlatban, az egyéni interface-k
miatt.
A gyári ajánlásban a V6 vivid több tekintetben is jobb a V5-nél, és a színpada
tágas, hangzása pontos, és precíz.
A V6 classic-é még másabb a V5-nél, és intim, mivel közelebb kerül, amit
hallgatsz.
Nem mondom azt , hogy nem vágytam közeledésre, sőt egy ideje pont ezt
szerettem volna elérni.
Ugyanis ez a vágy akkor keletkezett, amikor megcsináltam Király Tibor FH6
fejhallgató erősítőjét, ahogy azelőtt a Head Canampot, duál monóban, a
magam módján, és került hozzá egy akciós Sennheiser HD650 fejhallgató.
Az volt a tapasztalatom ezzel a FET-s Canamppal, hogy a 300 ohmos fülessel
eltávolodott a hangszínpad a 32 ohmos füleshez képest.
Ezért fogtam ennek a 300 ohmra módosított változatának az építésébe.
Jobb lett a helyzet, de az ember mindig jobbat akar.
Hát ezért követtem el a V6 classic-ot.
A fejlesztés során eljutottam FH6-300 készülékben olyan, általam elérhető
eszközök alkalmazásához, mint a bemeneten alps poti, Jantzen silver gold
kondenzátor, OCC silver huzalozás, és az utolsó időszakban az LME 49710 tok
használata.
Tapasztalataim szerint, ebben a konstrukcióban tágas, pontos részletes,
hangszínpad keletkezett, dinamikus hangzással.
És én úgy fogalmaznám, hogy kialakult a térben a hangok aurája, és azok
egyre testesebbek lettek.

Amikor betettem a V6 clasic-ot, megnyúltak a sávhatárok, nagyon feldobott.
A többi, ahogy olvastam.
Úgy a bejáratás 90-edik órája táján, a mélyek lefele vonulva kezdtek
csökkenni.
Majd valami olyan történt, ami úgy elsőre nem tetszett.
Persze, hogy volt rá célzás: „egy teljesen más kimeneti színpadon, intim,
gyönyörű és nagyon érdekes”.
Az én készülékemen az említett előzményekkel, hozzátéve az elején írt
vágyammal együtt, úgy írnám, nem erre gondoltam.
Mert az én készülékemmel a gyári jellemzés, a következőképpen öltött testet,
100 órás bejáratásnál:
a dörömbölő mélyek visszavonulása után nem sokkal háttérzene benyomását
keltette, ami nagyon kellemes nem zavar a füleden. Akármilyen műsor ment,
átlagolta, nem feltűnő azok minőségi eltérése.
Intimen körülvett, szólt minden, de eltűntek a kontúros aurák, de benne vagy
abban, amit hallasz.
Ezek az én tapasztalataim az előbbiekben írt környezetben.

Természetesen itt nincs vége a dolgoknak.
Valahol hallottam a fül alkalmazkodó képességéről. Ott elhangzott, hogy
fülünk nem tökéletes „eszköz”. Első fokon a szavak megértésére szakosodott,
a zene hobbiszámba megy nála.
Azonban kiindulópont számba mehet a dologban, hogy az olyan alkalmazko-
dása, ami nem természetes, az agyban fáradság érzetet generál.

Először nyeltem egyet, és ösztönösen, járatom tovább a V6-kat, figyelve az
eredményt. Teszteket tervezek egy Technics A10-el, lemezjátszóval, és DAC-
al,

Folytatom ennek eredményével…..

Egy közbekérdés:
Hallgattam fejhallgatóval zenét akár saját készítésű berendezésről, meg gyáriról, pl. HK650.
A színpad nekem a fejemben a két fülem között alakult ki, mindig.
Így történt, hogy az egész fejhallgatózást ad acta tettem.
A megoldás, akkor hallgatok zenét, amikor a dobozaimból hallgathatom.
Úgy valóban előttem a színpad, zenekar, stb.
Van ilyen HD430 című fülesem is, remélem egyszer elmegy a háztól...

Szervusz KD! Már megint ide evett a fene?

Megvilágosodtam! Minden a helyére került!

Na ugye

Arról nem is írtál, hogy megvetted az Alps potit. Megérte az árát?

Anno volt egy FDS-22-es hallgatóm. Volt aki azt mondta, valami AKG leszármazott volt.
Én, ha meghallgatom a fiam AKG 701-ét, jobbnak emlékszem az FDS-22-öt. Igaz annak idején kapott egy hozzávaló, már nem emlékszem hol publikált, saját készítésű erősítőt. Szép emlékem a zenehallgatásról vele.
A térhangzást, szerintem, a megépítés módja, és az erősítő kapcsolása rajza is befolyásolja.
És a kimeneti illesztés is hozzájárul a hallható színpadképhez.
Azonban nem szerencsés elfelejteni a felvétel minőségét, mert sajnos az mindig irányadó.
Az a véleményem (én sem voltam hallgató párti), hogy amióta lehetőségem van minőségi berendezésen, fejhallgatóval, jobb felvételt hallgatni, hogy nincs az a hangfallal hallgatás, ami überelné , az akusztikai gondok miatt (lakótelep).

Értem, szerencsémre nem vagyok kényszerben a hallgatási körülmények miatt és megértem, akinél ez nem megfelelő.

Lemaradt, én bejáratáskor egy Maxell 5000HUF-os hallgatót használok.
A bejáratás során a térélményt ez is hozza, de a linearitásáról nem beszélnék.
Minden esetre kórházban, a telefonról rádiót hallgatni kellemes a maga módján.

Bocsi, igazatok volt, hogy kifogásoltatok a hiánya miatt!
Hogy megérte-e? Amikor itthon nagyítóval megnéztem (nem-e sárgult meg), hát gyorsan vettem mégegyet a VF4-embe, csak még nem raktam be.

Burson V6 classic bejáratása, 100 óra után….

Ezt olvastam egy fórumon, a V6 vivid bejáratás előtti hangjáról:
érdekes, hogy a térélmény annyira még nem alakul ki, de ott rejtőzik, azt érezni.
Mindkettőre jellemző egyfajta fakó/fénytelen hangkép, egyelőre.

Nos én csak olvastam az egészet, a gyári járatásról.
Nem kerestem rá a gyári oldalon.
Mivel a classicnál az egészen más színpadról írnak, elképzelhetőnek tartom az
ebből adódó, eltérő bejáratási időt.

Ballagunk a 150 óra felé.
Azt nem lehet mondanom, hogy nem változott a hangja.
Lett egy kis mélysége, kellemesebb is hallgatni. A hangok testesebbek,
simogatóbbak, de még mindig hiányzik a pontos helyük a térben.
Úgy fülre, ezt fáziscsúszásnak gondolnám.
Azonban már nem idegesítő hallgatni, és a basszus rétegződése az nem semmi.
Néha meglep egy-egy hangeffektussal, talán ezzel menedzseli a türelmemet.
Persze az adott felvételen, mert ugye anélkül, hogy lehetne ilyen.

Nem mondtam még le az elképzelt csodáról.

Elég lessz az off-topic hozzászólásokból! Takarítás elvégezve, de itt legyen ennek vége!

A vezetékek és alkatrészek hatása a hangra, vagy inkább a zenére.

Amikor ilyen szavakat használ az ember, óhatatlanul követi az a fogalom,
hogy audiófil.
Azonban ezeket a fogalmakat nem mindenki érti.
És azok, akik ezzel így vannak, válaszúthoz érkeznek.
Kíváncsiakká lesznek, vagy elzárkózva a megismeréstől, boszorkányüldözésbe
fognak, ezzel bizonyítva vélt igazukat.

De mit is takar az audiófil szó?

Tárgyilag egy feksőkategóriás hifit. Azonban az audiófil fogalom nemcsak ezt
jelenti, hanem egy zenehallgatói életformát is.
Valahol olvastam, és eltettem magamnak, mert lefedte a saját véleményemet
is ez a pár sor.
„Alább néhány pontban megkíséreltem összefoglalni a saját elképzeléseimet az audiofil ismérveiről.
1., Az audiofil a műszaki érdeklődését a zeneszeretete révén szerzi, és nem fordítva.
2., Jórészt ismeri a zenei repertoárt, a számára kedves felvételeket gyűjti is.
3., A zenehallgatásban az auditív élményt (szépséget, logikát, igényességet, nagyszerűséget stb.), a katarzis átélését keresi.
4., Tudja, hogy tökéletes dolgok nem léteznek, ezért számára az ésszerű kereteken belüli kompromisszum jelenti a megoldást.
5., A hangvisszaadás minőségéért minden tőle telhetőt megtesz, és képes olyan dolgokban megalkudni, ami nem ezt a célt szolgálja (dizájn, automatika, szolgáltatások, távirányító, stb.).”

Azonban ebben a kategóriában sem lehet megúszni kompromisszum nélkül.
Rengeteg összetevő halmazában kell rátalálni az elfogadható megoldásra,
kinek-kinek a magáéra.
Az audiófil témakör problémakörének megérintéséhez nagyon hasznosnak
gondolom Orbán József fórumtársam által közzétett lehetőséget, az 53-ik
oldalon „Hasznos hallgatni való” hozzáféréssel. Ebben, Máthé Kálmán Úr
teszi közzé hasznos tapasztalatait e témakörben.

Visszatérve a Busrson V6-ra.
Hangja kellemesebb lett, a mélyei fantasztikusak, a tere lazább, részletes, de
a hangok aurája változatlanul hiányzik.
Próbálom szokni e helyzetet.

Azonban felmerült bennem, hogy hogy fogom hűteni nyáron, mivel most is
langyi a tokja. Gondoltam rá, hogy valahogy leszedem a burkolatát, javítva a
meleg távozási esélyeit. Mert a jelenlegi pozíciójában nem nagyon fogja
szellő érni.
És ebben az áramkörben is vannak kondenzátorok.

Levetted a Burson V6-nak a burkolatát? Így néz ki belülről? Az a kis poti mit állít?

Szerintem kimeneti DC 0V.

A kép másolt. Szívesen megtettem volna, de az említett okokból, meg úgy pont beférne a helyére.
Ha megnézed ki van öntve gyantával. Sajnáltam volna berhelni, meg a gyártót megszeretném kérdezni, hogy lehet-e ilyet tenni a garancia elvesztése nélkül, bár ebben hitetlen vagyok.
Sajnos az igazi az lett volna, hogy többre is telik, és akkor nem téma a szétszedés, és megírhattam volna az abból adódó tapasztalataimat is. Ha szét is szedném bele nem piszkálnék, mert a gyártó jobban tudja, mit hova kell állítani benne.

Ebben a kis diszkrét műveletiben sincs semmi egetverő, mindössze az alkatrészek igényes válogatása, meg a félvezetők helyes munkapontba helyezése. Gyakorlatilag ezen múlik a minőség. A trimmeres nullázás kőkorszaki, de bevált módszer. Ez így jó. Talán még a nyáklemez anyaga sem közömbös. Szép!

Hát, azért az SMD ellenállások nem éppen a jó hangjukról híresek, bár akadnak kivételek.

Bocsi, hogy így..