Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem, van egy Bosch 14,4V akkus fúró-csavarozó gépem és már nem szeretnék új akkut venni hozzá arra gondoltam hogy átalakítanám közvetlen tápegységről az áram ellátását.Erre van egy 19V 4,74A 70-90W laptop töltő tápegységem amit rákötöttem szépen megforgatja a motort és próbáltam lefogni kézzel ami nem jött össze tehát bírja a terhelést. Viszont nem szeretném a 19V meghajtani mert csak ugye 14,4V az akku fesz amivel üzemelt. Milyen lehetőség lenne hogy csökkentsem a 19V-ot 14-15V-ra hogy ne füstöljön le a motorja a fúrónak.

3-5A-es diódából 6 db-ot sorba kötsz és ezen keresztül kapjon pozítívat a fúró.
Ha 0.7-0.8 V-ot ejt a diódák darabja, jó vagy.
Melegedni fognak, de ez a viszonylag legegyszerűbb megoldás.

Megmérted a feszültséget, géppróba közben, tartja 19 V-ot? Mérj áramfelvételt is, mert a 3-5 A-es dióda kevés lehet. A tápegységbe is belenéznék; állítható-e esetleg a feszültség?

Az az akkufesz névleges feszültsége. Feltöltve kb 17V, attól függ milyen fajta akku.

Igen kipróbáltam megmértem tartja a 19V feszt, van labortápegységem is arra is rákötöttem beállítottam 14,4V-ra és a fúrógép kezdeti induláskor 2,02A 24W fogyasztással indul, teljes fordulaton 1,02A 14-17W között mutat a műszer.

A tápfesz fix 19V, nem állítható.

En raraktam a sajatomra a 19v-ot. Szereti. Annyi hogy ha a ravaszt gyorsan rarantom, bekapcsol a tap aramkorlatja. Ha lassan rahuzom akkor jo eros es nem korlatoz.

Nem sajátom a fúró, egy barátomé aminek csinálnám most jött haza külföldről és újév után mennek vissza addigra kell megoldást találni hogy kint tudja használni mert már 2 akksit kinyírt ezért lenne ez a megoldás a laptop tápegységgel csak sokallom a 19V-ot a 14,4 helyett.

Ugye ezt nem egy 6x150 mm-es facsavar behajtása közben mérted...?
Akkor most mérd meg úgy, vagyis ne, mert nem fogod tudni becsavarni.
Motorcserét meg lehetne próbálni, 18-24V-os gépekből bontott motorrla.

Nem nem ezt terhelés nélkül mértem szét van szerelve itt az asztalon jelenleg, de összeszerelem és úgy is kipróbálom leterhelve mit produkál a 19V táppal.

Összeraktam a fúrógépet labortápegységgel tettem próbát az Ampermérőt 9A-ig felcsavartam és ráhúztam a ravaszt a fúróra pillanatra áramkorlátra váltott és utána teljes fordulaton próbáltam kézzel lefogni a tokmányt de nem sikerült viszont az Amper felurott 7 Amperig tehát a laptop töltő 4,74A az kevés ennek a fúrógépnek.
Kutattam tápegység után és megerősítés kellene jó hogy ezek közül melyiket lehetne biztonsággal használni minden károkozás nélkül:
RS-150-12 - 150W DC 12V 12.5A, vagy RS-150-15 - 150W DC 15V 10A, vagy Dmiotech DM-200-12 DC 12V 16,7A

Szia!
Ha esetleg nem akarsz a kábelekkel szenvedni, akkor szívesen tudok segíteni Li-ion akkukal átépíteni. Keress meg privátban.

A tápegységek/töltők kimenetére a fordított diódáról ne feledkezz meg.

Sziasztok!
Segítséget kérnék a legegyszerűbb feszültségcsökkentő módszerre. A probléma: egy ATX szgéptápból 3,4 V jön ki és én egy 1,5 V-os kismotort szeretnék meghajtani, ami 0,5 A áramot vesz fel, teljesítmény: 0,75 W.
Hogyan tudnék a 3,4 V-ból 1,5V-ot "készíteni"?

Hello! Legegyszerűbben talán úgy, ha 2 vagy három 1N4007 diódát kötsz sorba a motorral. Kettővel kicsit több lesz a feszültség, hárommal meg kevesebb. De kipróbálod melyik a megfelelőbb.

Sziasztok! Van egy toroidom, egyenirányítva 28.5v. Nekem max 24v kell. Az erősítő amihez kell tpa3116d2. Ez megoldható valahogy?

Többféleképpen is.
- Az egyik, hogy eladod a trafót és veszel megfelelő feszültségűt, a TPA-hoz ez egyébként is feleslegesen nagy.
- A másik, hogy teszel a trafó elé egy induktív előtétet ami leejt annyit a feszültségéből.
- A harmadik, hogy fogod a szekunder kezdetét, ráteszed a műszer egyik csipeszét. A műszer másik csipeszébe pedig teszel egy tűt, és elindulsz vele a szekunder végétől visszafele. A tűvel át tudod bökni a szigetelést is és a huzal lakkrétegét is, így hamar és könnyen megtalálod hogy melyik az a menet amelyik neked megfelel mint leágazás. Ott egy tapétavágóval vagy akármivel megpucolod annyira azt az 1 menetet, hogy rá tudj forrasztani egy kivezetést. Kb. ennyi. De akár el is vághatod ott ha a többire nincs már szükség. Ha pedig kiszámolod (megméred) a voltonkénti menetszámot, akkor nem is kell sokat próbálkozni, mivel a szigetelés átlátszik, így szinte menetre ki tudod számolni hogy kb. hova bökd bele először a tűt.

Köszönöm szépen a gyors választ. Esetleg van még egy ilyen is aiwa sx-wns 555 trafóm.

Talán a hétvégén lesz időm megcsinálni, ha valami nem világos még kérdezek. Nem sokat érték hozzá. A tűs, vagy a letekeréses megoldás tetszik.

Így néz ki a toroidom. Ha a fóliát le veszem, hogyan tudom vissza szigetelni. Szigetelőszalag jó?

Idézd azt a mondatomat ahol azt írtam, hogy szedd le a szigetelést. Sehol nem írtam ilyet. Ebben az elrendezésben épp az a szép, hogy látod a meneteket, amik általában csak 1 sort szoktak alkotni a szigetelés alatt, itt lehet hogy kettőt de ez lényegtelen. És mivel a poliészter fólia átlátszik (azzal van szigetelve), nem úgy mint a selyemszalag, ezért nagyon könnyű dolgod van. Általában már szemre is látszik az, hogy az adott szekunder két vége közül melyik a kezdet, tehát melyik az a vége amivel befejezték a tekercselést. Nem arra, hanem a másik végére ráteszed a műszert, a műszer másik végébe meg befogsz egy gombostűt vagy akármit, és elindulsz a másik kivezetéstől visszafele. Mivel a tű át tudja bökni a fóliát és a huzalon lévő lakkréteget (zománc) is, ezért bármelyik menet feszültségét meg tudod mérni a kezdő kivezetéshez képest, tehát meg tudod keresni azt a menetet amelyikre szükséged van, és tudsz forrasztani rá egy kivezetést.
Nem tudom mit nem lehet ezen érteni, kb. óvodás szinten írtam most már le.

Ok köszönöm! Még annyi hogy két fehér és egy fekete kábel jön ki belőle. A két fehér az egy szálrol van ágazatatva?

Multiméter szakadásvizsgálóval ki tudod mérni. Vagy középmegcsapolású szekundere van, vagy árnyékoló réteg van a primer és a szekunder között. Az előbbi a valószínűbb.

Ha nem akarod megbontani a trafót, úgy is megoldhatod, hogy ellen-fázisban rátekersz annyi menetet, amivel már megfelelő lesz a feszültséged. Feltehetőleg nem túl sok menetről van szó, sima szigetelt vezetékkel is megtekerheted, ami remélhetőleg még belefér a toroid lyukjába.

Szia!

Azon a fotón, amit feltöltöttél ott a van az alsó sorban a bekötés.
Tehát a fekete a közép kivezetés, ha úgy tetszik a nulla, ehhez képest a két fehér 19-19 V-ot ad le. Ha csak a két fehéret használod, akkor 38 V. Összekötni semmiképpen nem szabad, ezzel zárlatot okozol.

Most egy ilyen áramkörrel szórakozok. 20V terhelt effektív szekunderű trafóval 32V terheletlen egyenfeszültségem lenne. Szintén TPA3116 az alany. Ez egy fázishasításos feszültségcsökkentő, tehát nem disszipatív, de nem is kapcsolóüzemű. A terhelés függvényében egyre nagyobb ideig kapcsolja rá az egyenirányítót a fő pufferkondenzátorra. Fizikailag még nincs meg, csak szimulációban.

A fázishasítás is kapcsolóüzemű.
A fet gate-source feszültsége túl nagy lehet, egy zénerrel korlátozni kellene.
Nem biztos, hogy kell bele a hiszterézis, mert akkor egy félperiódusban kétszer is tölthetné a puffert.
Ha a primer oldalon lenne a kapcsoló elem, akkor a trafó szórása korlátozhatná az árammeredekséget, cserébe viszont oda kellene rf szűrő, vagy viszonylag lassú kapcsolás.

A 8A is csak 2*4A? Ebben az esetben már lehet hogy kevés lesz.

Viszont két diódával elég egyenirányítani. A két fehér kivezetés ellenfázisú, nem összeköthető.

Köszönöm a kiegészítést. Hiszterézis nélkül hajlamos lineáris üzemben szabályozni, akkor viszont disszipál az áteresztőelem. Primer oldalon használtam egy akkutöltőben, de erősítőben nem biztos hogy jó lenne. Kerregett a transzformátor.