A multiméter dugaszolása és kapcsolóállása helyes. Nincs jelentősége, hogy a melyik mérőzsinórt melyik biztosítékfoglalatra kötöd, a műszer esetleg kirak egy negatív előjelet, de esetünkben csak a mérőszám érdekes. A szokványos csatlakoztatás: piros mérőzsinór megy a pozitívra, ami jelen esetben a táp felőli biztosíték foglalat.

Rendben. igy már vilagos. Most már csak az uj tranzisztorokat kell hogy várjam. És már ki is tudom próbálni... csupán csak 1 hónap mivel hogy ebay-ről rendelődik.
Köszönöm szépen a segítségeket!

Élesztgetem az egyik felét. Még rendes hangszóróra nem volt alkalmam kötni. Amit észre veszek, hogy kb 10 kHz-nél már elég gyenge az amplitúdó. 23 V, és 2 A a nyugalmim. Egy óra múltán 70 fokos a tranyó közelében.

Hát ne várj csodát! Mobil telorol mp3 zenet használva. De legalább szól.

Csak "jel generátor". Egy oszcillátor app fut rajta.

Az a 2A-es nyugalmi áram szerintem kicsit sok, nekem 1A kereken, mindkét oldalban és príma a hang, nagyobb áramtól jobban melegszik, nő a búgás veszélye, csökken az üzembiztossága.
Telefonról próbálod? - nahát! A telefon nem zenehallgatásra való, meg vacak a hangminősége, meg egyébként is.
Tessék valami elfogadható CD-játszót szerezni és minőségi zenével etetni ezt az erősítőt, mert akkor derül ki a kvalitása igazán.

Üdv!

"Telefonról próbálod? - nahát! A telefon nem zenehallgatásra való, meg vacak a hangminősége, meg egyébként is." - ezt most miért kell? Miért akarsz veszekedést kezdeményezni?

Fentebb írtam, hogy csak jelgenerátorként használtam a telefont. Látszik is a képen, hogy csak szkóppal vizsgáltam, egy 10 ohm 40 W-os huzalpotival. Hangszóróm csak egy kommersz markomban elférő szatelit van idehaza. Azt nem akartam mindjárt rákötni. A nyugalmi áramon később esetleg visszaveszek, előbb kell valamilyen hangdoboz. Anélkül, hogy hallanám, értelmetlen állítgatni. Az áramot lamalas cikke alapján számoltam ki, és reloop számítása alapján is ekörüli érték jön ki.
Később majd beszerzek egy jó műsorforrást, addig megelégszem a macem 96 kHz sample rate- jével. Ó, jut eszembe. Nagyon örülök, mivel egyáltalán nem búg. Köszönöm mindenkinek, aki segített, és tanácsokkal látott el.

Nézd meg, hogy a 10 kHz-en tapasztalt jelcsökkenés a bemeneten is mutatkozik, vagy az erősítő csillapít ezen a frekvencián. Utóbbi esetben a visszacsatolás 1 nF-os kondiját ellenőrizd, eltávolításával például nő-e a 10 kHz amplitúdója.

A másik csatorna élesztésekor vettem észre, hogy a a telefonon az oszcillátor appban be volt kapcsolva a felülvágó szűrő. Miután kilapcsoltam persze más volt a helyzet, szóval csak butaságot csináltam. Le is ellenőriztem aztán a másik már kész csatornát. Nagyon szépen működik eddig. Nem sokára kipróbálom hangdobozokkal is.

Szia! Én is szoktam telefonos generátort használni, meg OTG-s usb hekkelt hangkártyával szkópozni. Ez egy jó dolog amikor valahol éppen nincs más, tehát nem kell elszaladni tőlük. De persze nem nem műszer. Egy 3-4 dekádos izzólámpás Wien hidas generátort érdemes építeni, az mindig jól jöhet.

Ezzel az adapterrel használom egyébként. Annyira azért nem rossz
Bővebben: Link

Mod: Kérjük, használj kis- és nagybetűket, és írásjeleket.

Nagyon régen az első RIAA korrektorom egy 747 es ic re épült. Azt hittem az a csúcs. Eljön tán az idő amikor Te is azt mondod a lighting dugora epulo DAC egyetlen pozitivuma hogy szól. A vegfok a kezedben van már. A pc alkalmas jo zeneforrasnak ha egy kulso DACot etetsz vele. A mac is csak egy pc. Neked most egy jo hangfal kell hogy halld mit tud a vegfok. Hagyd mukodni kb. 2 hetet hogy bejarodjon. Sok sikert.

Ezzel nem is vitatkozom. Holnap megjönnek a dobozaim, akkor meghallgatok egy CD-t. Egyébként azt szeretném kérdezni, hogy egy CD lejátszóban miért van 192 kHz / 24 bit DAC, ha egyébként egy audió CD 44 kHz / 16 bitet tud ? Értelmezésem szerint ettől nem lesz jobb hangja. (Ha csak nem tud elbánni a DVD-vel, ahol nagyobb mintavételek is vannak)

Azért ez nem ilyen egyszerű.
Van egy popcorn a410-em ES9023 dac-al. Annak idején a hálózati sebességéért, a high end hangjáért adtam érte pénzt. Nos a most készülő ES9038q2m diy DAC simán alázza a hangját.
No nem óriási a különbség, csak alapvető, szóval minden relatív, meg rendszerfüggő.
No meg ez nem ebbe a topicban kell folytatnom, mert ez csak szomszédja a JLH-nak, nem lakótársa.

Később majd beruházok egy steinberg dac-be

Én arra gondolnék hogy ne épp a dac legyen a szűk keresztmetszete a dolognak azért van túlméretezve.
Bár lehet én vagyok a legkutyább fülű jószág a környezetemben de számomra vannak érdekes észrevételek a rögzített zenei műfaj hordozói és működésük között.
Valahogy engem sosem vonzott a mechanikával ellátott zenelejátszó eszközök garmadája.
De nézzük csak meg jobban egy picit a dolgot.
Annó voltak a szép nagy fekete lemezek amik jók is voltak de sajnos a kezelésük tárolásuk és nem mellesleg a kopásuk illetve a hozzá tartozó mechanikus lejátszók sem voltak egy könnyen gyárthatóak és gazdaságosnak sem mondhatóak.
Majd bejöttek a kazettásmagnók amik már egy hangyányival azért jobb kezelhetőséget adtak de mechanikailag bonyolultabbak voltak és nem mellesleg drágábban gyárthatóak illetve a hordozó mint olyan szintén sérülékeny és kopó dolog volt.
Megjött a cd és ugye minden audió mágus rá is ugrott mert hú ennél nem kopik a hordozó és a digitális letárolásnak köszönhetően mindíg ugyanugy szól .
Mechanikailag eléggé nem egy nagy durranás a cucc de ugye a digitális jelek visszalövése analógra mikor hogy melyik gyártónak hogyan sikerült az már kérdéses és ez már adott lehetőséget a fejlesztésekhez.
Nos itt van ugye az a pont ahol kettéválik az egész. Mert ugye megy tovább ez a vonal csak ugye ujjab lemeztipus és újjabb leképzések illetve maga a technológiai fejlődés adta elektronikai újítások. Illetve a másik frontvonal ami a számítógép. A számítógépes hang mint olyan sokkal elterjedőben van mint ugye mindenki tudja hisz jobban hozzáférhető bárki számára. Sokkal mobilabb is illetve a hordozók fejlődésének köszönhetően sokkal mobilabb dolog is.
Na és itt egy pillanat szünet mert ami jelenleg kimegy a piac-ra azaz a közönség elé akármilyen zenemű az bizony mind átmegy számítógépen. Mert még a negy neves zenestúdióknál is sőt már szinte minden stúdióban a rögzítés alapja a számítógép. Sajnos már nem azt a világot éljük hogy mókuskám beül egy hangversenyterembe egy zsák mikrofonnal és egyből lövi cd-re a felvett anyagot. Mindenhol stúdióban ülnek és un "masterelik" a kimenő anyagot.
Ergo tökmindegy hogy kiírt lemezről vagy számítógépről hallgatod az anyagot egyik sem jobb a másiknál . Sőt megkockáztatom hogy amit lemezre kiírak és onnan visszajátszol már nem teljesen ugyanaz mint amit a számítógépen hallasz.
Nos ami a cd -nél van ugye mechanika és külömböző átalkító és kijátszó egységek az mind megvan egy számítógép esetében is.
Ami viszont egy számítógép mellett szól ha a kezeléstől és a mechanikai dolgoktól eltekintünk az hogy könnyen variálható a hallható hang kimenetele. Hisz ne az alaplapi hangkeltőket vegyük alapul mert az csak van hogy legyen prüttyögés meg nyekergés . De hangkártya fronton mind belső mind külső , hatalmas választék van és hatalmas külömbségekkel megálldva léteznek.
Ráadásul a számítógépes hangkeltés jóval előrébb jár mint amit a jelenlegi kompakt készülékek tudnak szolgáltatni.
Node hogy itt a témában ne legyen ez a dolog off nagyon én a jlh-t megfüleltem cd-vel is meg kazettás cuccal illetve bakelit lemezzel is és az elmaradhatatlan számítógéppel is.
Külömböző forrásoknál külömböző hangkarakterek és hangzások jöttek elő vele. De ami a legérdekesebb volt az egészben hogy bármiféle forrás is volt előtte a hangja mindíg is nyugodt feszesen lágy és kellemesen hallgatható volt. Viszont ami a legjobb volt számomra és én úgy is használtam a számítógép volt egy komolyabbnak mondható külső hangkártyával ami úgy a fölső mezőnybe tartozik árilag és sajnos minőségileg is. Még az okádéknak csúfolt mp3 -nak a hangja is másabbul szólalt meg mint azt hétköznapi készüléken hétköznapi ember füle hallaná. Persze ezt emelem egy kicsit forrásanyag minőségével akkor már szinte ilyesztővé tud vállni a külömbség.

A JLH és az orsós magnó nevében.
Nem illik kifelejteni az orsós magnót eme sorból, már csak a páratlan tulajdonságai miatt sem.
No meg digitális tartalmak lejátszáshoz nem kizárólagos dolog a számítógép.
A jó DAC-hoz illik az analóg táp, meg a jó hangfokozat benne, meg még sok minden.....
És a digitális tartalmak is sérülhetnek, és vokálnak belép a javító áramkör, meg a másolt CD sosem úgy szól, mint az eredeti, meg........

A DVD-Video lemezformátum max 96khz/24 bit stereo üzemmódot tud veszteségmentesen lejátszani. Vannak azonban olyan DVD lejátszók, amelyek ismerik a DVD-Audio formátumot is, ezek már elboldogulnak a 192khz/24 bit stereo, és max 96khz/24bit surround hanggal, ha az veszteségmentesen van tömörítve a Minnetonka SurCode MLP eljárással. Lehet, hogy neked nem is CD lejátszód van, hanem DVD? Vagy vannak olyan elég ritka CD játszók, amelyek le tudják játszani a wav fileokat is, azok pedig lehetnek 192/24 formátumuak is. De egy zeneszám 100-300Mb körüliek lehetnek.

Számítógépről hallgatott zenéhez HTPC szükséges, analóg táppal! A Windows rendszerének egy speciálisan lebutított változatára, speckó USB kártyára, ami Jitterhibamentes. No és a lejátszó programok is mind másként szólnak. Én értelek, és végig kínlódtam az egész folyamatot. Végül kikötöttem a Blu Ray audio formátumnál. Lehet hogy van ennél jobb, mondjuk egy analóg studiomagno, de maradok a realitások talaján.

Lehet, hogy csak nagyon le vagyok maradva a "korszerű" technikáról, technológiákról, de azért volna egy kérdésem. Honnan kerül a számítógépedre, az a minden másnál jobb minőségű zeneanyag?

Szándékosan hagytam ki a szalagos magnót mert azt nem a zeneiparnak és annak hallgatóinak fejlesztették ki elsődlegesen de adta a lehetőséget és így elkezdték a studiók használni majd kikerült a hallgató népnek a butított válltozata.

A mostanság működő lemeztársaságok és még a régebbiek is (tisztelet a kivételnek) már mind digitális keverőpultokkal és annak hozadékaival dolgoznak. Itt most nem a digitális vezérlésűre gondolok hanem a full digitálisra amik már a mikrofonról vagy épp hangszerről bejövő jelet egyből digitálisra konvertálja és úgy továbbítja a kezelőszervek felé amikről egyből egy igen erős számítógép hardver fogadja tárolásra és masterelésre. Itt elméletileg még a hanganyag érintetlen és továbbszoksorosításra teljesen alkalmas hisz azok amik a stúdiócuccokban vannak konverterek azok nagyon durva tudással vannak felvértezve. Bár ezen nem kell megcsodálkozni hisz a lassan 13éves böhöm crt monitorom annó tudta a fullhd felbontást de pár éve robbant be a piacra a fullhd mánia és elkezdték tv-ben meg a menykű tudja még miben.
Ergo a technika jóval előrébbhaladott már mint amit mi pórnép megkapunk használatra.

Sajnos nem értek veled egyet. Tapasztalat hiánynak gondolom, a szalagos magnóhoz való hozzáállásod. Az meg, hogy valami butított a piacon az általános. Szóval egy Akai GX-hez közelébe se kerülsz kellemességben a full digitális hangoddal. És hallottam, hogy a full digitális hangfelvételeket is átjáratják orsós magnón, majd újra digitalizálva lesz DVD belőle. Érdekes nem?

Rajtad múlik, hogy jobbat csinálj.

Hogy ne csak offoljunk. Akkor a kimeneti rövidzár nem gáz dolog akkor sem, ha esetleg jel van a bemeneten?

Nem kell izgulni nekem is van szalagos gépem tudom miről beszélek. Igen tudok én is olyan studiót ahol még mindíg használják a nagy széles colos szalaggal a 16 sávos szalagosmagnót bizonyos esetekben.Nem kell félreérteni nem vagyok a digitális híve sőőt. Van ami a digitális mivolta miatt elveszíti azt amit annó a jóöreg analóg adott. Viszont van ami meg fordítva üt ki így az hangzik hülyén.Részemről csak egy álláspont amit elmondtam az analóg kontra digitális esetében. Nincs egyikkel sem bajom komolyan csak ugye a világunk mifelé halad.Az hogy egy hanganyagot miként manipulálnak az meg már teljesen más tészta. Hányszor digitalizálják megh húzzák nyúzzák hogy az legyen a végeredmény amit hallani akarnak az már nem a mi sarunk sajnos.

Köszönöm, hogy a témával kapcsolatban is érkezik hozzászólás!
A legnagyobb kimenő áram nem tud a nyugalmi áram kétszerese fölé emelkedni még rövidzár esetén sem. Ezt a végtranzisztorok és a kimenti csatoló kondi(k) károsodás nélkül viselik el.
Talán említettem, hogy éppen ezért a koppanásgátló nálam a kimenetet zárja rövidre és nem a jel útját szakítja meg.

Ha jól emlékezem az enyémben van és volt is egy ellenálás a hangsugárzóval párhuzamosan ami elméletileg azt hivatott hogy a csatolókondi ne a hangsugárzón süljön ki így nekem sosem pukkant.
De elméletileg vezérlés nélkül a kimenőkondis erősítőnél a féltáp van a kimeneten állandóan így ha megfelelő a kondi fesz értéke akkor egy rövidzár semmit sem csinál ott max feltöltődik a kondi.
Rosszul gondolom?
Vezérlés esetén már más a fekvése de ott meg leírtad hogy elméletileg nem lehet baja mivel el kell hogy viseljék azt is.

Mindenképp be kell építsek átmenetileg egy ellenállást akkor. Nem koppan nagyot, de azért jobb lesz. Aztán majd beépítek egy relét, ha elkészülök a bemenettel. Mekkora ellenállás javasolt?