A végkifejlet: Ez a tulajdonság, parazita áramfelvétel a Gyártó szerint belefér...Szép világ.
A barátomé 3mA-t eszik meg, így én nyertem...Most örülnöm kéne...?
Csak azért nem kérem vissza a pénzem, mert az igazán labortáp valahol a csillagokban lehet az árával.

Annak a Siglentnek egyébként milyen a tápja, illetve a műszeregysége? Tehát a 27,000V az valóban annyi vagy csak dísz rajta, és ha annyi, akkor azt tartja is vagy elmászik? Maga a táp az gondolom kapcsolóüzemű és nem analóg.
Nem tudom milyen az igazán labortáp, de gondolom hasonló lehet mint az igazán műszer, hét számjegyű árfekvésben. Sőt, van amelyik még sok évesen, használtan is 7 számjegyű...

Analóg disszipatív, relés előválasztóval, egy toroid van benne.
Beállítottam 10V-ot, az 5.5 digites GW INSTEK GDM8351 amit mutat.
Terhelés 100 Ohm

A kép alapján akkor inkább csak dísz, mondjuk a GW Instek-et nem ismerem, de kétlem hogy az annyit mászna a bemelegedése alatt. Nekem az öreg (huszonéves) 5,5 digites Keithley 10V mérésénél 0,4mV-ot mászik el úgy 70-80 perc alatt amíg be nem áll.
Azt nem írtad hogy ezt a feszt tartja-e a táp a bekapcsolás után, vagy elmászik percek alatt.

Azért nem olyan egyszerű megoldani, hogy a táp be tudjon valamit pontosan állítani (DAC), azt pedig visszamérve pontosan ugyanazt az értéket kapja, plusz még a valósággal is passzoljon. Alapból ***-ség három tizedesjegy kijelzése, ha a táp nem képes ilyen pontosságra. ADC-nek minimum 16bit kellene, pontos referenciával, DAC-nak meg 17bit... Mondjuk ennyi erővel hazudhatná is a kijelzőre, hogy ténylegesen 27.000V van a kimeneten, miközbe 27.008-at mér, és akkor mindenki nyugodt lenne (és át is lenne verve)... Nem tudom melyik a jobb. Elég lett volna 2 tizedesjegy, és akkor nincs probléma.
Mondjuk őszintén, ez a 3mA hiba eléggé zavaró, főleg egy ilyen szerkezetnél.
Nekem a labortápom ennyire sem pontos, de ott nem is tudsz 27.000V-ot beállítani, plusz nem is várok el tőle 1mV pontosságot.

Panelmérő igen szép tudással.

Nem hát, roppant bonyolult dolgok ezek. Akkor mutatom. A labortápomon pl. a 18V beállításához 2 bit kell, a mutató meg a hüvelyk ujjam. A képre meg ráírtam a bekapcsolás utáni állapotot, az 5 perc utánit és a 25 perc utánit. És mivel a műszert előzőleg bemelegítettem, így az érték pontos is, és mint látható nem is vándorol.
Szóval hagyjuk már ezt hogy kinek mije van vagy nincs, ezért mire nincs szerinte másnak szüksége, meg hogy mihez hány bit kell. Nekem van egy rendes tápom amihez kellene egy rendes feszültségmérő is. Na mindegy, majd megcsinálom hozzá azt is magamnak...

Sajnos, az igazság valóban az, hiteles leolvasás ezen a tápocskán sem lehetséges, maximum az értékek beállítása igen. A barátom is egy Keithley fél oldalnyi digites voltmérőn ellenőrzi, mi is jön ki a gépezetből.
Ez a parazita belső fogyasztás elkedvetlenített és bele kellett törődnöm, egy igazán jó labortáp készen, árban messze e fölött van.
Az építendőnek meg a kívánt feltételei - referencia, lehető legkevesebb disszipáció, minimális hullámosság, zavar a kimeneteken és a nagy pontosságú kijelzés... - szóval készen ilyent venni jól zsebbe kell nyúlni, vagy szerencsével találni használtan egy öreg, jól bevált darabot.
A 4 vezetékes rendszert csak félve jegyzem meg, szerintem a nélkül megint csak illúzió a szerel...és.

Még valami: Bár nem vigasz és nem teljes megoldás, de a magán laborban a majdnem első helyre gondolok egy lehető legpontosabb U I mérőműszert, vagyis a kontrollhoz használni lehet/kell.
Még sosem volt olyan gondolatom, hogy egy labortáp egyedül helytáll a munkámban, azzal majd mindent meg is mérek egyúttal...

Sziasztok!

Olvasgatom egy ideje ezt a topikot, mint érdekességet, és lenne egy kérdésem.
Én, mint egyszerű amatőr el sem tudom képzelni, milyen áramkőr lehet az, aminek a fejlesztéséhez, teszteléséhez ezred Volt pontosságú tápegység szükségeltetik. De nem is ez a lényeg, az ilyen áramkörökhöz én úgy is kicsi vagyok.
Engem az érdekelne, hogy miután az adott áramkőr késznek van nyilvánítva, és végleges helyére kerül, mivel van üzemeltetve?

Csak erre a részletre reflektálva, azt láttam, hogy hibás - nem tök zárlatos - áramköri rész, alkatrész behatárolásához használja az illető. Nyilván, ha viszonylag rövid ideig, de stabil feszültség jöjjön ki a tápegységből.
Vagyis egyik fontos alkalmazáshoz, hibakereséshez kell egy jó táp.
Aztán ahány táp, annyi ház...

Megnéztem a tápod árát, nem gyenge... Szerintem egy jól elkészített LPSU sem rosszabb annál, csak nincs digitális szekciója azaz nem programozható. Ez az opció vagy kell valakinek vagy nem. A tápot és a műszeregységet külön kell kezelni, mert nem tudhatod hogy melyik vezet félre, melyiknek milyen paraméterei vannak, ez abból is látszik, hogy az árammérő 0,099A-t mutat a 100 ohmra, a feszmérő pedig 10,002V-ot, tehát valamelyik hazudik, az Instek szerint a feszmérő, ha az ellenállás viszonylag pontos.
Nem figyelted a topikot amikor nemrég írtam erről, hogy az ilyen árfekvésű tápok paraméterei sem jobbak mint egy jól elkészített LPSU-é, pedig az is messze van a tökéletestől, hiszen eleve ott a filléres referencia benne ami ráadásul sönt, így ki sem cserélhető egy sorosra, ami akár 2-3 nagyságrenddel pontosabb és stabilabb. Meg az IC-nek is van olyan 20uV/C^o körüli driftje, attól már sokkal jobbak is léteznek, nem is túl drágán.
Adtak valami fogódzót egyébként a táphoz, amiben a paraméterei (stabilitás meg egyebek) le vannak írva? Mert ezekhez nem nagyon szoktak, vagy nem nagyon fedik a valóságot, vagy nem éppen fényesek az értékek.
Az meg egyértelmű, hogy az adott táp paramétereinél a műszeregységének jobbnak kell lenni, máskülönben csak dísznek van ott. Ezt untam már meg én is, hogy minden szükségesebb dologhoz be kell kapcsolgatnom valamelyik asztali műszert, meg meg kell várnom amíg bemelegszik.

Esetleg ha valamit kalibrálni szeretnél. Pl. a belső ellenállás mérőmnek feszültséget kell adni, 5V-ot és 30V-ot a lehető legnagyobb pontossággal (elmenti az ADC értéket, később ezzel számol). Ezt vagy multiméterrel ellenőrzöd, vagy ha tudja a labortáp panelmérője a megfelelő pontosságot, akkor elég csak leolvasni a labortápról.
GeeLee: ha próbáltál már egyszer digitális vezérlésű labortápot készíteni, akkor tudod pontosan, hogy az ADC, a referencia, a mindenhol eső feszültség, a műveleti erősítők driftje, offsetje, stb. mind ellened dolgozik. Mérni, és vezérelni a kimenetet egy DAC-kal nem egyszerű, főleg nem, ha 0.001V kijelzés történik.
Amit mutatsz, az teljesen más téma. Egy labortáp, ami tartja a kimenő feszültséget, megoldható. Egy ember, aki a sokfordulatú potin beállítja a 18.000V-ot, nem gond, plusz egy asztali multiméter, ami ezt mérni is tudja, az sem gond. De gyúrd ezt össze egy egységbe, és meglátod, miről van szó! Én próbálkoztam, sepic konverter és AVR házasításával, működik, de látom, mennyi gond van vele, és félbehagytam.
Azt írtad korábban, programozni nem tudsz, szóval nem hiszem, hogy foglalkoztál ilyennel. Nem bántásként írom!
Viszont ne hasonlítsunk össze két, ennyire különböző dolgot. Az asztali multi gyári dolog, próbáld meg egymagában megépíteni, már ez problémát okozna, és akkor még csak a kijelzés van meg, a vezérlés nincs (szabályzást külön áramkör kell, hogy végezze).

Nem csak fejlesztéshez, ezer dologhoz kellhet, pl. amikor szinte mV pontossággal kell kideríteni hogy hol billen egy adott áramkör, vagy milyen értékkel (eltéréssel) futnak együtt, vagy különféle mérésekhez stb. Így nem baj ha van egy olyan táp ami ezt tudja, és nem kell ötvenféle feszültségre külön külön referenciákat venni vagy építgetni. Ekkora értéknél egyébként a mV-os pontosság még egyáltalán nem tekinthető hű de nagy pontosságnak, azaz közel sem beszélünk még igazi labor körülményekről.

Éppen erről beszélek, most már vagy negyedszerre írom le. Nem áll szándékomban semmilyen tápot építeni, mert az már adott! Az előlapjára kívánkozó megfelelő felbontású és pontosságú feszültségmérő műszer az ami hiányzik, azt keresek már egy ideje...
Akár az asztali műszerem alapján is megépíthető lenne, hiszen abból minden felesleges dolog elhagyható, nem kell ellenállást, áramot, AC-t mérni, nincs szükség kompenzált erősítőkre, osztókra, True RMS-re stb.

Össze van itt keverve a tápellátás és a referencia. Nem tudok elképzelni olyan jól megtervezett berendezést, ami a névleges tápfeszültsége +- 0.0000001 V esetén hibátlanul működik, de a névleges tápfeszültsége +- 0.001 V már hibásan. Általában +/- 5 de inkább +/-10 % eltérésre kellene tervezni.
Amiről itt már 10 oldalakon keresztül folyik a szó, inkább feszültség kalibráló, azaz olyan berendezés, amit a feszültség mérők beállítására használnak. De itt csak egy-két mérendő mennyiség van kiemelve, a feszültség pontossága és driftje.
Tudom megint kivívom a z egyet nem értést, főleg Ge Lee -től, de mégis különbséget kellene tenni két terület között, még akkor is, ha egy áramkörben ez a két paraméter kis ráfordítással javítható. Ugyanis az áramkör többi paramétere, a felépítése marad, ami ellentmond a néhány paraméter tökéletesítésének. Ugyan hány táp áramkör megtervezésekor vették figyelembe a műveleti erősítő bemeneteire kötött áramkör és a bemeneti pontok között a panelen átfolyó áramot? Legyen mondjuk egy DIP14 tokos erősítő: a két táp láb középen, a + bemenet a mellette levő. A bemenetbe folyó tervezett áram legyen pl. 1 mA, ami elég nagy áram a mai erősítők impedanciájához képest. Mekkora felületi ellenállásnak kellene lennie azon a kb. 1.27 mm -en, ami a forrpontok miatt a két láb között marad, ha a kijelzett értékben 2^-16 hibát engedünk meg? A hibáram max. 0,0000000152587890625 A = 0,0000152587890625 mA = 0,0152587890625 uA = 15,2587890625 nA lehet. A tápfeszültség 15V, a bemenetnek 0V -on kellene lennie. 1GOhm. Ezt a hibaáramot az erősítő kivezérlésnek fogja érzékelni.

Ha billenési szinteket kell vizsgálni, a tápot ki kell egészíteni egy ehhez hasonló filléres egységgel és a kiadható feszültség 0.01% tűrésű lesz. Vagy másik pontosabbal.

Még mindig, vagy már megint ott tartunk, hogy szerinted mi van vagy nincs, mit tudsz elképzelni vagy sem. Tényleg ennyire nehéz felfogni egy ennyire egyszerű dolgot? Van egy tápom, működik. Kellene rá egy 4,5 digites pontos feszültségmérő.
Ennyi a történet, semmi köze sincs sem az űrsikló tervezéshez, sem ahhoz, hogy melyik áramkör mely részében hány amper folyik.
Szóval ha nem tudsz nekem ilyet mutatni az nem baj, csak akkor ne akarjál engem arról győzködni, hogy nekem erre miért nincs szükségem. Mert hátha én is írok valamit, hogy kinek mire lenne szüksége...

Már rég letettem arról, hogy bárkit is meggyőzzek bármiről. Nem is Neked írtam....
Előre tudtam, hogy nem bírod ki, hogy a topik másik szálán történő beszélgetésben újra és újra leírd a problémádat. Pontosan tudom, mit szeretnél, sőt már azt is írtam, hogy szívesen olvasnám a fejlesztésed eredményét is (de nem csak a referencia cserélését).

Szóval mégis kalibrációhoz kell.

Pedig azok a szándékod ellenére a legrosszabb helyeken és a legtöbb pontatlanságot okozva igyekeznek folyni. (c) Murphy
Jó építést, olcsó beszerzést, sok tapasztalatot és sikeres cikket kívánok.
Részemről Veled ez az utolsó hozzászólás.... Várom a cikket.
De addig is szeretnék ebben a topiban másokkal beszélgetni.

Valószínű... Láttál már kalibrátort? Vagy egy értelmesebb referenciát? Hol van egy labortáp azoktól? A béka popója alatt...

A gyári megvásárlásának nálam gazdasági okai is vannak.
Az Alkotó-féle labortáp megépítésének az ad létjogosultságot - épül nálam is - hogy egy 4 vezetékes rendszerrel kb. lehet olyan pontos, mint egy középáras bolti.

Idézet:
„Láttál már kalibrátort?”

Láttam, használtam...

Idézet:
„Hol van egy labortáp azoktól?”

A labortáp itt van ebben a topikban, a kalibrátort másikban kellene keresni.

A négyvezetékes sem váltja meg a világot, meg azzal még más problémák is előjöhetnek. Gazdasági okból talán én is veszek majd valamit, mert lesz némi plusz pénzem amit el kell költeni valamire, de ahogy néztem az árakat, meg hogy azért mit adnak, inkább asztali multiméter vagy szkóp lesz belőle, mert a labortápok abban az árkategóriában nem igazán jobbak mint amit az ember itthon is meg tud csinálni, viszont 6,5 digites multimétert, vagy 12-14 bites DSO-t nem tudok itthon csinálni.
Kellene az LPSU-ról is egy átfogó teszt, stabilitás, drift, dinamikus viselkedés stb., hogy aki meg akarja építeni az legalább lássa hogy mi lesz belőle, de nekem nincs, úgyhogy nem tudom méricskélni, meg most időm se lenne rá.

Lehet, hogy nem vált a 4 drót, mindenképp a terhelésen annyi lesz, mint amit beállítok.
Így meg akármilyen szuper a táp, a drót végén nagyon nem annyi lesz, ha már laboroznánk.
Pl. próbáltam az imént:
12V 1.7A egy izzón.
Kimeneten 11.998V
Izzón 11.9V

A 4 vezetékesnek ebben a szituációban pont az lenne a lényege, hogy a terhelésen mért ( megkívánt ) feszültség stimmeljen.
A méréseddel semmi gond nincs. A közbülső vezetékeken mindig esik feszültség.

Egyetértek, pontosan erről beszéltem.
A kérdés továbbra is az, már említettem: Különböző hosszúságú, keresztmetszetű összekötő vezeték, időben változó terhelés, akkor a sima +/- kimenetű táp fújhatja, hogy ő 46 tizedesig pontosan adja a kimenetére a beállított feszültséget.
Értelmetlennek érzem...Meg a kimenetre kötött Holdig érő tizedesig pontosan mérő egységet is.
Megint csak ott fogunk tartani, vagy 4 vezetékes a rendszer, vagy használunk egy jó kis multimétert, szkópot, amivel rábökünk a terhelés kapcsaira, és konkrét csávók lehetünk...
Egy másik izzóval:
5V 2.88A
Kimenet 5.0005V
Izzón 4.86V

Szerintem aki annak idején odafigyelt az elektrotechnika órán, annak nem nagyon kell magyarázni hogy egy ellenálláson feszültség esik, de ennek most éppen semmi köze nincs ahhoz, hogy hány digiten mér a kijelző, meg ugye azt sem indokolja, hogy akkor 1 digites kijelzőt kell használni...

Most írtál valamit, értéktelen. Nem oldja meg a problémát.
Majd ezt biztosan nem én és Te sem rágod és oldod meg, de hátha valaki:
Kell egy kis uProci a gépbe: Ráteszem a szokványosan, állandóan használt összekötő vezetékemet és beállítok agy terhelésnél 1A-t. A kimeneti feszültségből és a terhelésen létrejövő, feszültségesett értékből ügyesen számolja ki a táp - mert beírom neki, ossza el/be - ha én ráteszek egy, a határokon belüli terhelést, legyen szíves annyival többet kirakni a kapcsokra, hogy a drót végén a terhelés kapcsain azt a feszültséget kapjam, amit beállítok. Vagyis: Mutat 5V-ot, terhelés 2.22A mellett 5V-ot lát a kapcsain. A tényleges kapcsokon meg annyival több mV, amennyit a szem-száj, terhelés megkíván.
Erre varrjatok gomblyukat...

Már én is gondoltam, hogy ez inkább Mikrokontrolleres mérőműszerek vagy LED kijelzős voltmérő témába való. Akkor nem feszegetnék annyian a labortápos kapcsolódását.

A proci csak becsülni tudná a kimeneti feszültséget, ha mérni szeretnéd 4 vezetékes kell. A múltkor véletlenül leolvadt az egyik kedvenc vezetékemről a szigetelés, programozhatnám át a mérőt.

Még mindig jobb eredmény lenne, mintha folyton mérni kéne a terhelés kapcsain levő valós feszültséget.
Úgy hívnák a holmit, hogy intelligens tápegység.
Milyen színű volt a leégett szigetelés eredetileg? Később fontos lehet...

Egyszerűbb lenne egy műveleti erősítővel szinteltolni és leosztani a négyvezetékes kimenetről a feszültséget, amit a uC azonnal, és pontosan mérni tudna. Ez egy IC és néhány ellenállás csak. Korrektebb megoldás, mint megadni a kábel soros ellenállását. Viszont ekkor már egy digitális labortápegységről beszélünk, amit ha valaki leprogramoz megfelelően, védelmekkel együtt, akkor ez a négyvezetékes kimenet már minimális probléma az egész projekthez képest. Főleg, hogy ha a uC nem is tud máshol feszültséget mérni, csak a visszacsatoló vezetékek végein. Ekkor pedig még a program se módosul, csak a mért feszültség pontja lesz a megfelelő helyen.