Csak a banándugó ad neked erőt és mindent lebíró akaratot.

Válasz magamnak , mivel az rca aljzat külső fele nyitott , ha ide tesz valaki próbára terhelést , megszalad a táp , érdemes pót szigetelést készíteni , (a banándugós kompatibilitás miatt kell a külsőnek lennie a sense-nek) , ha csak banándugót használsz a kimeneti csatira szabályoz - 2 vezetékes táplálás.

Kéne szólni ennek a Keysigt, vagy milyenes csókának, jöjjön ide, ha okosodni akar.
Micsoda pancserek írnak külföldön...?
Okoskákok
Tudtam, hogy ez lesz, terelés ezerrel, de megoldásra nem fussa.
Nincs több kérdésem. Most (is) jó magyarnak lenni.
Ezt is sejtettem...

Ne legyél ilyen. Igaza van Jucsaba-nak.
Amit te mondasz, ott csak a banánhüvelyeken tudunk feszültséget mérni (ahol terhelés hatására emelkedik a feszültség, tehát változik az áram, és a fene tudja mi lesz a vége), míg a képeden az látható, hogy a kábel végen figyeljük a feszültséget, pont ellentétes módon, ha csökken, növeljük, ha növekszik csökkentjük. A te módszerednél ha növekszik az áram, növeljük a feszültséget, amire az átlagos terhelés nagyobb áramot vesz fel, tehát ismét növeljük a feszültséget. Miért kell okoskázni, meg a származásod felemlegetni? Maradjunk a témánál, Jucsaba jókat írt, erre én se gondoltam!

Akkor bocs de én a megoldást is leírtam : ha kell 2 vezetékes ha kell 4 madzagos módi , nincs átkapcsolás , nincs tévedés , olcsó csatit is javasoltam , akinek kell használja , még sámlit se kérek...

Megnéztem néhány RCA adatlapot, a banándugó jobban tetszik.
Nem értem mi a baj a 4 vezetékkel. Ha ez kell, úgy kell használni. Kis ellenállások mérésénél elengedhetetlen, tápnál sem nagyobb macera.

Hogyne. Megmondom mi a bajom. Én elhiszek mindent, próbálok udvarias lenni, szóval a Föld lapos.
Vagyis a külföldi szakemberek, valami ismeretlen Keysigt, Hewlett-Packardnál, akik ismeretlen, garázsgányokat előállító cégecskék szakírói rájöhettek volna, hogy amit csinálnak, nem úgy van.
Remélem kirúgták azóta őket, ide meg nem mernek írni, még szép.
Valamint a Pál utcai fiúk c. regényben miért írtak nemecsek ernőt.
Kedves Fórumtársak, igazán szakírást el kéne olvasni, mert hátha meg lehet csinálni a 4 vezetékes rendszert pozitív vcs. nélkül, szerintem már nagyon sok embernek, cégnek sikerült.
Aztán bizonyára vannak megoldások, hogy milyen határon belül korrigálhat a vcs. nehogy 230V-ot adjon ki, amikor 5V-os beállításnál elszáll a 4 vezetékes rendszer általi korrekció.
Erről most itt ne esett szó. Vajon miért? Biztosan vannak erre konkrét megoldások.
Elintézzük egy + vcs. és nemecsek sejtéssel?
Mindenképpen köszönet annak a pár embernek, akitől érdemi segítséget kaptam, a miért nem lehet valamit megcsinálni, az nem annyira köt le.
Mert nem igaz.

Ok , dolgoztam nagy multinak , nem lehetett azt mondani hogy "nem" , csak annyit hogy" igen,ha "
nos az analóg szabályzás sajnos beleng , begerjed , ez elvi okokra visszavezethető , DE ha lerontod a szabályzás korrekciójának a linearitását , vagy digitális szabályzást csinálsz (annak mindenelőnye és hátrányával) megcsinálhatónak tartom .
Az általam vázolt 4 vezetékes megoldás is kompromisszumos megoldás , lerontja az elvi pontos szabályzást , cserébe - de ezt már leírtam .

Csak javaslat volt az rca , alapvetően nem erre a célra készült ,
aki akarja tehet egy olcsó próbát , sőtt én is erre bíztatnék mindenkit , írja meg a tapasztalatait . Én sokféle ilyen csatival
találkoztam , volt vékony - tényleg jel átvitelre való , meg volt ami nyák lemezbe forrasztható - ami szerintem tudja amit a banán csatlakozó .
Nincs gond a 4 vezetékkel , csak macerásabb , több odafigyelést igényel ,és nem annyira robusztus mint pl 2 rca.Mivel így a 2-2 szál felcserélhető , egyforma keresztmetszet kell , mondjuk nekem szimpatikusabb egy rca mint 2 banán , amit ha nem egyszerre dugod az aljzatba , a kábel sokkal jobban megszenvedi .

Ennek nekifuthatnál még egyszer, mert egy mukkot nem lehet érteni belőle. Leírod amit én is leírtam, meg azt is hogy nem tud megszaladni a táp vezetékszakadáskor, hiszen ott a belső összekötés. Utána meg azt írod, hogy fordítva fog kompenzálni a táp. Mégis mitől lenne ott pozitív visszacsatolás??? Teljesen mindegy hogy a sense hova van kötve, a táp a feszültséget igyekszik tartani. Csak míg egyik esetben a kapcsokét, a másikban a drót végénél, kompenzálva annak ellenállását.
Én amikor kompenzációról beszéltem, a parazita L és C értékek belső kompenzálásáról beszéltem, amire azért van szükség, hogy ne gerjedjen be a szabályozókör.

No, lendüljünk tovább.
Azon is, hogy ezek szerint sokan ötödikben hiányoztak, amikor a Pál utcai fiúkat vesézték, mármint a könyvet.
Finoman céloztam, ott történtekre, mi szerint ha kis betűvel írjuk valakinek a családi/utónevét, ha az illető azt nem úgy hordja, az eléggé illetlenség.
Másnak nem tűnt fel nekem igen, túlérzékenységben leledzek...
Szóval szigorú magánvéleményem, amit még nem próbált ki és sikerült is valakinek, addig maximum a helyes meghatározás a - szerintem.
Mindenesetre ma megcsavarintottam a hálózati trafót az Alkotó-féle táphoz, van rajta 3 tekercs, a 8-16-32 V-os különálló, amiből ugye 8-16-24-32-40-56V AC-t tudunk kicsikarni.
Meg 3 önálló 12V körüli tekercset a digi műszerek tápjához, valamint a labortáp negatívjához egy 18V körülit...
A trafó SM102B 220VA-re méretezve, így kényelmesen tekerhető lett.
A 4 vezetékes lehetséges hibáira vonatkozóan méréseket végzek majd - ami kizárólag erre a kapcsolásra vonatkozik, ami lehet nagyon jó, vagy nem annyira, kiderül.
Ha összeáll, teszek fel képeket.

A két módszert egy írásban méltattam .
- nem tud megszaladni - ez a 4 vezetékes + 10R módszerre vonatkozik .
- "fordíta fog kompenzálni" én ilyet nem írtam , azt hogy pozitív visszacsatolás miatt kiakad vagy begerjed azt viszont igen , ez a "kompenzált" módszerre írtam .
Várom a további kritikai megjegyzéseket , az eddigi legkomolyabb valós kritika a NAGYBETŰS hiányokat említi , ami jogos .
Nagyon tetszik az Orbán féle írások a vicces kategóriában , amit itt írtam kizárólag szakmai jellegű megjegyzés ,
már kipróbáltam régebben nem csak elvben.
Ha van még kérdése valakinek kérem írja meg.
Még nem néztem meg hogy hol kinek a (nick) nevét írtam kis betűvel , ha így történt elnézést érte , csak kérem ne keverjük a szakmai és fonetikus tévedéseket .

Segítek.
A sors fintora talán, a nick és a valós egyezik.

Én sehol nem kevertem a 2 módszert , ezt ne kendd rám , köszönöm.

igen valóban kis betűvel írtam , sokadjára kérek elénézést , bár nem tehetek az egyezésről.
Ha szigorúan kekeckedni szeretnék , megkérdezném hogyan lehet egyik kézzel hátrafelé nyilazni , másikkal mikrosütőt programozni a nyereg alatt , de ezt nem teszem , az írásod ettől még NAGYON tetszik , nem keverem a szakmai és költői szempontokat .
KÖSZÖNET a jogos és egyéb észrevételekért .

Ezt írtad: , arra viszont még mindig nem válaszoltál, hogy hogyan lesz ott pozitív visszacsatolás, és miként lesz a kimeneten a pufferfesz? Meg ugye ne felejtsük el azt sem, hogy az nem üzemszerű állapot, azaz hiba.

Pedig egyszerű , a hatásmechanizmust is leírtam , (ez a kompenzáltra vonatkozik) , pozitív visszacsatolás az amikor egy változás és a szabályzás egymást erősíti , mint itt .

Egy segítség, ha valaki trafót akar tekerni az említett táphoz.
Menetszámok a kép szerintiek.
A feszültségek 0.8-1.5V-al nagyobbak a 3 teljesítmény részen (8-16-32V)

Ha megnézed, mi az a Mariana-árok - még több érdekességet találsz.
Közben a szobor ábrázolja a zuhogó esőt és a villámlást is. Igazán nem nagy kérés...

Egyszerűbb, ha azt írjuk: Növekvő terhelésre növekvő kimenőfeszültséget juttat a kimeneti kapcsokra...

A négyvezetékes táplálásnál nincs ilyen "választható" kompenzáció. A kimenő feszültség addig emelkedik, amíg az ellenőrzött ponton el nem éri a beállított feszültséget. Szó sincs arról, hogy nagyobb áram kezdjen el folyni a körben, a tápegység csak "azt teszi hozzá", ami a vezetékeken elveszik. Ha a fogyasztónál a névleges feszültség van, akkor az a névleges áramot veszi fel. Mi füstölne??
Gyári tápegységeknél (FOK-Gyem TR-9253/A) azért lehet egyfajta áramfüggő visszacsatolás, amikor a hibajel-erősítőre rávezetik a söntön eső feszültség egy részét, mintegy kompenzálva a rendszer hiányosságait...

Pedig ez megvalósítható működés. Rajzoltam neked egy elvi rajzot, ahol az elő képen statikus módban 10V van a terhelésen. A másodikban pedig négyszög gerjesztéssel(kimeneten 1Vpp amplitúdóval) a stabilitása is látszik jól.
R2 a terhelést szimbolizálja, R7/R10 egy jó nagy kábel ellenállást takar. R3 pedig egy klasszikus árammérő ellenállás.

Így, analóg módon kompenzált 2 vezetékes szabályozás van megvalósítva. Ha elhagyjuk R7-et, R10 és R3 lesz a kábel ellenállása, akkor pedig átvedlik 3 vezetékes szabályozóvá. Ekkor természetesen át kell számolni az erősítéseket is.

Nem, nem írtad le. Írtál valamit, meg pozitív visszacsatolást, csak éppen nem sikerült összekötni a kettőt. De akkor mutatok szimulációt, ez az LPSU 4 vezetékes módban, az "ok" kép amikor normálisan működik a 4 vezeték, a "cut" pedig amikor felszakítottam az egyik hozzávezetést. A szkópon az A a kimenet, a B csatorna pedig a terhelés feszültsége. Én nem látom hogy a pufferfesz lenne a terhelésen, épp ellenkezőleg, azzal a feszültséggel van kevesebb ami a kábeleken esik, eleve jó nagy, 1 ohmos ellenállásokkal helyettesítettem őket, akkora a gyakorlatban sosincs.
Az R29 a terhelés, az R31-32 a kábelek ellenállása, az R9-R30 pedig a 2db 10 ohmos belső összekötés (polifuse helyett) amiről szó volt.

GeLee: Más dologról írsz, mint amiről folyik a diskurzus. Jucsaba arról írt, ami József ötlete volt, hogy kétvezetékes módban megpróbáljuk a vezetéken eső feszültséget kikompenzálni, mégpedig úgy, hogy egy mikrokontrollernek megmondjuk, mennyi a vezeték ellenállása. Erre a mikrokontroller az áram miatt a vezetéken eső feszültséggel többet ad a kimenetre. A mikrokontroller nem tudja, mi van a kábel végén, csak a folyó áramot ismeri, a vezeték ellenállását meg a beállított feszültséget.

Na, milyen jó, hogy nem a Mars lakókról írtam, megint kinn lenne mindenki az utcán...
Ha az "érdekfeszítő és abszolúte" reális felvetésemre a Vicces... történeteknél válaszol Kollégánk, már hamar túllettünk volna a félreértések gyászmenetén.
Maradunk a 4 vezetékes dolognál.
Csináltam egy igen primi... egyszerű kis kapcsolást, egyrészt a + kimenetre kapcsoló ON-OFF relével és egy másik relé, ami engedélyezi a sense bemeneteket, vagy összeköti őket a táp kimenetekkel, ha nincs rá szükség. Ezt egy villogó leddel majd kijelzem, esetleg egy hangosbemondót applikálok mellé...

Ott van a konkrét elvi megvalósítása ennek az esetnek, azzal az eltéréssel, hogy nem mikrovezérlő számolja ki a megemelendő feszültség értékét, hanem egyszerűen analóg módon adom hozzá. A lényegén ez mit sem változtat...

Egyelőre ennyi, rászedem egyik barátomat, a szögletes lyukak kicéencézésére...
2 mm-es alu, az egész doboz is. Hátul 150x135mm hűtőborda.
Aztán a cicoma, feliratok majd. Ha működik is, az lesz a hab a tortán.

De miért pont 3A 50V? Miért nem 10A 90V? Én beáldoztam a célnak még egy trafót meg dobozt, így van kis feszültségű tápom is nagy árammal, meg nagy feszültségű is kis árammal. Utóbbi természetesen kettős, így akár végfokok is indíthatók, mérhetők róla.

Cicoma nelkul, csak a lyukak[kor es negyszogkeresztmetszetu] kb 2-3perc aktiv munka + 5-10 perc programozas + 10perc felszerszamozas

Úgy néz ki, nekem kell kirágni, a komám alut nem tud, csak fát...
Megoldom.

Szokatlan elrendezés. Túl sok minden van összezsúfolva, és a funkciók nincsenek összefogva, nem egyértelmű mi mihez tartozik.
A feliratokat még finomítanám, és keretezném az összetartozó részeket (nem lesz egyszerű mert nem logikus az elhelyezkedés). Ilyesmire gondolok például.