Sziasztok!
Új vagyok még itt és lenne egy pár kérdésem yamaha sailent 50 cm3 motor gyújtásával kacsolatban. Elvileg olyan mint a jog, de ez 1983 as kiadású és a gyújtáselektronikából 4 kábel jött ki. A drága papa átkötötte a gyújtáskapcsolót úgy, hogy azóta nem indul. Persze visszakötötte az eredeti állapotba, de nem indul be. Azóta lett cdi, alaplap, trafó, gyertya cserélve, de nem indul. Amit megtudtam nézni: a trafó működik ( primer 18-25 ohm, szekunder 5700 ohm) közvetlen az akku pozitív száljával összeérintve a gyertya szikrázik. Akksi 12; 6 volt. A cdi-nél: önindítózás közben az egyik szálon megvan a jelszaggatás (pár milivoltot mértem közben) Az egyik szálon, amely a cdi-vel csatlakozik megvan a 12 volt, a fekete a test, a másik szál, amely a trafóval van összekötve, azon 24-27 voltot mértem. Ez, hogy lehet egy 12 voltos rendszerben? Ilyen régi típusú 4 eres cdi-t már nehéz szerezni. A képen láthatót javasolták , de ez 5 eres. Hogy kell ezt bekötni. Ha a fesszabályzó halott, azért lehet 27 volt? Előre is köszönöm a gyors válaszokat.

Szerintem az lehet a probléma, hogy az eredeti kapcsolás zöld ledekkel van tervezve, te pedig fehér ledekkel építetted meg. A fehér ledek nyitófeszültsége nagyobb, mint a zöldeké. A két fehér leden 6-7V körüli feszültségnek kellene lennie, míg zöldek esetén elég volna 4V. Az, hogy 5,7V-on világít a két led, szerencsés eset, de a feszültségek "ki vannak centizve". Ilyenkor minden tized volt csökkenés nagyon sokat számít. Megoldás lehet valamilyen más színű, kisebb nyitófeszültségű led használata. Ha ragaszkodsz a fehér színhez, akkor lehetne még párhuzamosan kötve a ledeket (ledenként valamennyi soros ellenállást is betéve!), nagyobb áramgenerátor áramot beállítva működtetni a ledeket.
De ahogy előttem írták, a 9V-os elem kis árammal terhelhető, ez utóbbi esetben még hamarabb lemerülne (a háttérvilágítás különben is zabálná az áramát, még más színű, sorba kötött ledekkel is).
Szerk: LED nyitófeszültségek

Katód ellenállástól kezdve bármi lehet. Most például szkóp rajzra gondoltam.

Rajzon belül is változó pontosságigény. Precíziós feszültségosztóba például nem jó - a másik ellenállás értékét is változtatni kell. Ha potenciométer van sorbakötve vele, akkor jó lehet. Nincs ökölszabály.

A rajz szerint építettem meg. Azért is volt furcsa, mert a neten található példa kapcsolásokban nem így van megoldva.. A ledek kettő darab sorba kötött, fehér színű smd 2835 méretben. De próbáltam egy darab 5mm-es sima hagyományos fehér leddel is. A végleges kapcsolásban az smd-k lesznek.

Kovidivi: Igen, ezt tudom, de multiméter nélkül is próbáltam összerakni és annyi nem esik rajta, hogy érdemi változás legyen.

Az általad mellékelt rajzon két zöld LED van. Annak alacsonyabb a nyitófeszültsége, így tud működni a kapcsolás. A zöld helyett piros, vagy sárga LED megfelel, de kék és fehér nem.
Megpróbálkozhatsz a tranzisztor helyett egy FET beépítésével, némi szerencsével működhet.
Az elem elhasználódásával viszont megint elmehet a világítás.
Próbáld ki, hogy mekkora áram elegendő, szerintem 5-10 mA is elég lehet, ez növeli az elem élettartamát.
Az U1 kimenetén van kondenzátor? (lásd adatlap!)

Üdv! Szerintem, túlkombináltad. Egy ék egyszerű áramgenerátor elég bele.

Hello! Valamit elköthettél a tranzisztornál, mert várhatóan nem erősít. Az áramkörödet "túltoltad", ahogy Epu2 is írja. A maradék feszültségek túl sokak. A 1117 belső referenciája esik az R2 ellenálláson. 1,25V/33Ohm=37,8mA. Folyna, ha a terhelés feszültségesései beleférnek a tápba.
Két fehér Led, 6,4V, AMS referencia 1,25V, AMS Működéséhez szükséges minimum feszültség (Drop) 1,3V. Ez összesen 8,95V. A tranyó kollektor-emitter maradék feszültségére 9V tápnál már csak 50mV maradna. Tehát eleve ez így nem jó. Egyébként az AMS és a 33 Ohm lenne az áramgenerátor.
De ha így oldod meg, akkor 7V-tól már 10mA áram fog folyni a Led-eken és még vezérelhető is a be-ki kapcsolása. Az opto teljesen felesleges, kivétel, ha a BKOUT--hoz tartozó GND pont, nem a 9V negatív pontjával esik egybe. Ha a BKOUT feszültsége csak mondjuk 3V lenne, akkor 10k kellene az R1 helyett. A Led árama 0,6V/R2 lesz.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, van-e olyan alkatrész, vagy kapcsolás, amivel egy kapcsoló üzemű tápegység kikapcsoláskor fellépő túl lassú feszültség leesését lehet meggyorsítani, amennyire csak lehet. Azt szeretném, ha már eléri a névleges feszültség 90%-át, akkor lépjen működésbe és vágja le a lecsengő részt.
Előre is köszi a segítséget.
Üdv,
F.

Nem tudom, mekkora áramról van szó és feszültségről, de esetleg egy zéner dióda megoldás lehet, ha nagyobb áramról van szó akkor egy feszültség osztó zéner diódával ami egy tranzisztort kapcsol esetleg egy relét.

Sziasztok!

A rajzot nem én terveztem, azt úgy találtam egy fórumon valahol még régebben. Csak a nyákot csináltam magam. De azt többször átnézve nem találtam hibát benne. LED-ből azért fehéret szerettem volna, mert esztétikailag jobban tetszett. Találtam egyszerűbb kapcsolást is, de azért ezt csináltam meg, mert az optók segitségével a multiméter központi IC-je vezérli a világítást a bekapcsolás után. Tehát, ha bekapcsolom és nem mérek semmit, akkor kis idő múlva kikapcsolja, illetve újra be, ha elkezdek mérni.
A multiméter vezérlő IC BKOUT lábát az előbb megmérve 5,8V-ot mértem GND-hez képest. A vezérlő IC egy ES51922, aminek az adatlapja szerint BKOUT -3V nyugalmi állapotban és 3V aktív állapotban. Kipróbáltam a ledeket 6,4V-os tápfesszel is. 14mA-es áramfelvételük van a multiméter szerint így, ami pont tökéletes fényerő számomra.
Ezek alapján akkor a lehet, hogy csinálok egy új panelt és dobom az U1-et belőle és megcsinálom áramgenerátorral. Viszont az áramgenerátort is az optóval kellene kapcsolgatni értelmezésem szerint. Akkor az általad linkelt rajz alapján nekem R1 10k lenne, R2 pedig 40 Ohm. A kapcsoló helyett pedig az én rajzomon lévő U2-es optó 3-as és négyes lába helyezkedne el. Jól gondolom?

Haladjunk sorjában, a legegyszerűbbtől kezdve.
Ha sikerül megbarátkoznod a sárga, zöld, esetleg piros háttérvilágítással, egy lépésben beindítható a projekt. Az optocsatoló kihagyható, a BC817 100-as bétával tökéletesen megfelel ide, és a -3V (katalógus szerint -5V) feszültséget is elviseli a bázis-emitter átmeneten.
Szerintem az áramgenerátor kimaradhat, ha kisebb áramot állítasz be, egy ellenállással is korlátozható az áram a 7V-9V tartományban, a műszer ez alatt úgyis megbízhatatlan lesz.

Azt kellett volna megmérni, hogy a GND a telep negatív pontjához képest mekkora feszültségen van. Ha ne adj ég a kettő azonos potenciál, akkor nem kell semmi. Mehet a 10k a BKOUT pontra.
Ha még sem, akkor használhatod az optót. Ekkor a kapcsoló helyére kerül az opto tranyója (kollektor a 9V-ra, emitter a 22k-ra.) Ekkor az emitter és a 9V negatív pontja közé érdemes tenni egy 100k ellenállást, hogy az opto minimális szivárgási áramát az áramgenerátor ne erősítse fel.
Én nem erőltetném a 10mA feletti áramot, mert a telep kapacitása nem végtelen.. De azt is érdemes megnézni, hogy az opto mekkora árammal van hajtva, mert ott sem célszerű pazarolni az energiát. Az opto Led-en is a minimális áramot érdemes átvezetni, csak ami az áramgenerátor működéséhez kell.

Led-eket nem próbálgatunk feszültségről. Annak nyitófeszültsége a nyitóáram hatására áll be. Ez adatlapon közölve van. Tehát mindig áramot állítunk be, és a feszültség ennek hatására jön létre! A nyitófeszültség értékére adott áramon azért van szükség, hogy számolni tudjunk vele.

Hello! Nem írtad, hogy miért van erre szükség, vagy mit szeretnél ezzel elérni. Mert lehet nem is a tápnál kellene a feszültség csökkenésnél beavatkozni, hanem annál az áramkörnél, amit zavar a lassú táp összeesése. Mert a táp kimenetén mindig egy jó nagy kondi van, aminek energiáját nem lehet végtelen idő alatt felemészteni és várhatóan értelmetlen is. Vagy is lehet hogy csak a feszültség csökkenést kell érzékelni, és máshova beavatkozni, hogy a zavaró tényező megszűnjön..

Sziasztok
Olyan kerdesem lenne -12v nyito relet belehet valahonnan szerezni ? Csomagter behuzo tekercshez kellene. A riasztonal pedig -12v vezerelne.

Sima 12V-os relé kell neked.
Direkt 12V-ot adsz a tekercs egyik végére és testel meg vezérled.
Autónál nincs -12V.

A teker egyik resze fix 12 v os csak a relet hogy kosseb hogy testel vezereljem ??

Nem tudom milyen reléd van de ha ilyen akkor a 85 a test a 86 a 12V.

Basszus tenyleg mennyi mA vesz fel a behuzás ??

Mérd meg műszerrel.

Rá van írva a jelfogóra a tekercs ellenállása.
Miért mérgelődsz?

Arra hogy rájöhettem volna erre az egyszerü minuszos témár ennyi

Megkerestem a GND-t, ahhoz mérve a BKOUT már az IC adatlapja szerint viselkedik, tehát -3V és 3V a kimenet értéke, állapot szerint. A telep negatív pólusa és a GND között kb 2,8V a különbség. Így akkor marad az opto.
A led-et labortápról tápláltam, de teljesen letekerve az áramkorlátot is bekapcsolt. Most kipróbáltam előtét ellenállással 10mA-re korlátozva. Az alapján 10mA-rel is megfelelő a fénye. Amit írtál ellenállás értékek. Az optonál mennyi az a minimális áram, ami elég a működéshez?

nedudgi: Első körben inkább használnám a fehéreket. Inkább csinálok új panelt, ha már úgy is ennyit szívtam vele. De ha nagyon hamar merül, akkor lehet, hogy mégis lecserélem a ledeket később, de nem szívesen.

Sziasztok!

Ha marattam magamnak NYÁK-ot, és szeretném, hogy ne csupasz színű legyen, akkor lefesthetem festékkel? Enamel és akril festékem van itthon, valamint a forrasztás után célszerű, ugye?

Meg a vezetősávok és forrasztási pontokat úgy be lehet ónozni, hogy bekenem őket folyasztószerrel, és utána beteszem a sütőbe az ón olvadási hőmérséklete körülire, majd miután kivettem, be fogja-e futni az ón a réz részeket, ha ilyen módon van preparálva?

Szintelen akril lakk jó, előnyösebb ha látszik a vezetékezés bemérés, hibakeresés esetére. De lehet színes is, ne látsszon. A sütőt felejtsd el. Nem tudni mekkora lesz a hőfok ami tönkreteheti a panelt, nem terül szét az ón. Vagy pákával beónozod, vagy kémiai ónozó amit használnak itt sokan, én nem. Ónozás nélkül az akrillakk jó védelmet ad.

Nem feltétlen kell az opto. Ha így oldod meg, működnie kell és a vezérlés mintegy 500uA többletáramot igényel.
Egyébiránt az optónál a CTR tényezőt kell figyelembe venni. Az megmutatja, hogy a Led áramához képest, mennyi lehet a tranyó kollektorárama. És az szerint kell méretezni a Led áramát. De a CTR kb. 5mA Led-áram mellett igaz, azt azért figyelembe kell venni. Tekintve hogy a Led 500uA-ra nem túlzottan világít.

Köszönöm!
Viszont nem értem a rajz bal oldalát. BKOUT-ot ha a T1 bázisára és emitterére kötöm, akkor GND3 irányába a tepel negatív pólusa felé lemegy a földre. Mivel BKOUT GND3 és a telep testje összekötésre kerül. Illetve ha a műszer GND-jét a telep negatív pólusával összekötöm, akkor az nem okoz problémát a műszerben? Vagy rosszul értelmezem?
Milyen programmal csináltad ezt a rajzot?

Rosszul értelmezed. Ez csak a szimulációhoz kell. A GND 3V-al magasabb, mint a telep negatív pontja. Ezt modellezi a "GNG 3" feszültség generátor.. A "BKOUT" pedig a vezérlő IC-t modellezi. Ennek feszültsége változik a GND ponthoz képest +-3V-al. Tehát mindössze a PNP tranyó emitterét a BKOUT pontra, bázisát a 22k-n keresztül az IC GND pontjára kötöd. Ez ennyi és nem több..
Egyébként ha tényleg 3V a GND és a BKOUT tényleg +-3V-ot kapcsol, akkor csak az R2 ellenállást kellene közvetlen a BKOUT pontra kötni. Akkor is működnie kell. De ezt ki kell próbálni. Viszont 3 perc alatt össze lehet dobni és kipróbálni.

Sziasztok!

Akadt egy kis gondom Proteusban. Miért villog sárgán nekem ez a vezető? Nem jövök rá...

Nagyon köszönöm! Megpróbálom munka után kipróbálni, ha lesz időm, de legkésőbb holnap letesztelem. Ha így kevesebb az áramfelvétele, az még jobb, a telep élettartama miatt. Illetve kisebb helyen is megépíthetem, mert az AMS és az optó azért elég nagyok még smd-ben is.