Köszi, és ha esetleg átalakítanám valahogyan, hogy a 2.5ohm-ot kibírja? Azért pont JBC-hez kellene , mert a meló helyemen is ezt használjuk és nekem nagyon bejött.

A melóhelyeden milyen vezérlő van a JBC pákákhoz?

Gyári JBC vezérlő, csak hát az 150000Ft-nál kezdődik, és én otthoni felhasználásra nem szeretnék ilyen drága állomást venni.

A komplett pákát éppen a vezérlő teszi naggyá, nagy csalódás lesz egy sokkal gyengébb képességű.

Csak azért esett a választás erre, mert a "melóhelyen is ilyen van", vagy
volt valami egyéb technikai/technológiai oka is?

Építs hozzá egy állomást! Link1
Link2 Link3

Nekem azzal a primitív rajzzal működik a JBC-m amit feltettem ide a topikba is, persze fűt a FET-je némileg mert IRF9530 van benne annak meg nagy a csatorna ellenállása.

Ez az a rajz? Bővebben: Link

Igen.

Nem kötözködésből, de kérdezném: mi tesz naggyá egy forrasztópáka vezérlőt? Mitől jobb egy 150e. forintos eredeti állomás, mint egy 25e. forintos ipari PID hőmérséklet szabályozó? Én még nem építettem állomást, mert vannak ipari célra készült szabályozóim, azokat használom erre a célra.
Látom, sok forrasztó állomásnál a tuchel, vagy egyéb csatlakozókat a hőelemnél. Mi köze ezeknek a korrekt csatlakozásokhoz? Az ipari szabályozóknál ezek elfogadhatatlanok, vagy feltételezik, hogy egyforma hőmérsékleten vannak a vezérlő áramkör bemenetével? Ez már hibát visz a rendszerbe. Az ipari szabályozóknál a kompenzációs vezeték csatlakozó pontjánál mindig van hőmérséklet kompenzáció. A forrasztó állomásokon ezeket nem látom.????
Véleményem szerint egy ipari célra készült hőmérséklet szabályozó sokkal korrektebb mint egy gyári pákavezérlő. Tulajdonképpen a forrasztó pákánál nincs szükség komoly szabályozóra. Lehet bármilyen szabályozó, ha odateszem a cint, kapásból 20-40 fokot esik a hőmérséklet.
No egy kicsit hosszúra sikeredett ez a szösszenet, csak gondolat ébresztőnek szántam.

A JBC-t a több, mint 80 éves tapasztalat teszi naggyá. Ilyen páka valamilyen vicces vezérlővel olyan, mint egy Ferrari Lada motorral szerelve. Megy-megy de nem az igazi. Lehet, hogy egy PID vezérlővel elmenne de gyanítom, a gyári állomás nem csak PID alapon vezérel. Ha nem felejtem el, holnap méregetek egy kicsit.

A hőelem feszültséget szolgáltat. Ha a mérőáramkör bemeneti ellenállása kellően nagy, némi ellenállás a csatlakozónál belefér. Egyébként is, +- 5-10 °C kb. semmit sem jelent forrasztásnál.Szerintem ez nem annyira biztos. A gyári vezérlő a pákára/pákahegyre van kihegyezve, nem "univerzális", mint az általános ipari vezérlők.

Több tényezős a dolog, és legkevésbé a szabályozón múlik. Az a néhány száz forintból megépíthető szabályozó pl. amit 4 hsz-szel feljebb kérdeztél tőlem is simán tudja +/-1 fokon belül tartani a hegy hőmérsékletét, vagyis nem ez a gyenge láncszem, hanem maga a páka, az elrendezés, az elv. Mert onnantól változik a dolog, hogy elkezdesz vele forrasztani, rányomod az ónt, melegíted a felületet, és megnő a hőelvonás. Hiába szabályoz a szabályozó, ha ezt a páka fizikai elrendezése nem tudja lekövetni, és nem tudja a hegy végét olyan gyorsan utánafűteni mint amennyi hőelvonás van. Nekem nem kellene metcal, de tény hogy ebben az a legjobb.
De amíg egyetlen forrszemet forraszt az ember ahol minimális hőelvonás van, addig simán utánafűt bármelyik olcsó páka is, meg senkit nem érdekel ha mégsem, és leesik mondjuk 5 fokot a hegy hőmérséklete.
Nekem ezért tetszett meg az Ersa pico, feleakkora sincs mint egy weller, mégis 80W fűtés van belezsúfolva, és van hozzá 5mm széles véső alakú hegy, amivel egyetlen másodperc kiemelni egy BC tranyót. De a hegycsere is töredék idő a wellerhez képest.

Ezek egyike sem igaz.
Nem vitatkozom mióta Ersa-d van neked az a legjobb, másról nem lehet meggyőzni.

Bakman: lehet házilag is nagyon jó vezérlőt építeni.

Akkor hazudok? Rendben. Akkor itt az egész fórumközösség előtt tegyed fel rá a havi fizetésed, vagy valami értelmesebb összeget, és csinálok 2 videót, de el is jöhetsz, élőben is megmutatom. Aztán ha valamelyik nem úgy lesz akkor én fizetek, ellenkező esetben pedig te. Így megfelel?

Úriember nem fogad ha tudja, hogy eleve nyer.
Viccet félretéve, eleve nem volt szó arról melyik páka tipusról beszélünk a Wellernél, sem teljesítmény, sem ár, tehát nyílván van olyan kicsi Weller mint az Ersád, utolsó képen pl. a WMRP. Vagy mondjuk ha egy ősi LR21-hez hasonlítjuk, akkor a saját fotódon látható, hogy csupán 3cm-rel rövidebb egy LR21-nél, a WSP-nél 2cm-rel (megmértem a WSP-t), akárhogy mérem matekból jó voltam ez nem a fele. Képek.
A másik dolog meg, hogy mind kettő letekerős hüvelyű, ha jól néztem, tehát nem látom miért lenne töredéke az Ersa hegy csere, akár lehet gyorsabb is, de semmiképp nem a töredéke.
Amúgy meg nem állt szándékomban megbántani, csak olyan félrevezető információk ezek.
Minek szólalok meg megint kapom a negatív jeleket, na mindegy.
Amúgy meg jó mindegyik páka ha lehet vele forrasztani.

Weller esetében mindenkinek a kattogós vagy hasonló méretű és típusú ugrik be. Matekból akár még jó is lehettél, de fizikából biztos nem. Nem azt írtam hogy fele olyan hosszú, hanem hogy feleakkora. Nézd már meg, hogy térfogatra melyik páka mekkora, meg hogy mekkora térfogatban van a fűtőbetét...
Ha eleve tudod hogy nyersz, akkor az a minimum hogy fogadsz... Legalábbis én így szoktam.
Tekergesd le a wellerről a hüvelyt, cseréld ki a hegyet, meg csináld meg ezt az Ersa-val, és meglátod a különbséget. Mondjuk azt elfelejtettem hozzátenni, hogy az Ersa esetén nekem ott az olcsó másik hüvely, így csak letekerem az egyiket meg rá a másikat, pár másodperc az egész. Wellernél ez plusz hüvellyel sem ilyen egyszerű. Semmi félrevezetőt nem írtam, nekem arról a szabályozóról megy a JBC-m, és ha hiszed ha nem, +/-1 fokon belül van a hegy vége, a hegy végén lévő ónpacába van a hőszenzor belenyomva.
Ez megint ez a "fingom sincs a dologról mert sosem láttam és nem próbáltam de jól esik kötözködni" típusú hozzászólás.

Gondolom ez akkor teljesül, ha a levegőben tartod a pákát.

Gyenge elrendezésnek, lásd Ersa, én olyan pákákat neveznék, ahol a hegy hőmérsékletét az állomás nem tudja közvetlen mérni, hiszen a fűtőbetét és a hegy két külön egység. Ebből a szempontból a Metcal pákák a legjobbak. Az már más kérdés, hogy ott viszont a hőmérsékletet nem lehet beállítani.Lásd melléklet.

A térfogat az matematika nem fizika, nem azt írtad felakkora, hanem feleakkora sincs. Szerintem ma már nem a kattogós ugrik be a Wellerről, egy 30 éves pákát hasonlítasz az Ersához.
A fingom sincs az elég erős túlzás, neked biztos van, látszik..., feleakkora sincs...töredéke idő...leírtál egy általános dolgot ami nem igaz és erre nekem fingom sincs. Nem kötözködtem, hanem valótlant írtál, és most kimagyarázod. A Welleren pont ugyanígy cserélem a hüvelyt.
Hagyjuk ez egy vége láthatatlan vita lenne, mint írtam nem lehet ugy sem meggyőzni.
Oké a szétvágott Ersád a legjobb, legkisebb.

Már félve szólok hozzá a dolgokhoz, de látva a vitát, kinek kisebb, meg nagyobb, hirtelen azt hittem rossz oldalt nyitottam meg.
Az ismert márkák közül egyedül a Metcal adja azt a lehetőséget, amiről-ismét- folyik a vita.
-Gyors hegycsere.(5 másodperc, ebben a felfűtés is majdnem benne van )
-Hőntartása nagyon jó, akkor is ha forraszt vele az ember.(Nagyobb hőelvonású felületekkel is megbirkózik)
-Amiről kevés szó esik: ergonómia: Az új H2-UF "ultra fine" pákával profin, közel a panelhez tudsz dolgozni.(Nem mintha az MX-3 bumfordi lenne...) Lásd fotók......
A nyélnek jó a fogása, nem melegszik.
A hőfokszabályzásról is esett szó: megkérdezem:Minek?
A Metcal hegyek eleve a megfelelő hőfokra vannak beállítva a típusaik szerint.
A régi Weller, Ersa, JBC állomásaim sem tekergettem soha.
Persze mindenki azt használ amit akar, de megmondom őszintén: egyszer kell normális állomást venni, aztán el lehet felejteni a nyüglődést, csak melózni kell.
Ettől a "megveszem a gyári pákát, szétberhálom, építek vezérlőt"," szétfűrészelem az JBC/Ersa akármilyen betétet, esztergálok nyelet neki" dolgoktól elborzadok.
De ha valaki ettől boldog...legyen.

Üdv!

Köszönöm mindenkinek aki válaszolt, igazából elkezdtem már pár hónapja megépíteni(megtervezni) az alábbi szabályzót csak a napokban megláttam ebayen azt a kínai vezérlőt és gondoltam olcsóbban kijövök vele. Gondoltam az eredmény ugyan az lenne és így nem kell nyákot és alkatrészeket rendelgetnem, de megfogadva a tanácsaitokat inkább megépítem hozzá az állomást mint sem, hogy egy rosszat rendeljek amivel csak ideig óráig müködne esetlegesen rosszabb hatásfokkal ami a pákának sem tenne túl jót.

Ólmos, ólommentes, bizmut tartalmú forraszanyag?

Annó az iskolában a kattogós Wellertől már a kezdetek kezdetén égnek állt a hajam. Akkora hőmérsékleten tartotta mindig a hegyet, hogy a forrasztóónban lévő folyasztószer szinte ellobbant.

Hobbi szinten,és általában az iparban kétféle technológia van.
Ólmos, ólommentes.
A Metcal-nak mindegyik technológiára megvannak a dedikált hegyei.
(STTC 0xx ólmos, STTC 1xx ólommentes. A gyártó oldalán minden infó fent van.)
Én most erről beszélek.
A szabályozhatóság sok esetben csak problémát okoz.
(Nem elég a hőközlés, feltekeri az ember, stb.
Természetesen a váltás a technológiák közt okés, tehát ha 320-ról 360-ra állítod a hőfokot.(csak példa!) okés, de ahogy a hobbistáknál látom, hangerőpotiként használják a szabályzást, alul, felülmelegítve mindent, utána meg panaszáradat hogy nem olvad, meg elég a cucc)
Bizmutos ónokat egyedül a Samsungnál láttam, a jófajta olvadós műanyag csatlakozóiknál, tehát azt ki is lőhetjük, mivel nem elterjedt.
Ahogy emlékszem, a Weller PTC is valamilyen módon szabályzott volt, a hegyek végén lévő Curie elemben/bélyegben volt egy szám, az alapján állt be valamilyen hőfokra.(A 6-os volt talán a 300 fok,és utána 50 fokonként ment felfelé, 7-es 350, a 8-as 400 fokos volt)Nem emlékszem, régen volt.

Erről beszélek. Nem a szabályozó nem tudja követni a hegy végén lévő ón hőmérsékletét hanem a páka.

A weller hegyek fahrenheit-ben voltak számozva, így pl. az 5-ös hegy 500 F (260 fok), a 6-os 600 F (315 fok) és így tovább.

Más pákáknál ezt egy hegy tudja, pusztán a hőmérséklet beállítással.Ez kicsit olyannak tűnik nekem, hogy a hozzá nem értéssel/gyakorlati tapasztalat hiányával magyarázod azt, miért felesleges a hőmérséklet beállítása. Ettől azért több van benne.

Akkor úgy mondom hogy neked is megfeleljen:
Nekem nem okoz gondot hogy potitekergetés helyett hegyet kell cserélnem az eltérő technológiák miatt. Természetesen a megfelelő pákahegy hőmérséklet a fontos, nem az hogy azt hogy éred el.
Bizmutos ónt sohasem használtam, számomra nincs jelentősége, sem célja.
De valóban igazad van, sajnos nem értek hozzá.
Talán majd idővel....

Köszi, ismét tanultam valamit.

Nekem teljesen mindegy, ki mivel forraszt. Ha neked így megfelel, két készletnyi heggyel, hajrá. Arra szerettem volna rávilágítani, miszerint a "nem lehet beállítani, tehát ez a tuti" hozáállás inkább a megbékélés jele az eszközzel szemben, mint a használhatóság bizonyos korlátainak elismerése.

Talán ebben a témában olvastam hasonlót, hogy felesleges a készenléti üzemmód, mert ha az ember forraszt, akkor forraszt. Így is fel lehet fogni. A kedvencem viszont a napokban született. Az illető látott füstölni egy JBC állomást, tehát ezek semmit sem érnek. Én lángoló Ferrari-t láttam. Ezek után tuti, hogy Suzuki-t veszek.

Látod, mennyire másként látunk dolgokat?
Te a "két készlet hegyet" emeled ki,én pedig azt mondom, inkább két készlet hegy ólmos/ólommentesre, mint mindent "ugyanazzal", vinni a maradék ónszennyezést összevissza.
Ennyi erővel nem kell többfajta csípőfogó, elég a kombinált.
De hát nem vagyunk egyformák....

Te nem tisztítod soha a pákahegyeid?