Annyi féle szenzor van, hogy erre a kérdésre vargham adott már egy helyes választ. Pl. képzelj el egy feszültségmérőt. Ha nullát mutat, akkor a mérendő feszültség közel nulla, szakadt valamelyik mérővezeték vagy hibás a műszer/mérés.

Milyen szenzorrol van szó?

Pontosan. Feltételezem, runtime szeretné ellenőrizni. De miért kell nekem ezt feltételezni? Miért nem írja le pontosan, hogy mit szeretne. Melyik Arduino, milyen szenzor, stb.

Sziasztok!

Remélem ki fogom tudni kerekíteni a kérdésem, és értelmesen megfogalmazni.

Szóval... a feszültségesés, amit egy LED okoz egy sorosan kapcsolt áramkörben, az egészen konkrétan (és kizárólag) a termelt fény és hőenergia (azaz a fogyasztás) egyenes következménye/oka? Vagy semmi nincs köze ehhez?
Máshonnan megközelítve a témát, egy hagyományos wolfrám szálas izzó (vagy tetszőleges más fogyasztó) is okoz feszültségesést egy áramkörben, vagy ez kizárólag a LED-eknek egy speciális tulajdonsága?

Egy kis magyarázat a kérdésemhez. Eddig azt hittem, hogy az áramerősség-csökkenés, amelyet egy sorosan kapcsolt LED okoz, az szimplán a LED ellenállásából fakad. De mostanra világossá vált, hogy itt valami komplexebb dologról van szó, mert rájöttem (megmértem), hogy minél több LED-et kapcsolok sorosan, annál magasabb érték kalkulálható "ellenállás"-értéknek LED-enként, ha erre az értékre az áramkörön átfolyó áramerősségből és az áramforrás feszültségéből próbálok következtetni.

Köszi előre is a válaszokat.

Sziasztok
Adott egy trafós tápegység amelynek az egyenáramú kimenetére kellene egy túlfeszültségvédelmet csinálnom .
Az üzemi feszültség 13.8V és 14.5 V körül kellene letiltania feláldozva a kimeneten lévő biztosítékot .
Egy BT 151 tirisztorral és zéner diodával gondoltam megoldani .
Igaz csak 6.8 V zéner van itthon de abból kettő .
Kérdés ezekkel egyáltalán lehet e vagy csak 14.4- es zénerrel ?
Hogyan kell megcsinálnom ?

Hello! Egy Led-en az átfolyó áram hozza létre a nyitófeszültséget. De az nem arányos az árammal, mint egy ellenállás esetében. Nyilván a bevitt energia egy része fény előállítására hasznosul, a többi pedig hőt termel. Egy wolfrám izzó kb. 95%-ban hőt termel, és a maradék 5% fordítódik a fény előállítására.
A Led fényhasznosítása ennél jobb, de mivel egy diódaként viselkedik (nem lineáris karakterisztikával rendelkezik) így az áramot a diódán korlátozni kell. Ezt legegyszerűbb esetben egy ellenállás testesíti meg. Az ellenállás értékének megválasztásával állítjuk be a Led áramát. De mivel a diódán is (típustól színtől függően) feszültségesés van, azt a tápfeszültségből levonva határozható meg az ellenállásra jutó (maradék) feszültség. Így már a feszültség ismeretében és a kívánt Led-áramot figyelembe véve az OHM törvényével az előtét (árambeállító ellenállás) értéke kiszámítható. Természetesen ha több Led soros kapcsolásban üzemel, akkor a nyitófeszültségek összegét kel figyelembe venni az ellenállásra jutó feszültség meghatározásnál.
Remélhetőleg ez volt a kérdés.

Hello! Remélhetőleg a "trafós tápegység" alatt az ez által szolgáltatott egyenfeszültséget gondolod, nem a trafó váltakozófeszültségét.
Lehet ilyen védelmet készíteni, de túl nagy precizitást nem lehet elvárni tőle. Mert a zéner könyökfeszültsége függ az átfolyó áramtól és a hőfoktól is. Valamint figyelembe kell venni a tirisztor Gate-Kadód nyitófeszültségét is, ami kb. 1V körül van. Tehát ilyesmi csak "durva védelemre" jó, ahol nagyobb feszültség túllépés elleni védelmet lehet megakadályozni. Ha precíz dologról van szó, akkor célszerűbb TL431-et alkalmazni zénerek helyett, aminek ellenállás osztóval viszonylag pontosan állítható be kívánt működés. (Szerintem adatlapján találsz is hasonló ajánlást.)

Ki kell próbálni, hogy a két sorba kötött 6,8V-os zenerrel mekkora feszültségen old le (a gate és a katód között is lesz valamekkora feszültség a leoldás előtt). Ha nem elég nagy a feszültség, egy nyitóirányba kötött sima diódával növelni lehet 0,6-1V-tal.
A biztosíték helyett tegyél be valami izzót a próbák idejére, akkor nem olvad ki minden próbánál egy biztosíték, csak kigyullad az izzó. A másik lehetőség, hogy túlfeszültség védő áramkört egy áramkorlátos, változtatható feszültségű tápról próbálod.
Szerk: A trafós tápegység egy áteresztő tranzisztoros stabilizátoros? Annál lehet értelme a védelemnek, ha az áteresztő tranzisztor zárlatos lesz

Igen a 13.8 egyenfeszültség a kimeneten .A használatos készülék ami üzemelne róla 13.8V + - 15% feszültséget igényel illetve bír el .
Most 13.8 V van a kimeneten 6-8 A terheltség mellett is viszont ha valamilyen oknál fogva a feszültség megszalad a kimeneten akkor off üzemelő készülék és ez ugye benne van a pakliban .
Ezért kellene valami egyszerű megoldás mert ugye ami elromolhat az előbb utóbb el is romlik .
Ez a zénereres megoldás tűnt egyszerübbnek de már kétségeim támadtak a megbizhatóságát tekintve .

Szerk- nek
Igen 2db 3055 tranzisztorral negatív ágban szabályozva 7912 + led így 13.8 V az egyenáramú kimeneten .
Ezt kellene 14.5 V alatt tartani .

Ehhez megfelelő lehet a két 6,8V-os zéner sorba és a tirisztor Gate-katód közé egy 220Ohm, valamint vele párhuzamos 100nF. Mert a tirisztor egy zavaró tranziensre is kiverheti a biztit, ami bosszantó.

Ez elég egyszerű és megbízható megoldás, bízhatsz benne. Nem állítható, alkatrészek szórásától függ a leoldási feszültség, de pont az egyszerűsége miatt kevés hibalehetőség van benne.

Csak áttételesen elektronikai a kérdésem, de nem találok rá eddig értelmes megoldást.
Tehát mellékeltem néhány adatot tartalmazó táblázatot, ahol az oszlopok rendre x és y értékek. Tehát adott vízszintes érték esetén (x), a táblázat megadja mennyi legyen a függőleges érték (y).
Ha ezt az Excel ábrázolja egy grafikonon, akkor elhelyezi ugyan az értékeket, de nem értékhelyesen, hanem minden X érték közti távolság egyenletes a vízszintes tengelyen.
Én azt szeretném, hogy ott legyen az érték a vízszintes tengelyen, ahová az X érték mutatna. Tehát ha az X érték 2,6 akkor az 2,6-nál legyen, és ahhoz tartozzon a hozzá való Y.
Van erre megoldás?

Én úgy csinálnám, hogy felvennék egy másik oszlopba megfelelő bontásban értékeket, pl. 0 és 10 között mindent 0,1 vagy 0,01 felbontással. És az értékek mellé raknám az eredeti táblázatból vlookup (fkeres) függvénnyel a megfelelő Y értékeket.
Szerk.: csatolva a táblázat, megbolondítva kis isna() és floor() fv-ekkel.
Szerk2.: lehet floor() helyett a round() mégis jobb lenne, de már nem bolygatom.

Ok, ezeknek a nagyrészét én is tudtam, de jó összefoglalva.
De akkor a feszültségesésnek semmi köze sincs a fogyasztáshoz, ugye? Hanem csak a ledeknek egy sajátossága, és más fogasztók esetén nem feltétlen jellemző, ugye?

LibreOffice Calc-ban ha pontdiagramot választok, és bejelölöm a "rendezés x értékek szerint" opciót, akkor pontosan azt csinálja, amit te szeretnél.
Excelben nem tudom hogyan van...

Ma is tanultam valamit

Igen, pont az amit szeretnék elérni, de nekem egyéb okból célszerű lenne mindezt EXCEL-lel.

Köszönöm a tippet.
A trükközésre lennének nekem is ötleteim. Csak annyira nyilvánvaló lenne a keresett ábrázolás valamilyen alapértelmezett elérésnek a lehetősége, hogy gondoltam megkérdezem van-e rá eleve kész megoldás.
Az isna() és floor() függvényeket nem ismerem, még nem hallottam róluk (az Excelem függvénylistájában sem szerepelnek). Ennek oka lehet az is, hogy nekem már a magyar függvénynevekre áll rá a szóhasználatom.

Ezt így nem igazán jó összekevergetni, mert félrevezető következtetéseket lehet levonni.
Ahol áram van, ott feszültségesés is. (Kivéve ha szupravezető az illető.) A Led félvezetőjén is feszültség esik az áram hatására. Nyilván a kettő szorzata lesz az az energia amiből létrejön a világítás és a hő is. Tehát ez alapvetően minden fogyasztóra igaz.

Csak a pontosság kedvéért, a feszültség és áram szorzata teljesítmény lesz, nem energia. Ahhoz még kellene egy idő is. Tudom, hogy tudod, csak elírtad.

Egy dolgot muszáj megjegyeznem azzal az állítással kapcsolatban, hogy "ahol áram van, ott feszültségesés is".

Ennél szerintem bonyolultabb a téma, és emiatt nem sikerült teljes mélységében megértenem egyelőre. Ha egy 6VDC feszültségforrás pozitív pólusára csatlakoztatok egy (például 1kOhm-os) ellenállást anélkül, hogy az ellenállás másik végén keresztül zárnám a kört, akkor a feszültség a feszültségforrás negatív pólusa és az ellenállás másik vége között 6V lesz hiánytalanul. Ezzel szemben, ha az ellenállást kicserélem egy ledre, akkor kimérhető az az 1-2V feszültségesés, amiről ledek esetén beszélni szoktunk.

Magyarul a led alapvetően máshogy viselkedik ebből a szempontból mint egy ellenállás, pedig feltételezem, hogy egy lednek az ellenállása nagyságrendekkel kisebb mint 1kOhm.
Még megpróbálok majd beszerezni egy (wolframszálas) zseblámpa izzót is, és megmérem, hogy ott mi lesz tapasztalható ebből a szempontból, hogy jobban értsem egy kicsit a dolgokat.

(Amúgy mielőtt mindenki elkezdené elmagyarázni, azzal én is tisztában vagyok, hogy egy zárt, sorosan kapcsolt áramkörben az egyes fogyasztókra eső feszültség egyenesen arányos a fogyasztók ellenállásával, csak most nem ez a téma.)

Majdnem mondtam, hogyha fordítva teszed oda a LED-et, akkor meg éppen többet mérsz.
Sötétben meg nem tudod leolvasni az eredményt.

Amikor feszültséget mérsz egy nyitott áramkörön, a multi 10MOhm belső ellenállásával "zárod rövidre" a nyitott áramkört. Innentől nem lesz nyitott. Alkalmazod Ohm-törvényét, és már látszanak is az értékek. A LED-en feszültség esik, az áram pedig végtelen is lehetne, ha nem menne tönkre a LED. Ez nevezik diódának. Az ellenállás az ellenállás, másik alap építőkocka a kondenzátor, a tekercs, stb. Egyik sem helyettesíthető ellenállással, mivel ezek mind speciálisan működnek!
Pl. az elektromotor, a piezo is egyénileg működik, az alap építőelemek kombinációjából már összeállíthatóak.
Ne próbáld az almát egy fésűvel helyettesíteni. Mindkettő tárgy, van súlya is, de ennyi.

Vedd figyelembe, hogy a feszültség mérőnek nem végtelen nagy az ellenállása! Tehát azon is folyik áram!

Akkor most én segítek (ritka alkalom), és ismét kerek a világ.

Íme egy újabb bizonyíték arra, hogy a macska folyékony, mert kitölti a rendelkezésére álló teret...

Amit kendre256 írt, az lehet, hogy működik excelben is.
A függvényeket én angolul ismerem, mert angol excelt használok, én a magyar leiterjakabokkal vagyok gondban, de vannak a neten függvénynévlisták, pl.: Bővebben: Link

Igen, máshogy viselkedik. Az ellenállásnak lineáris a feszültség-áram karakterisztikája, a lednek pedig nem lineáris. A lednek is lehet az "ellenállását" definiálni, de az feszültségfüggő, és változó. Nagyon kis feszültségtartományokban a karakterisztikát lehet lineárisnak tekinteni, az itt mért deltaU/deltaI hányados a differenciális ellenállás. A nyitófeszültség alatt az Rdiff nagy értékű, alig folyik a leden áram. A nyitófeszültséghez közeledve az Rdiff egyre csökken, a nyitófeszültség felett pedig egészen kicsi lesz. Ekkor a leden folyó áramot soros ellenállással (vagy áramgenerátorral) kell korlátozni, nehogy a kis Rdiff miatt kialakuló nagy áram a ledet tönkretegye.

Megnéztem egy excelben, ha pontdiagramot (XY) választasz, az is úgy rajzolja, ahogy neked kell.

Működik, de csak a pontdiagram (xy) választásánál (most sikerült megnéznem egy másik gépen).