Két válasz is volt, de ezzel tettem teljessé.
Szerintem az utolsó a legjobb, ahhoz egy csillárkapcsolóra ( két áramkörös kapcsoló 105-ös ) van szükség.

Ha nincs egyébre utalás, akkor a magyarországi helyzetről beszélgetünk. A normál izzó egyre inkább ritkaság, helyette van halogén, de az sem "dömping", ahogy mostanra a kompakt fénycső sem az. Szaküzletekben (háztartási célú) és nagyobb bevásárlóközpontokban a kínálat legnagyobb része LED, ebből sokkal nagyobb a választék, mint az összes többiből együttvéve.
Más a helyzet a falusi kisboltokban, gazdaboltokban, mert itt-ott kapható "nem világítási célú" normál izzó, világítási célra rég nem engedélyezett teljesítményekkel is.

Azt gondolom, mivel nincs vizuális állapot visszajelentés, max a kapcsoló állás, olyan mértékben nehezíti a használatot, hogy nem alkalmaznám. Már a párhuzamos kapcsolásnál is meg kell nézni, hogy áll a kapcsoló, ha kimegy, és világít a lámpa, mert könnyen úgy marad. Szerintem ha az automatizálást túlzásba viszik, majdnem ugyan annyi odafigyelést igényel, mintha simán kapcsolgatná az ember a lámpát. ( bár elmondhatja, hogy "okos" háza van)

Urak. Úgy tervezem, hogy a világítás és a konektor mindenhol külön kismegszakítót kap. Arra jutottam, hogy a legegyszerűbb megoldás ha az adott szoba kötődobozig 4x2.5-es húzok. Ebből egy lesz a világítás, egy a konektor. Nulla, vedőföld meg közös. Ez járható út? Előre is köszönöm.

Nem. Egy hálószobába az sok, egy konyhának az kevés.
A hálószobába 3x1,5 mm2 vezeték is elég, arra a két konnektorra mehet még a világítás is.
Egy konyhába több áramkör megy, nagyobb fogyasztók, külön áramkört, csövezést igényel.

Szerintem nincsenek ekkora megszakítóképességek. FI-relénél az Im jelenti a ki/bekapcsolóképességet, az Inc meg azt a zárlati áramot, amit elvisel (61008 szabvány szerint). Ezek rendre olyan 500 A és 6-10 kA körüli értékek. Persze, egyes forgalmazók, prospektusok összekeverik a kettőt.
Az Eaton például nem keveri.
A Hagernél még a gyári angol is a 6 kA-t megadja megszakítóképességnek, miközben a magyar katalógusban előtte oldalon lehet olvasni, hogy "Az áram-védőkapcsolók saját rövidzárlat-állósága 1500 A."
Az ABB anyagban utal a készüléken levő jelzésre, hogy az Im a megszakítóképesség (na, az ennél épp 1000A, az F202-AC 25 A-esnél [a kis keretes szám 6000])
A Koppnál meg a Stilonál normálisan rá van írva, 500 A és 10 kA.
A Schneider Acti9-nél kissé bután fordították, az Im-et, Névleges törés és gyártási kapacitás, az 1500 A, és a Névleges feltételes rövidzárlati áram 10 kA, de ehhez meg nincs odaírva, hogy z az Inc.
A Traconnál az a baj, hogy egy másik szabványt említ, annál meg a fenti Inc-hez igen hasonlító Icn az a névleges zárlati megszakítóképesség, és szerepelnek is a 6 kA-ek.

Konektorhoz mindenhová 2.5megy. Kitudja mi lesz bedugva alapon. Konyhában csak egy sima 220-as sütő lesz. Még grillezni sem tud. Mosogatógép külön betápot kap. Gondolom az nem gond ha inkább túl van meretezve a rendszer. Max a pénztárca bánja..
Külön kötést azért szeretném, hogy ha gond van akkor ne menjen a világítás is...

Zavart érzek az erőben.
Én ellentmondást látok. Szerintem ezzel alul van méretezve az egész.

Egy átlagos lakásban legalább 2 világítási áramkör szükséges, külön kismegszakítóval.
A konyhába tervezve sütő, főzőlap, mosogatógép, hűtőszekrény, mikrosütő, szagelszívó, sok helyen még klíma is. Egyéb gépeknek konnektor.
Ezt nem lehet megoldani 4x2,5 mm2 vezetékkel.
Több áramkör szükséges, megfelelő számú védőcsőben elhelyezve.


Ez nem járható út, 2,5 mm2 -es közös védő vezető és közös nulla sem megfelelő.

IIFélre érted. Több áramkör lesz. Nem egy. Amit írtam csak a 3szobára menne. Konektor illetve világítás. Ezért írtam, hogy a mosogatógép külön betápot kap az elosztóból mindenféle toldás nélkül. Arról semmi más nem fog menni. Főzőlap nem lesz. Nem jön be nekünk. Gáz lesz.

A vedőföld és közös nullát arra gondoltam, hogy ami bejön kötődobozba 4x2.5 arra menne. Magyarul csak a fázisnak húzok egy plusz szálat. Nem úgy gondoltam, hogy egybe kötom a kettőt.. Áramvédő sem díjazzná

Nem jó. Helyette:

Első:
A lakáselosztóban 16 Amperre biztosítod a gerincedet, és 3x2,5 vezetékkel mész körbe. Ebben az esetben MINDEN helyiségbe kell raknod legalább egy (6 Amperes) kismegszakítót a világításnak, és ha szeretnéd külön kapcsolhatónak, akkor egyet (16 A) a dugaljaknak. Ennek a megoldásnak a legfőbb hátránya, hogy probléma esetén nagy valószínűséggel a lakéselosztóban elhelyezett 16 Amperes kismegszakító is le fog kapcsolni, így sehol sem lesz áram a hiba elhárításáig. Valamint minden szobába kell egy 4 modulos elosztódoboz.

Második:
A lakáselosztóban 20 vagy 25 Amperre biztosítod a gerincedet, és 3x4 vagy 3x6 vezetékkel mész körbe. Ebben az esetben MINDEN helyiségbe kell raknod 2 kismegszakítót, egyet a világításnak, egyet a dugaljaknak. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy sok vastag vezetéket kell kihúznod, valamint a szobákba kell az elosztódoboz.

Harmadik (klasszikus módszer):
Minden szobát (áramkört) külön biztosítékkal védesz, és egyesével elviszed a 3 vezetéket (1,5 vagy 2,5) a lakáselosztótól a helyiségekig. MINDEN egyes áramkörét KÜLÖN. Ne legyen közös nulla és védővezető az áramkörök között. Ennek a hátránya a sok vezeték, ám előnye a szelektivitás, és a szobákba sem kell kismegszakítót raknod.

Világos. Minden áramkörnek saját nullája és vedőföldje lesz.

Elnézést - én a Schrack kínálatából indultam ki.

Ha a konyhához tartozik pár méteren belül elosztó, akkor tökönszúrás a 2,5mm2-es vezeték. Szerelhetetlen, plusz, ha jól megnézed, egy M3-as csavar lesz a szűk keresztmetszet, amivel szorítod, nem a vezeték. 16A fölött dugvillán többet úgysem vezethetsz át. Ha utánaszámolsz rájössz, hogy nem kell 2,5mm2, csak jól kell kiosztani a szelektivitást. Az indukciós és villamos főzőlapok és sütők úgyik ünálló vezetéket kapnak, de ott is van egy határ, ami a készülék beköthetősége. Ha van egy 4-es sorkapcsod, kár beleerőltetni a 10-es vezetéket például.

Meg fázisa. Ugye?

Ne rontsd el az embert! Aljzatra csakis 2,5mm2 réz 16A biztosítás mellett, ezt házra és portájára megfelel. Ipari igénybevétel ahol jelentkezik (több mint 16A) ott kell pluszban számolni, de ez alá nem megyünk! (világítás pedig 1,5mm2)

Ez nem elrontás, józan ész. Ma láttam légtechnikást szenvedni 1,5mm2-es vezeték bekötésével olyan hygrosztátba, amibe 0,75mm2-1mm2-volt a max. Csak kínlódott, hiába mondtam neki, hogy jobban jár a vékonyabbal. Nem is volt indokolt egy 250W-os motorhoz.

Üdv! Sok olyan villanyszerelővel találkoztam, aki aljzatot B16-tal biztosított 1,5mm^2 vezetékre.
És ez teljesen rendjén van, ki is számoltuk villamos energetikán. Én magam is szenvedtem már 2,5-ös vezeték aljzatba bekötésével, hatalmas kínlódás. Elfeledkeznek az emberek a terhelhetőségi táblázatról. Feszültségesésre méretezünk, terhelhetőségre ellenőrzünk, ez a méretezés folyamata. Levezettem a számítást A csoport (védőcsőbe húzott vezető) és 2% megengedett feszültségesés esetére (háztartási készülékekhez amúgy 3% is megengedett lenne, túl van biztosítva). A táblázatból kiolvasva A csoport réz esetén max 16A. Ezek alapján 12,4m távolságra az elosztószekrénytől elég a másfeles vezeték.. Ennél nagyobb távolság esetén indokolt a 2,5-ös. A táblázat utolsó oszlopa csak egy ajánlás azoknak, akik lusták számolni. Az előbbiek a mérvadóak.

Persze

Teljesen egyetértek. Sokan megfeledkeznek a lehetséges keresztmetszet váltásról is. Elviszek egy nagyobb távon 2,5-ös, vagy 4-es vezetéket és leágazok kisebb, például 1,5mm2-es keresztmetszetre, hiszen például egy 4-es vezeték bebírkózása egy szerelvénybe több bajjal jár, mint jósággal. Sokan pedig az 1,5mm2-est is mindenhatónak gondolják. Elbír 16A-t! mondják, de nem számolják a távolságot és a megengedett feszültségesést. Így simán elviszik akár 60-100m-re aztán jön a csodálkozás. De az sem ritka, amikor az 50m-es hosszabbító dobot nem tekerik le lustaságból és elkezdenek hegeszteni róla. Aztán megint jön a csodálkozás, hogy miért ég össze? Egyszóval a fizika tudja a fizikát. Akkor is ha mi nem számolnánk vele.

Üdv.
Érdekes, 50 méteres ipari felhasználású gumikábeles hosszabbító bezzeg mehet 3x1,5 /16A-el!Szerencsétlen építkezővel meg kifizettetjük,és húzzuk a 3x1,5mm2-t a 4w-os ledes izzókhoz a gipszkarton fölé,ez aztán az észszerűség!Nincs is a lakásban olyan fogyasztó ami igényli a 16A-os aljzatot(legalábbis nálam, minden 10A-el van biztosítva,az Elektrolux sütőmnek kell gépkönyv szerint a 13A -es biztosíték! 1,5Mt kábellel kötöttem be több éve már a gyártó ajánlása alapján,vastagabb be se fér ahogy kaméleon2 is írta)!Nemrég olvastam a GORENJE indukciós főzőlapot a gyártó szerint 5X1,5-ös vezetékkel kell bekötni!Én Bekötés előtt elolvasom a gépkönyvet és az alapján dolgozok és nem szokás meg szimpatizálás meg kedv szerint!

Pontosan, a keresztmetszetváltás is járható út. Lakásfelújítás volt nálunk, a villanyszerelő az elosztószekrénytől az egyes szobákig elment 2,5-tel, és ezt wagoval 1,5-tel vitte tovább a konnektorokhoz. Mindez B16-tal biztosítva. Aki 2,5-tel megy konnektorhoz, csak magával tol ki.

Üdv! Ennek utána kéne számolni, mert ipari fogyasztók esetén 5% feszültségesés megengedett, bár az 50 méterbe lehet ez se férne bele..

Az a terhelés letekert állapotra vonatkozik. Ha a dobon marad melegszik és az induktív hatás is érvényesül.

Kalkulátor app, egyészen jól használható terepen.

Bővebben: Link

Erről eszembe jut egy félig vicces történet.
Hosszú kábel a dobon, feszültség mentes állapotban , levéve. Megfogva a kapacitív hatás miatt egy kicsit megcsíp, emberünk megijed, megrántja, a tekercs mozgó hatása miatt kapja a következő élményt.

Üdv! Ilyen megoldásokat tényleg alkalmaznak? Sok helyen megfordultam már, de 6A-es kismegszakítóval még sehol se találkoztam lakásban, nem is indokolja semmi az égvilágon. Ez a minden helyiségbe kismegszakító elég elborult ötlet szerintem.

Az csak egy dolog hogy te nem találkoztál ilyennel.
Nálam minden világitás külön áramkör.s képzeld 2A megszakitók vannak.

Én csak kérdeztem, épp ezért.

Hát nem a gazdaságosság netovábbja. Otthon 40 évig el volt két 16A olvadóbiztosíték...(két épület) Ma már azért több az igény. A sütő, konyha,fürdő, kültér kapjon egy másik automatát. A többit nem gondolnám műszakilag indokoltnak. Kényelmileg esetleg még lehet szaporítani, de hogy minek egy lámpának külön áramkör kismegszakítóval, azt azért nehezen indokolja meg bárki. Szerelni 5-10 évente egyszer, szakképzett személy tervezetten. Égőcserénél a félősebbek teljes áramtalanítás, a bátrak lekapcsolt kapcsoló. A kismegszakítót nem keresgéli senki. Ha a sötétben keresgélés az indok, elég úgy szétszedni, hogy ahonnan nyílik, az a lámpa másik automatán legyen. Amúgy ha egy FÍ relé van, nincs miről beszélni. Mondjuk panelben ha két szoba van majdnem mindegy. Egy normál családi házban azért megkérdeznék, hova tettem azt a néhány km vezetéket ( sok sok ezer forintot )... Az igazság valahol középen van.