Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem jó. Oda megy előre a visszacsatolás GND felé menő tagja.
Ami még piszkálja az agyam, hogy a bemeneti TL071 tápja mennyire lesz hideg. Az adatlap 1,5mA körüli áramfelvételt ad meg, de nem tudom ebből mennyi a kimeneti komplementer végfok árama. Ha nagyon kevés, akkor élesen felezett félhullámú terhelés lesz a tápjában. Bár ez nem nagy, de a bemeneti GND-hez kívánkozna hidegülni. Ezt nem kaphatja meg, így inkább be kellene kényszeríteni "A" osztályba. Az IC kimenetét valamelyik tápra egy ellenállással elő lehet feszíteni. A tokon belül a jelet követve és a plusz táp felé húznám. Régen RIAA korrektornál bejött. Mivel a TL kimenete 750 Ohm terhelést lát, ezért 1V bemeneti szintnél ez 1,33mA. Egy 10kOhm a 6-os és a 7-es láb közé opcionálisan. Talán nem is fog kelleni, de ezzel mind a pozitív, mind a negatív tápsín teljes hullámú terhelést lát a TL felől. Természetesen ez csak akkor kellene, ha a TL végfoka nagyon alacsony nyugalmi áramú.
Kedves Karesz!
Az oldalamon a kapcsolódó magyarázatban leírtam, hogy esetleges feszültség tüskéktől szerettem volna bolondbiztossá tenni a kapcsolást, mert a MOS-FET-ek gate-ja max 20V-ot bír el. Szintén a leírásban lévő képek között találsz olyat, amin látszik, hogy az áramkörök tápjára 470u LowESR elkókat tettem, azokra ment rá az áram a labortápjaimból. A végleges kapcsolásban/javaslatom/szokásom szerint minden egyes szekundert külön graetz-cel egyenirányítok, kap mondjuk egy 470µF LowESR kondit (100µF is 3x-an túlméretezett), meg ha nagyon jó akarok lenni, paralel kötök egy 100nF kerámia kondit is, majd az egyenfeszek lesznek összekötve a 0 pontban. Tápfesz közös módusú elnyomását tényleg nem vizsgáltam, de van bőven erősítés tartaléka és elég gyors is, nem hiszem, hogy adódna ilyen probléma vele. Akkuról jól fog menni, bár a paralel kondi ott sem árt. Egyszóval szerintem a táp kis belső ellenállása a fonos, mindenkit óvnék a LM7812/LM7912 alkalmazásától. Király Tibor A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2019
Előfeszítem, abból baj biztosan nem lesz. Köszönöm!
Kedves Tibor!
Közben elolvastam a leírást is, köszönöm a kimerítő választ. Azért kíváncsiságból leszimulálom ha nem baj.
A tápban 560 mVpp a brumm feszültség, a kimeneten 25.9 mVpp, nem tudom ez mennyire veszélyes. (Az ilyesmit elég nagy pontossággal számolja a szimulátor.)
Pozitív oldalon egész normális a tápelnyomása, csak negatív oldalon alacsony. Ott 26dB. Egytápos megoldással lehet jó, vagy ha a differenciálerősítőt áramgenerátorral hajtjuk a 4,7k helyett.
De ha így is jól szól fogadjuk el.
Elkészült a kísérleti nyák és túl vagyok a "mérjükmeggyorsanmitcsinál"-on is. Nekem nem tűnik olyan bonyolultnak a kész panel, mint mondjuk egy Krell végfok. Még nem dugtam bele az IC-t és nem kompenzáltam semmit nagyfrekvenciásan, teljesen nyers a dolog. Az látszik, hogy vagy a nyákterv nem jó, vagy a komplementer tranzisztorok nem komplementerek, de ez utóbbi egészen biztos. Minden esetre valahogy rövidebb és egyforma hosszú vonalakkal kell újra megrajzolni, de így sem annyira rossz a négyszögjel átvitel (3. kép 20kHz, 4. kép 1MHz). Az 1MHz-es szinusz szemre szép, a 15MHz már megnyeklik, de még itt is alig esik az átvitel, a torzítás olyan jellegű, mintl ami a négyszög átvitelen is látszik. Feljebb nem megy a generátorom, de ennyi is elég szerintem. Majd holnap játszok vele tovább.
Lehetséges, én nem használok szimulátort. Én úgy szoktam, hogy megépítem és meghallgatom. A http://tkiraaly.hu/audio/fh4/fh4.html tápját fogom használni hozzá, reményeim szerint abban nem fog 100Hz-es 560mV brumm szuperponálódni a tápfeszültségre. Tényleg nem tudom, a szimulációban a generátor miért 100Hz-es, és a -14V/14V az effektív vagy Vpp-t jelent? Mekkora a generátor belső ellenállása? Miért csak egyutas egyenirányítást használsz? 30mA terhelés mellett nem hiszem, hogy 560mV brumm lesz a tápon, még egyutas egyenirányítás mellett sem.
Király Tibor
Ismét olyan gyors voltál min a villám. Kis túlzással élve megépíted a tápegységet, és mire a pufferek feltöltődnek, már készen van az erősítő. A komplementerre téve a hangsúlyt, olyan elképzelésem volt régebbe, hog kétdalas nyákra dolgozok felületszerelten, és az egyik oldal a pozitív, a másik a negatív fele lesz az erősítőnek. A közös pontokon meg egy-egy átvezetés biztosítja az összeköttetést. Csak hát értelmetlen ötlet, mert nincs tökéletes komplementer. A laterális fetek is azért oszcilláltak össze talán, mert komplementernek tekintették őket. Csak hát terhelve igaz hogy a GS kapacitás érvényesült ami 1:1,5 arányban tért el, de terheletlenül mivel alig volt GS feszültségváltozás, a GD kapacitás dominált, ami 1:4 arányú. Tehát ott az volt megoldás, hogy kis és nagy terhelésre egyaránt egyenként kellett a határfrekit beállítani, és utána egyesíteni a komplementer két felét. Mivel az sem komplementer egészen. Annak idején így kötöttem ki az IRF530/9630-nál is.
A több felületért a mancs. Annak idején jeleztem Karesznak, hogy e alkatrészhalmazon lehetne segíteni 3D-ben. Én úgy gondolom, hogy 2 emelet kevés lenne hozzá.
Az elmúlt 15 évben úgy szoktam, hogy fejben kitalálom a kapcsolást, a szimulátor kiszámolja helyettem, aztán megépítem és megfigyelem miben tér el a szimuláció a mérési eredményektől, majd a legvégén meghallgatom. Aztán mérek, hallgatok, mérek, hallgatok és újra szimulálom, hogy akkor mit mutat. Így egész jól össze lehet szokni a géppel egy idő után. Ma már elég pontosan meg tudom jósolni előre, hogy mennyiben fog egybevágni a szimuláció a mérésekkel.
A +/-14V az 28Vpp-t jelent. A 100Hz-es egyutas egyenirányítás gyakorlatilag azonos az 50Hz-es kétutassal, ezzel csak a szimulátor dolgát könnyítem meg... nekünk mindegy, a végeredmény számít. Amikor az ujjaimon számolok "brummot", akkor úgy szoktam, hogy 1A-nél 100Hz-en 10 000µF pufferrel van 1V brumm. 1mA 10µF szintén 1V brumm. Tehát 30mA 300µF 1V brumm. És így már ki is jött nagyjából a 470µF 560mV 30mA. Soós Károly
Ha érdekel valami azt gyorsan meg tudom csinálni, de tudok olyan dolgokat mutatni amik nem érdekelnek és hónapok óta járja át őket a "műhelyszag".
Azért ez a két oldalon felületszerelés megint olyan ötlet amit nem lehet könnyen elfelejteni. A FET-eket most nem értem, de sejtem, hogy már nem akartad visszatörölni és jól is tetted.
A kétoldalasra csak azért gondoltam, mert akkor valóban szimmetrikus lehetne. De nem kell komolyan venni. De te amúgy is elég optimálisan szoktad vezetni a fóliát.
Még az is eszembe jutott, hogy mivel ebbe a HTB2.0-ba már a komplementer szimmetrikus felépítés miatt minden erősítést és visszacsatolást meghatározó elem egyenáramúlag a GND-n van, nem okozna nagy gondot az álszimmetrikus jelkezelés. Ez amit nem sikerült a HTB1.0 topológiája miatt bebarkácsolni. Csak a fene enné meg hogy mindig menni kell valahova. Megpróbálom mielőbb lefirkantani.
Kedves Károly,
olvasatomban KT EVAmpja a Te szimulációd, és számításaid szerint, annak ellenére, hogy nem hallottad a hangját, elvileg épp olyan búgócsiga, mint az én készülékeim, amit szintén nem hallottál. Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi sem tudjuk, hogy a közölt képeid, milyen belső paraméterekkel rendelkező szimulátorral készült, és azt milyen beállítások mellett garantálta. De maradjunk a gyakorlatnál, Tibor készülékeit jó páran megépítették, és konstatálták működő- képességét. Meglehet nézni az oldalán a visszajelzéseket. A búgócsiga effektusra csak egy esetben került sór, idézem: „a kipróbálás során doboz nélkül sem volt semmilyen hallható zaj a kimeneten, viszont alu dobozba szerelve max. hangerõ környékén hallható a trafó zúgása, így ha újraépíteném, mûanyag dobozba szerelném (de szerencsére nem kell max-ra hangosítanom).” Nos Tibor műanyag dobozokat használ, én meg fadobozokat. Ami azonban egy készüléket jól kezelhetővé tesz, az a konstrukció, ami rögtön a tápnál kezdődik. Abban persze igazad van, hogy accuval nincsenek hálózati zavarok, de különben felesleges költség. És talán elérkeztünk a régi vitatémához, milyen a jó konstrukció. Röviden annyit róla, hogy nem kell a tápot „elnyomni”, agyonszimulálni, és mégis jól „ehető” az így készült erősítő hangja. Lehet, hogy hihetetlen, de a kevesebb alkatrész, kevesebb gondot jelent, már rögtön a panelkonstruálásnál is, gondolok itt a helyes csillagpont kialakításokra. Visszatérve a tápzavarokra, látva a HTB1.0 (nem a meghallgatásról beszélek) a tápmegoldását, elhiszem, hogy kellett hozzá tápelnyomás. Mivel egy trafót alkalmaztál, és a másik csatorna tápellátását a diódahídról egy átkötéssel vitted a másik csatorna pufferkondiaira. Ha két külön trafóval csináltad volna meg, már eggyel jobb lett volna a kábelezési helyzet. De Te inkább a hálózati szűrőmbe kötöttél bele. Nincs két egyforma építés, nincs két egyforma építő, én hasznosnak tartanám e témában is, hogy ne akarjuk elvitatni más kipróbált készülékének a hangját elvi alapon.
Pedig már többször megfogadtam, hogy nem válaszolok az ostobaságaidra, de mégsem tudom megállni.
Idézet: „Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi sem tudjuk, hogy a közölt képeid, milyen belső paraméterekkel rendelkező szimulátorral készült, és azt milyen beállítások mellett garantálta. ” A szimulátor "belső paraméterei" azok voltak, hogy egyenirányítás után egy 470µF-os pufferkondit leterheltem kb. 30mA-es árammal. Ekkor mérhető rajta 560mVpp brumm feszültség. Az erősítő tápelnyomása 20-szoros, tehát a kimenetén van 26mVpp brumm. Ezen mit nem lehet érteni? Meg kell nézni szkópon és kész. Ha nem hallod, az nem rám tartozik, mint ahogy a többi sem. Ha nektek tetszik, hallgassátok, de engem ne fárassz ezzel többé légy szíves! Köszönöm!
Én megpróbálnám kimondottan alacsony kapacitású pufferkondival, mert amerikai ismerősöm szerint nagyon jó digeridu zenéhez. Ott 60 Hz a hálózati freki, ami éppen egész számú hányadosa a hangszer hangjának. Tehát nagyon jó lehet a basszusa. De nem garantálja hogy hazánkban is harmóniában lesz vele, legfeljebb a modern nyitott hangolású digeridu kompatibilis vele.
Kedves Károly!
Sajnos neked volt igazad. Megépítettem, meglepődtem, hogy tényleg 0.5V körüli brumm van a tápfeszeken, és hogy a negatív oldal tápelnyomása csapnivaló. Köszönöm a hozzászólásodat, és Tóth Béláét is. Jelenleg itt tartok, igyekeztem megszűrni a differenciál erősítő közös ágát. Én már jónak hallom, de a gyerek állítja, hogy ő még hall valamit. Azt hiszem azt még kipróbálom, hogy a lentebbi kondi helyére beteszek egy Zenert. Azután már csak az marad, hogy egy háromlábú stabbal megfogom a feszt, de IC-t nagyon nem akarózik beletenni. Király Tibor
kedves Tibor!
Én is leszimuláltam a kapcsolásod. A pozitív tápsín nem probléma, mert viszonylag jó a tápelnyomása. A negatívval van a gond. A differenciál erősítő "farka" helyett áramgenerátort téve úgy reméltem rendbe jön a brumi. Ám kis értékű ellentétes irányú tápzaj jelent meg a kimeneten. Valószínűleg a kimeneti munkaellenállás miatt. Egy ideális áramgenerátorral kellett egy olyan ellenállást párhuzamosan kapcsolni, ami kompenzálja ezt a hibát. Tehát kikompenzálható a tápzaj, és így maradhat a kapcsolás, csak a difi erősítő farkát kell optimalizálni. A kondenzátoros simítással az a bajom, hogy fázisban 90 fokkal eltolódik a simítás. Tehát csak végtelen nagy kondi ad jó eredményt. A zéner, vagy néhány soros led, esetleg egy fetes áramgenerátor lehet a nyerő. Nekem se szimpatikusak a stab kockák. Azok kivezérlésjelzőhöz, meg akkutöltőhöz valóak. Karesz sem ok nélkül csinálja diszkrét elemekből. A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2019
Kedves Béla!
Közben módosítottam rajta, ez elég jónak tűnik, most úgy gondolom ez lesz a végleges, remélem holnap a fiam sem hall majd semmi brummot. Szerintem nagyon jó a hangja. A 14V úgy jön ki, hogy 2db 2x9V 4,5W-os makrai trafóról jár. Király Tibor
Elég szivatós kis kapcsolás. Nálam az jön ki, hogy az áramgenerátortól begerjed. Legegyszerűbb módszerrel így a legnagyobb a tápelnyomás kb. 200 uVpp lesz a kimeneten.
De kiemelés van 7MHz körül és a diff erősítő sem volt szimmetriában, ami nem tudom, hogy jó vagy nem jó.
Kedves Tibor!
Az alábbi módosításokat javasolnám kipróbálni meghallgatás útján. A Zener védődiódákat én kihagynám a túl nagy kapacitásuk miatt (a táp amúgy is +/-12V körüli, tehát soha nem fognak kinyitni). Az IRF gate-jével soros ellenállást betenném, mert enélkül hajlamos 100 MHz nagyságrendben gerjedni. A 10pF-os integrálótag megszünteti a négyszögjel belengését, szerintem érdemes kipróbálni. A 12 V-os Zener-t túl nagynak találtam, illetve szűrés szempontjából kicsinek. A 6,8 V-ossal már nem kell párhuzamosan kötni kondenzátort. THD-ban kb. másfél dB javulást jelent ha a jobb oldali FET-en kétszer akkora áram folyik (néha szokták szándékosan "félrebillenteni" a diff erősítőt). 1Veff kimeneti fesz.-nél 0,04%, 3Veff-nél 0,1% a THD. Ha Bélának van még valami jobbítási ötlete, biztosan megírja. Ui.: A pufferkondit azért meg lehetne növelni akár 2200µF-ra, ez nem lenne olyan jelentős költség növekedés.
Van a szimulátor alkatrész bázisában 2n7002. Az a nem duál verzió. Azzal néztem a differenciál erősítőt. Az a bajom ezekkel a kis fetekkel, hogy mivel ezek nem teljesítményre vannak kitalálva, a gyártó gyakran fel sem teszi a különböző hőmérsékleten rajzolt transzfer görbét. Pedig fontos lenne. Például a diff áramgenerátorát szintén fetesre csinálnám, mégpedig olyan beállítással, ahol az IRF hőfokfüggésével partiban van. Ekkor ha biztosítanám köztük a termikus kapcsolatot, jó esély lenne a kimenet stabil beállíthatóságára. Talán még DC csatolt verzióban is.
Az áramgenerátorral párhuzamosan szükség volt a szimulációmnál (persze kitöröltem) egy ellenállásra is, mivel a táp növekedésekor a kimeneti munkaellenállás nagyobb áramigénye nagyobb UGS feszültséget igényel a végfeten. Ez csak nagyobb diff áram esetén biztosítja a nulla voltot a kimeneten. 680-750kOm körüli ellenállásnál volt optimális. Alatta negatív, felette pozitív összefüggés volt a mínusz táp feszültsége és a kimeneti nyugalmi egyenfesz között. A kis fetek hőfokfüggését pedig "magad uram ha szolgád nincs" alapon otthon kell elvégezni. Úgy vélem, ezt nehéz kikerülni. Nálam a "Luca széke" alkatrészeit ( lehet hogy ez lesz a neve) egyenként méregetem. Ez egy egyszerű erősítőnek készül, de itt off. Melegítem meg hűtöm az félvezetőket, meg az ellenállásokat. Borzalmas.
Ez a félrebillentés azért okoz javulást mert egy másik görbeszakasz kerül képbe, vagy mert fele akkora impedanciával csatlakozik a bemeneti fet a visszacsatoláshoz. Ha ez utóbbi, akkor talán javulást okozhat ha dupláznám a diff erősítő visszacsatoló tagját. Így maradhatna az együttfutás, ami a DC nulla kimenet miatt fontos. Ha meg az előbbi, akkor tárgytalan. Jelen kapcsolásnál amúgy is, mert csak kettő fet van a tokban. A négyes már nagyon ritka, és talán nem is egyformák.
Én meg a szemüvegemet nem találom, mert vagy rajtam van és akkor nyilván nem lehet sehol, vagy nincs rajtam, és akkor bárhol lehet, mert úgysem látom.
Apám annak idején káromkodva szidta a teremtőt, mert ő sem találta. Anyám megkérdezte mit keres, majd megmondta neki hogy feltolta a homlokára. De hogy ne legyen off, a munka ellenállást is ki lehetne váltani áramgenerátorral. Tehát aki nem akar dolgozni, azt beültetném a villamos székbe. (szerintem kitörli a fórumgazda)
Azért nem tennék bele áramgenerátort, mert így alig változik Q1 árama és magyarázat arra is a tranziens analízis, hogy miért jobb félrebillentve a diff erősítő. Biztosan lehet még javítani rajta, de nem hiszem, hogy sokat, vagy csak jelentős bonyolítás árán.
Lemaradt, hogy zöld Q1, sárga Q2 árama. A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2019
A HTB 2.0-án pedig ezt mértem tegnap tápelnyomásra. Olyan csúnya, hogy ki se mertem tenni.
Egy utas egyenirányítás, a pufferen 400/450 mVpp a brumm. Az első fotón a Zenereken mérhető feszültség (10/12mVpp), amiből a tápszűrésük 40-szeres, amiből a 4.7V-os Zener belső ellenállása az adott áramnál 37Ohm. A 2. fotón meginvertálom az egyik csatornáját a szkópnak, amitől ilyen lesz... A 3. fotón látható, hogy azért invertáltam meg mert így ki tudja vonni az egyik csatorna jeléből a másikat és a különbségi jel egy "majdnemnégyszögjel" lesz. A 4. fotón meg az látszik, hogy mindezt azért csináltam, mert nem értettem hogy kerül négyszögjel a két 1N4148 közös pontjára (mert mindent én sem érthetek, de így már igen). Az 5. fotón meg van a kimeneti jel, ami hatszor akkora négyszög, mint a bemeneten van, merthát ekkora a visszacsatolt erősítés. Ebből rögtön kijön, hogy a tápelnyomás még 40dB sincs, ami elég siralmas. Azt kifelejtettem, hogy opampnak végül az LT1360 került be, mert sokkal jobban szerepelt, mint a TL071 és ennek a kimenetén csak egy vízszintes vonal volt látható, miközben máshol meg nem. Aztán ma mégis sikerült erőt vennem magamon és belebarkácsoltam két db LED-es áramgenerátort az 1.5k-os ellenállások helyére. Kicsit megnyugodtam, hogy tovább sikerült bonyolítani a kapcsolást, de legalább azt láttam a diódák közös pontján amit a 6. fotón látunk. A 7. pedig a kimeneti jel. Hiába lett jó a bemeneten a tápelnyomás, a kimeneten maradt majdnem 1mVpp, de ez 15.5dB-el jobb a tegnapinál és nem lehet tovább csökkenteni, mert Q5,Q6 áramgenerátoros meghajtású és ha kicsi a termikus torzítása, cserébe kicsi lesz a tápelnyomása is. (A luftballon elmélet... itt benyomom, ott kijön.) Így eddig 53dB lett a teljes tápelnyomás.
Mondok egy hülyeséget. Az nekem is elkerülte a figyelmemet, hogy a zénerek dinamikus ellenállása nem nulla. És ha a zéner1, és a zéner2 pontot összekötnénk két soros nagyon egyforma ellenállással, oszt a feszültség lebegtető opa invertáló bemenete menne a közös pontjukra? Akkor szerintem maradhatna az eredeti kapcsolás, csak kicsit dolgozna is az opa. Tehát a +-4,7V közepe a bemenő jellel szinkronban lenne. Hogy a 4,7V-ok változnak kicsit, az nem gond, mert csak szimmetrikusan tudnának, függetlenül attól, hogy a két zéneren nem egyenlő a feszültség.
Értem mire gondolsz, de erre aludnom kell egyet...
Akár ki is lehet hagyni a védő Zéner diódákat, bár a bemenetre bármikor érkezhet nagyobb tüske (akár a tápnál is nagyobb), de a nagy Zéner kapacitásra megoldás lehet egy soros 1N4148 is, ilyenkor gyakorlatilag a katódok lesznek közösek és a kapacitás 4pF alá csökken.
Én inkább a kis MOSFET-ek helyett kipróbálnék valami napjainkban is kapható JFET-et, akkor tovább csökkenthetőek a kapacitások. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
