Szoval igen, megtalaltam.
1W-on:
- 1%(-40dB) masodrendu
- 0.3%(-50dB) harmadrendu

4W-on:
- 2.5%(-32dB) masodrendu
- 0.8%(-42dB) harmadrendu
- 0.25%(-52dB) negyedrendü

Valami ilyesmi.
És így nézett ki:

Azt nem én rajzoltam, amin előfordul 1Mohm.

UF21-nek muszaj maradnia, mert az az egyetlen kor és helyhű ilyen foglalatos cső. Ultralineár szerűségbe van kötve. A vegcsovek triodaban is rendelkeznek elég korrekt erősítéssel. Mindössze 25Vpeak jelszinttel csúcsravezérelhetőek. Az elôfokcsönek igy viszonylag kis szakaszon elég működnie, triodaban szinte semmi torzitasa nincs. Viszont azert az ultralineárkodás, mert azért a triodamódnál picivel nagyobb erősítésre van szukseg ahhoz, hogy 2Vrms-sel csúcsra lehessen vezérelni az egészet.

Nos, mivel nem mondtad milyen csöveket tegyek bele, így jobb híján tettem 6SN7-et meg 300B-t. És működik, az is egészen biztos hogy nem úgy ahogy kellene, mert kb. 3x-osat erősít az egész.
Mondtam én, nem úgy van az, hogy csak szimulálunk egy trafót. Fogalmam sincs az értékekről, a kimenő még hagyján, de a fojtónál mindenképpen kellenének menetszámok, meg hogy mi hogy van összekötve. Meg még néhány apróság amit mutatok is, mag, tekercsek szórási induktivitása, tekercsek ohmos ellenállása. Meg ami még nincs ott a menüben, de azt is bele kell utólag tenni, a tekercsek egymáshoz képesti kapacitása, mert ugye az is van nekik. Ezek nélkül az egész szimuláció lópikulát se ér, mert köze sem lesz a valósághoz, mint az látszik is.

De azért így rossz formájában még mértem rá egy THD-t, 1kHz-en 9 harmonikusra 0,04%

Nekem aztán tökmindegy, csak megy a vita oldalakon keresztül nanométerekről, itt meg kilométeres a probléma.
Még a nem túl HiFi -s néprádiókban is inkább az UCH triódáját használták az UBL meghajtására.

Más a két probléma természete. Ott az asszimetriabol fazistorzitas lesz. Itt csak megjelennek harmonikusok amik némelyünknek bizonyos szintig még kedvesek is. Nekem pl különösebben sok bajom nincs a szimpla torzitassal. Legalabbis igy 2-3%ig nincs, főleg ha az leginkabb masodrendu.

Nem mondtam egyik felsorolt csőtipust sem, mert nincs közük az erősítőbe beépítettek tulajdonságaihoz!
Ez a szimulaciós program jó lehet egyszerű és általános feladatokra, de egy bizonyos szint felett alkalmatlan mindenre.
Ne foglalkozzál vele tovább - teljesen felesleges.
TJ.

Szerintetek így meglehetne oldani a GU50SE tápját?

Az első kondinak így is necces lesz, mert közel 500V lesz rajta. Mondjuk nem szoktak megsértődni, nekem évekig ment 63V-os elkóm 65V-tal.

Látszik hogy nem használtál még ilyet, mert nagyon komoly dolgokra is jó. Aztán, egy autó se jó semmire, ha nem teszel bele üzemanyagot. A csövekkel rajtunk kívül már senki nem foglalkozik, örülni kell annak is hogy a fejlesztők ezt a pár darabot beletették.

Az Ágoston Lajos- könyvben, a diódahíd és az elektrolit kondenzátor között még van egy 22nF 1000V-os kondi is. Érdemes lenne ezt a kondenzátort betenni?

Erről az " abból főzünk amink van" helyzetről a következő jutott eszembe
A kisvárosi étterem főnöke behívatja a főszakácsot magához.
F: Eldöntöttem, hogy magasabbra emeljük a választékunk szinvonalát - lesz tejszines, tűzdelt őzgerinc szarvasgombával az étlapon.
Sz: Rendben főnök, meg tudjuk csinálni - mi van a raktárban?
F: Kétszersült, orosz tőkehalmáj konzerv és némi banánpüré...

Régen azt mondták. Ha a torzítás hallatszik, az már 10%.

Szoval a “vegleges” verzio:

Ja ennek már 1.7Vrms körül van az érzékenysége, tehát még használható is.

Jó "occó" lett az egész projekt
A bemérés után lehet alkatrész beválogatást tartani...
TJ.

Elrontottam az elozo rajzot. Ez a helyes:

Ezt most nem értem.

Szerintem az eredeti driver kapcsolásban lévő kicsi 115/230/6 voltos hálózati trafó + nagyfrekvenciás trióda + egy(!) alacsony feszültségű tápegység sokkal jobb hangot ad. Ezek nagyfeszülségű soros tápok nem a jó hangzást szolgálják és sokkal veszélyesebbek is...
TJ.

Add össze ennek az egyszerűsített kapcsolásnak az anyagárát - olcsó lett.

Lehetséges. Viszont akkor azzal ott sz*rakodni kell, hogy milyen vason van, hogy van tekerve, mekkora a primer induktivitása. Itt meg csak kell az amúgyis szükséges táptrafóra még egy szekunder, meg pár kondi. Persze BlackGate-ből ez igendrága. Az eldöntendő kérdés szerintem, hogy trafóra akarunk költeni vagy kondira vagy mindkettőre.

Értem én, hogy az volt a mottó, hogy táptrafók legyenek csak benne, de azért rendes kimenővel csak jobban szólna. Legalábbis egy probat mindenkepp megérne.

Valami Indel hálozati trafót rakott bele sutemenyx - az biztos nem kerül sokba
Amikor sz egyszerűsítés mellett döntött, akkor elfogadta a várható minőségcsökkenést is...

Annak semmi logikája, hogy egyik vonalon visszalépek, aztan reménykedek valahol másutt meg húzni rajta..
Mi az értelme?

Van egy egyszerű megoldás is (faék). 4-500V feletti anódfeszültség előállításához meg kell felezni a szekunder feszültséget (esetünkben 350/2=175 V AC), külön egyenirányítani és szűrni, majd az egyenirányított feszültségeket kell sorba kapcsolni. Ebben az esetben minden probléma kilőve, és 2 db 300V-os szűrőkondi nagy biztonsággal megfelel.

Jó nagy élet volt itt. Mindenféle. Én csak egy dologra koncentrálnék, a fázisfordításra. A mindenfajta hibával terhelt, sokfajta fázisfordító kapcsolások alapvetően más-más előnyökkel-hibákkal terheltek. Erről is volt polémia, csak a hangorkán elsodorta CHZ kolléga hozzászólását: Igen, DN2540
Igen, DN2540 Ez arról szólt, hogy a differenciál erősítős (long-tailed, stb. elnevezésű) fázisfordító fokozatnál ha a katódban áramgenerátort (DN2540 FET) alkalmazunk, a szimmetria nagyságrendekkel javul, mivel a két cső így végtelen katódellenállást lát.
Tovább finomítható a kapcsolás, ha az áramgenerátor alját nem a földre kötjük, hanem -50-100 V-ra.
Ha még jó csöveket is választunk, jól méretezünk, 3 iker trióda meg tud hajtani bármit. Mondjuk a sokat emlegetett ARC is csak 3 db orosz!! 6N1P-t használt a harmadik generációs erősítőiben
Lehet isteníteni a D51-et, csak:
Miért tegyünk 3x annyi csövet (és alkatrészt) ha a piactérre kényelmesebben és biztonságosabban is el lehet jutni?

Természetesen lehet csiszolni/mérni a hoszúkatódos fázisfordítót a végtelenségig, áramgenerátor, pentóda/trióda használata mint a Radford STA25-ben....de az alapkapcsolás ettől nem lesz OK.
A földelt trióda és a földelt rácsú alapkapcsolású csövek használata hosszú árnyékként követi mindig ezt a fázisfordítót.
Ennél van jobb hangú fázisfordító - ez a long tailed kapcsolás egy elmúlt világ hagyatéka, ugyanúgy mint a katódin...
TJ.

Igen azt tettem bele, mert kivancsi voltam, hogy mennyire mukodik ez a dolog, hogy halozati trafo a kimeneten. Az indel trafokrol azt kell tudni, hogy technikailag elég jók, szépek is és olcsók is, viszont a zeneiségnek híján vannak. Nagyon precíz, kimért, katonás hangjuk van. Legalábbis a 20W SE kimenőjükkel ez a tapasztalatom. Az UBL projectet azzal raktam össze. Ha minden más alkatrész nagyonjó és zenei, akkor nincs vele gond, úgy jól szól. De még akkor is, ha betettem egy vintage japán kimenőt helyette, sokkal jobb lett.
Tegnap a hecc kedvéért meghallgattam ezt is, amit az asztalon összeraktam. Nagyon-nagyon “vad” és nyers hangja van. Leginkább az indel táptrafóra, mint kimenőre gyanakszom emiatt, de a többi alkatrész sem kimagasló. A samwha kondik nemrosszak, ahogy irtam philips szint, az RTC (mullard) 6080 is és a Philips Miniwatt ECC85 is egészjó, de ezek is csak egészjók. A remox ellenallasok szarok, a jamicon borzalom, a kínai ónozott vagy ezüstözött vezeték kétséges, s a piros jantzen pedig bár magasközépben egészjó, mélye gyakorlatilag nincsen. Hangváltóba való kondi, csatolónak nemjó. Ráadásul az indel taptrafoi más, vastagabb, feltételezhetően gyengébb minőségű lemezeléssel vannak, mint a kimenői. Más kimenővel nem tudtam kipróbálni, mert nincs, SE párti vagyok a nonfb miatt. Egy USA Triad trafo egeszen biztosan más, és ha meg van fejelve csúcs alkatrészekkel, akkor el tudom kepzelni, hogy a végeredmény jó.
Na de milyen lenne egy UTC S-15-tel?

S ha már az SE-t is szóba hoztam, mi a véleményed az UBL PSE kapcsolasrol?