Igazából jó kérdés, hogy meddig mennek el. Az biztos, hogy nagyot mondani csak a kicsiről mernek. Ugyanis mint hobbifotós, van egy Canon PowerShot SX420-as gépem, 20 MP. Van egy Kodak Pixpro AZ901-es gépem, 20 MP. És van egy Canon EOS 200D gépem, 20 MP. Látható, hogy az árcimke sem egy kategóriába tartozik, mint ahogyan a kész kép minősége sem, de ezek (főleg utóbbi kettő) már nagytestű, nagy optikával szerelt gépek (bár utóbbinál ez relatív). Mégis, maradnak a realitás talaján. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy APS-C-be zsúfolnak bele 20 megapixelt, vagy egy 1/23"-be 40-et.
Egy fénykép minőségét nagyban befolyásolja az optika, amin keresztülnéz, de a leg lényegesebb akkor is a fizikális méret, ezt nem lehet meghazudtolni. Minél nagyobb egy érzékelő pixel, annál több fényt képes beengedni. Ez egyenlő azzal, hogy szoftveres rádolgozás nélkül is jobban lát a rosszabb fényviszonyok mellett, illetve azzal, hogy részletgazdagabb lesz.
Összevetettem, mert érdekelt, a Huawei P30 Pro-mat a a nagy Canon-al. Kár volt. Ugyan a Canon csak 20 MP, a hüvely meg 40, lehet találgatni, melyiknek volt részletgazdagabb a képe.

Mindezt azért írtam le, hogy a kérdésedre válaszoljak: A profi gépeknél nincs szükség a felbontás növelésére, mert ott tisztában vannak vele, hogy ez a minőség romlásához vezet.

A digitális ZOOM pedig más tészta, mint az optikai, olyan nincs, hogy az ne lenne veszteséges, hiszen elvesz a képből ez olyan, mintha azt mondanád, hogy te le tudsz konvertálni egy 10 GB-s filmet 1 GB-ra úgy, hogy nem veszem észre a különbséget minőségben. Persze, van különbség, ha digitális ZOOM-al készítesz egy képet, vagy a kész képet vágod körbe és erőlteted rá az eredeti felbontást. Ennek oka pedig az, hogy amikor a géppel csinálod, még a JPEG konvertálás előtt nagyít bele, utóbbi esetben pedig már a minőségromlott JPEG van tovább rontva.

Üdv! Jól elvitáztok, majdnem semmiről. A semmit az alatt értem, hogy a VHS-től a 4k műsorik mindegyiket ugyan azon a képernyőn nézitek. A minőség változást csak érzékelitek, ha a műsor felbontása jobb mint a kijelzőé, de csak kis mértékben. Ha kisebb, sokkal kisebb a műsor felbontása, életlen, homályos a kép.
Azt hiszem mindenkinek igaza van és senkinek.
A szem szoftvere, meg sokkal jobb, mint bármelyik jelenlegi kamerának.

Mivel a szemed analóg, nem pedig digitális, ez vitathatatlanul igaz. Bár leginkább hardwerre vonatkozik

Csak rá kényszerítesz, hogy válaszoljak.

Ha ezt te olvasnád mástól, már hülyéznéd is le, hogy ez nem hangoskönyv, maximum csak olvasni lehet. Persze, ha te írod, akkor rendjén való.

Vádaskodsz megint anélkül, hogy megjelölnéd, szerinted mi a marhaság és miért.
Én belinkeltem neked a cikket, hogy honnan vettem az adatokat. Te nem adod meg a forrást. Ezek szerint te írogatsz hasból. Én elfogadom, hogy valamit én tudok rosszul, de csak akkor, ha ezt hitelt érdemlően igazolják számomra.
Egyébként had idézzek neked Marcus Aurélius-tól:
"Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság."
Tehát ami az én nézőpontomból igaz lehet, az a tiedből lehet hamis, és viszont.
Ide idézném a cikket, amit tbarath linkelt. Bővebben: Link
Mivel nem vagyok biológus, sem szemész, de még csak optikus sem, így természetesen nem kérdőjelezem meg az ott leírtakat. De figyelmesen elolvasom a cikket, és kialakul bennem egy vélemény, (ami az én véleményem, a jelenlegi tudásomon alapszik, és lehet, hogy téves, de lehet, hogy nem) mely szerint, az ott leírt elméleti számítások ugyan baromian jól hangzanak, de amint a cikk is hangsúlyozza, ezek elméleti számítások. Azaz még ha minden részletében helyesek is, az agy ezt nem bírja folyamatosan csinálni.
Épp ezért azt elfogadom, hogy ha baromira összpontosítok egy képernyőre, és direkt keresem a különbségeket, látni is fogom. De ha nézek folyamatosan egy filmet, a cselekményére figyelek, akkor csak abban az esetben veszek észre felbontásbeli különbséget, ha mondjuk fullHD-ról VGA-ra vált.
Ismételten hangsúlyozom, ez egy vélemény, nem tény. Lesz aki egyetért vele, és lesz aki nem!
De ettől még nem kell lehülyézni a másikat!

Az ember látásában a szoftver sokkal jobb, mint a hardver. A szem, mint optikai rendszer eléggé gyenge. A hiányzó dolgokat pedig az emlékek, illetve az enyhe szemmozgás közbeni túlmintavételezés alapján teszi oda az agy.

Ez tiszta sor. Én csak azt akartam lényegként kiemelni, hogy az analóg technikát nem veri kenterbe semmilyen digitális dolog. Ez viszont hardver. Tény, hogy ha nincs mögöttes szoftver, akkor nem lesz jó a végeredmény sem, bár ez nem igaz a 35mm-es filmtekercses fényképezőkre, mivel ott full mechanikus minden, de éppen ezért nem is tartozik bele ebbe a témába.

Az a 1280x720 a valamikori HD volt ( nem tudom, hogy létezett e ilyen formátumu monitor, valoszinü, hogy nem - mert nem is nagyon kellett). A német profi TV-k választották ezt a formátumot és még mindig adnak is ebben ( ARD, ZDF). Ennek már jo 20-25 éve és akkor még nagy volt a vita, hogy melyik formátum adta a jobb átviteli minöséget ( az akkori hálozatokon). Valamilyen fontos világverseny volt napirenden, amit okvetlenül HD-ban akartak közvetiteni, és akkor még a mai FULLHD (1920x1080i/p) nem volt teljesen érett és szállithato. Igy maradtak a németek stb annál az átmeneti formátumnál. Felvételi technikában nem igen terjedt el, ott volt egy átmeneti formátum a 1440x1080i streched pixellel ( DV, HDV, DVCPRO stb) ami már kitöltötte a teljes képernyöt 1920x1080 ( de hiba nélkül ment a kisebb méretü HD ready monitoron is), de a pixelek téglalap alakuak voltak. Fontos különbséget tenni a felvételi technika, meg az átviteli technika között. Mig a legolcsobb digitális HD kamerák is a kezdettöl 1920x1080i formátumban vették fel a képet és alakitották át rögzitésre 1440x1080i alakba (stb) és mindehhez legalább 15 Mbps sávszélesség kellett, a drágábbak eleve 20 Mbps-l rögzitettek, a profibb kamerák meg ugyanezt a képet 50 mbps sávszélességgel, addig a studiokamerák 480 Mbps sávsezélesseggel kezdtek. Akkoriban ha egyáltalán volt hálozat az 100 Mbps-s volt, azaz még a házi kamera jelének az átviteléhez a hálozat 1/5- kellett, a studiokamera jeléhez meg optikai szál vagy nagyon érzékeny SDI koax kapcsolat. Ez mind lassitotta a bevezetést, mert nem létezett infrastruktura.
Az egész formátum balhé a filmiparbol származott, ahol sok nagynevü rendezö a táskájában cipelte a maga "képformátumát" ( azaz a filmkamerába dughato kulisszát). Ezért sok film meglehetösen különleges formátumban készült. A videoiparnak ehhez kellett igazodnia, föleg amikor a filmipar is abbahagyta a filmek celluloidon történö disztribucioját ( modern digitális mozik) és oda olyan 4/8 k formátum kellett, ami a legkisebb veszteséggel tudja átalakitani a filmet digitális jellé. Elsösorban a mozivásznat kell kitölteni, ezért látsz még ma is sok TV- filmet ahol alul meg felül fekete sáv van, azaz a formátum nem tölti ki a képernyö méretét.

Amit viszont otthon nézel mint FullHD-t az a legjobb esetben 10 Mbps-l jön, gyakrabban még annyival sem. Azaz a felvételi jelet át kell keményen alakitani, hogy el lehessen juttatni a nézöhöz. Az SD jelek továbbitására elég volt a <2Mbps sávszélesség.
Egy másik táblázatban - ezuttal a WIKIröl ilyen adatok vannak. Láthatod, hogy szinte minden márka más méretü képernyöt használ ugyannak az adásnak a vételére.
Az utolso generácios képcsöves TV-kben jelent meg a közbülsö memoria, ami az analog adást digitalizálta és feljavitva rakta ki a képcsöre. Az ilyen TV-kben még okozott volna gondot a pixelszámok különbsége, az elsö lapos TV-kben már jobb megoldást használnak igy szinte bármilyen formátumu bejövö jelet automatikusan a képernyö méreteihez igazitják. Az elsö HD TV-ken még elöfordult, hogy az SD adás csak egy bélyegnyi méretü volt ( nem lehetett felnagyitani), a képernyö kb 1/3-t töltötte ki.

De ez nem lényeges - az egyik dolog a pixelszám a másik a képminöség. Valamikor az SD méretben is jo, ha az eredeti kép 80-85%-t láthattad odahaza. A mai laposTV-ken meg a belsö processzorok határozzák meg, hogy mit látsz. A legmodernebb technika ( adaptiv képalkotás ABR) meg felismeri, hogy min nézed a filmet, és akkora méretre alakitja, hogy az optimális legyen és igy más más informáciot (streamet) kapsz a telefonra, táblagépre vagy a 2 méteres TV-re
A vitát az inditotta, hogy a HD nem ad többet, mint az SD, ami marhaság.

Kérünk minden vitában résztvevőt, hogy kicsit méltóbb módon ütköztesse véleményét, okos módon, személyeskedés nélkül is lehet vitázni, ez egy egzakt tudomány. Számadatokkal, mérésekkel, tényekkel.

Kicsit lazább, de érdekes. Mindig lenyűgöznek az ilyen mechanikai megoldások.

Technikailag ügyes, de minden nyitás és csukás után megszámolnám az ujjaimat.

Ma is kapható, annó nekem is volt.

Akkor most lapozz vissza kérlek, és olvasd el az elejét. A vitát az indította, hogy az otthoni TV készülékeden nem fogod észre venni a 4K és FHD közötti különbséget!

Ha pedig az 1280*720 szerinted régi HD, akkor miért is használja mai napi az informatika, videó technika és még egy pár egyéb terület?
És az általad írt 1920*1080 miért van FullHD név alatt?

Az sem igaz teljesen.

A baj az, hogy alig van eredeti 4k anyag és rengeteg adás HD-böl felkonvertálva kerül kisugárzásra, ahol valoban nem látni a 4 k elönyét. Még a premier csatornákon is jo ha hetente 1-2 valodi 4k-s anyag kerül adásba. Ha jol emlékszem az Astrán van 2-3 4k reklamado ( elég gyenge minöségben) meg 2 demoadás. Az utobbiakat nézd meg, mert ott valoban látni a 4k minöséget.
Nézd meg a demo vagy valodi studio felvételeket ( nagy áruházakban ilyenek mennek) , amik valoban 4 k ban vannak felvéve jo kamerákkal és nem mezei 10-15 mbps-s hálozaton érnek a készülékbe. A 4 k- hoz a hálozatok 80%- még nincs optimális állapotban. ( a baj a pénzzel van - nincs elég kapacitás).
1280x720p sohasem volt teljes HD, ahogy látod az Wiki is HD Ready- nek nevezi, egy átmeneti állapot volt vagy 20-25 éve ( annak ellenére, hogy több német ado még ma is ebben a formátumban sugároz). Akik késöbb szálltak be a boltba, már nekik nem is jutott ilyen technologia. Akkoriban azzal indokolták, hogy a gyors mozgásu anyagokhoz folyamatosabb képet ad, mert a kezdettöl 720p-ben ment, azaz a két félkép teljesértékü volt. Késöbb már felszivodtak ezek az érvek. A nézö alig vette észre.
Egy ilyen átmenet az egyik formátumrol a másikra nem olcso mulatság, igy mindenki meggondolja. Sok hálozatban ( müholdas, IPTV) korlátozott a sávszélesség és minden bitért harcolni meg fizetni kell.
A TV világban már csak ott használják, ahol még nem került sor az átalakitásra. Ezek komoly pénzek, és miután a nézö sem igen akar fizetni a jobb minöségért, alig van prioritása ( az egyik fizetös pay-TV szolgáltato a másik után megy tönkre). A legtöbb studioban most cserélik a kamerákat 4k-ra, de a belsö rendszerek továbbra is HD 1920x1080 formátumuak.
Az informatika soha nem volt mérvado a TV formátumban, ott mindenki azt csinált, amit akart vagy tudott vagy amit az adott technika támogatott. ( játékkomputerek) és a computer monitor müködése teljesen más alapokon van, mint egy TV, igy ott mások a korlátok.
.

TV vagy PC monitor?

Na látod!

Tudsz te kulturáltan is érvelni.
Legközelebb velem szemben is ezt a stílust használd légyszíves, és akár jóban is lehetünk egymással. Most csupa olyan dolgot írtál, amit nem tudtam, de érdekelt. Erről szól ez a fórum.

Monitor nekem, TV szüleimnek.

És annak a TVnek van HD tunerja, mert az volt akkoriban a nagy átverés, hogy a HD readynek eladott TV-knek, csak a HDMI bemenete volt HD a tunerek mind SD-k voltak.Németországban még perre is mentek az emberek.

Tudom hogy a digitális zoom hogyan működik, de a N808 úgy csinálja hogy az eredeti 41megás
( 1/1.2" szenzor ) ból vágja ki a képet. Ez volt a lényege anno a pureviewnek plusz hogy 3-5-8 megás képeket nagyon jó minőségben készítsen el. Ezért sem hordom ma már a Fujit.

A profi bridge gépek gyártói ma leginkább az optikai zoom-ra mentek rá, de arra eléggé. Nem hiába a lesifotósok kedvenc eszközei, pluszban nem kell hatalmas objektíveket cipelni.

Egy ilyen ultra zoom-gépre majd lehet benevezek 1x ha 100-150x zoomot tudnak, arra jó lesz hogy az ember rá zoomoljon a közértre hogy nyitva van e még

Massawa nagyon szakszerűen vezette le utolsó két hozzászólásában a lényeget. 25 éve ilyen rendszereket tervezek, építek. Végighaladtam az évek során az említett technológiai generációkon.

Ott már a kézremegés hatása a képre akkora, hogy egyenlőre korrigálhatatlan, vagy lehet állványt cipelni.

Én is végigcsináltam az utolso 40 évet - még a nyáron egy 20 kamerás közvetitökocsit épitettem át 4k-ra.

Azért lássuk be, hogy ez rendesen parasztvakítás. Vezesd le egyszerűen matematikailag. A mai kor méretei a szilikon-processzoroknál 7 nm. Esélytelen, hogy abba a méretbe beleférjen ennek akár a fele is. Ez mind csak szoftver.

Akkor ott már 12 Gbit/s HD-SDI-val kellett dolgozni. Ilyen sebességen már nagyon számít a kábel és a csati minősége.

Ma már csak optikai kábelekkel dolgozunk ha hosszabb a kábel. Réz már csak az áremellátáshoz meg a segédfunkciokhoz kell, illetve a belsö hálozathoz - de azok a kábelek rendszerint rövidek, és az uj csatikkal nem igen van baj, legfeljebb annyi, hogy nem férsz hozzájuk. Egy 500x500 matrix (keresztsin) hátso panelje alig több mint negyed m², és ott van >1000 csatlakozo meg kábel.

Valamit nagyon elszámolsz. Az 1/1,2" szenzor kompaktos mércével óriásnak számít. Ekkora szenzoron nem kisebbek a pixelek 41Mpx esetén, mint a korának nagyon átlagos 10Mpx kompaktjain (tipikusan 1/2,4" szenzor - azaz negyede felület). Komolyabb gépeken sokkal nagyobb pixelméretet használnak, ami sokkal több fényt gyűjt, így sokkal jobb lesz a jel/zaj viszonya.

Ez nekem is feltűnt. Tudtommal szinte az összes telefonban, akciókamerában, kompakt és bridge fényképezőgépben max. 1/2,3”-os érzékelő található. Csak azért nem szóltam, mert vannak kivételek, pl. a Sony RX sorozatban...

Telefonokban általában kisebb szenzor szokott lenni, kivéve a drágább készülékeket, azokba a "kompaktos" 1/2,3" vagy nagyobb kerül.
Az egész telefonos kamera témát indító Cubot készülékben egy 1/2,9"-os Sony szenzor van (ez is kisebb), de sokban inkább 1/3,2".
Az olcsóbb kompaktokban és a bridge-nek hazudott ultrazoom fényképezőgépekben szokott még 1/2,3", 1/2,4" szenzor lenni, a valódi bridge gépek 1/2" szenzorméret felett kezdődnek.
Van ultrazoom és nála sokkal öregebb, valódi bridge gépem is (mindkettő ugyanattól a gyártótól), de hiába sok évvel öregebb, és kisebb a felbontása, a közel 3x akkora szenzor felület "megteszi a hatását", szűrt napfénynél csak különbség, egyéb esetben hatalmas szakadék van a kettő között...
Valódi bridge: átlag kompaktnál nagyobb szenzor, valódi rekesz, vakupapucs, teljes értékű manuális módok, manuális fókusz, vezérlőtárcsa, stb. Ezeken túl a nagyobb szenzoros (1/2" felett), minőségi optikás kompaktokat is "jogosan" szokták a bridge kategóriába sorolni. De az ultrazoom-oknak az SLR-szerű kinézet, esetleg EVF kereső ellenére közük nincs a bridge kategóriához (akkor sem, ha némely kereskedő oda sorolja), képminőségben egy átlag kompakt szintjét hozzák.

Erre a szerinted bridge kategóriára írhatnál egy pár mai példát ( amiben nagyobb a szenzor, mint 1/2,3 ). Mert tavasszal vettem gépet, nagyon sok típust átnézve szinte az összes kategóriában, de gyakorlatilag egy sem rémlik...

Szubjektív szösszenet, mert nem értek hozzá:
Annó, amikor javíthatatlul tönkrement az 1.3MP fényképezőgép (első volt a családban, előtte "analóg volt csak", gondoltam hogy veszek egy másikat "családi" gépnek. Elkezdtem összeszedni a szempontokat:
- Nézzen ki hasonlóan, mint egy fényképezőgép.
- Legyen rajta vakusín.
- Legyen rajta állványhoz csavar, ami nem műanyag.
- Tudjon külső exponálást.
- Lehessen rajta kézzel fókuszt állítani.
Na itt már hat számjegynél tartott a ráköltendő összeg, és akkor még csak vázról beszélünk, abból is a nagyon gagyikról. Objektív ugyanannyi, és nem egy kell, ugye... Na itt adtam fel, mert nem ebből élek (nem pénzkeresetre kell).

A valódi bridge kategória (mindig drága volt!) a MILC-ek és az olcsóbb (200e alatt) DSLR kitek miatt gyakorlatilag kihalt. Az előző évtizedben volt belőlük nagyobb kínálat (1/2"...2/3" szenzorok). Mostanra két horror áron kapható készülék maradt, a Pana FZ1000 és a Sony RX10 (mindkettő 1" - de ez kompaktosan számolt, azaz bruttó 1", a teljes lapka átlója ennyi). Ebben az évtizedben, korábban és emberibb áron a Fuji HS sorozata (1/2") volt még a bridge kategóriában.
A többi kompakt szenzoros és kiskompaktos (itt-ott telefon) képminőségű ultrazoom. Előnyük az elérhető nagy gyútáv, a kiskompaktokénál erősebb (és optikától távolabb lévő) vaku, jobb és biztosabb fogás, itt-ott több manuális lehetőség, de maga a képminőség maximum olyan, mint egy átlag 1/2,3"-os szenzorral szerelt cuccé, sőt, a nagy zoom-os optika induló fényereje is gyengébb, mint pl. a fix gyútávos telefonoké.
Ezek között is vannak "majdnem bridge" példányok, ami nagyobb szenzort nem, de a több, a bridge kategóriához kötelező dolgot (vakupapucs, RAW, stb...) kínálnak, pl. Canon SX70, Pana FZ2000. Ezekről már a szűrőmenetet is lespórolták, a vastagon hat számjegyű árba már nem fér bele... Ha elkezdünk további engedményeket tenni, akkor a bridge lényegétől távolodunk el fényévekre.