Én arra az egy pőre csőre gondolok, amit egy tekercs fojtogat.
Akármilyen csővel is növelnie kell, vagy nem, erre vagyok kíváncsi a többiről már sokkal többet olvastam, mint ami jólesett...

http://vinylsavor.blogspot.com/2016/11/tube-of-month-417a.html

Nem erre gondolt, hanem csak arra a 300Vpp / 5Vpp fokozatra, hogy le kéne szimulálni. CHZ szimulálgatott múltkor. Ha esetleg van rá kapacitása, talán többen szívesen vennénk ebben segítségét.

Nincs messze az elvektől a 417A triódával és a következő adatokkal
- katód ellenállás 75R + 1.000uf
- fojtó 50H/1k
- anódtáp +140v

Mindent bele

Megcsinalom, ha otthon leszek, Ipad rol most nem tudom...

Erre az elvi példára gondoltál?

Összedobtam abból, ami kéznél volt:
6DJ8
150V-os anódfesz
30H fojtó
A kimeneti jel 270Vpp, 0.018% torzítással

A második képen a cső anódfeszültségének a változása látható. Jól látszik, hogy az anódfeszültség a tápfeszültséghez képest hogyan változik.

Szuper, köszi!

Köszi!

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a mellékelt kapcsolás az így monoként kivitelezhető?
Ha így is megvalósítható és működni fog, akkor próbálkoznék a továbbépítéssel.

Csak az elvek mentén az R7/C2 szűrőtagot a bemenő cső anódtápjához rakd át - ne legyen az első két fokozat egy tápon.
TJ.

Köszönöm a segítségedet.

SZia!

Direktbe a 2 csatorna nem köthető össze párhuzamosan, mert a 2 oldal beterheli egymást.
A 2db rca gnd-jét kösd össze a rajz szerint, a 2 oldali jelet pedig 1-1 10k-s ellenálláson keresztül kösd össze.
Így nem bántja egymást a 2 csatorna. Azt tudni kell, hogy ha párhuzamosan kötöd a 2 csatorna jelét, akkor a 2 szorzatát kapod, ergó jóval nagyobb lesz a jel. Ha túl soknak érzed, nem tudod megfelelően állítani a hangerőt, akkor a 2 soros 10k-t növelve csökkenthető a jelerősség..

A fűtő tekercseket majd 100-100ohm-al kiközepelve gnd kell kötni, így brumm mentes lesz a dolog. Az összes fűtőtekercset ki kell közelepni, a rajról ez hiányzik, vagyis az egyik fűtőtekercs egyik fele direktben gnd-n van, de jobb az ellenállásos kiközepelés, vagy az alapból középmegcsapolásosra tekert fűtőtekercs, aminek a kötepét kötöd a gnd-re

Bocs, de ezt gondold at ujra. Ha 100-100mV, akkor 10mV lesz? Inkabb legyen az átlaguk.
(L+R)/2

És rakhatsz nyugodtan 1-1K-t is, ha valami felvezetos DAC vagy CD a forras.

Valaki megtenné hogy javítja az általam feltett kapcsolási rajzot, hogy használható legyen? Mert már nem tudok eligazodni, mit is kellene mire hova cserélni, rajzolni hogy kivitelezhető legyen.

Parancsolj. A potméter 10 - 50 kohm legyen, logaritmikus.

Köszi, javítottam az összekötést. Már csak a többit kellene, persze ha mások szerint is rossz az általam feltett kapcsolás így.

Szerintem lehet te kevered a fojtotekercs es a kimeno transzformator mukodeset, mar ha jol ertem az indoklasodat.
Kimenotrafo terheles nelkul induktorkent mukodik, azaz az aramvaltozas iranyaval ellentetes es az induktivitasaval aranyos feszultseget indukal. Hangsulyozom: terheles nelkul, a primeren.
Ez nem a normalis mukodese, nincs is mirol beszelni, hisz a transzformator betervezett funkcioja, hogy transzformal (impedanciat illeszt, feszultseget valtoztat..etc)
A fojtotekercs viszont pont ugy mukodik normalis allapotaban mint a kimeno terheles nelkul.

Csak mellekesen jelzem, ezzel pont magad mutattal ra a kulonleges erositod egyik tervezesi hibajara, amit kesobb ugye kiserletezes utan a szekunder soros beiktatasaval probaltal orvosolni.
Ha mar trafo a driver-ben, akkor ugye fazisfordito trafo es voila: maris sokkal letisztultabb a kapcsolas....

Csak elkerulendo a partalan vita vagy sertodes: Nem minositem az erositod, csak jelzem en hibasnak tartom az elgondolast, fuggetlen a hangjatol.

1, A fojtó mint anódmunkaellenállás elvi megoldása már 100 éve ismert - mit kellene ezen megmagyarázni?
2 Az SE légréses kimenőtrafója ugyanazt az indukciós elvet használja fel, ezért lehet a p-p feszültség az anódon magasabb értékű mint a tápfeszültség!
A single end erősítők teljes aszimmetriája tehát ebből a műkődési elvből adódik - a tapfeszültség feletti jelnagyságot az INDUKCIÓ biztosítja....és ez jelenik meg a szekunder tekercsen.
TJ.

1. Gyakorlatban is bevalt, elterjedt?

2. Nem ertem a rajzod. A +80 mihez kepest 80, a +264 mihez kepest 264? Az anodon csucsban 528V merheto?

1, Nem igazán terjedt el, mert egy anódfojtó drága és kényes alkatrész. A legtöbb esetben egyszerűbb nagyobb tápfeszültséget és anódellenállást használni. Akkumulátoros egységek esetén viszont hasznos lehet.

2, Sajnos tunerman a rajznak azt a részét elrontotta. A "például 80V" szaturációs feszültség a földhöz képest értendő, de a "+264V" már a 344V-os anódfeszültséghez képest, ott tehát 608V a csúcs, ha szimmetrikus a színuszjel. És igen az anódon ez a 608V mérhető csúcsban, a földhöz képest.

No comment.

Ez erdekesen hangzik, marmint a 2. pont.

Tehat ha van egy erositom amiben 6N7-es trioda van, 250V anodfeszen uzemeltetve, akkor szinusszal vezerelve az ido 50%-ban 250V es 442V kozotti feszultseg van az anodon? (tunerman peldajaban 1.77 a szorzo)
Az emlitet trioda maximalis megengedett anodfesze 300V.

Ha megnézed az adatlapot akkor ott (legalábbis részletesebben leírtakon) a "DC plate voltage" szerepel, az tehát a munkaponti egyenfeszültségre vonatkozik. Pillanatnyi feszültségre többet bír. Ha megnézed pl. a JJ 6SN7 doksiját, ott 500V-ig futnak a karakterisztikák.
Persze a tervezésnél figyelni kell arra, hogy ne léphessen fel túl nagy feszültség, de -ahogy írtam is-, a fojtós megoldást általában pont ott használják, ahol limitált a tápfeszültség.



Nem biztos, hogy elő tudsz állítani ekkora meghajtó feszültséget. Ez a munkaponti beállításoktól függ.

Ket kulon dologrol beszelunk
En a kimeno trafon ragodom nem az anodfojton. Azzal nem sok dolgom van en egyetlen egyet sem lattam meg (audiofrekvecias kapcsolasban) a gyakorlatban, bizonyara mert nem szakteruletem.
Magasabb frekin igen de az megint mas teszta.
Radioim vannak itthon, a Philco bakelit radiokban pl EL84 van SE kapcsolasban, visszacsatolas nelkul (hogy tunerman is oruljon). Az van a locker-ben, holnap felhozok egyet es megmerem. Persze a kimenoje kis gyik, de most nem a hangja a kerdes
Tenyleg kivancsi vagyok.

Nem feltétlenül, mert ebből a szempontból mindkettő ugyanúgy működik. Ha rámérsz, akkor kiderül. A fojtónál az utána következő fokozat bemeneti ellenállása, illetve a meghajtó trióda belső ellenállása a terhelés. A kimenőnél a szekunderen lévő terhelő ellenállás és a végcső belső ellenállása.

Ha jo az elkepzelesem (ami az emlekeimre alapoz), akkor nem egyforma a ket eset
De lehet rozsdasak az emlekeim.
Holnap kiderul.

Ez a minuszoló manó akkor is nyomkodja a gombot, ha nincs mit minuszolni - beteg...