Ethernet switc-hez mellékelt dugasztápból jött egy mérsékeltebb hangerejű csattanás, majd rázott a switch fém háza. Mindez kicsomagolás utáni első beüzemeléskor, a switc konfigurálása közben történt. Mivel alig bontottam ki, inkább ment vissza a kereskedőnek, kaptam másikat, nem állt módomban megnézni, mi történt a táppal. Gondolom elpukkanó elko maradványai okozhattak zárlatot vagy valamekkora ellenállású átvezetést. (Elég, ha kiköpi az elektrolitját - ilyenkor a táp akár működőképes is maradhat!) Ha mondjuk a fürdőkádban ülve taperálom a switch-et, akkor akár komolyabb következményei is lehettek volna. Mivel a switch-eket nem szokás fürdőkádban taperálni, így megúsztam néhány "miatyánkkal"
Szerintem van az a darabszám ezekből a dugasztápokból, amikor ritkán előforduló hasonló eseteknek komolyabb következményei is lehetnek és persze lehetnek olyan esetek is, amikor annyi jut el a firkászkoz (vagy annyit ad tovább), hogy éppen telefont piszkálta, amikor áramütés érte (további részletek nélkül).

A TV néha azért ráz, mert a kábelTV-n át van földelve, ahol akár 40 V is lehet. Maga a TV elvben ma már nem igen lehet galvanikus kapcsolatban a hálozattal.

Gyakorlatban se lehet a hálózattal galvanikus kapcsolatban, mert akkor nem dughatnál bele semmi kiegészítő eszközt.

Ez igy van, de még van egy sereg készülék a piacon, ahol a táp a készüléken belül van és 3 eres a hálozati kábel. Ilyen készülékben még mindig gyakori a földelés ( zöld sárga) a testre van kötve, ( és ez is galvanikus kapcsolat), ami meglehetösen sok gondot okoz. Egy TV-hez ma már nem ritkán féltucat más készülék is kapcsolodik és ilyenkor jön a gond.

Az éterből jön az adás Mindig TV-n keresztül. Azóta mindig úgy dugom be, mint ahogy Joe Pesci fogja a kilincset

Nekem is döglött be már dugasztáp, telefoné. Az csak simán behalt. Engem az inverteres hegesztő szokott rázni. Azon van feszültség csökkentett üzemmód. Héten is kell kültéren hegesztenem, majd bekapcsolom ezt az opciót. Tud csípni, és szinte mindig két kéz közt megy a delej.

Az a fogalom, hogy "hegesztő-kesztyű", vajon honnan eredhet?

Ahonnan az alumínium-facsavar. Szakzsargon?

Lehet hivatalosan nem kondenzátornak hívják, de nem nagyon találkoztam olyan szerkezettel amiben nem volt. A lábai között megvan a 6mm, de erősen kondenzátor jellegű viselkedése van. Ilyen szempontból a földeletlen szerkezetek még rosszabb helyzetben vannak, ott a testet 110V-ra teszi.

Én csak arra próbáltam utalni, hogy a hegesztőkesztyű, mint munkavédelmi eszköz talán nem véletlenül alakult ki, hanem esetleg SALáta által felvetett esemény ( két kéz között folyik át a dolgozón az áram, ami ugye azért problémás, mert nagy eséllyel a szíven is áthalad ) megelőzésére...

Nem véletlenül találkozol vele mindenben, már amiből nem spórolják ki. Olvass utána az Y kondenzátor feladatának. Hogy milyen érintésvédelmi osztályba tartozó az adott berendezés amiben benne van az lényegtelen a felhasználását illetően, csak a bekötésben tér el.

El nem tudom képzelni hogy folyik ott áram. Még ha meg is érintem a másik kezemmel a testet, az elektróda fogó akkor is szigetel, hiszen nem magát az elektródát fogom. A kesztyűt én is használom, de nem az áramcsípés elkerülésére, hanem a fröcsögő salak miatt meg az ívfény UV tartalma miatt. A Co-val pl. elég pár perc pólóban hegesztés és már fel is égett az ember alkarja...

Meg ahonnan a "műanyag üveges narancs kóla".

Allitolag biztonsági kis kapacitásrol van szo <1000 pF, és én, mikor ilyesmivel foglalkoztam biztosan elkértem volna a mérési protokollt 1500-2000V-ra, mint azt tettük az egy idöben használt optokopplerekre.
Ekkora kapacitást ki lehet alakitani a NYAKon is, teljesen felesleges igy megoldani. Ki is vágtam volna az ilyen tápot a vizsgán.

Itt az adatlapja
BS415

Olvass utána a kapcsoló üzemű tápegységek zavarvédelmének. Ahogy GeLee írta, elvileg mindegyikbe kell, és ahhoz túlságosan nagy, hogy nyák felülettel megold. Legtöbbször 1nF, de van hogy még nagyobb.
Bővebben: Link

Azt hiszem számomra már nem aktualis az ügy.

Én csak olyankor szidom a tervező felmenőit, amikor számítógéppel kötök össze egy adapteres szerkezetet ( pl programozás miatt) és az adapter tartalmazza ezt a csodát. Van szikra mikor a két GND találkozik, meg némi kiegyenlítő áram, ami rosszabb esetben még a programozást is megakadályozza.

Ennek a kondinak semilyen ilyan hatásának nem volna szabad lennie. Igaz, hogy höskorban sokkal durvább esetek is voltak és egy jo nevü laptop gyárral majdnem biroságra ment a cég. Egy méregdrága méröberendezést egy ilyen laptoprol üzemeltek be. Addig minden rendben is volt amig nem csatlakoztatták hozzá a töltöt, amiben teljesen érthetetlen okok miatt a zöld-sárga össze volt kötve a laptop negativ polusával azaz a testtel is és azon keresztül a eljutott a méröberendezésbe és meglett a cirkusz. A laptop is egy kicsit megpörkölödött meg a meröberendezés is ( az legalább 100x annyiba került mint a laptop). Senki nem tudott választ adni, hogy ennek mi volt az értelme, de végül a laptopgyár adott egy uj gépet és azt hiszem a kár egy részét is megtéritette. Azota minden ilyen tápot megmértünk, hogy meddig jut el a zöld sárga vezeték.
Egy ilyen berendezésnél nem igen fordulhatna elö, hogy megváltozzanak a viszonyok, ha az ember a gépet a töltöre kapcsolja.

Ilyen velünk is előfordult. Egy 450 MHz -es rádiórendszer telepítésénél a Budapesti mikrohullámú központban fordult elő, hogy a BRG gyártmányú adóvevő-nél a villanyos védőföld a házon, az antenna csatlakozó testje szintén a házon, az antenna szabályszerűen a villámvédelmi földbe kötve. A csatlakoztatást követően hanyatt homlok rohant az energetikus, hogy mi a túrót csinálunk. Nagyobb baj nem lett, csak nála jelzett a védelem. Még a mikróval, meg a mux -al össze se dugtuk. A mux ban meg dübörgött a TV1, azt meg a Telefongyárral külön csatában birkóztuk. A mux csak tápot kapott, és a csatornaegységén egy füles lógott.
Úgyhogy piszokul át kell gondolni, hogy mikor mire, hogyan kötjük azt a nyavalyás zöld sárgát.
a villanyászoknak meg eszükbe sem jut (bár ma már kapizsgálják), hogy egy 40 - 50 kHz es kapcsolóüzemű táp kapcsolójele igen nagy energia tartalmú harmonikusokat tartalmaz, akár többb MHz -ig, és ott az az esetleg 100 m távolságra levő földelés, már régen nem földelés, mert a vezető már valamekkora impedanciát képvisel a magasabb frekvencián. Már ezért sincs értelme ezeket harmonikusokat a földre vinni.

Az automata mosógépek sem tökéletedek szerintem érintésvédelem szempontjából, ami nekem van az földeletlen de francia gyártmány, ahol a konnektort csak egyféleképpen lehet bedugni, ezért
szerintem elégnek látták egypólusú fókapcsolót rátenni, mikor "nem jól" van bedugva, és ki van kapcsolva akkor is a mosógép elektronika testjén (leválasztó trafó nélküli) ott figyel a fázis.
Jó le van burkolva de akkor is.
Tettem a fürdőszobába is egy fí relét, meg a boylerre is, mert volt hogy az új fűtőszál pár nap után szétnyílt, és a fázis föld között ion boyler módban forralta a vizet, míg a biztonsági hőkioldó lekapcsolt.
Igaz itt más hiba is volt mert az elsődleges hőkiapcsoló a nullát szakította, mivel nem néztem mert két fekete vezeték jön a boylerhez.

Ezt komolyan leírtad ilyen szépen tagolatlanul? Kérlek fogalmazd át, rendezd mondatokba, olvasni is rossz.

Volt itt azt hiszem a földhurkos topic-ban vita arról hogy okozhat-e a laptop földhurkot. Mondjuk amikor arról játszanak le zenét.
Direkt megmértem: A gyári töltő védőföldje össze van kötve a negatív pólussal, az pedig az összes csatlakozó testjével (beleértve a 3.5mm-es jac-ot is). Legalábbis az én gépemen biztosan.
De voltak, akik ezt nem hitték el...

Ez volt nálunk is, amikor kiderült, hogy ugyanaz a gyár olyan tápot is árul, amin csak 2 polusu villásdugo volt ( mint a borotván). Azota mást tölük nem vettünk. De azt senki nem tudta elmondani, hogy a 3 polusu csati esetében miért kell a védöföldet összekötni a minusszal.

A helyzet az, hogy sok esetben a szabványokat olyanok írják, akik az iskolában mindent megtanultak, de gyakorlatot soha, sehol nem szereztek. Egyszer egy villamosmérnök nem akarta átvenni tőlem a gépet, amit csináltam, mert a kapcsolóüzemű táp negatívját nem földeltem le.
Fél órán át győzködtük egymást, végül megmutatta az ide vonatkozó szabványt. Győzött! felkiáltással bekötöttem. Másnap már jött a telefon, hogy sz'r az egyedi vezérlőm, mert lépten nyomon lefagy. kimentem, kikötöttem amit a mérnök úr beköttetett. Azóta is vígan működik.
Harmatfriss sztori.
Ma munkavédelmi ellenőrök voltak nálunk. Jobb híján abba kötöttek bele, hogy nem tudtam felmutatni az állítólag "mindíg nállam nálam lévőnek kéne lenni" papírt, amit minden munkaterületre érve végig kellene néznem, hogy az adott területen milyen villamos munkavédelmi szabványok az érvényesek. A több mint 30 éves gyakorlatban szerzett szakmai tapasztalat nem hatotta meg őket. Az íróasztal huszárok ezt jobban tudják.

Nem szabadna lennie, hiszen normális esetben mindkettő ugyanazon a potenciálon van. Szikra olyankor van, amikor védővezető nélküli konnektorba van dugva a PC, mert akkor a 2db Y kondi eleve 115V-ot oszt a védővezetőre a dugóban, másrészt a zavaráram is arra távozna el, ha tudna, de nem tud, mert lóg a levegőben.
Majd ha alkalomadtán a kezembe kerül a fiókból csinálok egy videót egy egyszerű kis 3-4W-os flyback tápról, hogy milyen brutális zavarsugárzása van, ha kikötöm belőle az Y kondit. Közelítem a ráakasztott analóg műszer felé a kezem, és konkrétan elhúzza a zavar a műszert, nem kicsit.

Én azért is maradok a "hagyományos" trafós tápegységeknél. Igaz ott is van zavarsugárzás, de mégsem ekkora.

A távközlési mikróberendezések nagy része 48V-os névleges feszültségű, és pozitív testelésű! A szünetmentes működés érdekében a táp jókora akkucsomaggal van kiegészítve. Látványos tud lenni amikor ugyanarra az akkupackra valaki ráköt egy olyan készüléket ami negatív testelésű....

Oké, de ha éppen egy 2kW-os kell akkor az nem lesz kicsi meg könnyű sem hagyományosban. Na meg ha hasonló teljesítményt kell stabilizálni, netán több feszültségen is, akkor ott nem keveset kell hozzá elfűteni. Képzeld el a PC tápot trafóval, stabilizátorokkal...

Vagy mondjuk nem kell kikötni a zavarszűrést, és akkor nem lesz akkora a zavar sem. Mint ahogy Gee Lee is valószínűleg csak kísérletképpen művelne ilyet.

Sajnos,sok gyártó ezeket az alkatrészeket be sem forrasztja csak a helye van a NYÁK-on.