Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csillagászat, űrtechnika
Témaindító: Keresztes Vitéz, idő: Jún 1, 2017
Témakörök:
Erre elég lenne 2 db műverősítő nem egy UNO ...
![]() Persze analóg jelfeldolgozást gyakorolni uC-el jó ismerkedés a programozás terén is.
Üdv! Néhány napja vettem észre egy fénylő objektumot ( mozdulatlan) É+135 fok magasság 17 fok ( kézből mért telefonnal). Hajnali 4-6 óra között jól látható . Mi lehet ez ?
A Vénusz ha nem tévedek. Égi jelenségek 2018. november második felében. Nekem is feltűnt kb. egy hónapja munkába menet reggel még pirkadat előtt, főleg azért mert nem volt más csillag az égen. Akkor kezdtem el keresni és találtam rá a linkelt oldalra.
Nem tévedsz, a Vénusz lesz az. Stellarium-mal meg lehet nézni az égitesthez tartozó azimutot és magasságot, és a bolygó elég pontosan a megadott koordinátáknál található a hajnali órákban.
Én kicsit primitívebben dolgoztam. Mivel láttam a fényt és nem tudtam mi az, sok minden szembe jutott. Az első egy űrállomás, vagy műhold, de ezt elvetettem, mivel a LEO pályán sokkal gyorsabban haladnak a tárgyak, a távolabbiaknak meg nincs ilyen erős fényük. Hogy legyen miből kiindulni kellett egy kb. égi hely ami alapján elkezdhetem a keresést. Mivel éppen pirkadt így könnyű volt a keletet belőni, a napsugarak éppen előtörtek a horizonton. A további mérőműszer a számlapos karórám volt, amit szögmérőnek használva már volt is egy kb. azimutszögem a kereséshez.
![]()
Sziasztok!
Tudja valaki, hogy Orbitronba hogyan lehet manuálisan TLE adatokat beadni? Hamarosan indulnak a magyar műholdak, nem tudom, hogy a NORAD-tól mikor lehet frissítésekkel együtt letölteni, így manuálisan szeretném megadni. De ha tudtok más programot aminek lehet saját TLE-t beadni és tud követési adatokat szolgáltatni (idő, azimut, eleváció minimum) azt is szivesen fogadom. Nem feltétel a grafikus felület de jó volna ha COM porton ki tudná ezeket küldeni. Köszönöm előre is!
Az egy sima szöveges file a TLE file tartlama ... akár jegyzet tömben is megírhatod
![]() Orbitronban a bármelyik már meglévő TLE filét nyisd meg egy "közepesen/butább" szövegszerkesztővel (windózé alapból a notepad) ha ügyesebb kell akkor a notepad++ . Abban láthatod a "láthatalanabb" karaktereket (tabulator stb ) is. Annak a mintájának megfelelően kell megírni az új adatokat, amik a pico műhódakhoz tartoznak. Nem nagy ördöngösség! A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2019
A TLE adatok szöveges fájlban megvannak (ill. természetesen még nincsenek), azt nem tudom, hogy hol lehet betölteni a programban. Akárhol nézem csak azt a pár oldalt látom ahonnan le tudja húzni a program a legfrissebbeket.
Bár most, hogy így mondod, annyi elég lehet, hogy megkeresem a meghajtón az Orbitron megfelelő könyvtárát és oda bemásolom. Én egy "betöltés" gombot kerestem a programon belül.
Igen ennyi az egész
![]() Lehet valogatni miket nyisson meg avagy csoportokat létre hozni . "Kedvenceket is csinálhatsz .... tudtam ilyet vele csinalni magamnak. Kicsit nézd körbe ... sry rég használtam már ... de rájöttem miként kell ... előkell vennem a progit ..." akkor újra rájönnék" miként van ![]() A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2019
Van vmi allsatelit.txt .... de én kiválogattam a hamsatokat az külön txt fileben voltak és csak azt nyitottam meg.
Saját nevet adtam neki , abban voltak egymás alatt a tle adatok. Hód neve , majd alatta a 2 sor .majd ures sor CR LF Ujabb hód neve igy jelent meg a listaban jobb oldalon 2line element 2 sora CR LF Kovetkezo hód neve .... Stb. Ezt fogod latni a progi konyvtaraiban elévo txt fajlokban ... A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2019
Betöltés gomb ... ottan van jobb oldalon középen szürke a load tle felirattal ... ott tudod a tle szöveges fileket megnyitni ...
![]() Screenshoot képeken is latszik.
No elő kotortam az Orbitront.
Csináltam par kepet. Ez segíthet.
A LOAD TLE gombnál tudod kiválasztani az adott TLE fájlt.
Amikor megnyitod akkor jobb szélen lévő listából tudsz válogatni a hódok közül. Ami piálva van azokat követed aktívan és megjelenik a pályája. Ami a txt fileban lévő hód név van az jelenik meg a jobb oldali listában. Ha lesznek 2 soros adatok vhol az új műhódokról, akkor azokat kell beilleszteni ugyan úgy ,ahogy látszik a txt fájlban. Az norados , celestrak-os ...stb követő adatbázis szerverekre kell regisztráció és a logon (username/pwd) adatokat be kell írni az Orbitronba. TLE frissítő(TLE Updater) fülön találod ezt az opciót. A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2019
Sziasztok!
Kísérletezek a SMOG-P vételével. Sajnos nem hallom. Egy negyed hullámú GP antenna kint (437MHz-re méretezve) van a tetőn jó dél-nyugati kilátással (észak-kelet felé két méterre van a háztetők, arról takarásban van), legalább 100m-es körben semmi nincs az antenna nyílásszögében. Onnan RG-58-as kábelen jön be a jel (egy helyen BNC-s toldással), bent egy new.gen RTL2832 SDR (zöld tokos) fogadja a jelet. Sem SDR-Console-al sem a SmogGND-vel nem hallom a műholdat. Az első átvonulás hozzám képest keletre volt, onnan az antenna erős takarásban van, így nem lepett meg a sikertelenség. De azóta két nyugati átvonulás volt, egyik 55o, a 80o körüli elevációval. Ezeket hallanom kellett volna, de nem hallottam semmit. Ennyire rossz volna ezeknek az SDR-eknek az érzékenysége? Még a távírót sem hallottam. Vagy más gond van? Éjszaka lesz egy ISS átvonulás megpróbálom elcsípni azt, bár nem tudom, hogy a 437MHz-es GP-vel mit fogok hallani 2m-en...
Összedobtam 144MHz-re egy GP antennát és kicseréltem rá a 437MHz-est. Hajnali 4-kor lesz egy ISS átvonulást, megpróbálom az SSTV csatornán venni a sugárzását. Remélem sikerül.
A GP antenna nem egy rossz antenna, csak épp nem az ég felé néz. Egy kereszt dipól jobb lenne.
De lehet más gond is, mert az SDR elég érzékeny lenne. A toldás biztos jó?
Nem tudom. Úgy néz ki a dolog, hogy a GP egy SO239 aljazatra van ráépítve a szokott módon. Ehhez természetesen egy SO239-es dugó csatlakozik, majd kb. 6 méter RG58-as koax végén van egy BNC. Ebbe bele van dugva egy régi számítógép hálózatos T elosztó és az elosztó másik végén egy RG58-as számítógépen kábellel jön be a vevőhöz a jel (mindegyik cucc 50R-os). Tuti van reflexió az elosztón de nem hiszem, hogy ennyire nagy volna. Vagy mégis?
Tudom, hogy a GP nem lát az ég felé, de kb. 60o-nál még látnia kéne az átvonulást, a ma éjszakai is 58o-os lesz, azt még kéne látnia. A hozzászólás módosítva: Dec 29, 2019
Kimentem a hidegbe.
![]() A hozzászólás módosítva: Dec 29, 2019
Szia!
Ezek zavarok. Az internet ADSL, Kábeltévé, LAN, WIFI stb. intermodulációs és felharmonikus termékeit látod. Én is ezzel küzdök itt minálunk. Ha lekapcsolom a wifit a környékben, a rádiós biztonsági kamerát, akkor jobb a helyzet zavarfronton.
Annó Masat-1 vételét 70cmes hb9cv- vel demonstraltam.Persze kellett kicsit fordulni vele.
Igaz a puszta kozepen egy 7 8 meteres pecabot tetejen volt provizórigusan telepítve. A HB9CV mechanikai kivitelenek a macerájától megszabadulhatsz egy MOXON alkalmazásával. Nyereségük nem sokban tér el egymástól. Nyílás szöge viszonylag nagy , felfelé fordítod és kész ![]() Alacsonyabb pályákon kevesbé lesz érzékeny. RG58 70cm inkább veszteség már ![]()
Összeraktam egy Bi-Quad antennát 437MHz-re. Mindjárt kitelepítem és aztán várom az átvonulást.
![]() Jól elvoltam vele, de készen lett.
50*50 mm a háló ? Pont akkora mint a Picosat
![]() A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2019
Igen. A keret és a quad elem 4mm2-es réz, a háló 2,5mm2-es rézdrót. Villanyszerelő ház körül mindig akad maradék.
![]() A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2019
Megvolt az átvonulás. SDR Console-lal láttam mindkét műhold jelét, de sajnos a SmogGND App ami kéne hogy a csomagokat értelmezzem az nem fogott semmit. Van akinek sikerült win alatt venni vele valamit? Úgy hogy közvetlenül egy RTL SDR-t kezel.
Üdv mindenkinek. Szeretnék egy rádió távcsövet építeni, és találtam is 2 olyan weboldalt, ahol rádiótávcső instrukciók vannak, csak azt nem tudom melyiket építsem meg. Az egyik a Galileo2 nevet viseli, a másik pedig a Radio JOVE-t. Itt vannak a weboldalak linkjei:
https://www.foxdelta.net/galileo2.html https://radiojove.gsfc.nasa.gov/telescope/ Válaszokat előre is köszönöm ![]()
Idézet: Valószínűleg azért mert olyan dolgokat találsz ki ami meghaladja a képességeidet-tudásodat . „Bár a legtöbb kütyü amit építek nem szokott működni,mindig kitalálok valamit hogy mit kéne építeni. Erről tanúskodik a sok tervrajz Aktivitás” Idézet: Nézd meg a kapcsolásokat amelyik egyszerűbb avval kezdj ... Vagy inkább egy középhullámú detektoros vevőt javasolnék tapasztalatszerzésnek.Azt hol írják le ezeken az oldalakon hogy milyen antennát használj , merre fordítsd és milyen jelet keress a vevőddel ? „csak azt nem tudom melyiket építsem meg” A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2020
A JOVE-s weboldalon írják, hogy a napot és a Jupitert lehet vele "megfigyelni". Van egy Magyar weboldal ahol a JOVE-t javasolják, és ott még azt is elmondják, hogy milyen jelet keressünk és milyen antennát használjunk.
Szerinted sikerülhet házilag ? Ja hogy a napot ... Akkor azt válaszd ahol minden adatot megtalálsz a "zsebrádióról" a beállításáról és az antennáról . Hajrá
A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2020
Nem tudom mi a frászkarika van pont 20,1 MHz -en, de rajta, kísérletezz.
Kell hozzá egy érzékeny (direkt konverziós) vevő 20 MHz körüli vételre, az első linkeden találsz ilyet, és készítesz hozzá egy jó dipól antennát, amit a második linken találsz. De jobban jársz, ha a vevőt egy RTL SDR -el oldod meg, a számítógépen hallhatod ugyanazt, amit az épített vevőddel. Azonban a vevő elkészítése nem kis feladat a sok hangolt kör miatt. Ezt tudod megspórolni az RTL SDR vevővel. A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2020
Idézet: „Nem tudom mi a frászkarika van pont 20,1 MHz -en,” Abban a freki tartományban lehet a Jupiter és Io holdja közötti elektromágneses tereik közötti kölcsönhatást itt a Földön is érzékelni , tömören röviden ez a lényeg. 20.1 MHz sacc per kb ide esik a kibocsátott RF spektrum csúcsa. Amúgy a szinkrodin oszciját +/- 50-100 kHz között hangolják. Olyan helyet keresve ahol nincs számottevő utility/boardcoast/egyébb mesterséges jelforrás. Csak az általános alapzaj ... mikor a Jupiter / Io RF aktivitás elindul akkor pattogások/suhogások/morajlások jönnek létre . Lásd Whistlerek ELF sávban ... de ez még se ugyanolyan. ![]() RTLSDR donglék nem mennek le 24 - 64 MHz alá (chipset függőek) direct sampleban meg csak ~ 14 MHzig jók . Van 1 2 lyuk a vételi spectrumban. Amik meg 100kHz-től 1-2GHzig dolgoznak .. azokban meg konverter van kb.: 100MHz körüli első keverő TCXO-val. Azok alsó 30-40 MHZ sávot "dobják fel" oda , ahol már folyamatosan hangolható a dongle tunerje. A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2020
|
Bejelentkezés
Hirdetés |