Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Terelsz. A nagyfrekvenciás átvitelről írtam nem az a lényeg hogy honnan csatolódik.
Te ezt írtad:
"A fázisfordítóban a második trióda egy általában 1 mega ohmos ellenálláson keresztül kapja a vezérlő jelet ami aztán egy kondenzátorral váltakozó áram szempontjából a földre van kötve. Az ellenállás és a kondenzátor aluláteresztőt képez. " Erre írtam azt hogy marhaság, mert a vezérlő jelet a katódból kapja!
Itt a kutya elásva!
Én: ellenálláson keresztül!!! Te:Katódból kapja Nem írtam arról hogy honnan kapja
Pontosan azt írtad, hogy honnan kapja.
Ki is emeltem feketével: "a második trióda egy általában 1 mega ohmos ellenálláson keresztül kapja a vezérlő jelet" Ez helytelen, mivel a vezérlő jelet a katódból kapja! Részemről a vita lezárva, kár tovább terhelni ezzel a fórumot..
Mindegy hogy ki mit mond hogy mit és hogyan kell csinálni, hogy audiofil legyen! Akkor is az Én erősítőm a legjobb a legkirályabb és legdrágább! Még biztosíték is van benne. Mert ezt én tákoltam össze!
A kimenő trafók oldalán azok a pöttyök meleg ragasztók?
Fontos állítólag javítja a hangzást, csökkenti a transzformátor remanens mágnesességét.  
Azok szegecsek Peti.
Legközelebb felveszem a szemüvegem.
 Amúgy a képen bejelöltekre gondoltam azt hogy meleg ragasztó.
Melegtakony! Javítja a hangzást olyan de olyan mélye van hogy csak na!!
Szóval akkor azt írtam min keresztül kapja, nem hogy honnan. Vagy nem?
Belső oldalon valóban az van, ráadásúl pont én követtem azt ott el, de azt hittem a lemez összefogó szegecsek kiálló fejére gondoltál.
 De szerintem láthattad éklőben már. Ott az enyém mellette. A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2020
Volt már szerencsém élőben látni, hallgatni sajnos nem tudtam.
Most készül nekem is egy szovjet csöves szörnyeteg, de mivel fennforgások vannak csúszok az elkészüléssel.
Le mi? Mint azt a b...s sz...rt. Az a lényeg, hogy elkészűlt, a készítője örűl a sikernek, nem mellesleg még nem is rosz, a szemétből hozta össze és ez így igaz. És maradandót alkottunk, meg kedvességet, megmutattuk hogy ilyet is lehet csinálni egy fillér kiadás nélkűl. Nagyon remélem, hogy a méltó helyén tartod.
Ha nem titok és megbotránkoztató írj róla pár szót, ha igen akkor privátban. Üdv.
Amit írtál az félrebeszélés, fogalomzavar, nem józanodtál még ki.
Ne írjál ilyen sületlenségeket! Az egyik, az EL84 6,3V-os, párhuzamos fűtésű, a másik a PL84 pedig, soros 300mA-es fűtésű cső, egyébként teljesen azonosak. Üdv!
Szerintem viccelt, értsük el.
EL nyolcvannégy, PL84 N-es és P-és cső, világos. Én így értettem. 
Irónia a szó, ami nem lett meg hirtelen....
Ne haragudj de nemcsak a fűtésadatokban van különbség. A soros fűtésű csövek a legtöbb esetben kisebb anódfeszültségről de nagyobb anódárammal üzemelnek mint a párhuzamos 6,3V izzítású társaik... Valójában a PL 84 legközelebbi rokona az EL 86...
Idézet: Az 1 Mohm itt csak a rácselőfeszt vezeti át a második rácsra, a vezérlőjel a közös katódellenálláson alakul ki. Valóban problémás a magasabb frekis viselkedés ennél a fázisfordítónál, de ennek értelemszerűen a fázisfordító első triódája az oka, az ő saját 1 Mohm-jával és csatolójával (nem a második tróda), hiszen a második rész földelt rácsos lévén kis bemenő ellenállású. „Talán vegyük példának a diferenciál vagy másnéven hosszú farkú fázisfordítót. Mondjuk azért, hogy ne a leghitványabb katodinnal érveljünk. A fázisfordítóban a második trióda egy általában 1 mega ohmos ellenálláson keresztül kapja a vezérlő jelet ami aztán egy kondenzátorral váltakozó áram szempontjából a földre van kötve. Az ellenállás és a kondenzátor aluláteresztőt képez. Éppen ezért a kapcsolás mint ismeretes nem rendelkezik jó nagyfrekvenciás tulajdonságokkal.” A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2020
Puskaporos hangulat.
Idézet: „Feltételezzük hogy igaz. Mi a helyzet a keresztezési torzítással? Vagy feltaláltak valami pp végfokot ami szebben szól mint az se?” Keresztezési torzítás főként a tranzisztoros végerősítőkre jellemző. Csövesnél létezik hasonló, de azt nem így hívják, sőt általában nem is jegyzik, pedig akár fontos is lehet. Mikor az ellenütemű trafóban az ellenütemű gerjesztés miatt mikro szekundunként átfordul a mágnesezési irány...De ez is csak egy dolog. A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2020
Idézet: „Vagy feltaláltak valami pp végfokot ami szebben szól mint az se?” Rengeteg PP végfok van, ami szebben szól, mint az SE. És sok SE végfok van, ami szebben szól, mint PP társai. És még vagy 10 más dolog is jelentősen beleszól a hangzásba.
Nem azonosak, tévedtem.
 A viccesnek szánt beírás sokakat megtéveszthet, pláne, aki soha semminek nem néz utána, vagy nem ismeri a szakmai dolgokat. OK, utánanéztem eredeti gyártói katalógusokban. - Gafly, Te!  Üdv!
Mi van csövezők?
Lefagytatok? Netán melegedtek a csöves PP-végfok mellett? Üdv! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
