Levegősek lettek.

Kedvet gyüjtök, hogy írhasssak, mert amikor eszeveszett veszekedést látok a kedvem elmegy, de igencsak másnak is. Amúgy meg fűt az SE, de ha kevés akkor begyujtom a PP-ket is. Van miből válogassak

Van is egy-kettő nálam modellnek.

Milyen táptrafót?

Üdv!

A múltkori kísérletben elégnek bizonyult egyetlen PCL86 a hangfal meghajtáshoz. Az anód áram akkor olyan 26mA lehetett. Pár oldallal visszább írtam eme nemesnek legkevésbé sem nevezhető próbálkozásomról. Ketté szedtem az M magokat a kimenőhöz. A keresztmetszet 2,94cm2. Ebből lejön a lakk réteg de nem sokat vesz el. Tápnak 520V körül számolok középen csapolva szigorúan EZ80-nal. A clc-hez nem ártana egy nagyobb fojtót szerezni. Mivel a láda két utas fa-nak 30Hz-et láttam elégnek. Minden más számolást csak részletben.

Ha ez 520V váltófeszültséget jelent, akkor az EZ80 "szigorúan" gyorsan halott lesz.

Szélső állásba. 260-0-260V. Amit használok 250-0-250V-os. És Ez80 van benne.

Az jó játék a trafó tekerés.
Az ez80 at ha jól emlékszem valami 2x350 volt táppal lehet max meghajtani.
Én most egy BEAG pp kimenő szétszedésébe futottam bele áttekercselés miatt.
Hogy ezt a trafót mennyire összerakták...
Úgy fogja az impregnálás mint a beton.

Itt volt haverom szombaton és megajándékoztam egy SE kimenővel. Meg adtam PCL82-t, 84-et és 85-öt. Meg UBL21-et. Meg pár másik vegyes csövet. Hadd kísérletezzen a sajátjával.

Üdv!
Valaki el tudná magyarázni a mellékelt kapcsolási rajz alkatrészeit?
Sok kapcsolási rajzot láttam, de ilyen ábrázolásokkal nem találkoztam.
A másik kérdésem, hogy gondolom a cikcakkos vonal a hangbemenetnél egy 500kOhm-os ellenállás. Ennél, és a többi ellenállásnál hány wattosat érdemes használni?
Előre is köszönöm!

Vav egy 500k és egy 130 ohmos ellenállás, a négyzetekben miliamperek vannak feltüntetve,a körben pedig a fűtő feszültség. A kondenzátor a katód ellenálláson pedig nincs írva, ésn odabiggyesztenék olyan 47-10u/25V- környéki elkót. Kb.

Köszönöm szépen!

És a háromszög?
Az a kondi és a tápdesz közti áram?

Azt meg nem mondom mi, de a bemeneten van. Én úgy olvasom ezt a júra kori ősidők rajzán, mintha 4,2V kéne a kivezérléshez tán? Talán. Akkor bizonyára jól meg kel küldeni a pentódát, hogy kököpje azt a kicsiny csenevész 2,5W-ot
Meglestem egy pillanatra és valóban jól meg kell azt hajtani. Pl. A diyaudio-n Shisido 300b erősítőben SRPP-vel hajtják meg. Láthatod, de itt meghajt egy trafóval egy vég triódát. a lényeg ott van.
https://i.pinimg.com/originals/7a/49/f7/7a49f7f4ea46cbe232b242f6747...46.gif

Az a cső adatlapjából kiolvasva a g2 árama
Jól látom, hogy 200 volt megy a hangszóróra közvetlen?
Valamint bármilyen hangszóróval használható, ami 2,5W-os?

Azt a 300b-s rajzot nézzed amit idelinkeltem, ott sokkal jobban értelmezhető és azt a rajzot egy az egyben meg is csinálhatod az illesztötrafóig. Az illesztő helyére kimenőt raksz és biztosan meg fog szólalni. A datasheet-jét a csőnek nem néztem, de az ajánlott Ra-nak megfelelő illesztésű kis SE kimenőt kéne keress,vagy bonts valamiből. Kell neki vagy 5k-s primer impedanciájú trafó. /Jó sok menettel vékony huzallal tekerve./ Nem tudom pontosan, de kipróbálhatod egy régi csöves TV hangkimenő trafójával éppenséggel. Tán azok közt lelsz elyen ide illőt.

A rajz régies, de könnyen érthető. Nem egy komplett erősítőt, csak az E80L tipikus beállítását ábrázolja. Eléje kell egy erősítő fokozat, ami akkorát erősít, mintha a rajzon EL 84 lenne (annak is ekkora a meghajtó fesz. igénye (kb. 4,3 Veff)). Ennek bemenetén egy csatoló kondi látható, ide jó egy 47 nF 400 V-os. Jól látod, a rácslevezető itt 500 Kohm (lehet kisebb is (220-470 Kohm), terhelhetősége lényegtelen, mert áram nem folyik rajta (ill. elhanyagolható). A háromszögben a szükséges meghajtó fesz. van írva ennél a beállításnál (7 Kohm=Ra, a hangszóró elé ilyen kimenő kell, de nem kell túl szigorúnak lenni, 5-8 Kohm megfelel). A katód ellenállás 130 ohm, ezen átfolyik a 30 mA nyugalmi anódáram és a 4.2 mA segédrácsáram, összesen 34,2 mA (ekkora áram hatására kb. 4,5 V esik az ellenálláson, ez lesz a rácselőfesz). 1-2 W-os ellenállás megfelel ide (4,5 V x 0,0342 A=0,160 W, tehát kevesebb mint 200 mW disszipálódik rajta). Vele párhuzamosan egy katód hidegítő kondi látható, ide megfelel 47-220 µF 12-25 V-os elkó. Az árnyékoló rácsot össze kell kötni a katóddal, mert csövön belül nincsen (katódellenállás tetején látszik). Fűtésnek 6,3 V 700 mA (ez lehet váltó vagy egyenfesz is), anódfesznek 200 V dc kell, akkor érvényesek a rajzon feltüntetett értékek. Természetesen úgy is működik, ha nincs előtte előerősítő fokozat, de halk lesz (egyes CD-k 2V eff kimenőjelet is tudnak).

Teljesen elkészült a kis PCL86 SE. Háttér zenehallgatásra használom. Ebben vannak a Capri kimenők. (EI66)

(Nekem csak ket kep latszik)

Nekem mind a három.

Gratula, nagyon cuki!

Az a beag kimenő szerintem nem ér annyit sem, hogy a lakkot áztatgasd róla kemény munkával. Vegyél inkább rendes vasat, adnak hozzá osztott csévét ha olyat kérsz, a PP-hez én kizárólag az osztott tekerést javaslom, különben nem lesz szimmetrikus. Mint a képen.

Akkor le kell vágni róla a csévét, új csévét olcsón lehet kapni.
Nem kell osztott cséve, több hátránya van mint előnye. Jó tekercselrendezéssel szimmetria is jó lesz!

Egy a több apróság közül:
Kimenőnél nem szerencsés mágnesezhető anyagból készült szorító csavarokat használni.
Amikor acél imbusz csavarokat látok nem egyszer, a hátam is borsózik.
Olcsón lehet színesfém szakboltokban sárgaréz pálcákat venni 3-4mm-esben. Menetet metszeni meg már több diyernek is sikerült.
Kötőelem boltban vannak inox csavaranyák, félig zártban is.
Van 3-4mm-esben szigetelő gyűrű és van zsugorcső, amit az összefogó csavarok vastestben elhelyezkedő részére ráhúzhatunk.
Amikor annyira hiszünk abban, hogy minden számít egy erősítő kivitelezésénél, legalább a filléreseket tegyük meg.
Ha meg jó minőségű lemezeket szerzünk be, adjuk meg a módját a szerelésnek is.
Ha megnézünk külföldön gyártott kimenőket, minimálisan szigetelő csavarok vannak az összefogó csavaranyák alatt.
Azoknál legtöbbször impregnálást is látunk - nem mindegy, mivel.
Nem mai leírás

És ezt miért nekem írod? Azt a képet a netről ollóztam az osztott cséve miatt. Az én kimenőmben réz csavarok lesznek szigetelten, meg saválló lemezcsík szorítók ami ugye nem mágnesezhető.
A 4-es csavarra mondjuk már nem nagyon húzható zsugorcső, mert akkor nem fér bele a 4,5-ös lyukakba.
Persze, ettől én még halottam nagyon jó hangú kimenőt mezei acél csavarokkal összerakva is, mert ugye elsődlegesen a vasmag anyaga az ami számít. A csavar anyaga kb. nem oszt nem szoroz, az erővonalak gyakorlatilag megkerülik.

Igen, ha nincs ott semmi, nézz utána, meglepő, de átmegy a csavaron is az az oktalan erővonal.
A szigetelő cső meg nem enged vas zárlatot a pakkban. Ez se számít? Biztos nem...?
Hangfrekvenciát viszünk át.
Csak a felrakott képre és nem az általad leírtakra céloztam a hsz-el.

Ha ő nem értett hozzá, akinek a cikkein alapult a vas összefogó anyagokról tett megjegyzése, akkor én is rosszul tudom, elnézést. Bár, függetlenül ezt már évekkel ezelőtt is így tudtam.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy vakteszben ki lenne itt az aki 10-ből 10-szer eltalálná azt, hogy az éppen hallgatott erősítő kimenőjében réz vagy acélcsavar van?

Akkor mutatom. Az EI66-tól a 90-ig (nekem EI84 van) lemezekben 4,5-ös lyuk van. Ha a 4-es csavarra zsugort teszek, az életben nem tolom át még egy lemezen sem sérülés nélkül. Viszont ha 2 réteg kaptont teszek rá már simán. De ugyanez a helyzet a többi lemezmérettel is, ha a hozzá illő csavarméretet szeretnéd használni.
Ha meg megnézel egy E lemez sarkot ahol a furat van, akkor látod hogy ott a saroknál szélesebb a lemez, épp annyival amekkora a furat. Tehát nem csökken le ott sem a lyuk miatt a mágneses keresztmetszet, vagyis ha lesz is ott kósza erővonal, a zöme nem jön zavarba. De nyugodtan mérd meg menet közben, acél vagy réz csavarral, hogy mennyit változik a trafó viselkedése.

Senki nem fogja eltalálni egyszer sem. Azt viszont igen, hogy normális minőségű német esetleg usa magon van-e a cséve, vagy valami ócska beagon. Meg állítólag még azt is, hogy 0,35-ös esetleg vékonyabb lemezekből van-e a mag, de ilyenhez még nem volt szerencsém.
Azt mondják nem véletlenül van ilyen 0, tizenakárhányas lemezeken azon erősítők kimenője amiket dollár tízezrekért mérnek. Majd egyszer lehet hogy kipróbálom, mert a németeknek is van 0,27-es meg 0,23-as lemezük is, csak valamivel drágábban mint a 0,35-ös.