Én sárga rézcsavart használok és a kimenőt pl. gumitappal szerelem a helyére

Most erre mit mondjak? Egy csomó sokkal jelentéktelenebb dolgon késhegyig megy a vita. Ez meg tény. Hátha valakiknek még szöget ültettem a fülébe.
Olvastam olyant is, hogy a nyákon átkötés huzaldarabkákat is felcsiszolta valaki, zománcozott huzaldarabkákat. Ki miben hisz.
Ja igen, hegesztőpálca 3mm-esben van sárgaréz, el is adnak.
M85-nél is már eredetileg is M3as csavar fogja össze a pakkot, a kisebbeknél is.
De mindenki véleményét elfogadom véleménynek, ezen nem múlik.

Ilyet én is csináltam, én le is ónoztam.Átkötések
De ez itt off

Srácok! Lehet hogy én vagyok balfék, de sehol sem találtam a PL509 csőhöz Ra vagy Raa értéket.
De még keresgélek.
Miből tudnám kiszámolni az ideális anódellenállását?

Amennyire Én tudom, hagyományos szilíciumos vasból (talán 4% si) 0,5 mm-es és 0,35 mm-es a szabvány méret, ettől vékonyabbat csak speciális célra gyártottak 0,2 mm-ig (ettől vékonyabbat technológiai akadályok miatt nem készítettek). A század mm-es vastagságok főleg permalloy, vagy hasonló vasaknál voltak, azonban ezek maximális gerjeszthetősége kicsi lévén, nem alkalmasak szélessávú teljesítmény trafóknak (ilyenekből lettek a mikrofontrafók, egyéb bemeneti trafók stb, amelyeken nem kell nagyobb áramnak folyni). A különböző, ma gyártott trafólemezek már alacsonyabb szilícium tartalmúak, más összetételűek, formálhatóbbak, irányított szemcséjű vasak akár lemez, akár tekercselt kivitelben. A nanokristályos és amorf vasak is ide tartoznak, ezek gerjeszthetősége kisebb, viszont kevesebb menettel is nagy induktivitás érhető el (és a kevesebb menet miatt persze kisebb a gerjesztés (ampermenet), ezért aztán mégsem telítődik hamarabb. A Beag kimenővasak leginkább nyugatról származnak, ezért aztán nem is rosszabbak azoknál.

Mér nem endgem kérdeztél? Nemrég építettem ezekkel a Tim De Paravicini féle EAR859-es SE-t
Az illesztőellenállása a csőnek 2000 óhm! Legalábbis én ezt vettem ideálisnak. Ez tökéletes illesztés hozzá,amúgy 1650 óhm, de direkt 2k-ra tekertem a kimenőt.
Amúgy nem is kell sokat keresni, tessék:
https://www.frihu.com/images/2019/09/svetlana-el509.pdf

Na ezt az oldalt még nem leltem meg. de majd ismerkedek vele köszönöm a segítséget.

Én másként tudom, nekem azt mondták hogy minden itt készült a 60-as években, a lemez is, tehát nem importból való. Ha mégis akkor meg talán szovjetből, mert onnan hoztak tekercselt vágott magokat is abban az időben, amíg nem álltak rá itthon is a teljes gyártási folyamatra (a 80-as években már komplett csinálták itthon a toroidokat, elejétől a végéig). És valami lehet benne, mert több embertől hallottam egymástól függetlenül is, hogy ha beteszik ugyanazt a kimenő csévét egyik vagy másik magba, bizony nem ugyanúgy fog szólni.
Egyébként meg számomra lényegtelen, mert vettem ugyan régebben kettőt, de sikerült is tőlük gyorsan megszabadulnom. És a német vas sem volt sokkal drágább mint a kukázott beag, és akkor ezt nem kell bontani, nem rozsdás, teljesen új, előtte hőkezelik mielőtt megveszed. A következő adagot amit rendeltem elvileg a jövő héten hőkezelik. Szóval akad akinek mindegy, nekem nem.

Ott van az ajánlott beállításnál példáúl az "A" osztályú mód és single, azaz egy cső 1650 ohm. Tehát SE beállítás. Én csakis jókat tudok írni róla, nagyon jó csövek és nagyot szól brutális dinamikával. Legalábbis az EAR-ban. Magyar Tungsramot nemigen fogsz kapni, csak leharcolt bontottakat. Egyre ritkább cső ez, de nagyon tuti, hatalmas a katódja felülete. Ekkora hasonló csőnek egynek sincs ekkora katódja. Na ezért is szól akkorát. Ebayen találsz olykor elég jó áron még "új" régi dobozosakat is, azok elég jók szerintem. Én nemrég két hónapja vettem így angliából Westinghaus PL509- párost, most az EAR azokkal megy, tökéletes.

Lehet, hogy igazad van, alighanem a 057-essel kapcsolatban hallottam valahol pletyka szinten, hogy nyugatról vették a vasat (ezt általánosítottam, helytelenül ). Mindenesetre annyira azért nem lehettek rosszak a magyar vasak sem (legalábbis az én fülemnek semmivel nem rosszabb egy 211-es, mint pl. a P zero, a 057 szintén elég jól szól annak aki hallotta (aki nem hallotta annak persze hallgathatatlan)).

Elektroncsövek hűtése.
Érdekes

Az még érdekesebb lehet, hogy egy 6N13-ra vagy egy 300B-re vajon milyen formát csinálnának. Na meg minek, szerintem a csőnél épp az a lényeg, hogy a keletkező hő ne tudjon onnan túl gyorsan távozni, azaz viszonylag stabil hőmérsékleten legyenek a fém részek, ne úgy mint egy félvezetőnél ahol a lapka a zene ütemében változtatja a hőmérsékletét, mindenféle nem kívánt torzítást meg egyebet okozva ezzel, némelyek szerint még a silányabb (kevésbé élethű) hangképet is az okozza.

Már írtam a cégnek, regeljenek ide, ha tanulni akarnak.

Nekem megint a "sok bába közt elvész a gyerek" érzésem lett. Meg egyébként is, ha mindent elhinnék amit leírnak, még mindig nem lenne egy nekem tetsző csövesem, miközben már rengeteg pénzt elköltöttem volna ezekre a badarságokra.

Én meg is néztem ezt a csőhűtéses dolgot. Ahol nem lehet a darabszám miatt - készülék méret, nagy darabszám (OTL) - ott nyilván hasznos lehet a hűtés, valamint kísérletezhettek is, ha lejjebb viszik a búra hőmérsékletet, akkor az mennyivel hosszabbítja meg a cső életét.
Az ábrákon látszik, hogy fogaskerék szerűen is egymásba nyúlhatnak a hűtőbordák.
Ha nem használnák sok helyen, akkor nem gyártanának ilyesmit.
De írtam, bárki véleménye jogos, mert mindenkinek lehet, én örülök is neki.

Kb. semennyivel, ez nem tranzisztor. Egy emissziómérést meg el lehet végezni a cső új korában, meg úgy 4 éves kora után mondjuk évente egyszer. Ez az öregedés dolog annak lehet probléma aki mondjuk százezerért vesz 1db csövet. Nekem van most 20db végcsövem, ha csak 3 évet megy el (attól sokkal többet fog) egy készlet akkor sem kell aggódnom úgy 30 évig.

Szó sincs róla, kifejezetten az a jó, ha gyorsan távozik a hő a burától. Bent a hőmérséklet attól még stabil (csak alacsonyabb, ezért pl. az anódlemez szerkezete stabilabb marad, elektronok becsapódásakor kisebb a szekunder emisszió, emiatt nő a terhelhetőség is, élettartam is). A félvezetőkhöz ebben az értelemben nem lehet hasonlítani, ott a szilárd félvezetőlapon, az átfolyó áramlökések okozzák (az átmenetnél) az általad említett problémákat (mert nemigen lehet megoldani a kis helyen keletkező nagy hő olyan gyors elvezetését, hogy stabil legyen az átmenet hőmérséklete, ezt a problémát a hűtőborda sem képes orvosolni). Csőnél hasonló jelenség szinte soha nem fordul elő, ha igen, akkor is jelentéktelen a tranyókhoz képest (csak nagy teljesítményű csövek katódjának túlmelegedése esetén, illetve szabálytalan munkapontok esetén van). Rádiólokátorokban minden csőre (általános használatúnak tekinthetőknek is). kiterjedő kényszer hűtés van (levegős).

Idézet:
„Rádiólokátorokban minden csőre (általános használatúnak tekinthetőknek is). kiterjedő kényszer hűtés van (levegős).”

Hány évet is dolgoztál lokátorokkal? Kimondott hűtési rendszere (vezetett levegőjáratok) csak a nagyobb teljesítményű kerámia (GI-7BT és hasonló kivitelű) csöveknek volt. Az üvegbúrás csöveknek nem volt kifejezett hűtésük, a komplett fiók vagy szekrény hátulján voltak ventilátorok, és elsősorban azért, mert olyan mennyiségű hő keletkezett egy egy szekrényben a rengeteg cső és azok fűtése okán amit mindenképpen el kellett onnan vezetni. A másik, hogy a benn tartózkodó kezelő megfőtt volna aktív hűtés nélkül, még nyitott kabinajtó mellett is. Navigációs kocsiban (olyan mint egy kis lokátor) ha jól emlékszem nem is volt semmi más, mint 2db 3 fázisú elszívó venti a kabin felső részén. Na meg azt sem értem, a régi zenekari csöves erősítőket (vermonák és hasonlók) miért hívták vajon tojássütőknek. Vagy ott sem tudták a tervezőik hogy azokat hűteni kellene?

Sok évet. Ez volt a hozzászólásom leglényegtelenebb része, örülök, hogy jókedvre derültél tőle. Igen erre a fűtésre gondoltam, csak nem ebben az aspektusban. Hát nem pont az a lényeg, kicsit sem.

Én nem akarok senkit győzködni. Aki elgondolkodik a cső hűtés esetleges hasznáról, legalább láthatja, van ilyen. Nem kötelező használni, természetes!
ITT egy gyakorlati tapasztalat.
Idézek belőle - 807-es SE:

Az enyém lényegi része meg az volt, hogy egyáltalán nem kell azt onnan gyorsabban elvezetni, nem is szokták, még a katonai berendezésekben sem (de a hülyeség határtalan, gyártsunk hűtőbordát a csövekre). A csőcsere pedig ezekben a katonai berendezésekben egyáltalán nem volt gyakori, ami a leggyakoribb volt az a relék kontakthibái, ellenállás megnyúlások meg kondi átütések.
Remélem azért indul hamarosan egy ilyen topik, hogy: elektroncsövek folyadékhűtése.

Józsika meg visszajött álnéven felbolygatni a tipokot, eddig bírta.

Adócsöveknél olyan is van. A kisebb teljesítményűeknél elég a forszírozott léghűtés.
Ahol meg sok kisteljesítményű cső van egy kupacban, ott szükséges a szellőztetés, de nem a csövek miatt.

Hát, ilyen marhaságot a csővel ritkán követnek el. Sosem láttam még semmi féle hiper szuper bármilyen csöves cuccon sem, hogy azt ráaggatott lemezekkel bordákkal hűteni ajánlott. Vannak kisebb miniatűr érzékeny csövek amiket valóban körbe burkolnak réz lemezzel árnyékolás végett főleg ill. hűteni. De nagyobb csövekkel ezt elkövetni?? Ez is afféle bebeszélt badarság. Nem ettől kell a csodát várni, hanem normális készüléket kell építeni normális cuccokból. Én ezt tanultam meg és bevált.

Fiatal koromban volt szerencsém beletekinteni egy URAL2 számítógép belsejébe, ott azért volt rengeteg elektroncső (6N1P) és azokon sem voltak hűtőbordák.

Bedobta az illető a csőhűtést mint "érdekességet", ami számára is csak annyiban érdekes, hogy a többieknek legyen min veszekedni, neki meg röhögni.
Amelyik csövet hűteni kell, azt eleve úgy alakítják ki. Ilyen bordáim vannak is még valamelyik szekrény aljában.

Minden napra jut valami új dolog, ez jó!
Nem Április elsejei az az írás esetleg?
Ez a csövek hűtése, hűtőbordával, vagy hűtőszivacs-szerű, árnyékoló-harisnya, vagy miből lévő hűtőalkalmatossággal, magasan veri az eddigieket, mármint a zöldségeket, amiket itt összehordtunk együttesen.
Sem a profi, sem az amatőr, vagy közhasznú készülékekben nem találkoztam még a csövek hűtésével, mint megoldandó problémával. A nagyteljesítményű adócsövek meg röntgencsövek és hasonlók, az más kategória. Ha ez a csőhűtés valóban fontos lenne, akkor volna rá számtalan megoldás.

Üdv!

A bordának akkor van értelme ha a csövet nem az eredeti céljára hanem szoba fűtésre használják.

Nagyon tévedsz! Én speciel elolvastam, és a cég marketingmaszlagján kívül semmilyen érdemlegi információt nem találtam ott, de akkor mutasd meg nekem benne mit hagyhattam figyelmen kívül.
Ilyenek érdekelnének hogy:
- lekövethető (tehát nem marketing) valós élettartam növekedés százalékosan, legalább ezres darabszámra vetítve,
- bármilyen jellegű kutatási tevékenység erről, esetleg labor körülmények közötti igazolása a marketing dumának stb.
- mit kezdjen azzal a helyzettel a vásárló, hogy mondjuk megveszi egy 1500Ft-os csőre a 3000-be kerülő hűtőt miért jár jól azzal és ilyenek...
Mert ezek nélkül az egésznek kizárólag biznisz szaga van.

Jelentem én el mertem olvasni! Mert ami érdekel el is olvasom.
Aki pedig mutat nekem egy 300b-t, 2A3-at, esetleg 211-et, vagy 845-öt így meghűtve, az kap tőlem egy Nóbel csontot azon percen.

Gyorsan tudsz olvasni, le a kalappal. Biztos, hogy amúgy semmi érdemi infó nincsen 200 oldalon keresztül...? -Na nem azért, mintha kellene, vagy akár érdemes lenne bármit is alkalmazni a leírtakból (ilyet nem is kért senki), de kimondani, hogy szemen szedett hülyeséget írnak amúgy neves cégek...hát..nem tudom mennyire korrekt hozzáállás. Ódenka mindössze megosztott egy cikket, amihez annyi kommentet fűzött, hogy "érdekes". Ezért rögtön kapott két negatív mancsot, és le lett dózerolva a föld színéről. Számomra ez a vicc, nem az, hogy odáig vetemült, hogy megosztott egy érdekességet (miért ne tehetné, érdekes lehet olvasni ilyet a mi hobbinknál). Ki az a Józsika aki visszajött álnéven és mivel bolygatta fel a topikot pontosan...kimaradtam valamiből? A cikk és csatolmányai nem az általad elvárt szempontokkal foglalkozik, ez tény. Bővebben: Link