Teljesen mindegy. A D-k nagyon jók, vannak közöttük olyanok is amiket úgymond "audiofil" szemlélettel terveztek, de én még arra is azt mondtam, hogy ha hosszabb távon kell hallgatni, akkor inkább a tranyós AB osztályú mint a D vagy netán T (tripath).

Nekem LT1028 van benne és megérte kicserélni. Habár külön táp kellett neki, csak így tudtam működésre bírni.

Üdvözletem, műszaki segítségre lenne szükségem.
Élesztettem egy “ korszerűsített” változatát az erősítőnek ami elég szépen szól.( Rt.1983 09).
Mégis azt veszem észre, hogy kb. háromnegyed hangerő körül elkezd csúnyán torzítani.
Végeztem méréseket, remélem felmegy a kép.
A 40 wattos változat, tehát +-30 voltot kap. A rajznak megfelelő alkatrészekkel láttam el a kisebb verzió miatt. A 0.091 ohm párhuzamosan 0.1+1 ohmos ellenállások.
A trafó 2*23V 250 VA. A tápban 2x10000uf pufferek vannak.
Mindkét oldalon ugyanazokat a feszültségeket mértem, tehát ha a panelen rossz valami akkor ugyanazt a hibát követtem el mindkettőn.
Csakhogy mi lehet a baj.
Régebben is építettem már Quadot, de akkoriban nem tapasztaltam torzítást.
Előerősítő nélküli, egy db potméter 50k log. a szabályzó.
Lehet, hogy sok lenne neki a bemenő jel?
Előre is köszönöm.

Szia! A 0,6 V kimeneti feszültség szokatlanul nagy, 6-10 mV a gyakorlati érték. Lehet, hogy gerjed.
Fotózd le a panelt!

Szia, be van építve, megpróbálok így fotót csinálni, hátha jó lesz.

Remélem így jó a kép.

Bocsánat, mielőtt félre vezetlek, megmértem mégegyszer a kimenetet.
Új multiméterem van, most tapasztalom ki. Tehát amit mutat. Ac 2.2mV, Dc 0.5mV.
A régi metexemet jobban szerettem.

Voltam gondban mibe kössek bele a kimeneti egyenfeszültség kapcsán
A háromnegyed hangerő nem műszaki kategória. A kimeneten elérhető-e 17 VAC a durva torzítás bekövetkezése nélkül? Ezt legjobb lenne műterhelésen vizsgálnod.
Ha nem, akkor az áramkorlátozót fogjuk elsőként hatástalanítani, pl. B-E összezárása T5, T6-nál.

Bocsánat még egyszer!
Nos, műterhelésem nincs. Viszont hangsugárzóval megnéztem. A multiméteren van min. és max. érték meghatározás. 15 AC -nál még nem torzított, viszont 16- 17-nél már igen.
Holnap összezárom T5 és T6 B-E lábakat és jelentkezem.
Ma már nem hangoskodom, mert le lőnek itthon.

Nagyjából ennyi van erősítőben, a 17 VAC minimális tápesésnél vehető ki belőle.
Ha a hangsugárzód alkalmas 40 W/ 8 Ω, vagy 80 W / 4 Ω terhelésre, akkor pár másodpercre ráküldhető 100 Hz, míg a műszert leolvasod. Bővebben: Link.

Ha jól értem akkor rendben van az erősítőm elvileg?
A hangsugárzóim alkalmasak, így holnap kipróbálom 100hz-el.
Van generátor applikációm. Ha azzal is így viselkedik akkor minden stimm?

Szerintem hozza az elvárható teljesítményt. A Quad405 tápfeszültséghez viszonyított amplitúdó maximuma kisebb mint az átlagos erősítőké, talán ezért vagy elégedetlen.
Ha azt szeretnéd, hogy a potenciométer feltekert állása közelében legyen a torzítás határa, akkor a poti előtt oszd le a jelet, vagy állítható szintű jelforrásnál esetén azon vegyél vissza a kívánt mértékben.

Így már nyugodtabb vagyok, így fogok tenni. Mindenesetre örülök, hogy nem kell vele kísérletezni mert hozza az elvártat. Nagyon tetszik a hangja, tényleg hosszan hallgatható jószág. Régen építettem már, akkor is jól szólt, de akkoriban videoton hangsugárzókra tellett csak.
A manapság már kapható jobb minőségű dobozokkal ég és föld.
Régről maradt meg egy pár Urbán féle nyákom, kedvem támadt azt is feléleszteni persze jobb tranzisztorokkal.

Reloop köszönöm szépen a segítséged, ha valamiben egyszer elakadok, újra jelentkezem!

Sziasztok! Húsz éve jegelt Quad405 bedobozolások kapcsán építettem egy Ludwig mod-ot. Köszönet Alkotónak a nyák tervért (is) és mindenkinek itt a fórumon a sok-sok megosztott tapasztalatért! Én is megosztom a tapasztalatomat most, aztán kérdezek is. Két, korábban elkövetett Urbán-féle változat végleges, "segédáramkörökkel" - koppanásgátló, klippelés jelző (köszi Reloop!) kivezérlésjelző, kapcsolható ventilátor - dobozba helyezését követően most a nulláról megalkottam a Ludwig-félét is. Élesztés rendben ment, bár az urbánusok +-50V-os tápjától eltérően ezt már egy 2x40V-os trafóról, tehát +-56V-ról táplálom. A nyugalmi áramfelvétele a negatív tápágban 115mA, a pozitívban 130mA. R30-R31 erősen melegszik, R7-R8 is, de kevésbé, ez rendben van. Viszont T2, valamint T11-T12 erősen, T4 kevésbé, de határozottan melegszik. Sajnos ez így elég szubjektív, nincsen pointer hőmérőm, ezért csak a kisujjam hegyére hagyatkoztam. Kétszer hagytam egész napra (kb 10-10 órát) feszültség alatt, nem károsodott semmi. Rövid hangpróbát is csináltam, kristálytisztán és brutális hangerővel szólalt meg. A kimeneten hangszóró nélkül, rövidre zárt bemenettel ~40mV fesz mérhető, ami a jel- és tápföldet összekötve kicsit csökken. A kérdésem, ezek a melegedések (R30-31 és R7-8 kivételével) csökkenthetők-e, egyáltalán kell-e foglalkozni vele, illetve a kimeneti offszet kóros-e, csökkenthető-e? Az Urbán-félék offszetje mérhetetlenül kicsi, (gyakorlatilag nincsen) bekapcsolt erősítőre a hangfal rákötésekor semmi, míg a Ludwig halk, de hallható pattogással jelzi a rá- illetve lekötést. Mellékelem a mérési jegyzőkönyvet, ami csak az egyik oldalon történt meg, de - szerencsére - mindkettő mindenféle szempontból tökéletesen egyformán viselkedik. Bejelöltem rajta pár általam végrehajtott jelentéktelen módosítást, így a műveleti erősítő negatív tápját a bizti mögé tettem és a bemenetet érzékenyítettem R3 4K7-ra, C1 1u tantálra cserélésével. Előre is köszönöm a véleményeteket, tanácsaitokat!

Bocsánat, még pár adat, ami talán fontos lehet: a megvalósításban minden alkatrész a mellékelt rajz szerinti, kivéve: opamp NE5534, BC307-esek helyett BC556B, meghajtók MJE15031 és a végek 2n3773.

Szia! A jelzett melegedések a természetes működéssel járnak.
Az áramfelvétel gondolom a két csatornára együttesen értendő, ha esetleg mégsem azt jelezzed!
A kimeneti DC hibád abból adódik, hogy a betervezettnél nagyobb bemenő áramú műveleti erősítőt használsz. NE5534 esetén ezen ábra R4 ellenállását kell beiktatnod a 3-as láb és a test közé, 27k értékben.
Ha nem szándékosan vágod le a hangfrekvenciás tartomány alsó sávját, akkor C1-et növeld meg! A módosítás szabálya: az R3 - C1 szorzata maradjon változatlan. A gyakorlatban C1=680 nF*22k/4k7=3,18 uF, azaz 3,3 µF a szabványos értéksorból.

Köszönöm a választ. Csak egy panelt mértem, a másik nem volt bekötve a méréskor egyáltalán. Nem, nem szándékszom a mélyeket vágni. A "pókhálóban" történt próba alkalmával nem tűnt föl, hogy hiány lenne basszusból, mellbevágó hangnyomást csinált. Az egyik Urbán-féle 20 évig napi használatban volt, sok eldurvult bulin megkínoztuk ugyanezekkel a falakkal, így hozzá vagyok szokva a képességeihez, de ez a Ludwig talán a plusz 2x6 voltnak köszönhetően érezhetően keményebb legény.
Nyákot átvágok, ellenállást kerítek, kondit cserélek, s majdan beszámolok...

Mivel 27 kilót nem találtam itthon, sorba kötöttem 22 és 4k7-t. Maradt 20mv a kimeneten, de a táp- és jelföldet összekötve mérhetetlenné vált mindkét panelen egyaránt. Mivel elektronikát illetően dilettáns és kontár vagyok, magamtól sosem tudtam volna megoldani. Szerencsére receptre tudok "főzni", köszönet mégegyszer az itteni séfeknek!
3,3 mikróm sem volt, 4,7-es elkót tettem be, negatívval kifelé. Hangpróba még nem volt. Az áramfelvétel gyakorlatilag nem változott: pozitív ágban 130mA-t, negatívban 110-et mértem, de tekintettel arra, hogy csak egy olcsó és ráadásul régi multiméterrel rendelkezem, ezt nem gondolom teljesen pontos és biztos értéknek. Amúgyis azt a plusz 30-50 miliampert valahogyan ki kéne adnia, benne nem maradhat - hő, fény, hang, mágneses sugárzás formájában, de a leírt melegedéseken kívül mást nem tapasztalok, tehát hacsak nincsen valakinek ötlete, mit nézhetnék még meg, akkor így hagynám.
A képeken az egyik Urbán Quad405 a húsz éves sallangok és védelem nélküli sokáig ideiglenes összeszerelés látható - biztosíték is csak a 220-as ágban volt. Egy karosszériás barátommal csináltattam még anno három vasdobozt, azok egyikébe került bele ez a példány is, ahogy a képen látszik. Ennek most a lányom örül, kapott mellé még egy pár Videoton hangfalat is. Nem ez volt használatban, ez csak tartaléknak volt. Akkoriban kizárólag hamis végtranyókat lehetett kapni, vagy csak nekem nem volt szerencsém. A természetes kiválasztódásnak megfelelően az ebbe sokadjára beszereltek bírták. Valószínűleg véletlenül jobb minőségben hamisított valaki Közben egy másikba hozattam Németországból mexikói ON 2n3773-asokat és óvatosságból dupláztam őket, na azzal már nem volt baj, most is ezeket raktam mindhárom Quadba. Volt egy harmadik példány is, azt az öcsémnek készítettem anno, de most hogy dobozolni akartam, nem találja, lehet végleg elveszett. Ahelyett csináltam most a Ludwigot. Akkoriban, mivel lett egy megbízható Quadom, leállt a projekt, de most pótolom.

A mérési ábrából számolva 80/65 mA lenne a tápáram. Az ettől való eltérés eredhet a mérőeszközöd pontatlanságából, vagy van egy kis gerjedésed és a végtranzisztorokon folyik el a különbözet.

Semmi nem mutat a végtranyók gerjedésére, a hűtőborda épp csak kézmeleg lesz órák múlva, ezt a T7-nek tulajdonítom. Mindenesetre két dolgot kipróbáltam. A hűtőbordát összekötöttem a táptesttel - eddig elektromosan a levegőben lógott - és T9(ek) bázis-kollektora közé tettem (érintettem) 100 nanót. Meg sem reccent az áramfelvétel, úgyhogy a műszer pontatlanságát választom inkább Megjegyzem, szerencsémre brummok, gerjedések eddig egyik megépített erősítőmnél sem voltak egyáltalán. Mindössze a magassugárzóra tapasztott füllel hallani nagyon halk tranzisztorzajt, "fújást". Én a két graetz-es tápot alkalmazom kezdetektől. Később utánaolvastam és egyes vélemények szerint jobb mint a szimpla híd, mások szerint mindegy. Hátrányként csak a plusz költséget és a mínusz 0,6 voltot említik, de ezeket vállalom.

Ha már tudjuk a mi a hátránya, kíváncsi lennék a gyakorlati hasznára is, a dupla hídnak!!

Mint már írtam, a témában dillettáns vagyok és kontár. Erről azt olvastam, hogy a dupla híd kiküszöböli a két szekunder tekercs eltéréseiből adódóan esetlegesen felmerülő anomáliákat, és ezt érteni vélem. Mellé teszem a tapasztalatomat, miszerint soha a legkisebb brumm sem lépett fel ilyen módon épített táppal.

Középmegcsapolású trafónál mindkét tekercsfél tölti mindkét tápfesz pufferját! Tehát ez így pont nem állja meg a helyét....
Pont a 2 gr. hidasnál lehet eltérő a két puffer feszültsége, mert ott az adott tekercs tényleg csak azt az egy puffer tölti...

Utána nyomoztam ennek a dolognak:
A DIY audio fórumon is volt erről sok vita. Többen egy Onkyo-s szabadalomra hivatkoznak, mely itt olvasható: Bővebben: Link.
Itt azonban mint látható csak a középágra tettek két diódát, a leírás szerint simább egyenfesz reményében. A két híd esetében a töltőáramok nem folynak a GND-n ez a főelőnye a legtöbb magyarázat szerint.
Mindenesetre főleg a Gryphonnál, Krellnél láttam ilyen megoldást, illetve régi Onkyokban, meg persze DIY készülékekben. Jelenleg megnéztem jó pár több száz eurós erősítőt mindegyikben középleágazás van, mint ahogy a több csatornás erősítőkben is, pl. házomozik. Illetve sok helyen van 2 híd, de a duál táplálás miatt, azok is közép leágazásban ilyenkor 4 tekercs van a toroidon.
Szóval érdekes ha sokat számítana elég furcsa, hogy ma már nagy ker áron kb. 100 Ftos dióda hidat kispórolnának a drága erősítőkből is.

Nyomott véleményem szerint kisebb baj, ha nem egyformák a pufferelt feszültségek, mint ha azok egyformán hullámzanak az eltérő szekunderek miatt. Ha tökéletesen azonosak a tekercs(fel)ek, - ami gyakorlatban lehetséges, sőt bizonyára többnyire így is van, de filozófiailag lehetetlen - akkor nincs is semmi baj az egyhidas módszerrel azon kívül, hogy minden diódája minden félperiódusban dolgozik, míg a kéthidasnak van félperiódusnyi pihenője, így az effektív terhelése feleakkora, van ideje hűlni, - már amennyiben erre nagy szüksége lenne. Viszont különböző szekunder feszültségek esetén az egy hidas aligha tud kielégítően működni. Amit értek, hogy terhelve az 50 mellé még egy 25 herzes ingadozás is benéz, amit nem értek, hogy ezt mennyire rontja az a körülmény, hogy a közös pont a tekercs megcsapolása, gyakorlatilag a két szekunder összekötött egyik vége, amire hol az egyik, hol a másik vég terhel, "támaszkodik" rá.

A több száz juros erősítőn ott az áfa, kisker, nagyker árrés, szállítási költség, ami kevésből összeáll egy készülék ott sajnos számít az egy vagy két híd, a gyártók nem jótékonysági intézmények... (Tudod:Egyetek. ....., több milliárd légy nem tévedhet!)

Megtörtént a hangpróba ismét. Bitang jól szól. A doboz megfaragva, még le kell festenem aztán beleköltözik.

Annak a két diódának kb. annyi haszna van, mint egy db. drótnak.

De milyen drótnak?

Siltech?