Autotrafó az.
1,2 Ohm, vörösréz huzal.
24V váltóról próbáltam, szépen működik.

Tokozás PQFN 2x2 és MOSFET lesz az. Hasonló :
IRFHS8342PbF

Nagyon köszönöm!

Nem vagyok biztos abban, hogy N vagy P channel kell-e nekem. A datasheet pinoutja alapján a drainre van kötve direktben a VIN (15v).Közben én is igyekszem tanulgatni, de jobb ha az okosak mondják meg mit rendeljek

Itt egy P adatlap:IRFHS9301TRPBF

Látszik, hogy a body dioda a D --|>|-- S irányban van, azaz mindig vezetne, ha a D-re menne a VIN, azaz P csatornásnál az S-re kell mennie a VIN-nek.

Ez alapján N lehet csak, bár tény, hogy furcsa, mert az N bekapcsolásához VIN-nél nagyobb fesz kell, ezért felső ágban P szoktak alkalmazni. Biztos nem a S-re megy a VIN?

Este újat mérek majd, de én is furcsának tartottam.

Az N FET gyártástechnológiája olcsóbban teszi lehetővé nagyobb áramú tranzisztorok gyártását. Motorvezérlőknél például gyakori, de láttam már máshol is, hogy mind a 4 FET N csatornás. A felső oldali kapcsoláshoz szükséges feszültséget pedig a driver elektronika állítja elő.

Sziasztok!
Annó javasoltatok nekem azok a kina kék csoda relék helyett valami pici (elvileg szilárdtest) relét... 230v max 500W kapcsolására de nem lelem sehol.
Ha valaki tudna javasolni megint azt megköszönném.

Pl.: Bővebben: Link.

Nekem hasonlóak vannak (3 darab) egy rossz elektronikában, ámde sehol sem találok róluk semmit. (az egyik tranyó behalt)
Az van ráírva a tokra (nagyítóval nézve) - 1BW71.
Valójában azt se tudom - mint tranzisztornak - pnp vagy npn a fajtája.

No meg ráadásnak még azt se, hogy melyik lába melyik (kollektor, emitter, bázis) - így aztán behelyettesíteni se tudom semmiféle 3 lábú hagyományos tranzisztorral.

Kísérletezéssel viszont nem igazán próbálkoznék, mivel kemény 220V van az elektronikán.

Szia!
Egy egyszerű multiméterrel meghatározhatod a fajtáját és a bázis helyét is.

Én általános vegyésztechnikus vagyok (illetve voltam), és nem elektronikai műszerész. Ráadásul nem is igazán megy nekem már az ilyesmi (merthogy bekapcsolva 220V van a lapon). Egy háromlábú SMD tranzisztort meg "csak úgy" kiműteni onnan a helyéről? - Nos az lehet hogy még a jó tranyó is belehal ...

Közben valahol megtudtam, hogy a tranyó helyettesítője az NPN-es BC846B, aminek még egy bekötési rajza is akad. Ám ezek mind valami bipoláris elnevezésűek.
Nem tudom, az ilyeneket (mert hogy SMD) nem lehetne kiváltani a hagyományos BC sorozatú tranzisztorok bármelyikével - (pl. egy BC 107A)-val?

Pont arra nem, mert 65 V határ nem véletlen a készülékedben. De ha találsz beépíthető 65 V Uce és 150-200 körüli bétával, akkor csak hely kérdése.

A "bipoláris" az a normál tranyó (bjt), merthogy van unipoláris (ujt), meg térvezérlésű (fet), több nem jut eszembe. Amúgy meg, ahogy "Epu2" írta.

A helyén is megméregheted, nem kell kiforrasztani. Az ember végzett foglalkozása pedig persze, hogy nem számít, én például épületvillamossági szerelő lennék, slussz-passz.

Egymásra találtunk egy Philips EA 1001/03 orifonnal. Tud róla valaki valamit? Mert a Google nem barátom.

Mi a kérdés?

Leírás, kapcsolási rajz ... bármi.

Van az elektronikában egy Z5 felségjelzésű kis SMD-s valami (én diódának nézném), amely feltehetően Zener, és megszabja a tranzisztorokat működtető feszültséget, áramot. Tehát az a Uce 65V-os határ nem igazán oszt, vagy szoroz.
Netán mégis?
Egy BFY33 pl. mit tenne ott?
Én láttam már elektronikai kapcsolásokban tranzisztort, amely simán 220V-ot kapcsolt. A tranzisztorhoz nem 220V a tápfesz, csupán a feszültség-különbség a lényeg. A beállítható időtartamú általánosan automata kenyérpirítókban szinte mindegyikben tranzisztor vezérli a behúzómágnes benntartásának (s ezzel a kenyérszeletek pirítási) idejét.

Igazad van abban. hogy a maximális feszültség a lényeg. Ehhez azt is hozzá kell számolni, hogy lehetnek impulzusok is. Ha zener + kondenzátor behatárolja a feszültséget, akkor attól kicsit többet tudó tranzisztor megteszi. De biztos vagy-e a zenerben. A BFY 33 vagy jó vagy nem, mivel nem tudhatom mennyi a max feszültség. BC 300, ~301, 80, ill. 60 V. A BFY 34 50V ot bír. KSC2283 160V-ot. Az áramuk, mindegyiknek elég.

Szerintem sose a maximális feszültség a lényeg, hanem a mérhető (és előre kiszámított) feszültség különbség!
Hiszen ha pl. 220 voltnál a tranzisztor másik lábára csupán 200V jut, akkor a valós feszültség ott, amivel én a tranyót dolgoztatni akarom - az csupán és kereken 20 volt!
Az állítható időtartamú és általánosan 2 szeletes automata kenyérpirítókban a működtető tranzisztor is ezen elven van használva. Én még olyanokban sosem láttam se hálózati trafót, se más egyéb áramköri tápegységet - csak külön a szerkezetet be-ki kapcsoló tranzisztornak, mert hogy az Uce-je - mondjuk 35V.

A tűimpulzusokat pedig paralel kapcsolt diódapárral lehet kivédeni - már amennyire az abban a pozicióban szükséges. A rádiófrekis antennaerősítőknél az antenna bemenet pl. így van védve a légköri kisülések (pl. egy villám) ellen. És már amennyire az véd ...
A néhai Szilas TSz. valamikori 2 tranzisztoros antennaerősítőjében legalábbis láttam ...

Azzal a feszültséggel kell számolni, amelyik a tranzisztorra esik, nem kevesebbel. Hogy érted azt, hogy csak a feszültségkülönbséggel kell számolni? Mihez képest? Nem egyértelmű az, amit írsz. Ha a tranzisztorral 200 V-ot akarsz kapcsolni, akkor nem tehetsz bele 50 V-os példányt.

A 200 volthoz én inkább tirisztort vagy triakot használnék.

De egy áramkőrben lehet úgy a tranzisztor, hogy 220 volt a tápja.
Azt senki sem mondta, hogy a 200 voltot én egyből azzal kapcsolnám.
Annál még tán a mezei relé is sokkal olcsóbb és egyszerűbb.

Hogy érted azt, hogy csak a feszültségkülönbséggel kell számolni? Mihez képest? Nem egyértelmű az, amit írsz.

Ezt gondold át még egyszer, mert igaz, de nem. A példád is sántít, mert az RF erősítők bemenetén µV, mV nagyságrendű feszültség a normál szint. Nem egy relébehúzásnyi.

Alaposan átgondoltam!

Még most is megvan nálam itthon az a Szilas-féle TV antenna erősítő, ahol a bemenetet 2 db. 1N4148 (vagy 1N914) diódával védték! (Lehet, hogy csak VHF sávra volt jó)

És valójában egy antenna erősítőben ugyan minek lenne relé?
Valamiket keversz ... pl. a kenyérpirítóval ...

A Szilas -bármily hihetetlen- antennára csatlakozott, valószínűleg zivatar idején is.....

Nem pont erről írtam én már előbb?
Feltételezhetően inkább VHF (6-12) TV sávot erősített, mert tekercsek voltak (vannak) benne.
UHF-nél viszont - már a magasabb frekvencia miatt (21-69) - bőven elég oda az egy-két miliméteres fólia-csik - tekercs gyanánt- magán a nyákon. Tehát azt nem igazán erősítené.

Hetek óta keresem ezt az IC adatlapot. Csak ezt a kérdést találtam.
Ezt nem is látja a Google, csak itteni kereséssel leltem rá.
Bővebben: Link