Összeszedtem a sok év során felhalmozott processzoraimat, és a következőkkel tudok dicsekedni...
8085 - 80286

Bal oldali oszlop:
NEC D8085AHC-2
Mitsubishi M5L8085AP
Intel P8085A
Intel QP8088
Intel P8088-2
Fujitsu MBL8088-2
AMD 80186

Jobb oldali oszlop:
Intel R80286-8
Intel R80286-10
Intel R80286-12
AMD R80286-110/S
AMD R80286-16/S
AMD N80L286-16/S
Harris CS80C286-20
AMD P80-C287-10

Kicsit újabb processzorok...
386-486 (A DX4-est már illett aktívan hűteni...)

Bal oldali oszlop:
Intel A80386DX-25
Intel N80387SX-20
ULSI 33MHz-es co-processzor
ULSI DX/DLC40MHz-es co-processzor

Jobb oldali rész:
Intel A80486DX2-50
Intel A80486DX2-66
Intel A80486DX4-100
Cyrix CX486DX2-66GP
(Igen, a 6db Intel 486-os különböző színű... )

Következő generáció, Pentiumtól kezdve...

Felső sor:
Intel Pentium 800MHz
Intel Pentium3 800MHz, 133MHz FSB
Intel Pentium3 600MHz, 100MHz FSB
Intel Pentium4 1.7GHz, 400MHz FSB
Intel XEON 2.667GHz, 533MHz FSB

Középső sor:
Intel Celeron 2.4GHz, 400MHz FSB
Intel Pentium4 3GHz, 800MHz FSB
Intel Celerion 2.4GHz 400MHz FSB
Intel Core2 DUO 2.8GHz 1066MHz FSB

Alsó sor:
IBM 6x86 P150+ (120MHz-es órajellel egy 150MHz-es Pentiummal egyenértékűnek mondja magát)
AMD K6-2/450MHz
AMD Duron 700MHz
AMD Athlon MP 1800MHz
AMD Opteron OSA244CEP5AU


Nektek milyen régi processzoraitok vannak?

Nekem van alaplapom is DX2-80-hoz, de ilyened van e?

Ó, amikor a ROM még a mikrokontroller hátán lakott.

nekem meh csak ez a hulladék van

Na aztán ebbe milyen proci van sejtelmem sincs de biztos ha nő lenne kezi csókolomot lehetne mondani 1968 -70 körüli max 72

Ez a 80-as évekből való, de jó lenne a belsejéről is fotó.

Az egy igazi kincs.
Szétszedném elemeire, minden részét alaposan megpucolnám, aztán lehetne hozzá manualt keresni Vogons-on és Stasons-on, majd megpróbálni éleszteni. Nem hagynám az enyészetnek.

Itt volt a minap aki fényképezi de nem vár amig kibontom azt mondja szedjem szét és lefotózza én meg nem hagyom szétszedve mert kovács lakatos vagyok és a satupadon akkora kupi van mint általába a szakiknál,és ha valamit csinálnék amig szét van bontva akkor az életbe nem lenne összerakva,és még trehány is vagyok ezzel mindent megmondtam,lehet valamelyik nap felteszem az eladók közé

Már egy héttel ezelőtt is ugyanezeket a képeket mutattad. Tehát semmi előrelépés.

Itt van mindjart ket fajta is

A procis doboz itt kezdodik

Ezek szerint lassú a lépés

Erről a típusról csak hallottam, de élőben még sosem láttam...

Na csak sikerült infót találni a Ramo-ról.
A Bunker Ramo 2200-as sorozat tagja és 1969-ben dobták piacra Amerikában Bunker Ramo 2200 Multi Station Computer System néven. Sima terminál.

Ennek a neve Bunker Ramo az van a monitoron is meg a klaviatúrán isvalaki azt mondta ma nekem,hogy maga a számitó gép a Billentyűzetben van mint a commodore 64,hát azt sem ismerem meg ezt sem

Amennyiben "terminál", akkor a számítógép nem a billentyűzetben van, hanem a szerverszobában...

Erőteljesen leegyszerűsítve a dolgokat a következő állomások voltak:
1. Központi számítógép, amire (intelligens) terminállal lehetett becsatlakozni. A terminál elküldi a bebillentyűzött parancsokat a szervernek, ami visszaküldi a megjelenítendő dolgokat a monitorra. (Őskor... Cégeknél, egyetemeken, stb...) A futtatandó programok a központi számítógépen vannak tárolva. Egy terminál ára töredéke egy (akkori) számítógép árának, bár mai szemmel nézve, még így is horribilis volt. A központi gépet rengetegen tudják használni (akár egyidőben, vagy időben elosztva), így annak magas lehet a kihasználtsága, 24/24 órában üzemel. Bővítési lehetőség szinte 0, viszont a központi gépet központilag fejlesztették, így egy terminál hosszú ideig "naprakész" maradt. A fényképeken szereplő eszköz is ilyen.
2. "Billentyűzetbe épített számítógép" - Commodore, Spectrum, Atari, Homelab, stb... Maga a számítógép olyan kis helyet foglal el, hogy elfér a billentyűzetben, vagy akkora dobozt építenek a billentyűzetnek, hogy elférjen benne a gép. Jellemzően TV-t kell rákapcsolni. Mivel különböző földrészeken különböző TV szabványok voltak (Pal/Secam/NTSC), így a nem kompatibilis helyeken a TV helyett monitort is venni kellett hozzá. Kiegészítőket lehet hozzá venni/csatlakoztatni, de a belseje (processzor, memória) általában nem, vagy csak igen korlátozottan bővíthető (pl. a Spectrum esetében 16KB-ról 48KB-ra). Nem tartalmaznak háttértárat, csak egy BASIC interpretert (értelmezőt), a futtatandó programokat külső (zömében mágnesszalagos) egységekről (gyakran egy hétköznapi kazettás-magnóról) kell betölteni. Jellemzően relatíve olcsó (mert olyan eszközöket használ, amik egyébként már úgyis ott vannak a lakásban), így sokan megengedhették maguknak.
3. Személyi számítógép (Personal Computer - PC), magyarán asztali számítógép, ez az, amire ma a legtöbb ember gondol, ha azt hallja, hogy számítógép. Moduláris felépítése miatt egyedi igényekhez és az anyagi lehetőségekhez lehet szabni. Szintén a modularitás miatt egy fejlesztés alkalmával nem kell a teljes rendszert cserélni, csak az elavult egységeket: pl. a monitort, billentyűzetet, egeret, optikai meghajtót vagy akár a merevlemezt is meg lehet tartani az újabb alaplap/processzor/memória mellé. A másik oldalról nézve: amikor megjelenik az írható DVD, akkor nem kell az egész gépet kidobni, csak a CD olvasót lecserélni. Mindez azt eredményezte, hogy a fejlesztések költségét el lehetett osztani hosszabb időre, mindig csak egy-egy részt lecserélve, így hosszabb távon is naprakész/korszerű lehet a gépünk.
4. Hordozható számítógépek (laptop, notebook, táblagép, pda, okostelefon , stb... ): amikor a monitorokat össze tudták lapítani, ismét a billentyűzet-monitor közös dobozába építették a számítógépeket. Jellemzően minden megvan benne, ami egy asztali gépben, kivéve a modularitást... Korlátozottan bővíthető (leginkább csak a merevlemez és a memória, de ez utóbbi gyakran gyárilag maximálisan ki van építve, így akkor az sem), legfeljebb külső egységekkel (monitor, dokkoló állomás), de azzal elveszítheti a mobilitását. (Egy laptopra a 15"-ös kijelzője mellé otthon rácsatlakozhatunk egy 24"-es monitorral, de azt a monitort nem cipeljük magunkkal...) Mivel a méret, súly és fogyasztás igen kritikus ezeknél, ezek optimális kialakítása sok fejlesztést igényel, ezért jellemzően drágábbak, mint egy azonos tudású asztali gép. Cserébe egy fejlesztéskor ki kell dobni (el kell adni, ha még lehet).
5. A legújabb trend, hogy mindent a felhőben csináljunk. Így nem kell otthon nagy háttértár, erős processzor, sok memória, hiszen a programok a szolgáltatónál futnak, ott vannak az adataink. (Pl. feltöltöd a fényképedet, ott megszerkeszted, majd megosztod a közösségi oldalon - "ingyenesen", mert amit te adsz, az a szolgáltatónál jelenik meg reklám-bevételként... És csak reménykedhetsz, hogy az MI használja fel a te érdekedben, nem pedig valaki más a sajátjáéban.) Kb., mint az őskorban, csak akkor anyagi okokból voltunk rákényszerülve, most pedig kényelmességből önként tesszük meg.

Remélem sikerült egy kicsit rávilágítani, hogy mire (volt) jó az a készülék, amit fényképeztél.

Magyarúl szinte semmire nem jó max valami gyűjtőnek szórakozni,de én nagyon nem értek ezekhez lehet este felrakom az eladók közé mert engem nem köt le és ha valaki akar szórakozzon vele én nem
én nem ilyenek mellett nőttem fől,üllő kalapács mellett ha azzal nekiállnék akkor azt kellene eldönteni mi legyen belőle lábas vagy lavor

Elméletben egy terminál összeköthető miniszámítógéppel is, pl egy AT&T 3B2/310 munkaállomással, így nem kell a munkához központi mainframe. Persze ez a 10-15 évvel későbbi terminálokra vonatkozik. A monitor hátulján lévő 25 pines RS-232 a billentyűzeté. Ha jobb oldalon egy koaxiális csatlakozó van, akkor ez nem a korábban említett "buta terminál" volt, hanem "intelligens terminál", ami gyorsabb kapcsolatot tartott fenn a központi mainframe-mel processzoros rásegítéssel (a saját adatfeldolgozás később jött). Ha nem koax, akkor a fekete csatlakozó mehetett a modemre és így tényleg "buta terminál" volt, a fekete meg printer.
Ettől függetlenül gyakorlati haszna nincs még működőképes állapotban sem, hisz az eredeti mainframe már rég nem elérhető, önmagában pedig egy ilyen terminál nem csinál semmit. Múzeumi darab.

Gyakorlatilag semmire...
Amikor 25 éve dolgozni kezdtem, itt, az egyetemen még volt ilyen működő rendszer. De már akkor is kevesen használták és az a néhány készülék is hamar "ki lett dobva" (selejtezve).

Mi vettünk a céghez egy DEC VT 320 terminált, és ráakasztottuk egy modern szerverre. A Linux kiválóan kezeli a szabványos terminált.

Kis hozzáértéssel a linux mindent (IS) tud!

Majd' egy emberöltővel ezelőtt a Videotonnál VDT terminálok fejlesztőjeként is dolgoztam. A VDT 52100 terminálokra épülő VPC/VPPC mikrogépek voltak a kedvenceim. Eszembe jutott, hogy a valószínűleg át tudnék alakítani egy VDT terminált CP/M operációs rendszerű számítógéppé, ha lenne egy működő lapom. Valószínűleg minden szükséges kártya van hozzá, EPROM égető is. Én nem sokáig tudnám élvezni az eredményt. Szerintem minden forrás/fordító rendelkezésemre áll, ha nem akkor elnézést kérek. Ha valakinek van valamilyen hardvere, jelentkezzen.

Esetleg olyat ismersz aki a TPA fejleszteseben, egesz pontosan 11/440-rol lenne szo. Vagy aki hasznalta.
Dokumentaciora, illetve atmentheto tudasra lenne szuksegem. A kapcsolodo periferiak mint pl a bolgar szalagos egysegek (ha jol emlekszem 53xx szeria) CDC drive-ok de altalaban minden erdekelne ami ezzel kapcsolatos.
A jovoben (amikor visszakoltozom valahova az EU-ba) szeretnem talpra allitani a gepemet.

Valamikor fejlesztettem TPA11/440-re. A padláson valahol kellene lennie pár mágnesszalagnak, pontosabban lehet, hogy van ilyen szalag, amin DECUS anyagok voltak.

Nagyszeru. Ha nem banod majd ha Mo-on jarok megkerslek ez ugyben.
A hozzavalo terminalt akartam megmutatni a kollegaknak, de nem talaltam rola kepet a neten (a telefonomban sajna nincs), ami szinte hihetetlen.
Mondjuk a nevere nem emlekszem pontosan de azt hiszem VDD-52 vagy ilyesmi volt.

Az volt hozzá, amit keresek. VDT-52100, legalábbis ott, ahol én jártam.

Annal egyszerubb (primitivebb) az ami nekem van hozza. Probalok keresni fotot.
Kb ket eve toltottem fel egy internetes forumba de oda mar nincs hozzaferesem, nem tudom elokeresni.

Heathkit ET-3400 Computer Learning System (Motorola 6800 ).
Nem nagyon lattam ilyen teljes keszletet mostansag